Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)

1982-05-14 / 19. szám

N aponta sok-sok ember megáll a vi­lághírű bardejovi fürdő forrásánál, hogy elfogyasszon egy-két pohárka szénsavas vizet, vagy a magával hozott edényekbe töltve, hazavigye. Elnézem a csendben, fegyelmezetten közlekedő, a két vízcsapnál egymásnak készségesen helyet adó embereket, mi­közben arra gondolok, vajon hány millió ember ivott már a föld gyomrából bősé­gesen feltörő gyógyvízből? Minden szá­molgatás fölösleges lenne, hiszen tudva­levő - dokumentumok bizonyítják - már több mint hét évtizede felismerték ennek a víznek áldásos hatását. Az 1274-es évből fennmaradt írásos dokumentum Borcuth néven említi a je­lenlegi fürdő területét, s utal arra, hogy az itt élő emberek kezdetben kíváncsiságból kóstolgatták a földből bugyborékolva fel­törő vizet. Frissítő és az emésztést előse­gítő hatása egyre több fogyasztót tobor­zott. Ki tudott még akkor kiváló gyógyító hatásáról? Talán senki, vagy nagyon ke­vesen, az biztos. Hiszen ennek az ás­ványvíznek elemzésére - hiteles feljegy­zések szerint - csupán 1791-ben került sor. Az emberi találékonyság abban az időben sem szunnyadt. A korabeli fel­jegyzések szerint 1787-ben már műkö­dött a források közelében egy szállást is nyújtó vendéglő. Téglából épült. Körülöt­te tizenkét faház állt. Ez volt az úgyneve­zett Tahy udvar. Ez az épület a fürdő legrégebbi műemléke, ahol egyébként ma a fürdő igazgatósága székel. Elsőként ma is ezzel az épülettel talál­kozik a beutalt, gyógykezelésre szorult beteg. Ugyanis ebben dolgozik a beteg­elszállásoló iroda. Itt mondják meg a be­utaltaknak, hogy az Astória, Dukla, Heli­os, Alzbeta, Ozon, Srnka, Carola, Eva, Jana vagy Pramen gyógyházak közül melyikben fognak lakni. Korszerűen felszerelt, kényelmes ide­iglenes otthonra találnak a bardejovi für­dőbe érkező betegek. Kezelőorvosuk - a megállapított betegség szerint - har­mincnyolc különböző kezelési módszer, procedúra közül közli a legalkalmasab­bakat. Az orvosok határozzák meg azt is, hogy reggeli, ebéd és vacsora előtt egy órával, a nyolc forrás melyikének vizéből kell innia a kezelt betegnek. Dr. Frantisek Radác igazgató főorvos minden alkalommal hangsúlyozza, hogy náluk elsősorban a fenyőerdőkkel körül­vett környezet, az ózondús levegő, a for­rások vize és természetesen a megfelelő orvosi szakfelügyelet az igazi gyógyír. És nem a sok orvosság.- Számtalan barátomnak, vendégnek, látogatómnak elmondtam már, mennyire ellenzem a túlzott, illetve szokássá vált gyógyszerfogyasztást - mondta Radác főorvos s elmosolyodott. - A gyógykeze­lésre fürdőnkbe érkező vendégeink közül voltak olyanok - főleg külföldiek, de ha­zánk fiai is -, akik a virágokkal szegélye­zett utakon, vagy a madarak énekétől hangos erdöpark ösvényein sétálgatva, szinte percenként nyúlkáltak mellény­zsebükbe s az onnan előszedett pirulá­kat, mint gyerek a cukrot, dobálgatták a szájukba. Ha kellett, ha nem, megszo­kásból szedték a nyugtatókat. Nagyon sok embert sikerült már leszoktatnunk erről, s aki megfogadta tanácsainkat, ésszerűen kihasználta a gyógyfürdőnk adta lehetőségeket, a kollektívánk által nyújtott segítséget, azok gyógyultan, illet­ve egészségesebben távoztak tőlünk. A tiszta levegő, a nyugodt környezet, a nyolc forrás gyógyvize szinte csodákat művel a gyomor-, légzószervi betegség­ben és anyagcsere-zavarokban szenve­dő emberekkel. Ez részben már a 18. és a 19. században is köztudott volt. Nem véletlen, hogy 1809-ben itt nyaralt Mária Lujza, Napóleon második felesége, 1821-ben az orosz cár iszogatta az ás­ványvizet, majd 1895-ben I. Ferenc csá­szár felesége, Erzsébet is itt gyógyíttatta magát. Elégedetten távozhatott, mert lá­togatása emlékére 1903-ban jelenlegi helyére került a császárnő bronzszobra. FrantiSek Radác igazgató főorvos Erzsébet nevét viseli az 1895-ben felépí­tett, ma is használatban lévő Alzbeta fürdőház. Két évvel később épült fel a Dukla és Astória.- Úgy tudom, tűzvész is pusztított a fürdő területén?- Ez korábban, az 1856-os évben történt, tulajdonképpen minden épület porrá égett. Ekkor indult meg tulajdon­képpen a mai gyógyfürdő fejlődése. Azt kevesen tudhatják, hogy egy időben a mi fürdőnk' is a ,,leírt“ gyógyintézmények névsorában szerepelt. Bár igen gazdag múlttal rendelkezünk, én mégis inkább für­dőnk jelenére és jövőjére vagyok büszke. Arra az időszakra, amikor gyógyító hatá­sát évente ezrek és ezrek élvezik és távlati fejlesztése társadalmi érdek, köz­ügy. Dr. Frantisek Radác igazgató főor­vos több mint két évtizede a bardejovi fürdő ügyének, folyamatos fejlesztésé­nek, korszerűsítésének szenteli életét. Tegyük rögtön hozzá azt is, hogy nagy sikerrel. Optimizmussal teli munkássága, igyekezete kiváltotta az ország politikai és állami szerveinek elismerését, de messzemenő támogatását is. Tények bizonyítják ezt. Például húsz évvel ezelőtt csak 350 gyógykezeltet tud­tak elhelyezni a bardejovi fürdőben, je­lenleg pedig 900 ágy áll rendelkezésre. A légzőszerv! betegségeket is eredmé­nyesen gyógyítják- Kétségtelenül szocialista társadal­munknak köszönhetjük azt, hogy a bar­dejovi fürdő is a felszabadulást követő esztendőkben érte el a legnagyobb ará­nyú fejlődést, amikor több mint 600 millió koronát fordítottunk ezekre a célokra- folytatta tájékoztatását Radác főorvos.- Évente több mint húszezer hazai és külföldi beteg részesül nálunk gyógyke­zelésben. Jó hírneve van a bardejovi fürdőnek az ország határain túl is. Ezt öregbítik Ra­dác főorvos külföldi szakelőadás-soroza­tai is. A bardejovi fürdő szépsége, rende­zettsége ellenére, az utóbbi években fo­lyamatos építkezések színhelye.- Nem maradhatunk a világszínvonal mögött - jelentette ki Radác főorvos -, erre eddig elért eredményeink egész so­ra, külföldi hírnevünk is kötelez bennün­ket. Tovább kell lépnünk gyógyfürdőnk fejlesztésében, gyógyító tevékenységünk korszerűsítésében. A legalapvetőbb dol­gokat elvégeztük, aki nálunk széjjelnéz, ezt észre kell vennie. Most a tökéletesítés korszakát éljük. Ez vonatkozik fürdőnk környezetére, az épületekre, a berende­zésekre és szakmai tevékenységünkre egyaránt. A 7. ötéves tervidőszakban több régi épületet újítanak fel, korszerűsítenek, és felépítik a Herkules új fürdöházat. Ezáltal a bardejovi fürdő kapacitása 1200 ágyra növekszik. Azóta már újabb elképzelések is szü­lettek. A Kelet-szlovákiai Kerületi Nemze­ti Bizottság által meghirdetett pályázat alapján kilenc kollektíva nyújtotta be terv- javaslatát a bardejovi fürdő távlati területi rendezésére, további fejlesztésére. A ter­vek 1500-3000 beteg elhelyezésével számolnak. A jövőben három övezetre osztják a bardejovi fürdő területét. Az első övezet „leszűri“ a fürdőbe turistaként érkezőket és a jármüveket. A következő úgyneve­zett átmeneti övezetben történik majd a betegfogadás és a további „csendes“ övezet csupán a gyógykezelt betegeket szolgálná. Gondolnak a turistákra is. A jövőben is rendelkezésükre áll majd az a forrás, melynek gyógyvizét kivezetik az első zó­nába. Ezáltal a betegek nagyobb nyugal­mat élvezhetnek majd. KULIK GELLERT A fürdő fedett sétánya (Robert Berenhaut felvételei) H NYOLC GYDEYFORRAI Látogatóban a bardejovi fürdőben Varga bácsinak mindjárt a bejáratnál van az állandó helye. Immár harminc éve újságokat, folyóiratokat, könyveket és hanglemezeket kínál Szűk, belvárosi utca. Az egykori vársáncnak nyoma sincs már, az évszázados épületek, falak közül is csak itt- ott áll még valami, emlékeztetőül arra, hogy a középkori vár peremén vagyunk, ahonnan kifelé terjedve a vályog- és vertfalú viskók alkották az egykori Kassát (Kosice). A város legrégibb épületének, a Domonkos-templom­nak déli tövében zöldségespiac virágzik, a Vársánc utcáról megközelíthető tágas udvarban pedig nap-nap után, de főleg szerdán és szombaton ócska dolgaiktól hasznos úton megszabadulni akaró árusok és jó üzletben reménykedő vevők, keresgélők nyüzsögnek. Az eladók néhány koroná­ért kibérelt asztalain, és helyhiány miatt a földön is, gazdag a választék. Bébicipőtől a legnagyobb és legújabb fazonú lábbeliig, fejkendőtől a drága szőrmebundákig, Zerkovitz-, Smetana-, Lehár-lemezektnl Sűzi Quatro-, Karel Gott-, Koncz Zsuzsa-temezig, erősen sárgító szlovák, magyar, cseh és német nyelvű folyóiratoktól, könyvektől a legújabb sajtótermékekig, bűvös kockától a különböző korú és márkájú órákig, jelvényektől a fagyaluig, giccstől az érté­kes alkotásig rengeteg holmi között válogathat a tolongó tömeg. Gazdát cserélt itt már a tudatlan eladó által értéktelen­nek vélt többezer koronás festmény, s a drágafémek felismerésében képzetlen, járatlan vevő kárára néhány hamis ékszer is - mert ,,az adásvételi egyezkedésbe“ az ócskapiac ellenőre nem láthat mindig bele. Szinte minden megtalálható itt, ami egy hangulatos zsibogóra jellemző. Van itt becsületes, de átejtési szán­dékkal érkező árus; van, ki beszélöképességével csödíti magához a népet, s van félszeg, szégyenkező üzletfél is; van alku, egyezkedés, veszekedés, vidámság, kinek jól, kinek kevésbé jól sikerülő vásár. Egyesek csak alkalom­szerűen térnek be ide, mások törzstagoknak számítanak; akad, aki csak saját, esetleg gyermeke és unokája megúnt vagy kinőtt holmiján szeretne túladni, s van, ki részesedés ellenében bárki holmiját vásárra viszi. Ha nem esik és nincs ítéletidő, az ódon Vársánc utcáról nyíló, nemrégiben tatarozott zárt téren lüktet az ócskapiaci élet. Lüktet és mindenki jól jár, az, aki a hasznavehetetlen­nek tűnő holmit eladja, de az is, aki megveszi, mert hasznosítani tudja. Gazdag József Amíg vevő akad, a bűvös kocka szórakoztatja a türel­mes eladókat (A szerző felvételei) ÚJ SZÚ 8 1982. V. 14.

Next

/
Oldalképek
Tartalom