Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)

1982-05-05 / 18. szám

A mezőgazdaság minden népgaz­daság fejlődésében jelentős he­lyet tölt be. Érvényes ez hazánkra is, noha - jogosan - az iparilag fejlett orszá­gok közé sorolják. Ez nem utolsósorban annak a feladatkörnek a betöltéséből is ered, amely a mezőgazdasági-élelmi­szeripari komplexumra hárul gazdasá­gunk és társadalmunk fejlesztése során. A mezőgazdasági-élelmiszeripari komp­lexum feladata mindenekelőtt az ésszerű táplálkozásnak megfelelő igények kielé­gítése, és a mezőgazdaság jelentős szál­lítója a nemélelmiszeripari nyersanyagok­nak is. Az ágazat hozzájárul a társadalmi termék és a nemzeti jövedelem növeke­déséhez is. Külkereskedelmi vonatko­zásban ugyancsak fontos helye van: elő­segíti a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékek ésszerű behozatalát, és az export hatékonyságának a növelését ezen a téren. Sajátos és ugyanakkor egyre jelentősebb szerepet tölt be a me­zőgazdaság a környezetfejlesztésben és -védelemben is. A mezőgazdaság fő jel­lemzői közé tartozik az is, hogy a háborút követő időszakban népgazdaságunk ipa­rának fejlesztéséhez jelentős munkaerő- forrást jelentett. A munka ünnepe és hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának 37. év­fordulója jó alkalom arra, hogy felmérjük, miként használtuk ki ezt az időszakot szocialista mezőgazdaságunk fejleszté­sére, és egyúttal szóljunk az ágazat mai és távlati feladatairól. A csehszlovák mezőgazdaság a hábo­rú utáni időszakban számos szociális­gazdasági változáson ment keresztül. Olyanokon, amelyek az alapjaiban vál­toztatták meg a falu jellegét és életét. A nagy mezőgazdasági vállalatok - egy­séges földművesszövetkezetek és állami gazdaságok - létrehozásával megnyílt a kapu a mezőgazdaságban is<e tudomá­nyos-műszaki haladás, a termelőerők gyors fejlesztése előtt. A szocialista ter­melési viszonyok és a szövetkezeti föld­művesek új osztályának létrejöttével gyö­keresen megváltozott a mezőgazdaság­ban dolgozók szociális-gazdasági hely­zete és életmódja, s mindennek köszön­hetően eltűntek a falu és a város közötti lényeges különbségek. A termelőerők fejlődésével és a társa­dalmi munkamegosztás elmélyülésével ugyancsak ' nagyarányú mennyiségi és minőségi változások következtek be. A termelés koncentrációjának és szako­sításának folyamata - melynek harmadik szakasza napjainkban érte el tetőpontját -, olyan termelő egységek létrehozásá­hoz vezetett, melyekben minden feltétel adott a legújabb tudományos-műszaki ismeretek gyakorlati érvényesítéséhez, a korszerű termelési és irányítási mód­szerek alkalmazásához. Összpontosítással szakosítással Szocialista mezőgazdaságunk meny- nyiségi és minőségi fejlődése részben érzékeltethető a következő adatokkal is: míg 1960-ban átlagosan 420 hektárnyi mezőgazdasági földterületen 10 816 földművesszövetkezet gazdálkodott ha­zánkban, 1981. január 1-ével bezárólag a statisztikai kimutatások 1722 földmú- vesszövetkezetet tartottak nyilván, me­lyek átlagosan 2485 hektáron gazdálkod­tak. Hazánkban 200 állami gazdaság működik. Átlagosan 6797 hektáros me­zőgazdasági földterületen gazdálkodnak. A mezőgazdasági termelésben a kon­centráció és a termelési szakosodás el­mélyülése hozzájárult a kooperáció, az együttműködés különböző formáinak lét­rejöttéhez is. Hazánkban 1980-ban 352 közös mezőgazdasági vállalat volt, összesen 66 ezer dolgozóval. A közös mezőgazdasági vállalatok közül 101 ál­lattenyésztésre szakosodott, jelentősen hozzájárulva a vágósertés-tenyésztés és a tojástermelés növeléséhez. Kialakultak a szerződéses együttmű­ködési formák is, melyek alkalmazásakor nem jön létre új közös vállalat. Országos viszonylatban 1980-ban 375 ilyen jellegű együttműködést tartottak nyilván, ame­lyek alkalmazóinak célja elsősorban a közösen szerzett technika kihasználása a növénytermesztésben, az állattenyész­tésben, illetve a takarmánykeverékek gyártásában. JSZ3KJ bázis gazdálkodás A szocialista mezőgazdaság anyagi­műszaki bázisának fejlesztése mindig is mezőgazdasági politikánk előterében állt. Óriási eszközöket fordítottunk az ágazat fejlesztésére, nagykapacitású állattartó telepeket létesítettünk, erőgépekkel, talaj­művelő eszközökkel, korszerű vető- és betakarító gépekkel láttuk el a mezőgaz­dasági vállalatokat, nagy mértékben nö­vekedett műtrágya- és növényvédószer- gyártásunk, és egyre jobban fejlődik ta­karmánykeverék-gyártásunk is. A mező­gazdasági termelés koncentrációjával és szakosításával együtt ez a csehszlovák mezőgazdaság egyre nagyobb fokú ipar­szerű voltát jelzi. Mezőgazdaságunk műszaki ellátottsá­gáról jó képet alkothatunk magunknak a következő adatokból: míg 1948-ban az állóeszközök értéke 43 187 millió koronát tett ki, 1980-ban már 217 610 millió koro­nát; egy dolgozóra átszámítva az arány 19 160 korona, illetve 221 341 korona az említett években, vagyis csaknem a ti­zenkétszeresére növekedett a műszaki ellátoPság (1977-es évi állandó árakban számolva). 1947-ben egy traktorra 528 hektár, 1980-ban pedig 50 hektár jutott, miközben szinte összehasonlíthatatlanul növekedett a traktorok átlagos teljesítmé­nye. Példaként álljon itt a legutóbbi évti­zedben bekövetkezett fejlődést bizonyító néhány adat: 1970 és 1980 között a trak­torok átlagos teljesítménye 31,2 kW-ról 48,0 kW-ra növekedett. Hasonló fejlődés tapasztalható a gabonabetakarító kom­bájnok esetében is. Míg 1947-ben egy arató-cséplőgépre 30 920 hektár jutott, 1980-ban már mindössze 144 hektár. Napjainkban gyakorlatilag az egész ga­bonatermést kombájnokkal takarítjuk be. Persze, a kombájnok teljesítménye is hatalmas mértékben növekedett. A mű­szaki ellátottságot bizonyítja a mezőgaz­daság aránylag kiterjedt tehergépkocsi­parkja is: 1980 végén 39 ezer tehergép­kocsi teljesített szolgálatot az ágazatban. Ez ugyan elég sok, de még mindig nem elegendő. Gyorsan fejlődött a gépesítés más szakaszokon is. Ugyanakkor tudato­sítjuk, hogy napjainkban, de főleg az elkövetkező időszakban előtérbe kerül a komplex gépesítés kérdése, a műszaki ellátás színvonala, munkaerő- és ener­giaigényességük csökkentése. E minőségi követelmények kielégítésével még job­ban érvényesíthetők a szocialista nagy­üzemi mezőgazdasági termelés előnyei. A gépellátottságnál gyorsabb ütemben növekedett a mezőgazdasági termelés­ben a műtrágya- és a növényvédöszer- felhasználás. Az 1947-1948-as időszak­tól az 1979-1980-as időszakig megtizen- négyszerezódött a műtrágya-felhaszná­lás (tiszta tápanyagban számolva), 1980- ban 256,7 kilogrammot alkalmaztunk hektáronként. Hasonlóan nagy fejlődés állt be a növényyédőszerek használatá­ban is, valamint a tákarmánykeverékek gyártásában; míg 1961-ben ez utóbbiból csupán 1,3 millió tonnát állítottunk elő, 1980-ban már 7,8 millió tonnát. A növényvédőszerek és a műtrágya gyártásában ugyancsak előtérbe kerül a szerkezetjavítás és a minőség javításá­nak a kérdése. Mezőgazdaságunk inten­zívebbé tételére e téren még nagyok a kiaknázatlan lehetőségek. Hogyan alakultak a hozamok A termelési viszonyok változása, az anyagi-műszaki bázis megteremtése, va­lamint a társadalmi munkamegosztás el­mélyítése a mezőgazdasági dolgozók képzettségének növekedésével együtt azt eredményezte, hogy hatalmas fejlő­désnek lehetünk tanúi a hozamok alaku­lásában is. Az értékelt időszakban rend­szeres volt a hozamnövekedés, de főleg a hatvanas évektől beszélhetünk kima­gasló eredményekről. A hozamok vonat­kozásában nemzetközi viszonylatban is átlagon felüli eredményeket vallhatunk a magunkénak. Az 1948-1980-as évek­ben a mezőgazdasági termelés volume­ne több mint megduplázódott, miközben 1938-hoz viszonyítva 955 ezer hektárral kisebb mezőgazdasági földterületen gaz­dálkodunk. Gyors ütemben növekedett az állami alapokba való árutermelés, mégpedig 1980-ban 1948-hoz viszonyít­va 4,1-szer termeltek többet, ebből az állattenyésztésben 5,6-szer. nvonal A mezőgazdasági termelés gyors nö­vekedése lehetővé tette a lakossági élel­mezés színvonalának emelését, s ezáltal az életszínvonal emelkedését is. Hazánk lakossága az élelmezés szempontjából világviszonylatban az élenjáró országok közé tartozik. Ebben a vonatkozásban azt is el kell mondani, hogy a színvonalas élelmezés az egész lakosságra vonatko­zik, e szempontból nincsenek eltérések az .egyes területek között. Javult a fo­gyasztott élelmiszerek szerkezeti össze­tétele is. Két évvel ezelőtt lakosonként és évente 85,6 kilogramm húst fogyasztot­tunk, ami 13,7 kilogrammal több, mint 1970-ben, és 56,7 kilogrammal több, <*iint 1948-ban. Tojásból 1980-ban lako­sonként átlagosan 316 darabot fogyasz­tottunk, ami 202-vel több, mint 1948-ban, és folytathatnánk tovább ezt a felsorolást. A szocialista mezőgazdaság megte­remtése és annak fejlesztése hozzájárult ahhoz is, hogy fokozatosan felszámolód­tak a különbségek a mezőgazdaságban és a népgazdaság föbbi ágazatában dolgo­zók társadalmi szerepében. Megszűntek a kizsákmányolás és az osztálymegkü­lönböztetés feltételei egyaránt. 1980-ban az állandó szövetkezeti dolgozó átlagos havi keresete elérte a 2640 koronát, a népgazdaság szocialista szektorában (az efsz-ek nélkül) az egy dolgozóra jutó átlagos havi kereset 2643 korona volt. Ezt a fejlődést csak nagyon kevés or­szágban sikerült elérni a világon. A me­zőgazdasági dolgozók szociális biztosítá­si rendszere azonos a népgazdaság töb­bi ágazatában dolgozókéval, és világvi­szonylatban a legjobbakhoz tartozik. Gyakorlatilag nem létezik különbség a falusi és a városi háztartások tartós fogyasztási cikkekkel való ellátásában Az önellátás fokozásával A csehszlovák népgazdaság a hetve­nes, főleg azonban a nyolcvanas évektől egyre bonyolultabb külső és belső felté­telek között valósítja meg terveit, felada­tait. A világpiaci árak növekedése nép­gazdaságunkat is a lehető legtakaréko­sabb megoldások érvényesítésére irá­nyítja. A mezőgazdasági termelésben mindenekelőtt az önellátás elérésére tö­rekszünk a gabonafélék termelésében, valamint a feltételeink közepette megter­melhető élelmiszeralapanyagok termelé­sében. Ebből a stratégiai társadalmi fela­datból indult ki a párt XVI. kongresszusa is a 7. ötéves tervidőszak feladatainak kijelölésekor. A mezőgazdasági terme­lésnek ebben az ötéves időszakban évente 2 százalékkal kell növekednie. A feladatok teljesítése során számos követelménynek kell eleget tenni. Első­sorban a növénytermesztés gyorsabb ütemű fejlesztését kell előnyben részesí­teni az állattenyésztéshez viszonyítva, miközben az állattenyésztésben a szar­vasmarha- és juhtenyésztésre összpon­tosítjuk a figyelmet. Állandó feladat az ágazatban a hatékonyság növelése, és az, hogy a mezőgazdaság részére szállí­tó és az ágazatot kiszolgáló ágazatok járuljanak hozzá az intenzívebb mező- gazdasági termelés feltételeinek a meg­teremtéséhez, végsősoron pedig a lakos­ság elért életszínvonala megőrzéséhez, illetve fejlesztéséhez. MIROSLAV PROKEé, kandidátus A rozsnyói (Roziiava) járás tizen­három egységes földművesszövetke­zete közül az illetékes szakemberek, tisztségviselők az utóbbi időben a Ge- merská Potoma-it tartják a legjobb­nak, s az eredmények ismeretében tegyük hozzá - nem véletlenül. A hegy­aljai viszonyok közepette 2405 hektár területen - ebből 855 a szántó- gazdálkodó mezőgazdasági üzem ugyanis már évek óta az élüzemek csoportjába tartozik a járásban. Első­sorban gazdasági eredményei sorol­ják oda! A szövetkezet péládul a 6. ötéves tervidőszakban 101,1 százalékra tel­jesítette a bruttó termelési feladatait, nyeresége pedig a tervezett 12 millió korona helyett 18 millió korona lett. Hogy a járási mezőgazdasági igazga­tóságnak és a Szlovákiai Szövetkezeti Földművesek Szövetsége járási bizott­ságának vándorzászlajával kitüntetett földművesszövetkezet jó úton jár, azt a 6. ötéves tervidőszak első éve is igazolta. Tavaly ugyanis a Gemerská Poloma-i Efsz a tervezett 18 millió 715 ezer korona értékű termelését a való­ságban 3,7 százalékkal túlteljesítette, mégpedig úgy, hogy sertéshúsból 120 tonna helyett 125 tonnát adott az államnak, tejből a tervezett 1 millió 560 ezer litert, gabonafélékből szintén a tervezett 870 tonnát, burgonyából pedig 550 tonna helyett 697 tonnát. Említést érdemel, hogy a gabona­félék átlagos hektárhozama tavaly 3,67 tonna volt, burgonyából 22 tonna termett hektáronként, a tehenenkénti átlagos tejhozam pedig - elsősorban Zuzana Chosanová és Vladimír U- such áldozatkész gondozó munkájá­nak köszönhetően - 3073 liter. S ami szintén figyelemre méltó: a szövetke­zet a tervezett 4 millió 168 ezer koro­nás nyereség helyett 5 millió 44 ezer koronás haszonnal zárta az 1981-es esztendőt. A Gemerská Poloma-i mezőgazda­sági dolgozók termelési sikereinek több tápláló forrása van. Ezek közé tartozik a színvonalas szociális gon­doskodás, valamint a kedvező mun­kahelyi feltételek kialakítása. Ot évvel ezelőtt például elkészült egy 1,8 millió korona értékű olyan központi iroda­ház, amelyben öltözők és zuhanyo­zók is helyet kaptak. 1978-ban a Niz- ná Slaná-i, 1980-ban pedig a henc- kovcei gazdasági udvar gazdagodott egy szociális létesítménnyel. Ezen kí­vül a 6. ötéves tervidőszakban a föld- múvesszövetkezet saját dolgozóinak 12 lakást épített, az idén újabb hat lakás átadására kerül sor. Az említett tények is bizonyítják, hogy ez a gö- möri mezőgazdasági üzem három év­vel ezelőtt nem érdemtelenül lett Szlovákiában a második a mezőgaz­dasági dolgozókról való gondoskodás versenyében. Ugyanakkor a gazdasági eredmé­nyességet nagyban elősegíti a dolgo­zók munkaaktivitása. A szövetkezeti dolgozók szocialista kötelezettségvál­lalásának értéke évente eléri a 300 ezer koronát, a vállalások teljesítése pedig nem egy esetben túlszárnyalja a tervezett szintet. így volt ez tavaly is. A szocialista munkaverseny ugyan nem ölt hatalmas méreteket itt, ám a helyi viszonyoknak megfelelően lé­tezik és hasznos is. Itt elsősorban a tíz szocialista munkabrigád mutatja a példát - közülük hat az állatte­nyésztésben, három a gépesítésben és egy a műszaki-gazdasági dolgo­zók körében működik. S hogy jól mű­ködik, azt nemcsak az igazolja, hogy hétnek a tagjai már ezüstérmesek, hanem mindenekelőtt a már említett gazdasági eredmények, amelyekért még a jobb feltételek közepette gaz­dálkodó mezőgazdasági üzemek dol­gozóinak sem kellene szégyenkezni­ük. És az is biztos, hogy a szövetke­zetben a szakirányítással sincs baj- s talán ez a Gemerská Poloma-i mezőgazdasági dolgozók közös sike­rének legmegbízhatóbb alapja. G. J. SZOCIALISTA MEZŐGAZDASÁGUNK V V ÚJ SZÚ 6 1982. V. 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom