Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)
1982-04-23 / 16. szám
f I * > ( ' AUTÓSOK MOTOROSOK Fülsértő, dobhártyarepesztő zaj hallatszik az autóból. A hang okozója: elromlott a kipufogórendszer valamelyik része. Rendszeresen karbantartott kocsiknál évekig nem szükséges a teljes szerkezeti egységek cseréje. Ez alól egyedüli kivétel a kipufogórendszer. Három-négyéves autóknál is már kisebb-nagyobb javításokra szorul például a kipufogódob. Általában öt-hat év, vagy 60-80 ezer kilométer lefutása után pedig az egész rendszert ki kell cserélni. Az átrozsdásodott, elégett szerkezeteket hegesztéssel javítani csak amolyan szükségmegoldás. A kipufogórendszert a kipufogó gáz magas hőmérséklete és a benne lezajló különböző vegyi folyamatok kezdik ki. Rajzunkon szemléletesen ábrázoljuk, hogy a doboknak, a csöveknek és a kötéseknek milyen „pokoli“ hót kell kiállniuk. Kísérletek során a motor robbanóterében kétezer, a kipufogócsonknál pedig 800 fok körüli értéket mértek. Érdekes, hogy a hangtompítókban viszonylag kis mértékben emelkedik a hőfok. Ez azért van, mert a dobok kettős acélfal miatt a menetszél hútöhatása itt csökken. De még igy is 500 fok körüli kipufogó gáz áramlik ki a környezetbe. (am) A LEGJOBB ENERGIAMEGTAKARÍTÁS... ... a helyes vezetés - írja a New Scientist című lap, melyben a szerző megjegyzi, hogy a benzinmegtakarítható szerkentyűk nem mindig jelentik a legjobb megoldást az egységnyi üzemanyaggal megtett út növelésére. Az angol Autóklub nemrégiben jelentést tett közzé mintegy 150 úgynevezett benzinmegtakarító kipróbálásáról, amelyek ára 2 és 50 font közt mozgott. Egyes ilyen csi- nálmányokról kiderült, hogy csökkentették ugyan a fogyasztást azzal, hogy szegényítették a keveréket, de egyúttal költséges károkat is okoztak a motorban. Általánosságban - mondja Les Sims, az Autóklub műszaki szolgálatának igazgatója - „a legtöbb ilyen berendezés nem biztosította azt, amit a gyártója állított róla, s nem nyújtott az autósnak semmi olyan előnyt, amit a rendszeres beállítás révén ne kaphattak volna meg.“ Sims elmagyarázta, hogy az Autóklub mérnökei kipróbálták ezeket a berendezéseket a legkülönbözőbb út- és vezetési feltételek mellett, valamint 0,25 %-os pontossággal mérték a teljesítményüket. A megfigyeléseikből azt a következtetést vonták le, hogy az olyan egyszerű megoldások, mint a leghelyesebben megválasztott sebesség, az ésszerű vezetési stílus a legjobb módja a benzinmegtakarításnak. KŐOLAJ HELYETT Korábban kőolaj alapanyagból készült vegyipari termékeket ma már az olcsó Balti-tengervidéki palából állítanak elő. A tehergépkocsi-abroncsok próbájánál megállapították, hogy a kőolajból készült adalékanyag hozzáadásával előállított abroncson 80 ezer kilométeres út után a felületi barázdák elkoptak. Viszont a palából készült adalékkal az abroncs sokkal többet kibír, emellett olcsóbb is. Az eljárást már alkalmazzák Jaroszlav, Kirov, Nyizsnyekamszk gépkocsiabroncs gyáraiban. Tüzelő- és kenőolaj, fedögyan- ta, faimpregnáló anyag, polimergyanta előállítására szolgáló anyag - ma mind a Baltitengermenti ,,égő kő“ felhasználásával készül. A közeljövőbe a palafeldolgozó vállalatok a másfélszeresével növelik termékeik választékát, a termelés pedig a háromszorosára emelkedik. (APN) ■ A Ford autógyár bejelentette, hogy 1982-ben Kanadában gyártott, folyékony propángázzal hajtott közepes és nehéz teherautókat hoz forgalomba. A folyékony propángázzal üzemeltetett közepes tehergépkocsik költsége 70 százalékkal alacsonyabb, mint a dízelmotorosoké. Még nem döntöttek, hogy ilyen jármüveket az USA-ban is forgalmaznak-e; ott ugyanis a környezetvédelmi előírások szigorúbbak, mint Kanadában, és a cseppfolyósított propángáz elosztási hálózata kevésbé fejlett. ■ A Német Szövetségi Köztársaság a gépkocsigyáraktól azt kérte, hogy műszaki fejlesztéssel csökkentsék tovább a gépkocsik üzemanyag-fogyasztását. 1985-ig az 1978 évihez viszonyítva 15 %-kal kellene csökkenteni a fogyasztást. A kormánykörök egyébként elismerik, hogy az ipar már eddig is sikeresen munkálkodott az adagolórendszerek tökéletesítésén, és a káros anyagok kibocsátásának csökkentésén. A gyáripar ígéretet tett a további erőfeszítésekre, és kilátásba helyezte az alternatív üzemanyaggal működő motorok, különösen a folyékony gázzal hajtott motorok gyártását is. ■ Az Európai Gazdasági Közösség országaiban egy év alatt átlagban több mint ötvenezer ember veszti életét autóbaleset következtében. MIT LOPNAK A LEGSZÍVESEBBEN? Persze nem nálunk, hanem a nyugati országokban. Turistaszezonok idején a nyugati lapok tele vannak az autólopások veszedelmeiről szóló riportokkal, és elsősorban Olaszországot marasztalják el, írván, hogy mindenki okosabban teszi, ha lehetőleg nem autóval indul Itáliába. Nemrégiben a Stern arról adott hírt, hogy bár az autóeladások száma az NSZK-ban csökkent, az autólopásoké emelkedik. Ez finoman szólva azt jelenti, hogy az emberek egy része autószükségletét inkább ezen a feketének is finoman nevezhető piacon szerzi be, hiszen a lopott áru olcsóbb. Ettől függetlenül még mindig tartja magát az a vélemény, hogy a lopott autók többségét nem belföldön értékesítik, hanem a Közel-Keletre szállítják. A Stern megállapítása szerint az NSZK-ban évente 45 ezer autót lopnak el, és ebből 11 500 Volkswagen. Ez azonban távolról sem jelenti azt, hogy a Volkswagen a legkeresettebb lopási objektum, inkább csak azt, hogy Volkswagenből fut a legtöbb az országutakon. Talán érdemes itt megjegyezni, hogy ez a márka egyedül nagyobb számmal szerepel mint a Ford, a Mercedes, a BMW, a Porsche, és az Alfa Romeo együttvéve. Mégis, csak minden 617 Volkswagenből lopnak el egyet, s ez a statisztika szerint igen jó aránynak mondható, mert például a Porschéből minden 76-ikat elkptik. A Porsche után, mint mellékelt statisztikánk is mutatja, az Alfa Romeo, a BMW, a Citroen és a Mercedes Következik. Ez viszont azért feltűnő, mert a közhiedelem szerint az autótolvajok elsősorban a Mercedest kedvelik. Ez annyira nincs így, hogy a Mercedes-tulajdonosok megnyugtatására a lap még azt is közli, hogy ezt a keresett márkát a tolvajok inkább csak egy-egy körútra kölcsönzik ki, és a megtalált kocsik számában előkelő helyen áll a Daimler-Benz kocsija. Ezt igazolja az is, hogy amíg korábban minden harmadik autó végleg eltűnt a szem elől, a Mercedesből csak minden ötödik. Vannak, akik azt mondják, ennek az is oka, hogy a Mercedes egy megfelelő kód-szisztémát helyez el a kocsiban, amely megkönnyíti a nyomozást még akkor is, ha hamis papírokkal akarják a kocsit a határon átvinni. Az ezer kocsiból ellopott autók száma - márkák szerint Az Alfa Romeo- és Porsche-tulajdonosok már rosszabbul járnak, mert a tapasztalatok szerint minden második-harmadik kocsi véglegesen eltűnik. Nerp sokkal jobbak az Opel esélyei sem. A tapasztalatok szerint a különböző riasztóberendezések sem sokat érnek, mert a technikailag jól képzett autótolvajok már ismerik ezek működési elvét és gyakorlatát, s kikapcsolják, mielőtt megszólalhatna. Münchenben pedig egyes autótolvajok azt a szokást vették fel, hogy a kiválasztott, értékes jármű mögé, egy bútorszállító kocsit helyeznek el, s azon viszik az autót riasztóberendezésestól. Az autótulajdonosok persze védekeznek: a kocsik különböző részeiben olyan jelzéseket helyeznek el, amelyek a későbbi azonosítást megkönnyíthetik, illetve az autó átalakítását megnehezítik. Ezzel azonban lényeges eredményt nem értek el. Az igazat megvallva a lopások gyakoriságára egyes gyárak még büszkék is. A Golfot például úgy hirdetik, hogy a tolvajok legkeresettebb autótípusa Amerikában. SZÁNTÓ GYÖRGY ELSŐSEGÉLY-TANFOLYAM IDEGENTEST ELTÁVOLÍTÁSA Sebbe került idegentestről ejtettünk már néhány szót a sebellátás kapcsán. Általában idegentestnek számít maga a sebző eszköz, tárgy vagy anyag, amely külső erőhatás révén kerül a szervezetbe. Azonban nem csak a sebbe, hanem a test nyílásaiba, üregeibe is juthat idegentest, amely zavarólag hat, sért, fájdalmat okoz s esetleg gátolja valamelyik szerv rendes működését (pl. bogár vagy koromszemcse a szemhéj alatt, letörött műfog a légutakba szíva, stb.) Az idegentest nemcsak tovább sebezheti a sérült szövetet vagy nyálkahártyát. Szennyezettségéhez mérten okozhat a szervezetben fertőzést is, esetleg vegyi természetű károsodást. Tisztáztuk, hogy az elsősegély során nem a mentő feladata a sebbe jutott idegentest eltávolítása; a seb steril bekötése után a sérültet az orvosi segélyhelyre juttatjuk. Ha azonban nem sérülés folytán jut a szervezetbe idegentest, fianem elővigyázatlanság, gondatlanság, játék vagy véletlen cselekedet következtében, ugyancsak ismernünk kell az elsősegély teendőit. Az egyes szervekben vagy testrészekben levő idegentestek más-más elbírálás alá esnek, ezért külön foglalkozunk a szóbajövő esetekkel. Szembe jutott idegentest - ha levegőben szálló bogár, porszem vagy akár az ember saját szempillája - nem veszélyes. Ennek ellenére égő, metsző fájdalommal, a látóképesség elvesztésével jár, amíg el nem távolítjuk. A szemhéj alatt levő vagy a kötőhártyára jutott tárgytól a szem erős könnyezéssel igyekszik megszabadulni. Ha a szapora pislogás és könnyezés nem sodorja ki a sembe jutott idegentestet, kísérletet teszünk megtalálására és eltávolítására, ami azonban megfelelő óvatosságot és gyakorlottságot igényel. A sérültet ültessük jól megvilágított helyre, hogy a műveletet mielőbb elvégezhessük, ügyelve segély- nyújtás közben arra, hogy az önkéntelenül védekező, pislogó és fejét kapkodó betegnek ne okozzunk szaruhártya-sérülést. Néha az alsó szemhéjat ujjunk begyével egyszerűen lejjebb húzva felfedezzük az alákerült bogarat. A koromszemcse vagy más szennyeződés azonban leggyakrabban a felső szemhéj alá sodródik. A szemrést két hüvelykujjunkkal tárjuk fel a képen ábrázolt módon és szólítsuk fel a sérültet, hogy fel és le, majd jobbra és balra tekintsen. Ha így sem látunk a szemben semmit, a felső szemhéj visszahajtásával próbáljuk felfedezni: A szempillánál fogva kissé lejjebb húzzuk a szemhéjat, pálcikával vagy ceruzával enyhén a szemgolyóhoz nyomjuk és a szempilláknál fogva visz- szahajrtjuk. Ilyenkor már rendszerint megtaláljuk a keresett idegentestet a láthatóvá vált belső felületen, ahonnan hegyesre sodort nedves vattapálcikával, szükség esetén összehajtott kötszer vagy tiszta zsebkendő sarkával távolítjuk el. Ha erőhatás által éies vagy hegyes tárgynak a szaruhártyába fúródásáról, ékelődéséről van szó, nem nyúlunk a szemhez, hanem mindkét szemet zárt szemhéjjal fedőkötéssel rögzítjük és gyors orvsi segítséghez folyamodunk. Akár elsősegély akár orvosi beavatkozás várja a sérültet, el kell érnünk, hogy ne dörzsölje, ne nyomkodja a szemét és görcsösen le ne szorítsa a szemhéját. Orrba nemigen jut idegentest közúti balesetek alkalmával. Esetleg a gyermek útitársnak pl. gombbal, babszemmel, golyóval játszadozása közben kerülhet ily tárgy valamelyik orrlyukba. Ily helyzetet jobb utazás előtti tilalommal, kellő felügyelettel megelőzni. Ha mégis abba a helyzetbe jutunk, hogy elsősegély kell nyújtanunk, sohse próbáljuk az idegentestet az orrból oly eszközzel kihúzni, amely felsértheti és fertőzheti az orr nyálkahártyáját s amely az idegentestet még beljebb nyomhatja. Mindenféle rögtönzéssel, kötőtűvel, dróttal, szöggel, fogpiszkálóval és gyakorlatlan hozzáállással csak kárt okozunk. Fülbe jutott idegentesttel is bánjunk óvatosan. Ha sérült a dobhártya, könnyen fertőződik a belső fül. Fülbedugott tárgy kivételére sohse használjunk gyufaszálat, drótot vagy más eszközt, amely sebezhet vagy fertőzhet. Csak oly idegentestet - bogarat, tárgyat - próbálhatunk kivenni a fülből, amely eléggé látható, kiáll és tiszta csipesszel a hallójáratban kárt nem okozva biztosan megfogható. Máskülönben a segítséget orvosra kell bízni. Szájba is juthat idegentest (bogár, porszem, pihe) és vezetés közben meglepetésszerü helyzetbe juttathatja a vezetőt. Ha nem lélegzi be, csak lenyeli vagy kiköpi, nincs baj. A szájüregből könnyen eltávolítható minden oda nem való tárgy, hacsak nem fúródik az ínybe, a lágyrészekbe vagy nem szorul a fogak közé. Légutakba (garatüregbe, légcsőbe, tüdőbe) jutott idegentest köhögési ingert és fuldoklást vált ki oly esetben is, ha nem gátolja a levegő áthaladását. A garatból csak a szemmel jól látható tárgy kihúzását kísérelhetjük meg óvatosan, hogy ne okozzunk újabb sérülést. A légcsőből ne is próbáljuk meg kihúzni a belékerült idegentestet, ez nem tartozik az elsősegély feladatkörébe. Mivel a légzési nehézségeket ily esetben legtöbbször a hangszálak görcsös összehúzódása okozza, szólítsuk fel a sérültet, hogy lecsillapodva erőteljesen köhögjön fel. Ha e kísérletre sikertelen, tenyérrel üssünk a lapockái közé és lassú lélegzetvételre szólítjuk. Ez a módszer többnyire eredményre vezet és a hangszálgörcs feloldódását a légzés megújulása kíséri. Az emésztőszervekbe az utazás során csak rendkívüli esetben kerül idegentest, pl. vezetés közben gondatlanul fogyasztott csirkehúsban vagy füstöltáruban levő kisebb csont, baleset alkalmával kitört, lenyelt fog, gyermeknél megevett fém vagy műanyag érme vagy egyéb tárgy. Ilyesmi a nyelöcsövön, gyomron és beleken többnyire szövődmények nélkül végighalad és kiürül a széklettel. Elsősegélyt ily esetben nem alkalmazunk; a hányta- tás módszerével sem kísérletezünk. Ha veszélyesnek tűnik a tárgy, amit a felnőtt vagy a gyermek lenyelt (horog, szeg, gombostű), utazzunk vele a legközelebbi város szakszerű kórházába, ahol megröntgenezhetik s ha kell, segítségben részesít- hptik Következik: A KÖTÖZÉS ÚJ SZÚ * 16 1982. IV. 23. „POKOLI“ HŐMÉRSÉKLET
