Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)
1982-04-16 / 15. szám
A gépkocsivezetés és a táplálkozás A tavasz és a nyár beköszöntővel megélénkül az országúti forgalom. A biztonságos vezetést illetően ilyenkor előtérbe kerül sok olyan szempont, amely közvetve befolyásolja az autózás zavartalanságát. - Elsősorban az ideg- rendszer teljesítőképességére gondolunk. Általános tapasztalat szerint a járművezető „energiatartalékainak“ legfeljebb 50-60 %-át használja fel a vezetés során. A lehetséges munkateljesítmény többi része kell, hogy tartalékul szolgáljon az útközben adódó esetleges veszélyhelyzetek kivédésére. A készenléti állapot a szükségessé váló hirtelen manőverre megkívánja a szervezeti tartalékokat.' Számtalan súlyos baleset keletkezett már abból, hogy a hirtelenül megváltozó külső körülményekhez nem tudott elég gyorsan alkalmazkodni a gépkocsivezető, mert üres gyomorral, energiatartalék nélkül ült a volánhoz, vagy éppen fordítva - túlságosan jóllakott volt, s emiatt agyvérszegénysége támadt. - Az orvosok a gépkocsivezetőknek általában a mérsékelt táplálkozást ajánlják. Ez főképp a nyári időszakra vonatkozik. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a jóllakott embernél az emésztési folyamat a tápcsatornarandszerben Áruházban még nem kapható A sárkányrepülök nem hagyatkoznak pusztán a termikre, azaz a felfelé emelkedő melegebb légáramlatokra. Minderjütt a világon egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a motoros rogalo- szárnyak. Most egy NSZK-beli példányt mutatunk be. A Firebird M-1-et 21 kW-os (28 lóerős) motor hajtja, a benzintankja 20 literes. A 70 kg saját tömegű repülőgép három órát képes a levegőben eltölteni. A sárkány legnagyobb sebessége - ha a hírnek hinni szabad - 80 km/ó. A motorsárkány szerkesztői és készítői - egy allgäui technikus, és egy műszaki kereskedő - több megrendelést kaptak bel- és külföldről. növeli a vérbőséget, ugyanakkor az agyban bizonyos vérszegénység áll elő Nem ajánlatos a forró' és túlfűszerezett ételek fogyasztása sem. Útközben ne fogyasszunk nehéz ételeket, bármilyen csábítóak is. Inkább többször és kis mennyiségben fogyasszunk köny- nyű ételt az utazás során. Nagyon fontosak a vitamindús italok - különösen a nyári melegben. Ügyelnünk kell szervezetünk „folyadék- háztartására“ is. Melegben a folyadékveszteség fokozódik, tehát nagyobb a szomjúság. Nem mindegy, hogy mit és mennyit iszunk. A kevés és a túlzott folyadékfogyasztás egyaránt okozhat zavarokat. A tej és az ásványvíz a legmegfelelőbb ital. Célszerű a valódi gyümölcslevek fogyasztása is, hiszen így nemcsak az elvesztett folyadékot, hanem a verítékezéssel elvesztett különféle ásványi anyagok egy részét is pótoljuk. Ha ásványvíz vagy gyümölcslé fogyasztására nincs módunk, akkor a tiszta vízbe tegyünk egy csipetnyi konyhasót ez gyorsan felszívódik, a só pedig visszatartja a szervezetben a nedvességet, tehát jó átmeneti megoldást jelent. Nyáron ajánlatos a meleg tea ivá- sa is, mert ez könnyíti a test hűtését. - P. HÍREK ■ A nyugati országokban egyre több nő vállal eddig hagyományosan a férfiaknak fenntartott szakmát, közöttük kamionvezetést is. Ezzel kapcsolatosan meg kell említeni, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet állást foglalt azoknak a törvényeknek eltörlése mellett, amelyek eddig megtiltották, hogy nőket foglalkoztassanak veszélyes munkakörökben. A korszerű technológia ma már a nők számára is lehetővé tesz sokféle, eddig tiltott munkakör betöltését. ■ Jugoszlávia 10 százalékos üzemanyag-árkedvezményt kínál azoknak a külföldi turistáknak, akik saját gépjárművel érkeznek az országba, és előzőleg benzinjegyet váltottak az erre kijelölt helyeken. Jugoszláviában a szuperbenzin literje 28,50, a normálé 26, a dízelolajé 22 dinár. mindenkori A három skandináv ország- Dánia, Norvégia, Svédország — valamint Finnország 1982 elején egységesítette az autótelefonok rendszerét. A Siemens cég erre a célra fejlesztette ki azt a könnyen kezelhető, "egységes telefonkészüléket, amelynek legfontosabb működtető gombjait magába a telefonkagylóba építette be. Az északi országokban számos foglalkozási ágnál, illetve különböző beosztásban dolgozóknál már szinte nélkülözhetetlen az autótelefon, ugyanakkor sokak számára pedig kényelmet, vagy csupán szórakozást jelent. Az utóbbi években annyira elszaporodott a rádiótelefonok száma, hogy az egyes csatornák telítődtek, s ráadásul a készülékek nem egységes volta miatt teljes káosz uralkodott. Több olyan készülék is működött, amelyet a központból kézi kapcsolásssal kötöttek össze a hívott féllel. A következő tíz évben a szóban forgó országokban mintegy 200 ezer kocsi kapcsolódhat be az autós interur- bán rendszerébe. A Siemens müncheni központja és norvégiai leányvállalata közösen fejlesztette ki az új készüléket, amelynek létét, - egy kb. cipősdo- boz nagyságú ládát - kényelmesen beszerelhetik a kocsi csomagterébe vagy éppen valamelyik ülés alá. Ez a szerkezet kábeles összeköttetésben áll a képen is látható könnyű kagylóval, amelyet használat után a műszerfalra akasztanak. Az állomásválasztóval közvetlenül hívható a négy ország valamennyi előfizetője. Hogy a menetközben! hívást megkönnyítsék - és, hogy a gombok kezelése a vezető figyelmét ne vonhassa el a forgalomról - az új szerkezetbe előre beprogramozható 35 telefon- állomás hívószáma, amelyek közül bármelyiket egyszerű gombnyomással lehívhatunk. Ha az időjárási viszonyok, vagy bármely más zavaró tényezők nem teszik lehetővé az azonnali kapcsolatot, ismételt gomgnyomással a készülék újra meghívja a kívánt állomást. A híváskor automatikusan mindig megjelenik a telefonkagyló kis „képernyőjén“ a választott hívószám. Ennek külön érdekessége, hogy a számok fényerejét automata szabályozza, illetve hangolja hozzá a kocsi belső terében uralnyokhoz. A tervezők gondoltak arra is, hogy sok előfizető a telefont nemcsak a kocsijában, hanem a hétvégi házában, vagy éppen a hajóján is szeretné használni. Az egész állomás hordozható kivitelben készült; magát az anténnát is igen egyszerű áttelepíteni, s ugyanakkor az állomásnak saját, feltölthető 12 voltos telepe is van. Újabban az NSZK-ban is tervezik az autótelefonok rendszerének egységesítését. Első szakaszban 1983 elején, az eddigi kapacitást 20 ezerről 100 ezer előfezetőre emelik és azt is tervbe vették, hogy otthoni, vagy nyilvános telefonállomásról - külön előhívó- számmal - bármelyik autóba telepített állomás hívható lesz. Ezt a programot is a Siemens tervezi. SZÁNTÓ GYÖRGY ELSŐSEGÉLY-TANFOLYAM A sebellátás A közúti balesetek során létrejött sérüléseken a sebek csaknem minden típusát bemutathatnánk A sérülést okozó eszköz a járművezető vagy útitársa felszereléséből (szemüveg, kés, podgyász) vagy a gépkocsi anyagából, alkatrészeiből, esetleg a baleset színhelyének környezeti tárgyai közül származhatnak. A jármű összetört üvege, roncsolt fémrészei, az útburkolat köve vagy aszfaltja, az útszéli fák, kőoszlopok stb, a sérülés számtalan módját teszik lehetővé. Szúrt sebet ejtenek a vékony, hegyes tárgyak. A bőrön ilyenkor csak kis sérülés látható, de ez nem zárja ki, hogy a mélyben ér vagy ideg sérült meg. Vágott sebet késhez hasonlóan éles szélű fém okozhat. A seb a bőrre merőlegesen terjed a mélyben. Ha a vágó eszköz ferdén hatol be a bőrfelület alá, metszett seb képződik; az alámetszett sebszélek befedik a sérülést, ami nem teszi lehetővé, hogy tájékozódhassunk az izmok, erek, idegek sérüléséről. Szakított és zúzott sebről van szó, ha a sebnyílás tátong, szélei csipkézettek, környéke lehorzsolt, lilás. Az előbb említett aránylag sekély jellegű sérülésfajtákat a test bőrtakaróval, ill. nyálkahártyával fedett felülete megsértésének tartjuk, amelynél mélyebben fekvő, fontosabb szövetek nem szenvednek károsodást. Ilyenfajta sérülést fájdalom és többnyire vérzés kísér. A seb környéke elvörösödik, bedagadhat, a fájdalom következtében az érintett tájék szinte működésképtelen. Erősen csípő érzéssel, gyenge vérzéssel, esetleg szöveti nedv felületre törésével jelentkezhetnek a sekély horzsolások. Közúti balesetek alkalmával azonban üvegszilánkok, fémre- peszdarabok nagy erővel hatolnak a testbe s ily sebnél nem csak a bőrsérülés közvetlen környékén levő szövetek, hanem jónéhány centiméterrel távolabbi izomrészletek, idegek és erek is megsérülhetnek. A szervezet mélyebben fekvő részei könnyen fertőződnek, ami szövődményekkel járhat és kedvezőtlenül befolyásolhatja a gyógyulást. Többrendbeli sérülésnél elsőbbséget biztosítunk a földdel szennyeződő sebek ellátásának, továbbá a nagyobb roncsolással képződő sebeknek. Hiba lenne azonban pl. az apró és esetleg már nem vérző felületi sebet ellátatlanul hagyni. A helyes sebellátás csökkenti a másodlagos fertőzés veszélyét s a gyógyulás folyamatát sietteti. A sebek ellátásához a sérültet mindig ültessük vagy fektessük le. Az álló ember nehezen kezelhető. Csupán csípőtáji sebet kötözünk álló sérültön, ha nem oly súlyos az állapota, hogy fektetnünk kell. Célszerű, ha a segélynyújtó személy is leül vagy megtámaszkodik, esetleg térdre ereszkedik a földön fekvő sérült mellett. Ha a nadrágot vagy harisnyát féltve guggolóállásban igyekszünk ellátni, megbillenhetünk és fájdalmat okozunk a sérültnek. A sebet tegyük szabaddá, hogy áttekinthető legyen. Ha szükséges, vegyük le vagy vágjuk ill. tépjük fel a sérült öltözékét, a lehető legkisebb kárt téve ebben. A sebellátás során gondoljunk arra, hogy már maga a sebet okozó szennyezett eszköz kórokozókat sodort a szervezetbe. Ezért törekszünk arra, hogy ezután már ne kerüljön a sebbe baktérium. A sebnek csupán a környékét tisztítsuk meg, hogy csökkentsük a környező bőrfelületről a szennyeződés és a kórokozó csírák besodrását a sebbe. Magát a sebet ne mossuk ki, ne öblítsük, ne szórjuk be sebhintőporral se! Erősen szennyeződött seb tisztogatása elsősegély során csak oly esetben jöhet szóba, ha a piszok vagy valamilyen más anyag • a sérült sebének vagy általános állapotának rosszabodását idézhetné elő. A legnagyobb óvatossággal járjunk el, hogy ne okozzunk fájdalmat, további károsodást, szövetelhalást. Vizet nem öntünk a sebre; piszok eltávolításához legfeljebb három százalékos hidrogén-hiperoxidot vagy fiziológiás oldatot használunk. A sebről csak oly idegentestet távolítunk el, amely könnyen elmozdítható. Port, kavicsot, üvegtörmeléket, fémszilánkot eltávolítani a sebről már az orvos dolga. Ezért az elsősegély-nyújtás során a sebre szóródott vagy testbe fúródott idegentesteket otthagyva steril gézzel borítjuk a sérülést és rögzítjük a kötést. Két-három négyzetcentiméterig terjedő felületi horzsolásra három százalékos hidrogén-hiperoxid oldatot, esetleg Famosept fertőtlenítőt alkalmazhatunk vagy Akutollal permetezzük be. Ujjal nem nyúlunk a horzsolt felülethez! Ha mélyebb a horzsolás, fertőtlenítés után tubusból Framykoinnal vagy vazelinnel fedjük és steril kötszerrel borítsuk. Horzsolásnál nagyobb sérülésnél tartsuk szem előtt: Semmit a sebbe, se folyadékot, se sebhintőport. A sebet kössük le steril gézzel és pólyával, ha kéznél van: használatkész kötszercsomag felbontásával és mielőbb küldjük el a sérültet szakszerű felülvizsgálatra. Megfelelő gyakorlattal rendelkező segélynyújtó részéről is csak oly esetben tekinthető közúti baleset nyomán a sebellátás véglegesnek, ha komplett tetanusz-oltásban részesült személynél tiszta sérülésről volt szó. Közúti balesetek sérüléseinél általában minden seb orvosi vizsgálatra és ellátásra szorul, mert nincs kizárva, hogy mélyebben elhelyezett szalagok, izületi tok, idegek vagy más szövetek is megsérültek. Ezenkívül a fertőzés kiiktatása felől sem lehetünk bizonyosak. Az orvosi vizsgálat és a baleseti sérülés adatainak rögzítése nem egyszer azért is hasznos, mert az esetleges szövődményeknek, károsodásoknak és következményeinek biztosító vagy bíróság általi vizsgálatához is szükségessé válhat. Gépjárművezetők és utasaik azonban nem csak közúti baleset során sérülhetnek meg, hanem a járműből kiszállva, pl. az erdőben futva vagy sétálva, a vízben vagy a parton hancúrozva, éles vagy hegyes tárgyon sérülhetnek meg. Ezeknek a sérüléseknek az ellátására is az elsősegély vagy önmegsegités fentebb átvett irányelvei érvényesek. Következik: IDEGENTEST ELTÁVOLÍTÁSA ÚJ SZÚ 16 T 1982. IV. 16.
