Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)

1982-04-16 / 15. szám

ÚJ szá 9 Csehország legmagasabb hegysége a Krkonoáe, ma­gyar nevén az Óriáshegység, a Magas-Tátra mellett a CSSZSZK legnépszerűbb üdülőközpontja és egyik leg­látogatottabb téli sporthelye. Ezen a hegyvidéken, vi­szonylag kis területen a ter­mészet sok szépséget hal­mozott fel: meredek sziklafa­lak, hegyi patakok, fenyve­sek, hegycsúcsok, sízésre alkalmas lejtők, jégkori mo­rénák, mély, vad völgyek, al­pesi virágok, színpompás ré­tek, sajátos állatvilág várja itt a látogatót. S látogatóban nincs hiány! Évente, télen- nyáron, több mint nyolcmil­lió ember fordul meg ezen a vidéken. A legtöbben Prá­gából érkeznek, hiszen a fő­városból autón vagy autó­busszal csupán három óráig tart az út. Ezen a vidéken gyakran találkozhatunk egy mesebe­li, nagyszakállú, kincseket őrző hegyi óriás - Krakonos - alakjával, igaz, főként aján­dékboltokban, képeslapo­kon és a cseh mesés­könyvekben. A helyi népha­gyomány szerint, ha az Óriás­hegységben vihar dúl, vagy lavinaveszély fenyeget, az annak a jele, hogy Krakonos haragszik. Az Óriáshegység mesebe­li hősének kincsei közt a leg­értékesebb a tiszta, érintet­len természet, a közel 40 ezer hektáron elterülő Krko­noáei Nemzeti Park. A negyvenezer hektárnyi nemzeti park az ország egyik legfontosabb természetvédelmi területe Látogatás a Krkonosei Nemzeti Parkban A Krkonoáei Nemzeti Park (ismert rövidítése: KRNAP) a Cseh Szocialista Köztársaság legfontosabb természetvédelmi területe. A KRNAP igazgatósá­gára ezért rendkívül fontos fela­datok hárulnak. Vrchlabiban, a KRNAP székhelyén beszélget­tünk Krkonoáe jelenéről és jö­vőjéről a nemzeti park igazgató­jával, Jirí Svoboda mérnökkel.- Legsúlyosabb, a nemzeti park létét fenyegető problé­mánk az egyre nagyobb arányú légszennyeződés. Az Óriás­hegység egész területét elá­rasztják a növényzetre és az egész biológiai környezetre na­gyon káros ipari szennyeződé­sek. Ha az erdei növényzet el­változásait vizsgáljuk, elszorul a szívünk, mert a szép krkono­sei természet lassú pusztulásá­nak vagyunk a tanúi. Az ipari eredetű légszennyeződés kö­vetkeztében fokozódott a hegy­vidék vizeinek savanyúsága, egyre több helyről érkeznek je­lentések a halállomány pusztu­lásáról. Sürgető, nyílt kérdés a vegyszeres talajmúvelés és rovarirtás másodlagos követ­kezményeinek megelőzése, a turizmus túlméretezett fejlesz­tése, egyes szervezeteknek az össztársadalmi érdekekkel el­lentétes önkényes beavatkozá­sa a természet rendjébe... A mesebeli Krakonosnak mosta­nában sok az oka haragra - fúzi helyzetismertetéséhez a KRNAP vezetője.- Mit tesznek Krakonoá kibé- kitésére, a felbecsülhetetlen ér­tékű nemzeti természeti kincs megmentéséért?- A KRNAP igazgatósága 1976-tól széles körű tevékeny­ségbe kezdett, hogy teljesíthes­se a Krkonoáe területi fejleszté­si tervéből reá háruló feladato­kat. Hozzáfogtunk az anyagi és műszaki bázis megteremtésé­hez, egyes vonatkozásokban merőben újszerű természetvé­delmi munkát végzünk. Meg­győződésünk, hogy napjaink­ban a legjobb természetvéde­lem a hatékony és gyors bioló­giai, technikai és szervezési in­tézkedések késedelem nélküli megvalósítása. A nemzeti park hegyi útjainak karbantartása, a lakosság és különösen az ifjú­ság körében végzett természet- védelmi nevelómunka éppúgy szolgálja célunkat, mint tájékoz­tató központjaink és kutatóállo­másaink hálózatának bővítése. Nemrég adtuk át Vrchlabiban Krkonoáe kapujában - a KRNAP legújabb tájékoztató központját, ahol az érdeklődők szakszerű eligazítást kapnak. Az új létesítmény szerves része a kiállítóterem és a regionális múzeum, amelyekben a látoga­tók megismerkedhetnek vidé­künk munkásmozgalmának em­lékével, illetve a Krkonoáe nép­rajzi és iparművészeti hagyo­mányait megörökítő tárlattal. A KRNAP Helyi Szolgálatának új központja Spindlerúv Mlynben- Említette a természetvédel­mi nevelő munkát. Milyenek e munka formái és eredményei?- Manapság a természetvé­delem szinte elképzelhetetlen a legszélesebb nyilvánosság, különösképpen az ifjúság segít­sége nélkül. Az a körülmény, hogy a Krkonoába évente több millió ember látogat, különleges helyzetet teremt, amellyel a hi­vatásos természetvédők, a KRNAP alkalmazottjai maguk nehezen tudnának megbirkózni. Ezért nagy jelentőséget tulajdo­nítunk az önkéntes természet- védelmi testület, valamint a KRNAP Baráti Köre áldozatos munkásságának. A KRNAP Ba­ráti Körének jelenleg 200 tagja van, akik természetvédelmi elő­adásokat tartanak és figyelő- szolgálatot teljesítenek. Az ön­kéntes természetvédők száma is meghaladja a százat. Ók szakvizsgák és egy évi várako­zási idő letelte után válnak a testület tagjaivá. Természetvédelmi nevelő- munkánk három feladatra össz­pontosul. Ezek: 1. a látogatók felkészítése a védett területen való viselkedésre, 2. széles ön­kéntes aktíva létrehozása és 3. az ifjúság és a felnőttek megha­tározott csoportjainak termé­szetvédelmi képzése. Szeretném hangsúlyozni: te­vékenységünk célja nem a Krkonoáe látogatottságának növelése, egy-egy védett terület propagálása, hanem a termé­szetet védő közvélemény kiala­kítása. Az egész kelet-csehországi kerületben népszerűek az alap- és középiskolások részvételé­vel rendezett szellemi vetélke­dőink, krkonosei tárgyú rajzver­senyeink. A SZISZ-szel karöltve évente megrendezzük a nem­zetközi Snézka-tűrát, ennek ke­retében hazai és külföldi pioní­rok, fiatalok ezrei másszák meg a Krkonoáe és a CSSZK leg­magasabb - 1602 m magas - hegycsúcsát. Fontos külde­tést töltenek be a SZISZ Utazási Irodájával együtt rendezett nemzetközi építőtáborok. Sok nemzet fiai és lányai végeznek itt értékes munkát a Krkonoáe természeti kincseinek védelmé­ért. A fiatal természetvédők szá­mára rendezett nyári tanfolya­maink célja az alapvető termé­szetvédelmi ismeretek bővítése. Tevékenységünkben nagyon fontos szerepet tölt be a Cseh­szlovák Tudományos Akadé­mia, a Károly Egyetem és más tudományos kutatóintézetek neves szakembereiből álló tu­dományos tanács.- A mai Vrchlabi egyik neve­zetessége az egykori kastélyt övező angolparkban létesített ál­latkert és arborétum...- A parkban elhelyezett ma­dárházak, ketrecek lakói a Krko­noáe állatvilágát mutatják be az érdeklődőknek. A látogató itt egy óra alatt megismerheti hegyvidéki madarainkat - bag­lyokat, varjúkat, sasokat, szar­kákat, fekete gólyát, erdei héját, vércsét, s a ritkaságszámba me­nő fajdkakast, siketfajdot. Tá­gas ketrecekben figyelhetők meg a vadkacsa, a hiúz, a me­nyét, a görény és más krkono­áei állatfajták viselkedése. A parkban muflonokat és szelí­dített özeket is láthatunk, a tó­ban hattyúk és vadkacsák úsz­kálnak. De ezen kívül a KRNAP terü­letén több, ugyancsak nagyon tanulságos turista-útvonalat is létesitettünk. Gondoskodtunk arról, hogy ezek az ösvények hegyvidékünk legérdekesebb rezervátumaiba vezessék el a természetbarát turistákat. Az útvonalak mentén gyönyörű ki­látás, ritka növényzet, csendzó­nák, pihenőhelyek várnak min­denkit. A Krkonoáe azoknak tár­ja fel igazán szépségeit, akik szeretik, védik a természetet...- A Krkonoáei Nemzeti Park sokrétű tevékenysége szinte ki­meríthetetlen téma. Eiigedjen meg egy kérdést: 1982-ben mi a KRNAP fő feladata?- Ismételten hangsúlyozni szeretném: olyan korban élünk, amikor a természetre nehezedő civilizációs nyomás következté­ben egyre nagyobb károk kele- teznek a biológiai környezet­ben. A CSKP XVI. kongresszusa is hangsúlyozta a környezetvé­delem fontosságát, azt, hogy a környezetrombolás megelőzé­se, következményeinek felszá­molása nemcsak a természetvé­dők, hanem az egész társada­lom feladata. Következésképp a KRNAP sokrétű tevékenysé­gének előterében nemcsak az idén, de az elkövetkező években is a Krkonoáe egészséges ter­mészeti környezetének védel­me, mondhatnánk megmentése áll. Célunk az, hogy az Óriás­hegység megőrizze biológiai és üdülési funkcióit, hogy az ide érkező pihenni és sportolni vá­gyó dolgozók százezreit tiszta levegő, teljes természeti szép­ségében ragyogó, s küldetését jól teljesítő igazi nemzeti park fogadja. Szeretnénk, ha Krako- noának soha sem lenne oka a haragra...- Köszönöm a beszéige­tést' SOMOGYI MÁTYÁS Jellegzetes krkonoáei táj (Archív-felvételei) 1982. IV. 16.

Next

/
Oldalképek
Tartalom