Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)

1982-04-09 / 14. szám

F elejthetetlen képsorral vég­ződik a film. Muskát Mária, a kemény, vérbö munkásasszony, aki a káderképző iskolán barátko­zott meg a nyiltszivü, becsületes Angi Verával, hazafelé kerekezik a téli hidegben. És egyszer csak egy fekete személyautó húz el mellette, benne a kiválasztottal, akit megfertőzött a „megfelelési" kényszer és feladta, elárulta a leg­fontosabbat: önmagát és szerel­mét. A két egykori barátnőnek ta­lálkozik a tekintete, de nem állnak meg, mert mit is mondanának egymásnak? Muskát Mária meg­maradt annak, aki volt, tisztessé­ges munkásnönek, Angi Vera meg a karrier mellett döntött. Pap Verával, Angi Vera életre keltőjével már a film forgatása ide­jén megegyeztünk abban, hogy ez a lány jellemes egyénisége lehe­tett volna egy ellentmondásos kor­szaknak, ha nem engedte volna, hogy gátlásokkal és fogékonyság­gal teli lényére hatni kezdjenek az elvárások. De egy valamiben nem sikerült közös nevezőre jutnunk Abban, hogy törtetö-e ez a segéd­ápolónő vagy nem?- Ugye, emlékszik rá, hogy azt mondta, nem tekinti karrieristának ezt a lányt? Pedig az volt, kétség­telen, hogy az. — Én csak felmentettem öt, mert úgy éreztem, nem volt más vá­lasztása abban a helyzetben, ösztönösen sodródott a karrier felé.- Az élet mégis a Muskát Máriá­kat igazolta, hiszen Angi Vera semmivel sem vitte többre, mint azok, akik semmi áron nem fogad­ták el a karriert. Ez derül ki Vészi Endre Nyitott ház című novellájá­nak Gábor Pál rendezte tévéfilm­változatából is, amelyben újra ta­lálkozhatunk Angi Verával.- André Istvánnal együtt tűnik majd fel a Nyitott házban, aki idő­közben elvált a családjától, beállt segédmunkásnak, aztán ismét ta- nítóskodott. Ha a pártiskola kritikai-önkriti­ka napjára gondolok, az árulás árán vett karrierre, nem lehetett könnyű Angi Vera helyzete, ami­kor újra összehozta öt az élet André Istvánnal. — Biztos, hogy nehéz napokat élt át, de a férfi nem haragudott rá, így volt erejük újra kezdeni. Köz­ben kiderül, hogy Angi Vera nem tudta valóra váltani Traján Anna terveit, nem lett belőle újságíró, megmaradt ápolónőnek.- Ha jól számolom, a Nyitott házban negyvenkilenc évesen lép a felvevőgép elé.- Nagy örömmel fogadtam, hogy Gábor Pál ismét rám bízta ezt a szerepet, ugyanakkor izgu­lok is egy kicsit, hiszen ennyire érett, megviselt nőt az ideig nem játszottam még. És parókám sem lesz. Őszre festik a hajam és rán­cokat rajzolnak az arcomra. A töb­bi rajtam múlik.- Az Angi Verában még ennél is kisebb kapaszkodói voltak, mégis Még egyszer Angi Vera nemzetközi sikert aratott. Először Chicagóban, aztán Rómában nyerte el a színészi alakítás díját- Chicagóban nem jártam, pos­tán küldték el a plakettet, de a ró­mai filmfesztiválon - ahol a fran­cia Catherine Deneuve-vel meg­osztva kaptam meg a női alakítás díját felmehettem a színpadra Életemben sosem láttam még ilyen sztárparádét... Csillogás-ra­gyogás, hivalkodó ruhaköltemé­nyek, káprázatos ékszerek; ne­kem, aki egyszerűen és kényel­mesen öltözik, mindez megmoso­lyogtató volt. Ráadásul nem egy hölgy iszonyú nagy baklövést kö­vetett el, ami a divatot illeti.- És a nagy sztárt, Catherine Deneuve-t milyennek látta?- Gyönyörűnek és fiatalnak. Az illem is úgy diktálta, hogy gratulál­jak neki, erre odamentem hozzá, ő bájosan rám mosolygott, de szemmel láthatóan nem örült, hogy egy huszonéves magyar szí­nésznővel megosztva részesült elismerésben. Nem is bocsátkoz­tunk baráti beszélgetésbe a díjki­osztást követő fogadáson, helyet­te Francis Ford Coppolával sike­rült megismerkednem, aki Oscar- díjaival együtt is a földönjáró, intel­ligens ember benyomását keltette SZABÓ. G. LÁSZLÓ „Felmentettem Angi Verát“ (Sipos Géza felvétele) M inden televíziós műsor feliratain szerepel az alkotó­gárda névsora, mindazok neve, akik a külső felvéte­lektől kezdve a laboratóriumi utómunkálatokig bezárólag közreműködtek a műsor létrehozásában Ritkán esik szó azonban azokról, akik lehetővé teszik, hogy a képernyőn naponta megjelenjen a tévéműsor, a televízió névtelen alkalmazottairól, akik a háttérben dolgozva a kész műso­rok összemontírozásában, képernyőre juttatásában vesz­nek részt - a müsorlebonyolító stáb tagjairól A kész műsorok filmfelvételek, képmagnószalagok for­májában várják, hogy adásba kerüljenek a napi műsorterv szerint. A napi műsorterv voltaképpen „gyártási forgató- könyv“, amely az egymást követő műsorszámok sorrend­jét, időtartamát, jellegét stb. tartalmazza. A televízió lebonyolítóközpontjának (központi kapcsolótermének) személyzetét a nap rendezője (műsorvezető), bemon- dónö, operatőr és a műszaki stáb alkotja. A nap rendezője a napi műsorterv zökkenőmentes lebonyolításáért felel, az ö feladata adás előtt ellenőrizni, hogy minden konzervmüsor a lebonyolítóközpontban van-e, élő műsor esetén az adásidő betartása, valamint a bemondónővel és a műszaki személyzettel való kapcso­lat fenntartása. A műszaki stáb, melynek élén a műszaki adásvezetö (turnusvezetö) áll, általában öt-hat tagú: bemérő kép- és hangmérnökből, két vágóból, esetenként vágóasszisz­tensből áll Ők mindennap az adás előtt elvégzik a közve­títő láncon a legszükségesebb méréseket, a beépített hang- és képtesztek (-generátorok) segítségével a besza­bályozást, hogy a néző az adás egész ideje alatt a nemzet­közi normáknak megfelelő minőségű képet és hangot kapjon Ez a bemérő mérnökök feladata, akik aztán az adás folyamán figyelemmel kísérik a kép és a hang műszaki jellemzőit, szükség esetén végrehajtják a szüksé­ges korrekciókat, adáshibánál elsősorban az ö feladatuk a hibaforrás megtalálása, a közvetítés helyreállítása. Mivel ma a televízió általában legalább 12 órát su­gároz naponta, ilen hosszú műsoridőhöz vagy két vágót foglalkoztatnak, akik felváltva egymás vágóasszisz­tensei, vagy főállású vágót vágóasszisztenssel alkal­maznak A filmkészítéshez hasonlóan a kész műsorok össze- montírozását, az élő és konzervmüsorok közti átmenetet, különféle trükkmegoldásokat a rendező utasításai szerint a vágó végzi. Természetesen elektronikus eszközökkel, gombnyomásra történik a „vágás“, ezért némely ország­ban a lebonyólítóhelyiséget központi kapcsolóteremnek is Háttérben maradva nevezik, hiszen a „vágás“ végső soron elektronikus keve­rési effektussal létrehozott kapcsolást jelent. A vágóasz- szisztens feladata a magnetofonok adásba készítése, a magnószalagokon a megfelelő részek kiválasztása, rövidebb szünethez a diaképek kikeresése stb Legsajátosabb a műszaki adásvezetö szerepe Bizo­nyos mértékig a rendező utasításait kell követnie, műszaki területen azonban nemcsak partnere, de esetenként utasí­tást is adhat a rendezőnek A gyakorlatban a nap rende­zője a műsor tartalmáért, a sugárzási időért felel, tehát ezen a területen utasításai megfellebezhetetlenek. Ezzel szemben az adás műszaki színvonaláért és a lebonyolítás módjáért a műszaki adásvezetö felelős. Minden egyes elektronikus átmenet, (trükk, sötétszintre keverés, átuszta- tás, vágás stb.) megvalósítása előtt a rendező kikéri a műszaki adásvezetö véleményét, hogy műszaki szem­pontból melyik módszert lehet alkalmazni, a felsorolt lehetőségek közül aztán kiválasztja a művészi szempont­ból megfelelőt. Sokkal nehezebb választás elé kerül a műszaki adásve­zető, ha a műsor különféle kép- és hanghibáktól hemzseg, ilyen esetben az ő döntésén múlik a közvetítés további sorsa, illetve hogy sor kerül-e rá egyáltalán. Konzervmüso­rok esetében ez nagyon ritkán fordul elő, hiszen ilyenkor előre ismert az adásba kerülő anyag minősége, gyengébb kópia esetén a bemondó előre elnézést kérhet. Ezzel szemben élő adásnál, sport, társadalmi stb rendezvények közvetítése során szinte bármelyik pillanatban valamely előre nem látható ok következtében előfordulhat a hirtelen minőségromlás veszélye. Ilyenkor a hiba nagysága, előre látható időtartama és nem utolsósorban a közvetítés jellege, fontossága befolyásolja a műszaki. adásvezető döntését. Ez természetes is, hiszen egészen más elbírálás alá esik a nézők szemszögéből is egy helyi labdarúgó- torna, mint a sportág világbajnoki döntőjén előforduló ugyanazon képhiba Az ilyen „forró“ pillanatok ugyan aránylag ritkán fordulnak elő, de rendkívül felelősségteljes hozzáállást, helyzetfelismerést, biztos döntési készséget igényelnek, hiszen a döntés mélyreható következmények­kel járhat: ha az adás megszakítása mellett dönt, tízmilliók tévékészülékén tűnnek el a feszült figyelemmel kísért műsor képsorai. Bár a műszaki stáb tagjai sosem jelennek meg a képer­nyőn, nevük a feliratokon nem szerepel, munkájukkal jelentős mértékben hozzájárulnak a sugárzott adás műszaki színvonalához Naponta - ünnep nem ünnep - az elsők között érkeznek a televíziós központba - hiszen már a reggeli órákban elkezdődik a sugárzás -, utolsóként állnak fel a közvetítőlánc mellől az adás végét követően. A műsor befejezését jelző szignál jelzi munkaidejük végét OZOGÁNY ERNŐ 'Ír ÚJ szú > 14 1982. IV. 9. »Ki“ is a televízió? 1. Legtöbbször csak közhelyes gondolataink, megállapításaink van­nak a televízióról: behozza lakásunkba a világot; elrabolja időnket, miközDen szellemileg is, testileg is elkényelmesedünk; túlságosan sokat ülnek előtte a gyerekek, ahelyett, hogy játszanának, mozogná­nak; rossz hatással van az ifjúságra, merthogy gyakori benne a pornóba hajló vagy az agresszivitás különféle változataival „káp­ráztató“ film; a tévé felér egy iskolával, ismereteket ad, oktat, nevel stb Ritkábban gondolkozunk el mélyebben arról, hogy mi is valójában a televízió; milyen szerepet tölt be az egyén és a társadalom életében, az egyén és a társadalom tudatának formálásában; meny­nyire vagyunk neki kiszolgáltatva; növeli-e és jó irányba tereli-e szellemi aktivitásunkat, vagy éppen ellenkezőleg; megegyeznek-e a valóságunkról általa feldolgozott és közvetített információk, tapasz­talatok a mieinkével vagy sem; azt látja- e a tévé és úgy látja-e, amit, illetve, ahogy mi látunk; és így tovább. Röpke megjegyzéseink, helyeslők vagy elmarasztalók, persze naponta vannak egy-egy hír, műsor margójára, azonban ennél többre nem nagyon futja időnkből, türelmünkből, kedvünkből Csak nézzük a televíziót, pedig olykor nem ártana elmélkedni róla Nagyobb távolságból nézni, vizsgálni Már csak azért is, mert jó tudni, hogy „ki“ van a házunkban, „ki“ az, „aki“ minden jel szerint hosszú időre „rendezkedett be“ nálunk Úgy vélem, ha a televízióról gondolkozunk, önmagunkról is gondolkozunk, családunkról, a társadalomról, a világról, hiszen - ki tagadhatná - nemcsak hogy „berendezkedett“ nálunk a , csodado­boz“, be is épült mindennapi életünkbe, akarjuk vagy nem, befolyá­sol bennünket, belsőnket, alakítja értékrendünket. 2. A könyv könyv, a tévé tévé Tudom, mit várhatok az egyiktől, mit a másiktól, illetve mit tud adni az egyik, mit a másik Olykor mégis úgy érzem, újra kell gondolnom a kettő közötti különbséget És erre nem elsősorban az a többször hallható önámító és önigazoló téves nézet indít, miszerint a tévé igenis helyettesítheti a könyvet, benne van abban minden az életről, és elegendő műveltséget is ad az ember­nek, hanem azok a műsorok, melyekkel kapcsolatban művészetről, gondolatiságról, esztétikumról, valóságfeltárásról, történelemvizsgá­latról beszélnek, beszélhetünk Húsz éve vagyok szenvedélyes tévénéző, és hazudnék, ha azt mondanám, hogy ez alatt az idő alatt egyszer sem kaptam mély élményt, egyedi értéket a tévétől. Ellenkezőleg: sokszor kaptam Egész sorát idézhetném az olyan portréknak, riportoknak, tévédrá­máknak, szatirikus műsoroknak, melyek nagy érzelmi és gondolati mélységekbe hatoltak le, ezáltal voltak súlyosak - szépek, megrendí­tek, felrázók vagy éppen szórakoztatók. Azonban egyszer sem éreztem azt, amit - bármelyikét említhetném a művészeteknek, de maradjunk csak az irodalomnál - egy jó könyv elolvasása után Valamiképpen mindig hiányzott a „gazdagabb lettem“ gyönyörű érzete, annak az érzete, hogy ezután biztosabb és határozotabb lehetek véleményalkotásomban általában, és pláne akkor, ha valahol elém kerül egy adott műsorban vagy műsorokban feldolgozott téma Lehet persze, hogy volt ilyen érzetem, csak éppen nem eléggé erőteljes ahhoz, hogy fölfigyelhettem volna rá A könyv által nyújtott ismeret, eszme, esztétikum hatását soha meg sem tudta közelíteni számomra a tévé; a tőle kapott élmény múlékonynak bizonyult mindannyiszor, amin mit sem változtat, hogy nem csak műsorok élnek emlékezetemben, hanem képek is belőlük, a régebbiekből is. A tévé persze tévé. Tömegkommunikációs eszköz, műsorgyár, mely naponta rengeteg műfajban áraszt el bennünket képpel és hanggal Ha ki is emel értékeket, de mindjárt egybe is mossa azokat más „értékekkel“. Egyik órában megrendít, a következőben, mintha semmi sem történt volna, bedob egy nótacsokrot Szerencsések azok, akik megnézik, hogy mit néznek meg így lehet számukra több a kevesebb Több talán maga a tévé is, mint a „pillanat műfaja“ BODNÁR GYULA

Next

/
Oldalképek
Tartalom