Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)

1982-03-26 / 12. szám

ÚJ szú 17 TUDOMÁNY TECHNIKA A MOOG SZINTETIZÁTOR A már lassan 20 éves szintetizátor nem más, mint egy elektronikus hangszer, amelyet már sokan szerettek volna korábban is előállítani, hiszen az elméleti feltételek már régen adottak voltak. Csak­hogy az elektronikus hangelöállítás mindig valami­lyen kompromisszum eredménye, ezért azok, akik elektronikus úton kívánták utánozni egy-egy meg­szokott hangszer hangját, azok nem jártak sikerrel, és ez a tény még ma is fennáll. Éppen ebből a szempontból keresett új utakat Dr. Moog, egy amerikai fizikus, amikor a hatvanas évek elején elektronikus hangelöállítással foglalkozott. A mel­lékkutatás eredményéről ma már joggal állíthatjuk, hogy egy új hangszer született, hiszen hangja sok esetben a legkevésbé sem hasonlít a megszokott hangszerekéhez. Ma már ez az eredeti változat is kissé elavult, noha még nagyon sokan használják. A hangszer egy analóg számítógépre hasonlít a legjobban, és éppen ez a tény teszi őt elavulttá, hiszen ma már minden analóg (folyamatos) értéket digitalizálva A MOOG szintetizátor áramköri felépítése (A szerző rajza) igyekeznek feldolgozni. így megszületett a MOOG szintetizátor digitális változata is. Ez a hangszer azonban már nem olyan népszerű, mint elődje, ráadásul már nem is az egyedüli a piacon, mint az a hatvanas évek végén volt. Térjünk rá viszont az eredeti MOOG ismertetésé­re Mint az a rajzon is látható, a hangszer teljesen önálló modulokból épül fel. Az egyes egységek a következöek: VCO feszültségvezéreit oszcillátor VCF feszültségvezéreit filter VCA feszültségvezéreit erősítő LFO alacsonyfrekvenciás oszcillátor SaH egyenfeszültség tároló ADSR átmeneti jelgenerátor Most pedig sorrendben az egyes egységek műkö­déséről szólnék: VCO - ez tulajdonképpen a hangszer lelke. Ez adja meg a hangszer hangját. A frekvenciája a be­menő egyenfeszültségek függvénye. A beérkező feszültség a SaH áramkörből egyértelműen megha­tározza a kimenő jel frekvenciáját azaz a hangma­gasságot. Az egységen több kezelő elem található. Az egyik legfontosabb a jelalakot változtatja, az egyszerű négyszög feszültségtől kezdve a legkü­lönbözőbb impulzus jelalakig. Egy másik potenció- méterrel az alapfrekvencia transzponálható fel és alá, további kezelőszerv az LFO-tól érkező jel hatását szabályozza, ami azt jelenti, hogy az LFO frekvenciájának az ütemében változik a hang ma­gassága vagy a felhangtartalma. Ezzel tehát egy frekvencia moduláció érhető el. VCF - A három alaposzcillátorból érkező jelek a VCF bemenetére jutnak. Ez az áramkör egy elektronikus filter, tehát a beérkező jelalakok fel­hangtartalmát változtatja, szűri. Az eredeti MOOG- ban egy aluláteresztó szűrő volt beépítve, ami azt jelenti, hogy a szúró csak az adott határfrekvenciáig engedi át a jeleket. Ez a határfrekvencia szintén külső egyenfeszültséggel változtatható. A további kezelőszervek közül néhány: egy po- tencióméterrel az LFO-tól érkező jel hatása szabá­lyozható, egy továbbival a filter határfrekvenciája transzponálható, egy következővel pedig a filter jóságí tényezője változtatható. VCA - Ez a kimeneti erősítő, melynek a szabá­lyozásával elérhetőek a legkülönbözőbb hanghatá­sok. Az ADSR jele például úgy szabályozhatja a kimenőjel hangerejét, hogy az a leginkább hason­lítson valamelyik megszokott hangszerre. A kezelő­szervek: Az egyik potencióméter a kimeneti hang­erőt szabályozza, a másik az LFO hatását, tehát amplitúdómodulációt visz a kimeneti jelbe. LFO - ez nagyon alacsony frekvenciájú jelet ad, a kimeneten a frekvencia a 0,02 - 50Hz tartomány­ban potencióméterrel szabályozható, egy kapcsoló­val a jelalak változtatható a négyszögjel, három­szög, illetve a fűrészjelalakok között. Az LFO-k teljesen önállóak, tehát nem függenek a billentyű­zettől. (Ez az újabb szintetizátorokra nem érvényes. SaH — analóg tároló, amire azért van szükség, hogy a hangszer akkor is szóljon, ha már a billen­tyűt elengedte a zenész. Az egység nem más mint - képletesen mondva — egy hatalmas kondenzátor, ami sokáig tartja a ráadott feszültséget. Tulajdon­képpen a billenytúktöl érkező egyenfeszültséget egy elektronikus kapcsoló kapcsolja egy pillanatra a beépített kondenzátorra, majd ezt a feszültséget egy FET követővel vezetik a kimenetre A FET követőnek az a jellemzője, hogy igen nagy a beme- nóellenállása, ezért az nem terheli a kondenzátort, így az azon tárolt feszültség nem csökken még 10 perc elteltével sem, ezért nem változik a hangma­gasság sem. De egy másik feladata is van az SaH áramkörnek, mégpedig a portamento létrehozása, vagyis a hangmagasság folyamatos változása a já­ték közben. Billentyűzet kétféle jelet szolgáltat: egy egyenfeszültséget, ami a hangmagasságot hatá­rozza meg és egy impulzust, ami bármelyik billentyű lenyomása pillanatában keletkezik. Ez az impulzus indítja az SaH áramkör elektronikus kapcsolóját és az ADSR áramköröket. ADSR - A borítógörbék előállítására szolgáló áramkör négy fázisra osztja a billentyűtől érkező jelímpulzust. A felmenő él indítja az első fázist, amit egy potencióméterrel 0-15 s között szabályozha­tunk. A következő fázis akkor indul, amikor letelik az első fázisban beállított idő. Ilyenkor az ADSR kime­neti feszültsége csökken egy adott értékre, amit a 3. gombbal állíthatunk be. A csökkenés időtartama szintén 0-15 s között változtatható. Amint a kimenet elérte a beállított szintet, a folyamat állandósul és addig tart, amíg nyomjuk a billentyűt. Amint azt elengedjük, indul a 4. fázis, azaz a végcsökkenés, ilyenkor a kimenet szintén a beállítástól függően 0-15 s idő alatt csökken le 0 V feszültségre. Ezzel eljutottam a rövid leírás végére. Remélem, sikerült egy kissé beavatnom az olvasót a MOOG titkába. Még a kiváncsiak számára íme az egyes rövidítések angol megfelelője: VCO - Voltage controlled osölator VCF - Voltage controlled filter VCA - Voltage controlled amplifier ADSR - Attack, Decay, Sustain, Release SaH - Sample and Hold LFO - Low Frequency Oscilator TAKÁCS JENŐ A ll. világháború utáni munkaerő- és épitö- anyaghiány a rombadölt házak okozta lakásínséggel párosul­va Angliában is új építőipari módszerek felé irányította a fi­gyelmet. Azóta nyilvánvalóvá vált, hogy a szalagszerű elöre- gyártás békés körülmények között is jó és gazdaságos megoldást jelent. Angliában különösen bevál­tak a favázas szerkezetek, amelyek rugalmas alaprajzi formát, egyszerű kapcsolato­kat, gazdaságos anyagfel­használást, valamint változa­tos burkolási és részletlehetö- ségeket kínálnak a tervezők­nek. A kisebb önsúly miatt egy­szerűbb az alapozás és csök­ken a süllyedésből származó károsodás veszélye. Ilyen szerkezettel lakóházak, ipari épüfetek, tornatermek, nyara­lók és közösségi épületek egyaránt épülnek. A szerke­zethez és burkolathoz használt faanyagot automatikus beren­dezésben kezelik úgy* hogy az idő- és rovarálló lesz, nem gombásodik. A burkolat nem­csak fából készülhet, hanem egész sor egyéb, új vagy ha­gyományos anyagból is. Egy földszintes nyaralóépület felál­lítása mindössze néhány óráig tart. A sok közül egy másik, szin­tén elterjedt rendszer fő részeit acélszerkezetű gerendák és előregyártó« betonoszlopok képezik. Az ún. „Multíbuid“ rendszer jellegzetessége a szabadalmazott kapcsoló- elem, amely révén erős és me­rev, csavarozott vagy hegesz­tett kapcsolat biztosítható a betonoszlopok és az acélge­rendák között. A födémek max. 1,80 méter távolságban elhe­ÉPÍTÉS ÓRÁK ALATT KRIOSEBÉSZET - HAZAI MŰSZERREL A szövetek roncsolására fagyasztás is alkalmazható. Ehhez, 1 i persze, megfelelő műszerre van szükség, amellyel nagyon ala­I i csony hőmérséklet (legalább - 100 Celsius fok) állítható elő azon l , a testrészen, amelyet mütenek. Az első csehszlovák gyártmányú I kriokautert a Prága-Béchctvice-i Erősáramú Elektrotechnikai Kutatóintézet Zdenék Mátka docens vezette kutatókollektívája állította elő, négy esztendővel ezelőtt. A műszer tökéletesítése 1 után 1980-ban legyártották az első mintapéldányt, amelynek ' i műszaki paraméterei jobbak a hasonló külföldi műszerekénél. A beteg szövet akkor roncsolódik szét, ha nagyon gyorsan I - legalább -25 Celsius fokra — lecsökken a hőmérséklete. Az 1 I elhalt sejteket fokozatoséin eltávolítják, és a seb nagyon szépen i I heged. A módszer alig okoz fájdalmat, ezért nagyon sok esetben ! nincs szükség teljes érzéstelenítésre. Ennek köszönhetően olyan i betegek esetében is alkalmazható, akiknek az állapota nem engedi meg a hagyományos sebészi beavatkozást, vagy egyéb 1 módszerrel nem távolítható el a beteg rész. Egészségügyünk tehát ily módon értékes segédeszközhöz 1 jutott a daganatos megbetegedések elleni harcban A kriokauter 1 kétségtelen előnyei ellenére csakis segédeszközről van szó, 1 i amely nem alkalmazható valamennyi daganattípus esetében, l i Alkalmazásáról az illetékes orvosnak kell döntenie. A kriosebé- I ! szetet hazánkban többek között a motoli egyetemi kórházban I (ahol a felvétel is készült) alkalmazzák , 1 (Felvétel: ÓTK — Jan Vrabec) ÉRDEKESSÉGEK, ÚJDONSÁGOK Geotermikus fűtésű utak A jeges kéreg alatt a talaj kor­látlan mennyiségű hőenergiát tá­rol. Miért ne lehetne ezt felhasz­nálni az utak jégmentesitésére? Ebből indultak ki a Daimler-Benz mérnökei, amikor 9 m mélyre nyú­ló hőcsövekkel próbálták meg a meleget felszivattyúzni. Ebben a nem is nagy mélységben a hő­mérséklet egész évben + 9°C kö­rül van. A höcsó tömören lezárt cső, kapilláris anyaggal bélelve, az al­ján valamennyi könnyen párolgó folyadékkal. A cső alján a mélyben a folyadék a hó hatására párolog. A meleg gőz felszáll a cső hideg vége felé, ott kondenzálódik, s eközben átadja a hót az úttest­nek. A folyadék azután a kapilláris bélésen visszatér a cső aljára. A folyamat zajtalanul és auto­matikusan megy végbe, s csak akkor, amikor szükséges. Tavasz- szal, ha az út hőmérséklete emel­kedik, nincs kondenzáció és a cik­lus megáll. Ezt a működési elvet először kísérleti betontáblákon próbálták lyezett idomacél fiókgerendá­ból készülnek, ezeken nyug­szik a viszonylag vékony vas­beton födémlemez. A födém súlya 1-1,2 kN/m2, ami lénye­gesen könnyebb a hagyomá­nyos szerkezeteknél. A tetőfö­dém a közbülső födémhez ha­sonló szerkezetű, bitumenes lemez vagy aszfalt szigetelés­sel. A kivitelezés a normál acélszerkezetnél alkalmazott segédrendezésekkel végezhe­tő, a legnehezebb elem a két- szint-magas 30-30 cm-es be­tonoszlop, ennek a tömege kb. 2 tonna. (London Press Service) I I I I I I I I I I I I ki a gyakorlatban A következő lépés a változó tényezők - külön­böző útburkoló anyagok és tala­jok, eltérő időjárási viszonyok, a csövek különböző mélységben és távolságban való elhelyezése stb. — hatásának a vizsgálata volt. Mivel a megoldás nem olcsó, először csak kritikus helyeken, me­redek emelkedőkön létesítenek, hó csöves, geotermikus fűtésű út­szakaszokat. (Popular Science) Műanyag - cukorból Az angol ICI konszern mező­gazdasági laboratóriumában sike­rült bizonyos mikrobákkal mű­anyagot előállítani szölócukorból. A glükózban tenyésztett mikrobák kristályos, kemény műanyagot hoztak létre. Több kilogramm mű­anyagot állítottak elő, egyelőre még kétszer olyan drágán, mint a gyári polipropilén. A „mikróba- múanyag“ ez idő szerint még ke­mény és törékeny - nem lehet belőle műszálakat előállítani. Re­mélik, hogy géntechnikai beavat­kozással használható műanyag előállítására kényszeríthetik majd a mikrobákat. Talán a drága glü­kózt is helyettesíthetik majd más, olcsóbb anyagokkal . (d) Újabb vízerőmű a Jenyiszejen Megkezdődött a majni vízerőmű építése nem messze a Jenyiszej alsó szakaszán a szajan-susen- szkojei erőműtől (amelynek terve­zett kapacitása 6 millió 400 ezer kW) Az új erőmű teljesítménye nem nagy, mindössze 320 ezer kW, minthogy a közeli óriás kísérőié­ként legfőbb feladata a folyó víz- szintjének szabályozása lesz. A majni erőmű vízgyűjtőjével bizto­sítható az egyenletes vízhozam, kiküszöbölhetők a folyó szintjének ingadozásai. 1982. III. 26. ro

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom