Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)

1982-03-12 / 10. szám

JÁTSSZUK A JÉG RAPSZÓDIÁJÁT Aki csak egy kissé is ismeri a jégkorong élvonalában yégbemenő történéseket, nem csodálkozik az idény jelentős meghosszabbításán. Az olyan hagyománnyal rendelkező 'jégkorongsportnak, mint amilyen vitán felül a csehszlovák, ott kell lennie minden világeseményen, s az sem közömbös, hogy a szembesítésnél melyik helyezésre bizonyul érdemes­nek. Már évek hosszú sora óta az évenként megrendezésre kerülő világbajnokság a legfelsőbb eseményszorozat, s arra a felkészülés nagyon hosszú távú. Mivel a jelenlegi helyzet szerint az olimpia évében már csak annak jégkorongtornája a legmagasabb szintű világvetélkedő, magát az olimpiát megelőző évek világbajnokságai egészen természetesen lényegé­ben a legnagyobb eseményre készítenek elő. Helyzetünk a jégkorong világában ' Módszertani téren egészen kiváltságos a csehszlovák jégkorongsport helyzete. Világszerte elismert szakembe­reinek műveit lefordítják, s kiadják mindazokban az orszá­gokban, amelyek ebben a sportban sokat jelentettek, jelentenek, s akarnak jelenteni. Edzőink is nem akármilyen elismerésben részesülnek, hiszen ismeretesek érdemeik a nyugatnémet, a finn, az osztrák és a svájci jégkorongo- zók szakmabeli tudásának fejlesztésénél, az illető orszá­gok válogatottja teljesítményszintjének emelésénél. Az idehaza működőknek persze elsősorban az a feladatuk, s azt várjuk el tőlük, hogy képességeiket, felkészültségüket tovább gyarapítsák, s a gondjaikra bízott jégkorongozókat a legmodernebb módszerek segítségével, kétségtelenül kedvező körülmények között tanítsák meg mindarra, ami a mai játékost a válogatottságra alkalmassá, s a nemzet­közi szinten is elismertté teszi. t Az utóbbi időben annak vagyunk tanúi, hogy a bizonyos korhatárt elért jégkorongozók, akik képességeik javát huzamosabb ideig az országos színek képviseletében latba vetették, külföldön fejezik be aktív pályafutásukat. Legtöbbjükről általában csak jó hírek érkeznek, öregbítik a csehszlovák jégkorong jó hírnevét, s hamarosan zömmel leendő tevékenységükként az edzösködést választják. így majd visszaadhatják az utánuk következőknek azt, amiben ők felkészülésük és hazai szereplésük sóján részesültek Nagy tekintélynek örvendenek játékvezetőink is. Általá­ban az a nézet járja, hogy valóban jó játékvezetők csak az abban a sportágban fejlett országokban találhatók. Hazai körülményekre vonatkoztatva azt is állíthatjuk, hogy a jó, tárgyilagos és nagy szakértelemmel rendelkező bírók kedvező módon befolyásolják a jégkorongozás hazai ese­ményeit, s nemcsak az I. liga, hanem a nemzeti ligák szintjén is. AMIT ELVÁRTUNK, S AMIT HOZOTT Természetes, hogy a jégkorongban is elsősorban a liga­küzdelmek hivatottak az igazi tehetségek érvényesülésé­nek biztosítására, a különböző korosztályú jégkorongozók közül a válogatottságra érdemesek felkészítésére. Mivel nálunk a jégkorong látogatottsága jelentősebb, mint a lab­darúgásé, sokkal inkább szemmel tartják a szereplők játékát, teljesítményét. A labdarúgásban a válogatott lényegesen eredményesebb és élvezetesebb játékot nyújt, mint a ligatalálkozók legtöbbje, míg a jégkorongsportban ez az ellentét nem ennyire kiélezett. A liga rajtját megelőzte tavalyi bajnokunk részvétele a BEK-ben, majd a válogatott szereplése a Kanada Kupa küzdelmeiben. Az előbbi helytállása jóval a várakozás alatt maradt, az utóbbin Kostka professzor, a világ egyik legelismertebb jégkorong módszertani szakemberének véleménye szerint a világ valóban legjobb játékosainak seregszemléjén fiatal, eléggé tapasztalatlan, de jelentős becsvágyú együttesünk nem vallott szégyent. Az volt az egyöntetű megállapítás, hogy a roppant nagy erőbevetést, testi, szellemi kifogástalan erőnlétet a minden előzőnél alaposabb felkészülés biztosította. Szakvezetőink és játékosaink megfigyelték, hogy mennyiben különbözik egymástól a tengeren túli felfogású, továbbá a profikkal vegyített svéd és finn értelmezésű, meg az a jégkorong, Lang (képünkön), a szakértők véleménye szerint első­sorban hivatott arra, hogy nagy elődei, Holeőek és Dzurilla örökébe lépien. amelyet a szovjet csapat, s természetesen a csehszlovák együttes is nyújt. Mindebből azt kívántuk viszontlátni a liga-küzdelmek­ben, ami a válogatott további jó szereplését biztosíthatja, ami az együttest a világ élvonalában tarthatja. A bajnoki küzdelmek azután váltakozva a Rudé právo tornája, majd az Izvesztyija díja küzdelmeire készítették föl a válogatott jelöltjeit, s meg kell állapítanunk, hogy a 20 évnél fiatalab­baknál ez lényegesen jobban sikerült, mint az úgynevezett felnőtteknél, akiknek soraiba a legutóbb már a fiatalabb évjáratok legsikeresebbjei is utat találtak. A legutóbbi két csehszlovák-szovjet erőpróba nagyon jókor jött és rámu­tatott azokra a hiányosságokra, amelyeket a világbajnok­ságig hátra levő időben el kell tüntetnünk AMIHEZ KÁR RAGASZKODNUNK A Kanada Kupában, az Izvesztyija tornáján, a világbaj­nokságokon és az olimpiai tornán a rendes játékidőben a háromszor húsz „tiszta“ percben elért eredményt veszik számításba, tehát döntetlen is lehetséges, amiért termé­szetesen egy pontot kap mindkét csapat. Nálunk bevezet­ték az I. ligában a döntetlen utáni kötelező hosszabbítást, vagy a még szükségessé váló büntetőütéseket így a liga 44 fordulójában a részt vevő csapatok párosával szerzik, vagy vesztik el a pontokat, s az az érzésünk, hogy a végső táblázat nem hű képe, bizonyítványa annak, amit az együttesek az idény folyamán ezen a szinten nyújtottak Talán itt is érvényt lehetne szerezni annak a régi bölcs megállapításnak, hogy tévedni emberi dolog. Szerintünk a tévedést beismerni még emberibb.. Szinte sorozatban lehettünk annak tanúi, hogy a rendes játékidő letelte előtt óriási erőfeszítést tesz az egy góllal vesztésre álló csapat az egyenlítésért. Ha ezt elérte, következik az előírt szünet, majd a tíz játékperces hosz­VB-MENETREND Idén Finnország rendezi a jégkorong világbaj­nokság A-csoportjának mérkőzéseit. A részle­tes műsor a következő: TAMPERE április 15 HELSINKI 'Szovjetunió ­NSZK ­Olaszország 16 óra Csehszlovákia Svédország ­Finnország - , USA 20 ó április 16 Kanada USA ­Kanada ­Olaszország 16 ó Csehszlovákia Szovjetunió ­NSZK — Svédország 20 ó április 18 Finnország Csehszlovákia ­NSZK ­Szovjetunió 14 ó Olaszország USA ­Svédország ­Finnország 18 ó április 19 Kanada USA ­Svédország ­Csehszlovákia 16 ó Olaszország Szovjetunió ­Kanada ­Finnország 20 ó NSZK április 21 • Finnország ­Szovjetunió ­Csehszlovákia 16 ó USA Kanada ­Svédország ­Olaszország 20 ó április 22 NSZK NSZK ­Finnország ­Szovjetunió 16 ó Olaszország USA ­Svédország ­Kanada 20 ó Csehszlovákia április 24 NSZK ­Csehszlovákia ­USA 14 ó Olaszország Kanada ­Finnország ­Szovjetunió 18 ó április 25 Svédország 14 ó 1- 4 18 ó április 27 2 - 3 16 ó 2- 4 20. ó 1- 3. április 29 ' 14 ó 3- 4 18 ó 1- 2 szabbítás. Igaz, hogy ez csak föltételes, mert amint valamelyik fél gólt üt, máris vége a találkozónak. A gyakor­lat azonban azt hozta, hogy a hosszabbítás egész idejét a csapatok szinte teljesen a támadókezdeményezés kizá­rására használják fel A kockáztatás abból szokott állni, hogy egy-egy jégkorongozó nem egészen meggyőző módon, egyéni kitörésre szánja el magát. Az ilyesminek útját állni azonban nem nagy tudomány. A végén követ­keznek a büntetőütések. Mivel az ilyesmi a találkozók folyamán egyébként az egész idényben csak néhányszor fordul elő, a játékosok feltehetően alig gyakorolják. így történhetett meg például a Dukla Trencín-VSZ Kosice találkozón, hogy a három büntetőből a hazaiak egyet sem váltottak gólra, a vendégek legalább azt az egyet, amely javukra döntötte el a találkozó sorsát. A játékvezetés terén az idény folyamán nem volt ok különösebb panaszra Az volt az előre kimondott kívánság, hogy a játékvezetők engedjék meg az úgynevezett erőhoki kibontakozását, de a játékot mentesítsék minden brutali­tástól, durvaságtól és alattomosságtól. A legtöbb esetben a játékvezető a vonalbírákkal nagyvonalúan bíráskodott, s így folyamatosabb lehetett a játék. Értesüléseink szerint arra különösen ügyeltek, hogy a palánknál tusakodó küzdő feleknek ne rohanjon egy harmadik játékos. Arról nem a játékvezetők tehettek, hogy egyik-másik mérkőzés maratoni tartamú volt, de a hosszú tartamból természete­sen hiányzott az igazi tartalom AZ ELLENFELEKRŐL A cikkben már említett tornák egyértelmű tanúsága szerint a jelenlegi jégkorong-idényben még nagyobb a tel­jesítmény-távolság a szovjet válogatott és a többi együt­tes között, mint például a legutóbbi világbajnokságon volt. Természetesen mo&t is ezt az együttest kell a világbajnok­ság egyetlen esélyesének tartanunk. Mindkét tengeren túli válogatott, Kanada és az Egye­sült Államok csapata egyelőre ismeretlen számunkra. Még megközelítőleg sem tudhatjuk, vajon egyikben, vagy másikban viszontlátunk-e azokból a játékosokból, akik a Kanada Kupa küzdelmeiben nem egyszer magukra irányították a figyelmet. Mivel a Stanley Kupa odaát még változatlanul tabu, az abban szereplők játékára az említett két válogatott Finnországban nem számíthat Svédország, de Finnország sem számíthat arra, hogy a kanadai-kmerikai profi ligában szereplő játékosai közül többet csatasorba állíthat a VB-n, mert ez sok tényezőtől függ. Nem utolsósorban anyagiak is szerepet játszanak. Másrészt e két skandináv államban nagyon jelentős az utánpótlás, s a fiatal svéd és finn jégkorongo­zók becsvágyukról, jó sportszellemükről mindig ismertek voltak. A házigazda finnek számára szinte létfontosságú, hogy a VB körmérkőzései, tehát hét forduló után a mezőny első felében foglalhassanak helyet, s a végső sorrendben sikerüljön megelőzniük az örök vetélytárs, a svéd együt­test. Nem is nagyon titkolják, hogy végre érmet kíván szerezni Suomi csapata, ami az eddigi világbajnokságo­kon még sohasem sikerült neki. Az NSZK évek óta sikerrel küzd az A-csoportban maradásért. Ezúttal sem tűzhet ki maga elé merészebb célt a jobbára csehszlovák szakemberek által felkészített együttes. Olaszország annak köszönhette tavalyi, B-csoport- beli elsőségét, vagyis az A-mezőnybe jutását, hogy egy­részt a küzdelmek házigazdája volt, másrészt az együttes csaknem kivétel nélkül a tengeren túlról hívta haza és naturalizálta az olasz származású jégkorongozókat, s ki tudja, hajlandók-e még az olasz együttes színeiben szere­pelni. A csehszlovák válogatott esélyeiről csak annyit álla­píthatunk meg, hogy a hazai szurkolótábor változatlanul az ezüstérem megszerzését várja el tőle. Föltételezi, hogy kevés vezéregyéniséggel, de az eddiginél is nagyobb akarással, jó csapatszellemmel, s eredményes játékkal rukkol ki, amely nem a halogató taktikát szorgalmazza hanem a kezdeményezésből is ki akarja venni a részét A szakvezetés a helyzet alapos ismeretében szerényen bizakodik dobogós helyezésre számít. ZALA JÓZSEF Liba (balról) a válogatott újoncainak egyike, aki hatá­rozottsággal ostromolja a szovjet kaput. ' (ŐSTK felvételei) #ÚJSZÓ VASÁRNAPI KIADÁS Index 48 097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága, főszerkesztő: Rabay Zoltán, helyettes főszerkesztő: Szarka István és Csető János, szerkesztőség: 815 81 Bratislava. Gorkého 10 telefon 309, 331-252, 332-301, szerkesztőségi titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39 Távíró: 092308. Adminisztráció: Pravda Kiadóvállalat, 815 80 Bratislava, Volgogradská 8 Fényszedéssel készül a Pravda, az SZLKP Nyomdaipari Vállalata 02-es üzemében, 815 80 Bratislava, Martanoviőova 21. Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 815 80 Bratislava, Jiráskova 5 telefon 577-10, 532-64. Hirdetési iroda a közületeknek: 81580 Bratislava, Vajanského nábreíie 15, II. emelet, telefon: 551-83, 544-51. Előfizetési díj havonta - a vasárnapi kiadással együtt-Kős 14 70 A vasárnapi kiadás előfizetési dija negyedévenként Kős 13,-. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat, előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi megrendelések. PNS Üstredná exoedícia a dovoz tlaőe, 817 59 Bratislava, Gottwaldovo námestie 6. ’ ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom