Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)

1982-03-05 / 9. szám

ÚJ szú 3 1982. III. 5. A CSKP nemzetiségi politikájának eredményei EGYSÉG ÉS TESTVÉRI EG YÜTTMŰ KÖDÉS írta: Ján Gregor, az SZSZK kormányának alelnöke Csehszlovákia Kommunista Pártja al­kotó erejének egyik alapvető forrása a csehszlovák társadalom forradalmi áta­lakításáért vívott küzdelmeinek 60 éves útján a proletár internacionalizmus ideo­lógiája és politikája. A CSKP internacio­nalista szervezetként jött létre és fejlődött- nemcsak a cseh és a szlovák, hanem a német, a magyar, a lengyel és az ukrán dolgozókat is magába tömörítette, követ­kezetesen harcolt társadalmi és nemzeti felszabadításukért. A nemzetiségi elnyo­más elleni harcot egybekapcsolta a tőkés rend elleni harccal, a proletariátus dikta­túrájának megteremtéséért és a szocia­lista társadalom felépítéséért vívott küz­delemmel. A Csehszlovák Köztársaságnak a szovjet hadsereg általi felszabadításá­val és a munkásosztálynak a burzsoázia felett 1948-ban aratott győzelmével létre­jöttek a nemzetiségi kérdés következetes megoldásának alapvető előfeltételei a marxizmus-leninizmus elvei alapján. Az élet igazolta, hogy csupán a szocialis­ta társadalom küzdheti le a nacionalista elnyomást és küszöbölheti ki az egyen­lőtlenséget, a nemzetek és a nemzetisé­gek közötti antagonisztikus kapcsolatokat és alakíthat ki kedvező feltételeket vala­mennyi nemzet és nemzetiség szabad fejlődéséhez. Az 1980. évi népszámláláskor a Szlo­vák Szocialista Köztársaság területén 4 987 853 lakos élt, ebből 559 801 (11,2 százalék) magyar és 37 178 (0,7 száza­lék) ukrán nemzetiségű lakos. A magyar nemzetiségű lakosság főként a bratisla- va-vidéki, dunaszerdahelyi (Dunajská Streda), galántai, komáromi (Komárno), lévai (Levice), nyitrai, érsekújvári (Nővé Zámky), losonci (Luőenec), rimaszombati (Rimavská Sobota), nagykürtösi (Vel'ky Krtíá), kassa-vidéki (Koáice-vidiek), rozs- nyói (Roznava), tóketerebesi (Trebiáov) járásokban, valamint Bratislavában és Kassán (Kosice) él. A magyar nemzetisé­gű lakosság részaránya a következő já­rásokban a legnagyobb: a dunaszerda­helyi - 88,2 százalék, a komáromi - 72,2 százalék, a rimaszombati - 47,9 száza­lék, a galántai - 44,5 százalék, az érsek­újvári - 41,5 százalék és a tóketerebesi- 39,3 százalék. Az ukrán nemzetiségű lakosság túl­nyomó része a humennéi járásban (az összlakosságnak 16,3 százaléka), a svidníki járásban (15,5 százalék), a bardejovi járásban (6,2 százalék), a Stará Lubovna-i járásban (5,5 száza­lék) és a preáovi járásban (1,1 százalék) él. Nemzeteink és nemzetiségeink egysé­gének megszilárdítása a szocialista ál­lam szilárdsága és a csehszlovák szocia­lista hazaszeretet fejlődése szempontjá­ból is mérhetetlenül fontos az érzékeny viszonyulás minden egyes nemzet és nemzetiség szükségleteihez. A helyes eljárás a nemzetiségi kérdésről szóló marxi-lenini tanítás gyakorlati megvaló­sításában meggyorsítja és megkönnyíti a szocialista társadalom felépítése alap­vető céljainak teljesítését, és ezzel szem­ben e kérdés helytelen megközelítése fékezően hat, nehézségeket és károkat okoz. Pártunk nemzetiségi politikájának eredményeire, ahogyan azokat a CSKP XVI. kongresszusa is értékelte, joggal lehetünk büszkék. Jozef Lenért elvtárs, az SZLKP kongresszusán hangsúlyozta, hogy ,,az elmúlt időszakban tovább foly­tatódott nemzeteink és nemzetiségeink fejlődésének és kölcsönös közeledésé­nek folyamata az egyenjogúság és a köl­csönös bizalom alapján. A csehek és a szlovákok, valamint a területünkön élő nemzetiségek közötti egység és interna­cionalista testvériség elért foka forradal­mi munkásmozgalmunk, pártunk és né­pünk küzdelmei legjelentősebb törté­nelmi vívmányai közé tartozik. A fejlett szocialista társadalom építésének felté­telei között tovább folytatódik a nemzetek és nemzetiségek fejlődésének és közele­désének folyamata. Ebben dialektikusán egybeszövődik nemzeteink, a csehek és a szlovákok, valamint a nemzetiségek fejlődése a csehszlovák államiság fejlő­désével, amely a munkásosztály és az egész dolgozó nép politikai összeforrott- ságára és az egységes csehszlovák gaz­daságra épül“. Pártunk abból a helyes marxista-le­ninista felismerésből indul ki, hogy a nemzetiségi kérdés komplex megoldá­sa gazdasági, politikai, jogi, iskolaügyi, nyelvi és kulturális területen valósul meg. Ezen érzékeny kérdés megoldásának alapvető - habár nem egyedüli és nem kimerítő - eszközének a társadalmi és gazdasági átalakulásokat tartja. Gazda- sáai területen a múltból fennmaradt kü­lönbségek kiegyenlítése megteremti a leg­alapvetőbb előfeltételeket a nemzetek és nemzetiségek tényleges egyenlősé­géhez. Ennek szemléltető példája Szlo­vákia tervszerű és gyors gazdasági, tár­sadalmi és kulturális fejlesztése, valamint a kevésbé fejlett szlovákiai területek fel­lendítése. A kapitalista Csehszlovákiá­ban Szlovákia gazdasági színvonal tekin­tetében 50 évvel maradt le a cseh terüle­tek mögött. Szlovákia déli és északkeleti járásai Kysucával és Oravával együtt egészen az iparosítási politika megvaló­sításáig és a szocialista mezőgazdaság megteremtéséig az állam legelmaradot­tabb területei közé tartoztak. Szlovákia céltudatos társadalmi-gaz­dasági fejlesztése lehetővé tette a köztár­saság két országrésze lakossága élet- színvonalának fokozatos kiegyenlítését és kölcsönös közelítését. Jelentősen megnövekedett országunk gazdasági ereje, megszilárdult a cseh és a szlovák nemzet, valamint a nemzetiségek egysé­ge közös államunk föderatív elrendezé­sének keretében. A CSSZK és az SZSZK közötti különbségek fokozatos kiküszö­bölésével párhuzamosan kialakultak a kedvező feltételek azon járások gazda­sági, szociális és kulturális színvonala dinamikus fejlődéséhez, amelyekben magyar és ukrán nemzetiségű lakosok élnek. Az iparvállalatok és üzemek tucat­jai épültek és korszerűsödtek itt, amelyek jelentős szerepet játszanak egyrészt népgazdaságunk szempontjából, más­részt a nemzetközi gazdasági együttmű­ködés tekintetében is. Közéjük tartoznak a komáromi Steiner Gábor Hajó­gyár, az érsekújvári Elektrosvit, a vág- sellyei (Sala) Duslo, a párkányi (Stúrovo) Dél-szlovákiai Cellulóz- és Papírgyár, a lévai V. I. Lenin Pamutgyár, az ipolysá- gi (Sahy) Piéta üzem, a nagykürtösi LIAZ gyár, a losonci Nehézgépipari Üzem, a losonci Pol'ana üzem, a füleki (Filáko- vo) Kovosmalt és Béke Bútorgyár, a rozsnyói, a kassai Tatrasvit és a Kelet­szlovákiai Vasmű, a királyhelmeci (Krá- l'ovsky Chlmec) Bútorgyár, a humennéi Chemlon üzem, a bardejovi JAS üzem, a vajáni (Vojany) Slovnaft, a medzilabor- cei Jabloneci üveggyár, a sninai Vihorlat, a svidníki Élelmiszeripari Gépgyár. A termelési-műszaki bázis kibővítése összhangban van azokkal az országos törekvésekkel, amelyek a nyersanyaga­lap további kihasználására, valamint a hazai és a behozott nyersanyagok nagyobb fokú értékesítésére irányulnak. A mezőgazdasági termeléssel összefüg­gésben korszerű cukorgyárak, sörgyá­rak, nagy zöldség- és gyümölcskonzerv­gyárak, húskombinátok és tejfeldolgozó üzemek épültek fel. E járások, de az egész népgazdaság számára is rendkívüli jelentőségűek a megkezdett építkezések, amelyek át­nyúlnak a 7. ötéves terv éveibe. Közéjük tartozik elsősorban az atomerőmű építé­se Mochovcében, továbbá a II. agrokémi­ai részleg építése a vágsellyei Duslo vállalatban, a SES üzem építése Zseli- zen (Zeliezovce), a Strojstav üzem kibő­vítése Ipolyságon, a pótalkatrészeket gyártó gépipari üzem kibővítése Rima­szombatban, vegyi múrostgyártó üzem felépítése Feleden (Jesenské), a Tesla üzem építése Nagykürtösön, a Chirana gyár építése Humennében és mások, fgy további 5000 dolgozó számára jön létre munkalehetőség. A déli és az északkeleti járások gazda­sági fejlődésének meggyorsítása során jelentős szerepe van a Nagykapos (Ver- ké Kapuáany)-Uzsgorod vasúti átkelő­hely, valamint a Kassa-Fülek-Zvolen- -Léva-Galánta-Trnava-Kúty déli vasút­vonal építésének. Figyelemmel kísérjük a tranzitszállítás (Párkány, Komárom) problémáit, valamint legnagyobb száraz­földi kikötőnk, az ágcsernyői (Őierna nad Tisou) állomás korszerűsítésének kérdé­seit is. A mezőgazdaságba, különösképpen Dél-Szlovákiában milliárdokat invesztá­lunk. A talajjavításra és az öntözésre fordított nagyszabású beruházások, a kedvező éghajlati és talajfeltételek az SZSZK déli járásait a Szlovák Szocialista Köztársaság legproduktívabb körzetei közé sorolják. Főként a dunaszerdahelyi, a komáromi, a nagykürtösi, a rimaszom­bati, a losonci és a tóketerebesi járások múlják felül kerületeik átlagos színvona­lát az egy hektárra számított bruttó mező- gazdasági termelés tekintetében, vala­mint az állattenyésztés intenzitásában. Azok a feladatok, amelyek a 7. ötéves tervidőszakban a mezőgazdaságra vár­nak, ezekben a járásokban is megköve­telik a termelés további intenzifikálását, a földalap védelmét, a hatékonyság nö­velését, az öntöző- s a talajjavító beren­dezések kihasználását stb. A gyümölcs­ös zöldségtermesztésben való önellátás biztosítása és a termények behozatalá­nak (mindenekelőtt a korai zöldségfélék) korlátozása során tovább nő Szlovákia legtermékenyebb déli járásainak jelentő­sége és szerepe. Még nagyobb mérték­ben kiveszik részüket az északi járások korai zöldség- és gyümölcsfajták ellátá­sában. A termelési és a nemtermelési ágaza­tok fejlődésével új munkalehetőségek jöt­tek létre, nőtt a foglalkoztatottság: 1946- tól 1980-ig a dolgozók száma hatszoro­sára emelkedett. Az 1970-1980 közötti évtizedben a gazdaságilag tevékeny la­kosság száma a dunaszerdahelyi járás­ban 13 000 fővel, a galántai járásban 12 000-rel, a nagykürtösi járásban 5000- rel, a tóketerebesi járásban 10 000-rel és a humennéi járásban 9,5 ezer fővel nőtt. A déli és az északkeleti járások túlnyomó részében a foglalkoztatottság megközelíti az optimális színvonalat. Az össz-szlová- kiai átlag mögött még lemaradnak az érsekújvári, a komáromi járás, a rima- szombati és a tóketerebesi járások déli részei. E járársokban egyes beruházások üzembe helyezése a 7. ötéves terv beru­házási célkitűzéseinek megvalósítása újabb munkalehetőségeket biztosít, főleg a nők számára. A helyi gazdálkodási vállalatok és a termelőszövetkezetek által nyújtott szolgáltatásokban az egy lakosra eső piaci bevételre átszámítva a déli és az északkeleti járások elérték az össz-szlo- vákiai színvonal 80 százalékát. Az ala- csonabb színvonal okai egyebek közt abból erednek, hogy ezek a járások ke­vésbé vannak ellátva megfelelő létesít­ményekkel. Ezekben a járásokban a családi házak száma mintegy 18-20 százalékkal na­gyobb, mint a szlovákiai átlag (58 száza­lék). A lakosság stabilizálása és össz­pontosítása a kiválasztott körzeti és terü­leti jelentőségű településekre (a jelenlegi és volt járási székhelyekre) feltételezi a lakásépítés nagyobb fokú összpontosí­tását is. Pozitív eredményeket értek el a társa­dalmi fogyasztás területén is. Az egész­ségügyi szolgáltatások új létesítményei­nek felépítésével (kórházak Galántán, Érsekújváron, .Rozsnyón, Tőketerebe- sen, Svidníken, Kassán stb.) fokozatosan kiegyenlítődik a színvonal az ezer lakos­ra eső kórházi ágyak számának és a tíze­zer lakosra eső orvosi helyek számának tekintetében. Az SZSZK déli és északkeleti körzetei, tekintettel éghajlati, természeti adottsá­gaikra és geotermális forrásaikra, ideális feltételekkel rendelkeznek az idegenfor­galom fejlesztéséhez. A gyügyi (Öudin- ce), szántói (Santovka), csízi , bardejovi gyógyforrások, a Stósi klimatikus gyógy­fürdő, valamint a csallóközi termálforrá­sok kedvező feltételeket nyújtanak a dol­gozók gyógyítására, üdülésére és pihe­nésére. Nagy az érdeklődés például a dunaszerdahelyi, a nagymegyeri (Calo- vo), a szenckirályfai (Králová pri Senci), a podhájskéi, a somorja-csölösztöi (Sa- morín-Cilistov), a deáki (Diakovce), al- sósztregovai (Dolná Strehová), a tornaijai (Safárikovo) stb. fürdőhelyek iránt. Társadalmunk rendszeres figyelmet fordít az iskolaügy, a kultúra és a szociá­lis gondoskodás anyagi-műszaki bázisá­nak kialakítására. A 6. ötéves tervidő­szakban Szlovákiában 344 kulturális lé­tesítményt fejeztek be és adtak át, ebből több mint egyötödöt (70 objektumot) ma­gyar és ukrán nemzetiségű lakosok lakta városokban és községekben. Befejezés előtt áll a korszerű kulturális-társadalmi központ Komáromban, amely a Magyar Területi Színháznak is helyet ad. Szocialista államunknak a magyar és az ukrán nemzetiségű lakosok sokoldalú érvényesüléséről való rendszeres gon­doskodását meggyőzően bizonyítja a nemzetiségi kulturális nevelő tevékeny­ség széles körű intézményesített alapjá­nak kiépítése és rendszeres fejlesztése is. A proletár internacionalizmus és a szocialista hazafiság szellemében sike­res tevékenységet fejtenek ki a magyar és az ukrán nemzetiségű dolgozók kultu­rális szövetségei, a nemzetiségi sajtó, a színházak, ,a művészegyüttesek, a kia­dók, a nemzetiségi rádióadások, a nép­könyvtárak és múzeumok. Ezek az intéz­mények jelentős tényezők abban, hogy a nemzetiségek anyanyelvükön fejlesz- szék kulturális életüket. A magyar és az ukrán nemzetiségű gyerekek s fiatalok számára jók a lehető­ségek a bölcsődei, óvodai elhelyezésre, valamint a nemzetiségi alap- és középis­kolákban való továbbtanulásra. Az illeté­kes szervek rendszeres figyelmet fordíta­nak arra, hogy növekedjék a magyar nemzetiségű tanulók hányada a szakkö­zépiskolákban, valamint a szlovák és a cseh főiskolák egyes karain. Az elmúlt években különféle viták tár­gya volt a többség nyelvének - a mi esetünkben a szlovák nyelvnek - elsajá­títási színvonala a magyar tanítási nyelvű iskolák tanulói által. Hála a tanítók gon­doskodásának, valamint a szülők és ma­guk a tanulók megértésének, ezen a té­ren pozitív változásokra került sor. A szlovák nyelv tanításának színvonala a magyar tanítási nyelvű iskolákban tovább javul, és ezeknek az iskoláknak a tanulói - amint azt megállapította az SZSZK kormánya is - megszerzik a szükséges ismereteket két nyelven ah­hoz, hogy érvényesüljenek a társadalmi élet bármelyik posztján. Az elmúlt évek fejlődése igazolta, hogy sikeresen megvalósultak a nemzetiségi politika területén kitűzött célok azáltal, hogy fokozatosan emelkedett a szociális- gazdasági és kulturális színvonal minda­zon járásokban, ahol magyar és ukrán lakosság él. A pártszervek, a Szlovák Nemzeti Ta­nács, az SZSZK kormánya, az SZSZK kormányának nemzetiségi tanácsa, az egyes minisztériumok, nemzeti bizottsá­gok a CSKP nemzetiségi politikája lenini elveinek szellemében rendszeres figyel­met fordítanak a feltételek kialakítására, hogy sokoldalúan fejlődjenek a magyar és ukrán nemzetiségűek lakta területek. A magyar és az ukrán nemzetiség demokratikus és egyenjogú részvétele az állam irányításában és igazgatásában mindenekelőtt abban nyilvánul meg, hogy a nemzetiségekhez tartozó lakosok megfelelően vannak képviselve a képvi­selői testületekben, valamint az állami­gazgatási szervekben is. Az SZSZK kép­viselőtestületei tavalyi választásai során 8115 magyar, és 1756 ukrán nemzetisé­gű képviselőt választottak meg az össze­sen 61 408 képviselő közül (13,2 száza­lékot, illetve 3 százalékot), ami megfelel a lakosság nemzetiségi összetételének. A fejlett szocialista társadalom építé­sében elért eredmények meggyőzően beszélnek arról, hogy a lenini nemzetisé­gi politika helyes alkalmazásával nagy lépést tettünk előre nemzeteink és nem­zetiségeink közeledésében és kulturális fejlődésében. A föderatív államjogi elren­dezés megszilárdítja nemzeteink és nemzetiségeink egységét, elmélyíti a csehszlovák államiság tudatát és lehe­tővé teszi a források ésszerű felhasználá­sát az egységes csehszlovák gazdaság hatékony fejlesztésére. Tekintettel az egyre bonyolultabb bel- és külgazdasági feltételekre, kívánatos, hogy a lehető leg­hatékonyabban használjuk fel a befekte­tett eszközöket, a termelési kapacitáso­kat, a kedvező természeti és földrajzi feltételeket, a rendkívül jelentős mező- gazdasági alápot a CSSZSZK valameny- nyi dolgozójának javára. A múlt hagyatéka és a jövő parancsa megőrizni és megszilárdítani nemzeteink és nemzetiségeink egységét és testvéri együttműködését, nem engedni meg senkinek, hogy azt bármivel is megbont­sa, gondoskodni arról, hogy nemzeteink és nemzetiségeink példás egyetértésben éljenek, dolgozzanak és közösen fejlesz- szék csehszlovák szocialista hazánkat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom