Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)
1982-02-26 / 8. szám
ÚJ szú 17 1982.11.26. TUDOMÁNY TECHNIKA PROGRESSZÍV KOHÁSZATI TECHNOLÓGIA LEMEZGYÁRTÁS - KORSZERŰBBEN A hazai kohóművek hengereiéiben különösen nagy figyelmet fordítanak mostanában a gyártmányok minőségének javítására. Ugyanis csökkent a világpiacon a vaskohászati termékek iránti érdeklődés, így gazdaságosan csak a kiváló termékek értékesíthetők. Hengerműveinkben komoly gondot okoz a lemezek felületének megfelelőre alakítása. Az acél felületén hevítéskor, izzításkor, az izzó acél levegőn tartózkodásakor - pl. melegalakításkor - oxidréteg, reve keletkezik. Vannak ugyan a revésedést csökkentő hevítő eljárások, ezek alkalmazása azonban sokkal bonyolultabbá, kevésbé gazdaságossá teszi a lemezgyártást. A revésedést kizáró hőkezelést védógázban vagy vákuumban kell végrehajtani, ami műszakilag is jelentős problémákat vet fel. Az oxidréteggel bevont lemez, huzal, acélcső többnyire csak a reve eltávolítása után használható fel eredményesen. Ez hígított savakkal, lúgokkal, illetve sóolvadékkal való pácolással, homokfú- vatással vagy sörétszórással történik. A hengerművekben évente sok tízezer tonna termék felületi kezelését kell elvégezni évente, így a folyamatok gazdaságos lebonyolítása nemegyszer nagy nehézségekbe ütközik. A pácoló anyag megfelelő hőmérsékleten tartása, a technológiai berendezések védelme, a környezetvédelmi előírások megtartása, a veszélyes gőzök elszívatása mind jelentős beruházásokat igénylő teendőket jelent. Napjainkban, amikor a kohászati termékek vásárlói egyre finomabb felületű hengereltárut igényelnek, e problémák még a régebbinél is erőteljesebben megnyilvánulnak. A Frydek-Místek-i Lemezhen- gerde dolgozóit is „szorítani“ kezdték a hatvanas évek végétől az igényesebbé vált piaci feltételek. A népgazdaság fejlesztésével kapcsolatos igények megkövetelték, hogy egyre több elektrotechnikai acélt gyártsunk, hogy elsajátítsuk és bevezessük a króm-acél- félék, illetve a stroncium-nikkel- molibdén acélfélék gyártását. Ugyanakkor más acélötvözetekből készült hengereltáruk termelését is erőteljesen fel kellett lendítenünk. Sok tucatnyi probléma merült fel mindezzel kapcsolatban. A legfontosabb feladatok egyikét az jelentette, hogy minél gyorsabban meg kellett oldani egy új hi- deghengerde felületkezelő részlege megtervezésével és üzemeltetésével kapcsolatos kérdéseket. Eléggé bonyolultak voltak a feltételeink. Az orientált transzformátorlemez gyártásának technológiáját licencvásárlással nem tudtuk megoldani. Terveink végrehajtása során kénytelenek voltunk saját tapasztalatainkra támaszkodni. Ez nem azt jelenti, persze, hogy nem rendelkeztünk elméleti alapokkal, hiszen kapcsolatba léphettünk a Frydek-Místek melletti Dobré- ban működő Vaskohászati Kutató- intézettel, amelynek kutatói és gyártmányfejlesztői értékes,gyakorlatban is hasznosítható ismeretekkel rendelkeztek. A legnagyobb problémák egyikét a transzformá- torlemez-gyártás felületkezejéssel kapcsolatos kérdései jelentették. A feladat végrehajtása során meggyőződhettünk róla, hogy a műszaki szférában is milyen fontos az alapkutatások színvonalas, előrelátó megszervezése. Az alapkutatási szférában az előző időszakban nagy érdeklődést mutattak a tudományos dolgozók a nemesacélfélék felületi kezelésének tökéletesítése iránt. Arról volt itt szó, hogy egészen újszerűén értelmezve a feladatot, a revét- lenítést hidrid-technológiával kívántuk megoldani. Régebben úgyszólván csak az USA-ban alkalmazták ezt az eljárást. Az eljárás nagyon progresszív, bevezetése azonban komoly nehézségekbe ütközött. Arra volt ugyanis szükség, hogy a pácolóanyagként alkalmazott nátrium-hidroxidot (lúg- kő) olvasztott nátriumhidriddel kellett közvetlenül szintetizálni. Nem kívánom itt részletezni ezt a műszaki problémát, csak arra szeretnék rámutatni, hogy a nátriummal és a hiderogénnel való manipulálás régebben sok szakembert eltanácsolt a sokat ígérő, de nem éppen egyszerű módszer alkalmazásától. Számos mérnök és kutató nem adta fel a harcot, noha látták, hogy a „fürdő“, a pácolóanyag elkészítése során számos komoly problémát kell megoldani. Vállalatunk a fejlesztés során a Prágai Vegyészeti-Technológiai Főiskolával is szorosan együttmü ködött, így végül is megoldottuk ELOREJELZETT FÖLDCSUSZAMLÁSOK Századunk egyik legsúlyosabb következményekkel járó földcsuszamlása 1911 -ben következett be a Pamírban: ekkor több mint kétmilliárd köbméter szikla- és földtömeg zúdult le a Murgab folyó völgyébe. Az ilyen méretű földcsuszamlások azonban fölöttébb ritkák. A csuszamlások rendszerint észrevétlenül és csendben mennek végbe, s elég gyakoriak is. Tartós esőzések, a parti szakaszok kimosódásai és emberi tevékenységek (erdők kivágása stb) idézik elő őket. A földcsuszamlás okozta veszélyek elhárításának fő eszköze a megelőzés, ahhoz pedig jó előrejelzés kell: „mikor, hol és milyen erővel várhatók földcsuszamlások?" Az idevágó adatok ismeretében gátakkal, falakkal, talajszilárdítással, vízelvezetéssel stb. már viszonylag könnyű védekezni. A földcsuszamlások előrejelzésével a Szovjetunióban főként az össz-szövetségi Hidrogeológiai és Mérnökgeológiai Intézet kutatói foglalkoznak. A Fekete-tenger partján, ahol a különféle laza talajok a csúszásveszély szempontjából többféle állapotban vannak, hosszú távú kutatásokat végeznek. Egyebek között régóta vizsgáják a lejtőket. Nagyon jól hasznosítják a múlt század óta gyűjtött meteorológiai adatokat is. Ezeket statisztikailag értékelték, s összevetették a bekövetkezett földcsuszamlásokkal. Megállapították, hogy a meteorológiai jelenségeknek nagy szerepük van a földcsuszamlások megindításában. A következő lépésként a felismert törvényszerűségeket az elkövetkező időkre előrevetítették (extrapolálták). Előrejelzéseket készítettek arról, hogy a Fekete-tenger partján hol várhatók földcsuszamlások, s tiz éven át ellenőrizték, hogy mennyire váltak be ezek a „jóslatok“. Az előrejelzések helyesnek bizonyultak: földcsuszamlások a várt helyeken támadtak, s a méretük és erejük is megfelelt a számításoknak. A szovjet kutatók a Fekete-tenger partjára 2000-ig számították ki a földcsuszamlás várható folyamatait, s eredményeik alapján védelmi berendezéseket építenek. Hasonló hosszú távú előrejelzéseket dolgoznak most ki a Bajkál-Amúr vasútvonalat övező területre, a Moldavai SZSZK-nak, a Kaukázusnak, Ukrajnának és a Kárpátoknak azokra az övezeteire, ahol földcsuszamlásra kell' számítani. (Nauka is Zsizny) a pácolóanyag elkészítésével kapcsolatos kérdéseket. Nemcsak a nátriumhidrid-koncentrátum elkülönített előkészítésének (tehát a nátrium és a hidrogén közös kezelése kiküszöbölésének) problémáját oldottuk meg, hanem azt is, hogy a revétlenítós során miként csökkenthető a pácolóanyag nátriumhidrid-tartalma, illetve hogy miként fokozható a másik alkotóelem - a nátriumoxid - hatása. Az új technológiát KORETAL néven vezettük be, a revétlenítő pácolóanyag pedig Feropur (R) néven került forgalomba. Körülbelül egy évig tartott az új eljárás bevezetésének előkészítése. Ez még a hetvenes évek elején történt. 1974-ben egy további magas színvonalon gépesített és programozott revétlenítő gépsort is üzembe helyeztek króm, illetve króm-nikkel acélfajták felületi kezelésére, és más hengereltáruk kezelésére. Az elmúlt években egyértelműen meggyőződhettünk az új eljárás előnyeiről, pl. arról, hogy nagyon jó lehetőségeket teremtettünk a lemezgyártás automatizálásához és programozásához, illetve a minőségi követelmények érvényesítésének szavatolásához. Az olvasót bizonyára érdekli, hogy milyen haszonnal járt a találmányok bevezetése, a tudományos-fejlesztési ismeretek gyakorlati hasznosítása. Vállalatunk a két fejlesztési akció keretében 8, illetve 5 millió korona társadalmi hasznot tud kimutatni a találmányok érvényesítésével kapcsolatban. Az eredmények újabb lendületet adtak a vállalat egész termelésének. Jelentősen tudtuk bővíteni a nemesacél hengerettáru választékát, növekedett a munkatermelékenység, és gazdaságilag is sokkal hatékonyabbá vált a termelés. A Frydek-Místek-i Hengerműben szerzett tapasztalatok egyértelműen bizonyítják, hogy nagy tartalékok rejlenek még a kutatásifejlesztési bázisban, a szakemberek kockázatvállalásában. Az új eljárások minden előnyét nem lehet pénzben kifejezni. Mert ki tudná kifejezni, hogy mi az értéke az önbizalomnak, amely alaposan gyarapszik egy-egy ilyen eredmény láttán? A Frydek-Místek-i Hengermű technikusainak kollektíváját és a Vegyészeti-Technológiai Főiskola szakembereit Nemzeti Díjjal tüntették ki 1980-ban. BEDRICH KASPRÍK mérnök, a Frydek-Místek-i Hengermű igazgatóhelyettese SEGÉLYKÉRÉS NAPENERGIÁVAL Segélykérő rádiótelefonnal szerelik fel az osztrák és bajor Alpok mintegy 250 magashegyi menedékházát. Néhány menedékházat eddig vezetékes telefon kötött össze a völgyekkel, de a kábelösszeköttetést gyakran elszakították a lezuhanó fatörzsek, lavinák, földcsuszamlások. Ezért határozták el a rádiótelefon-hálózat kiépítését, s azt, hogy az eddigi benzinmotoros generátorokat naptelepekkel váltják fel. A naptelep teljesítménye 16,5 watt, a kiegészítő akkumulátorával akár három borús héten át is elláthatja villamos energiával a segélykérő rádiótelefont. ÉRDEKESSÉGEK, ÚJDONSÁGOK A FAHULLADÉK MEGMENTÉSE Svédországban évente mintegy 70 millió köbméter faárut termelnek ki az erdőgazdaságokban és ennek során körülbelül 50 millió köbméter hulladék marad haszno- sítatlanul a fakitermelés színhelyén. Újfajta gépekkel e hulladék jelentős része is átalakítható jó fűtőértékű tüzelőanyaggá. Az idén helyezik üzembe az első üzemet, amely évente 70 ezer köbméter hulladékot dolgoz fel, s ezzel any- nyi fabrikettet állít elő, amennyivel nyolcezer köbméter importált fűtőolaj pótolható. A törzseket, gallyakat előbb különleges forgódobban gondosan megtisztítják, majd fa- köszörületet készítenek belőle. Ebből készül azután a fabrikett. A nagyobb tuskókat és a nagyobb gallyakat papírgyári nyersanyaggá dolgozzák fel. METÁNGÁZ MOSLÉKBÓL Hoppon maradnak a japán sertések, ha a Ryukyu egyetemen kidolgozott új eljárás elterjed. Eddig a japán szállodák, éttermek konyhai hulladékát a sertésekkel etették meg, most metángázt fejlesztve belőle, csökkenthetik az egyre borsosabbá váló gázszámlát. A kis szállodákat, éttermeket metángázzal ellátó berendezés térfogata mindössze egy köbméter. Az egyetem munkatársai véletlenül bukkantak rá a metángáz- fejlesztő baktériumtörzsre. Eredetileg alkoholgyártó baktériumokat kerestek; az volt a cél, hogy baktériumos erjesztéssel 13 liternyi alkoholt állítsanak elő 80 kilog- rammnyi édesburgonyából. A kísérletek során kiderült, hogy a baktériumtörzs két és félszer annyi metángázt fejleszt, mint az eddigi eljárásokban használt baktériumok. ULTRAHANGOS SEBÉSZKÉS Vérveszteség nélkül lehet operálni olyan lágy szöveteket, amilyen a máj vagy az agy az ultrahangos sebészkéssel. Az Egyesült Államokban kifejlesztett ultrahangos sebészkés golyóstoll nagyságú csúcsa másodpercenként 23 ezer rezgést végez - fél milliméternyit előre és hátra -, és ezzel a rezgő mozgással szétroncsolja a vele érintkezésbe kerülő szöveteket. De csak a puha, törékeny szöveteket, s nem a rugalmas vérereket - ezeket kiszabadítva, leköthetik, csipesszel lezárhatják. Az ultrahangos sebészkés csúcsának közelében levő kis lyukon szövetrészeket szívhat el a sebész vizsgálatok céljára. De öblítöfolyadékot is lövellhet a friss vágásfelületre, hogy jól láthassa a műtéti területet. Az újfajta sebészkés kisebb változatát a szemészetben használják a szürkehályog műtéti eltávolítására. Sajnos, az új műszer nagyon drága (40 ezer dollár az ára) és naponta csak néhány műtétet lehet végezni vele. (d) / A Vítkoyicei Klement Gottwald Vasmű és Gépgyár dolgozói új eljárást dolgoztak ki az atomerőművi gőzgenerátorok főegységét képező kollektorok megmunkálásához. A kollektor egy 140 mm vastag falú acélhenger, melynek falába a csövek csatlakoztatásához 5500 lyukat kell fúrni, amelyek átmérője 16,3 mm. Ezt a munkát japán gyártmányú, számjegyvezérlésű fúrógépekkel végzik. A munkatermelékenység növelése érdekében a 3. számú üzem műszaki fejlesztési részlegének dolgozói olyan technológiai folyamatot dolgoztak ki, amelyben két ilyen gép párhuzamosan üzemeltethető. Ezzel a lyukak kifúrásához szükséges időt 45 százalékkal csökkentették. A felvételen Mojmír Vrbka marós a fúrógépek munkáját irányítja (CSTK felvétele)
