Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)

1982-02-19 / 7. szám

Holnap kezdődik a férfiak világbajnoksága Egy-egy sportág csak akkor terjedhet el igazán a világon, csak akkor ismerik el, ha olimpiai szám. A kézilabda már 10 esztendeje az, s több évtizede szórakoz­tatja a nézőket, mert a játék nem egyéb, mint 60 perc sűrített izgalom, robbané- konyság, elsöprő lendület, test test elleni harc, a passzolás, a lövés tudománya. Persze csak akkor, ha a szabályok által megengedett határokon belül játsszák. Ellenkező esetben gladiátorharccá tor­zulhat ez a gazdag hagyományokkal ren­delkező nagyszerű labdajáték. Hogyan is áll a férfi kézilabda a február 22-én kez­dődő világbajnokság előtt? 1. AMITÖI FÉLTJÜK. A sok szabálymó­dosítás mindig késlelteti egy-egy sportág fejlődését, népszerűségét. Nem kevesen vallják: a labdarúgás például elsősorban annak köszönheti világszerte előnyös helyzetét, hogy szabályai ősidők óta tu­lajdonképpen változatlanok, így a közön­ség jól érti és élvezi a játékot. A Nemzet­közi Kézilabda Szövetség sem változtat sűrűn. Talán ez a játék szerencséje. Ám valójában nem is a szabályokkal van baj, hanem azokkal, akik megengedik a sza­bálytalanságokat. Ha ugyanazt az esetet két bíró nem homlokegyenest másként ítélné meg, ha tehát egységesen és ponto­san megtartanák a szabályokat, akkor az edzők és a játékosok nem próbálnák kijátszani az előírásokat. Módosításokra sem lenne szükség, a játék sokkal inkább kibontakozna, igazságosabb eredmé­nyekkel végződnének a mérkőzések. Ar­ról nem is beszélve, hogy sokkal látvá­nyosabb sport lenne a kézilabda, ha nemcsak a fizikai erő és erőnlét szerepe domborodna ki, hanem a nagyobb lelke­sedés, a gondolkozás, a szép játék kerül­ne előtérbe. Nem új megállapítás: a kézilabdát értő és szerető emberek világszerte egyre nagyobb tábora a játékvezetők tévedései mellett elsősorban az „óriásoktól" félti a sportágat. Azoktól a két méter feletti, mázsa körüli „élőhegyektől“, akik sorfa­lat alkotva szinte beárnyékolják a kaput, s támadásnál is nehezen ellensúlyozható fizikai erejük. Amennyire tiszteletet pa­rancsoló testi adottságuk, sok esetben annyira egysíkú és hiányos a technikai tudásuk. Szerepeltetésük lelassítja a játé­kot, szűkíti a technikai fegyvertárat, sőt, egyesek szerint általuk elvész a sportág játékossága. Van némi alapja az aggódásnak, ám I mégsem ennyire sötét a helyzet. A fen­tebb említett eshetőségekkel komolyan kell számolni, ilyen tekintetben most már nincs visszaút. Egyesek azt javasolják: korlátozni kellene az „óriások“ meghatá­rozó szerepének lehetőségét, például a mezőnyjátékosok számának hatról ötre való csökkentésével, (gy a bíróknak sem kellene annyifelé figyelniük, s a játék technikai és taktikai tartalékai is előkerül­hetnének. A nagy emberek - szerintük - a védekezésben jelentik a legtöbb gon­dot Voltak a múltban csapatok, amelyek hatos falrendszerben védekeztek, vala­mennyi játékos csak állt a vonal előtt, de olyan magasak voltak, hogy szinte képte­lenség volt átlőni őket. Napjainkban azonban már időnként kénytelenek kilép­ni, kicsit előrébb jönni. Egy kis termetű, • A magyarok egyik ásza: a gólerős Kovács Péter (Vojtíáek-felv.) • éulc (szem­ben) és Kontra párharca a csehszlovák -magyar mér­kőzésen (Vojtísek-felv.) ten, mindössze Sulc és Papierník, tehát a két legidősebb játékos tűnt ki ilyen tekintetben. A magyarok úgy érték el négy győzelmüket, hogy nem kellett maxi­mális eröbedobással kézilabdázniuk. Ez pedig figyelmeztető. Á csehszlovák válogatott edzői és ve­zetői azon fáradoztak, hogy a VB-re való felkészülés utolsó szakaszában a játéko­cnlr nam/rvhK ám gyors, erőszakos játékos túljárhat a nagyok eszén. Klasszikus példája en­nek a magyar Süvöltős. Tehát van, létezik megoldás. Hogy mennyire, azt az NDK válogatottja igazol­ta: Moszkvában olimpiai bajnokságot nyert, pedig az NDK-beliek kiválasztási rendszere nem részesíti előnyben a ma­gas embereket igénylő labdajátékokat, sőt... Azaz, nem kell félteni a nagyra nőtt kézilabdázóktól a játék szépségét, bár a kézilabda már régen eltávolodott ősé­től, a kosárlabdától. Ott ebben a kérdés­ben is előbbre tartanak: ma már 210-215 cm-es játékosokat vonultatnak fel, de gyorsakat, technikásakat, akik mozgás­ban is alkalmazkodnak a csapat iramá­hoz. A kézilabdára is ez vonatkozik: aki nem bírja a sportág sajátos mozgásse­bességét, az úgysem maradhat meg az együttesben! Hát így állnának a dolgok? így is. Mert kevés szakmai kérdésben vannak telje­sen azonos véleményen a szakemberek. 2. KI AZ ESÉLYES? Nincs kimondott favoritja a világbajnokságnak, habár az olimpiai bajnok NDK válogatottjának edzője, Paul Tiedemann azt mondja: a sok jó csapat közül is kiemelkedik a Szovjetunió együttese. Anatolij Jevtu­senko edző fiai 1976-ban olimpiai baj­nokságot nyertek, s a szakemberek sze­rint egyetlen más csapat sem fejlődött annyit az utóbbi időszakban, mint éppen a szovjet válogatott. Jevtusenko edzőnek olyan kiváló, a kor követelményeinek megfelelő játékosok állnak rendelkezé­sére (beleértve a kapusokat is, mert a ké­zilabdában a jégkoronghoz hasonlóan nagyon fontos szerepe jut a „portások­nak“), akikkel többféle taktikai variációt is kipróbálhat az ellenfél képességeitől füg­gően. De nézzük konkrétabban is az esélye­ket - elsősorban csehszlovák és magyar szempontból. Mielőtt azonban ezt meg­tennénk, néhány dolgot kell tudnunk. Pél­dául azt, hogy nemcsak a pillanatnyi VB- eredménynek fognak örülni az első hat hely tulajdonosai, hanem annak is, hogy selejtezők nélkül lesznek az 1984-es Los Angeles-i olimpia résztvevői. És itt az új lebonyolítási rendszer, ami miatt több együttes reménykedhet az első hat hely egyikének megszerzésében. Az induló 16 válogatottat négy cso­portba sorolták, majd körmérkőzések után a legjobb 12 két hatos csoportban folytatja a küzdelmet, végül a két közép­döntő befejezte után helyosztókat vívnak. A csehszlovákok a harmadik selejtező csoportban a szovjet, a nyugatnémet és a kuvaiti válogatottal játszanak. Ebből a kiegyensúlyozott csoportból a világbaj­noki címet védő, a rendező NSZK-beliek, a VB és a moszkvai olimpia ezüstérme­se, a szovjet csapat, valamint a csehszlo­vákok kerülhetnek tovább, úgy, hogy a középdöntőben valószínűleg az olimpi­ai bajnok NDK, Lengyelország és a már sok meglepetést szerzett Svájc csapata lesz az ellenfél. Az már biztos: nem ismétlődhet meg az 1978-as dániai VB döntője, a nyugatnémet-szovjet találko­zó, de a moszkvai olimpia döntője, a hosszabbításban befejeződött NDK-Szovjetunió találkozó sem. Magyarország válogatottja a spanyol, svéd és algériai csapattal játszik a selej­tezőben, s továbbjutása esetén a papír­forma alapján a román, a jugoszláv és a dán csapattal mérheti össze tudását. A kívülállók azt mondják: ha innen sem elsőként mennek tovább a magyarok, akkor adják le a szerelést... A csehszlo­vák együttesnek sokkal nehezebb a hely­zete. Nem lesz könnyű jó eredményt elérni az otthonában szereplő világbaj­nok NSZK és a nagy esélyesnek kikiáltott Szovjetunió ellen. Ha figyelembe vesz- szük, hogy kikkel játszik majd a csehszlo­vák válogatott a középdöntőben, akkor a 9-10. hely megszerzése tűnik valószí­KILENC VILÁGBAJNOK Eddig kilenc világbajnokságot rendeztek a férfiaknál. Amint az alábbi statisztika mutatja, Romá­nia válogatottja a legeredménye­sebb: négy alkalommal lett világel­ső. Rövid visszapillantásunkban közöljük az érmesek, valamint a legutóbbi világbajnokság, illetve olimpia helyezettjeinek névsorát. 1938: 1. Németország, 2. Ausztria, 3. Svédország; 1954: 1. Svédország, 2. NSZK, 3. Cseh­szlovákia; 1958: 1. Svédország, 2. Csehszlovákia, 3. Közös német csapat; 1961: 1. Románia, 2. Csehszlovákia, 3. Svédország; 1964: 1. Románia, 2. Svédország, 3. Csehszlovákia; 1967: 1. Cseh­szlovákia, 2. Dánia, 3. Románia: 1970: 1. Románia, 2. NDK, 3. Jugoszlávia; 1974: 1. Románia, 2. NDK, 3. Jugoszlávia; 1978: 1. NSZk, 2. Szovjetunió, 3. NDK, 4. Dánia, 5. Jugoszlávia, 6. Lengyel- ország, 7. Románia, 8. Svédor­szág, 9. Magyarország, 10. Spa­nyolország, 11. Csehszlovákia; 1980 - olimpia: 1 NDK, 2. Szov­jetunió, 3. Románia, 4. Magyaror­szág, 5. Spanyolország, 6. Ju­goszlávia, 7. Lengyelország, 8. Svájc. nűnek. A magyaroknak a középdöntőben a román és a jugoszláv együttes jelenti majd a nehéz akadályt. Románia ellen VB-n még sosem nyertek, a virtuóz ju- goszlávok pedig a világ élvonalába tar­toznak. HAVLÍK DERÜLÁTÓ. A legutóbbi VB-t követően a csehszlovák férfi kézilabda az európai középszerűségbe esett visz- sza, ezért nem lehetett ott a moszkvai olimpián. Tavaly aztán a javulás jelei mutatkoztak: második hely a B-csoportos világbajnokságon a lengyelek mögött, nem éppen megvetendő szereplés né­hány nemzetközi tornán. Vlado Stenzel, a NSZK jugoszláv edzője szerint az el­múlt két esztendőben éppen Csehszlo­vákia tette a legnagyobb lépést a világ élmezőnye felé. Hogy a világ élvonalát utolérni mégsem olyan egyszerű, arról a magyarok elleni négy mérkőzés tanús­kodik. Már csakugyan kezdtük elhinni Sten­zel szavait, amikor jött az első csehszlo­vák-magyar találkozó. A csehszlovák vá­logatott játékfelfogása nem adott okot az elégedettségre. Elsősorban is hiányzott Havlík és Gubricky edzők együttesének kézilabdázásából a játékosság, az impro­vizáció, a gyors ellentámadás, a begya­korolt elemek alkalmazása. A csapat küz­dőképessége sem volt a megkívánt szin­hogy ne veszítsék el fejüket. A négy mérkőzésen mindent elveszített a csapat: önbizalmát és két kezdő emberét, Kotrcot és Salivárt. Hogy a világbajnokságon minden jóra fordulhat? Természetesen. Habár nincs sok ok a derűlátásra. Rudolf Havlík edző korábban a hatodik helyről álmodott:“ Ha a VB-n mindenki egészséges lesz és hozza csúcsformáját, akkor a hatodik helyet is megszerezhetjük...“ Azóta sok minden kiderült. Még az is, hogy csök­kentek a csehszlovák válogatott remé­nyei. De ne legyünk borúlátók... 3. NINCS SZERENCSÉJE. Ha van csa­pat, amelyet két évtizede sokkal többre tartanak, mint amit az eredményei mutat­nak, akkor az a mindenkori magyar válo­gatott. A nagy nemzetközi tornákon, a barátságos mérkőzéseken remek he­lyezésekkel büszkélkedhet, de világver­senyeken képtelen erre. 1973 óta Faludi Mihály irányítja a válogatottat. Kemény, sokszor makacsul erőszakos szakember­nek tartják, akinek valahogy nincs igazán szerencséje csapatával. Amikor a véde­kezés legjobbjának tartották együttesét, akkor határozatlanságok mutatkoztak a támadásban, vagyis: valami mindig hiányzott a kiugró sikerhez. A csapat gerince már az 1974-es VB-re kialakult. Jóllehet azóta új játékosok is szóhoz jutottak, de az alap megmaradt. Mosta­nában inkább a gyakorlásra, semmint a rettegett hegyi futásokra, ólommellé- nyes szökdelésekre helyezi a hangsúlyt. Lehet, hogy ez vezet eredményre... A BÍRÓK - FŐSZEREPBEN. A labda­játékok főszereplői a játékvezetők. Külö­nösen akkor, ha sok egyforma képességű csapat áll egymással szemben. Biztos, most is így lesz, éppen ezért rendkívül ! fontos, miként fújja a sípot a világbajnok­ságra meghívott 12 játékvezetői páros. Az új szabályok alkalmazásában, különö­sen a keménység a durvaság megítélé­sében lehetnek különbségek bíró és bíró között. Egy nemzetközi értekezleten a já­tékvezetőknek levetítették a Világ Kupa (Szovjetunió-NDK), illetve a Szuper Ku­pa (Szovjetunió-NSZK) döntőjét. Nos, ebből a két találkozóból a „legkemé­nyebb“ részeket vették ki. Ez indított el egy olyan folyamatot, hogy a játékveze­tők jobban „fogják meg“ a mérkőzése­ket. Csakhogy még egységes szemlélet nem alakult ki, a bírók és bírók között nagyon nagy a felfogásbeli különbség a durvaság és a keménység határesetei­nek elbírálásában. Tehát most a „játék­vezetőkből“ is fel kell készülniük a csa­patoknak, csakhogy ez roppant nehéz dolog. Ezért még külön nehéz lesz a vi­lágbajnokság. Nincs kizárva. A játékosoknak csak legyen nehéz a világbajnokság. Emellett még láthatunk szép és látványos mérkő­zéseket a holnap kezdődő világverse­nyen. Bízunk benne. TOMI VINCE msj ássj VASÁRNAPI KIADÁS Index 48 097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága, főszerkesztő: Rabay Zoltán, helyettes fős zerkesztő: Szarka István és Csetö János, szerkesztőség: 815 81 Bratislava. Gorkého 10, telefon: 309, 331-252, 332-301, szerkesztőségi titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 50 6-39. Távíró: 092308. Adminisztráció: Pravda Kiadóvállalat, 815 80 Bratislava, Volgogradská 8. Fényszedéssel készül a Pravda, az SZLKP Nyomdaipari Vállalata 02-es üzemében, 815 80 Bratisla va, Martanoviőova 21 Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 815 80 Bratislava, Jiráskova 5, telefon: 577-10, 532-64. Hirdetési iroda a közületeknek: 815 80 Bratislava, Vajanského nábreiie 15, II. emelet, telefon: 551-83, 544-51. Előfizetési díj havonta - a vasárnapi kiadással együtt - Kés 14,70. A vasárnapi kiadás előfizetési díja negyedévenként Kés 13,-. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat, előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő Külföldi megrendelések: PNS, Ústredná expedícia a dovoz tlaée, 817 59 Bratislava, Gottwaldovo námestie 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom