Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)
1982-02-19 / 7. szám
A FELNŐTTEK FELELŐSSÉGE A gyermekek biztonságáért a felnőttekre nagy felelősség hárul. S bár a gyermekek nem szeretik, ha mindig ugyanazt ismételgetjük, például azt, hogyan kell viselkedni az utakon, a szabályokat szüntelenül ismételnünk kell. Naponta kell a gyermekeket fegyelemre tanítani. Másrészt nagyon fontos, hogy maguk a felnőttek mutassanak példát, akár járművezetőként, akár kerékpárosként vagy gyalogosként. Nem egyszer láthatjuk, hogy a felnőttek tilos jelzés ellenére gyermekeiket átvonszolják a kereszteződésen, s az úton keresztül-kasul haladnak át, ahelyett, hogy a legrövidebb úton mennének. Az átkelőhelynek nem a jobboldalán mennek, és így akadályozzák a szembejövőket. Számos példával igazolhatnánk, hogy a felnőttek egy perc alatt elronthatják mindazt, amit az iskolában a pedagógusok, és a közlekedési parkok dolgozói hónapokon át sajátíttatnak el a gyermekekkel. A pedagógus és a szülő a gyermek szemében egyaránt tekintély. Vajon kire hallgasson? Hazánkban évente majdnem 150 gyermek veszíti életét közúti balesetek következtében. Ezen a téren Európában a legrosszabb helyek egyikén állunk. Pedig a társadalom nagy gondot fordít a gyermekek közlekedési nevelésére, sok pénzzel támogatja a közlekedési parkok létesítését. Ezt a felnőtteknek is tudatosítaniuk kell és ehhez kell tartaniuk magukat. A gyermek gyakran nem mond véleményt a felnőttek viselkedéséről, csak regisztrálja. Ha átveszi a rossz szokást, könnyen baj lehet, főként ami a közlekedési szabályok megsértését és az agresszivitást illeti. Ha megvizsgáljuk a gyermekbalesetek okait, az első helyre kerül az úttestre való váratlan lépés, a második helyre az, hogy a gyermek kifut az álló jármű elöl vagy mögül, rendszerint olyankor, amikor mögötte egy másik jármű jön és a balesetet már a legügyesebb sofőr sem tudja megakadályozni. Még egy érdekes tény: a legtöbb gyermekbaleset pénteken, elsősorban délután három és este hét óra között történik. Naponta ezek azok az órák, amikor a gyermekek már elkészülnek a házifeladattal és az utcára mennek játszani. A szülök ilyenkor térnek haza a munkából, és gyermeküket rendszerint már nem találják otthon. Mivel sok más kötelességük is van, nem sokat törődnek azzal, hol, hogyan és kivel játszik gyermekük. Ami a pénteket illeti, ez az a nap, amikor a gyermekek az egész heti gondokat levetve már nem törődnek annyit a közlekedéssel, pedig éppen ilyenkor több a gépkocsi az utakon. Mindebből az következik, hogy fokozni kell a gyermekek felügyeletét, gondoskodni kell biztonságukról. Ellenőrizni kell játékaikat, s szüntelen tiltakozásuk ellenére ismételgetni kell nekik a közlekedési szabályokat, a fegyelem fontosságát. Figyelemmel kell kísérni, hol kerékpároznak. A 100/75 sz. rendelet értelmében a közutakon csak 10 évnél idősebb gyermekek kerékpározhatnak, a rendőrségi ellenőrzések során gyakran megállapítják, hogy hat éves gyermekek is kerékpárra ülnek. Többen közúti baleset áldozatai lettek. A legfőbb ideje, hogy mi felnőttek ismét elgondolkozzunk a gyermekek közlekedésbiztonságáról. IVAN RAJECKY Nem egyformán csúsznak Minden tanulóvezetőt megtanítanak arra, hogy a hóval és jéggel borított utakon nem lehet ugyanúgy vezetni, mint a hómentes utakon. Azt azonban többnyire nem tanulja meg, hogy a különböző konstrukciójú autók ilyen körülmények között nagyon eltérően viselkednek, és csupán a gyakorlatban tapasztalja ki később, hogy mi a baj a kocsijával. Ezért a téli közlekedés biztonságával kapcsolatban a Svájci Touring Klub (TCS), az Általános Német Automobil Klubbal (ADAC) együttműködve 26 autómodell részvételével rendkívüli téli tesztet rendezett, s ennek során a kocsikat 10-10 vezető, egységes terv szerint, a Silser-tó jéggel borított tükrén és az Albula-hágón át vezető út alsó szakaszán lelkiismeretesen kipróbálta. Az eredmény röviden így foglalható össze:- A hátsókerék-meghajtású és kis hátsótengely-megterhelésú gépkocsik rossz hegymászók.- A hátsókerék-meghajtású és nagy hátsótengely-megterhelésú gépkocsik jó hegymászók.- Az elsökerék-meghajtású és jó súlyelosztású gépkocsik biztosan veszik a kanyart.- Az automatikus sebességváltóval ellátott gépkocsik jól bírják az emelkedést, mert a forgónyomaték csak fokozatosan, azaz lassan erősödve vivődik át a kerekekre. Mindez csupán egynéhány, általános érvényű következtetés, amelyet e próbautak során gyújtott megfigyelésekből vontak le. Megmutatják azonban, hogy ma is érvényes a következő: nem minden autó egyforma - különösen a határhelyzetekben nem. (ggy) Ez volt a szenzáció 1895-ben Hatschek Béla volt az első magyarországi autós. Amikor szenzációs modern gépkocsijával rágördült Budapest lovasforgalmához szokott utcáira, az emberek nem győztek csodálkozni. Amerre ment, szinte megállt a gyalogos forgalom, úgy csodálták a szenzációt. Az emberiség történelmében 87 év igen rövid időnek számít, azonban a technika robbanásszerű fejlődése mérföldes léptekkel halad előre. Ha ezt a „járgányt" összehasonlítjuk a mai áramvonalas, minden kényelemmel felszerelt gépkocsikkal, mosolyognunk kell. Viszont, ha ennek a haladásnak az úttörőire gondolunk, kalapot kell emelnünk igyekezetük előtt.- P. P. Az alkohollal hajtott jármüvek gondolata ma már senkit nem késztet mosolyra. Lassan közismertté válik, hogy az alkohol két típusa: a metanol és az etanol alkalmas gépjármű motorok hajtására. A metanol a földgázban és a Szénben, az etanol pedig a mezőgazdasági termékekben gazdag országokban jöhet számításba. A különféle kísérleti üzemanyagok közül az első igazán használható anyag az M15 elnevezésű, 15 % metanolt tartalmazó benzin volt, amely a hagyományos motorokhoz is alkalmazható, csupán a csöveket és a tömítéseket kell metanolálló anyagból készíteni. Az. újabb, az M100, tisztán metanolt tartalmaz: speciális, e célra készített motorokat igényel, amelyeket benzinnel nem lehet üzemeltetni. Brazíliában, ebben a biomasszában (cukornád, manióka) gazdag országban törvényt hoztak, amely szerint az autók egy részét alkohollal kell üzemeltetni. A Volkswagen gyár brazíliai részlege ezért naponta ezer etanollal működő személygépkocsit gyárt. A hidegindításra a metanol nem különösebben alkalmas, a hideg motorokat tiszta benzinnel működő indító berendezés indítja el. Az üzemanyagfogyasztás kiszámításába ezt a tényezőt is be kell kalkulálni: egy 62,5 kW-os (85 lóerős) etanolmotoros VW Passat által 100 km-en elhasznált 12,6 liter etanol energiatartalomban 7,8 liter benzinnek felel meg. Brazíliában mindennapossá vált az alkohollal való tankolás. Az országban sűrűn találhatók etanolt árusító tankoló állomások. Egy liter alkohol, azaz 48 Cruzeiro (kb. 9 korona). A brazil kormányzat rendeletbe hozta, hogy az etanol ára nem lehet nagyobb a benzin árának 65 százalékánál. MÉ A Novy Jiőíni Autopal vállalat hazánkban a gépkocsik világító- és hűtőberendezéseinek egyedüli gyártója, és sikeresen kooperál a Togliatti Szovjet Autógyárral a Lada személygépkocsik gyártása terén. Termékeiből a szovjet ká- mai autógyárnak is szállít, amely a világ legnagyobb teherautógyára. A képen: Jit- ka Tóthová a VÁZ 2105 személygépkocsi kombinált fényszórójának működését ellenőrzi. (Petr Berger felv. ÖTK) SZÁNTÓ GYÖRGY A fej sérülései Az autósok és motorosok közúti balesetei során gyakran sérül meg a fej, amely az agyvelő ill. a központi idegrendszer székhelye és nehezen nélkülözhető szervek is helyezkednek el benne vagy rajta, a szem, a fül, az orr, a száj, és tartozékaik. E szervek sérüléseinek ellátásával azonban a későbbiek során foglalkozunk majd; ma az agysérülésekre irányul figyelmünk. A közúti balesetek számának kb. a fele koponyasérüléssel jár. Egyes statisztikákból az is kitűnik, hogy valamennyi koponya- töréses sérülés negyven százaléka közúti balesetből ered. A halálos kimenetelű balesetek túlnyomó többségét, kb. 2/3-át agysérülések teszik ki. Ehhez még tegyük hozzá, hogy ily súlyos fejsérülést átlag kétszer annyi motorkerékpáros és utasa szenved el, mint ahány gépkocsivezető. Összeütközés, felborulás vagy a folyamatos előrehaladás egyéb, balesetokozta hirtelen erőhatás-változás oly erőszaknak teszi ki az embert, amelynek nem képes ellenállni és esés, ütödés, vá- gódás által szenved sérülést. Fém, útburkoló anyag, kő, fa stb. azok a tárgyak, amelyek általában a sérülés közvetlen eszközeivé válnak. Ilyen baleset a puha fejtakaró és az arc sérülései mellett az orrcsontok, a koponyacsontok és a koponyaalap törésével járhat. Az agyvelő a koponyacsontok sérülése nélkül is károsodhat. Minden külső erőhatásnak helyrehozhatatlan következményei lehetnek. Ezért oly fontos a biztonsági rendeklezések megtartása, az óvatos közlekedés, a balesetelhárítás. A koponyacsontok védelmét élvező agyveló kényes anyaga fejsérülés esetén pl. összenyomódhat; más erőhatás következtében elszakadhat az agyszövet; a koponyacsontok sérülése az agy érhálózatának és az agyvelönek durva felsértésével jár. Koponyacsont sérülése nélkül is előállhat az agyerek szakadása; az agyhártyák alatt vagy közöttük vér gyülemlik fel, ami a koponyaüregben nyomást okoz. A járművek baleseteinél többrendbeli sérülés is adódhat. Az összetett sérüléseket fontosságuk sorrendjében látjuk el. Ámde, ha a sérülésnek nincs látható külső jele, vagy ha pl. az elütött személy felült, esetleg felállt, hogy távozzék, akkor sem hagyjuk sorsára, hiszen lehet, hogy súlyosabb vagy könnyebb fokú agyrázkódást szenvedett. Az agyrázkódás az agyvelönek a baleset folytán létrejött oly állapota, amelyben szünetelnek az agyműködés megnyilatkozásai. A tudatzavar lehet rövidtartamú, de több órás is. Rosszullét. hányinger, hányás, később főfájás jellemzi ezt az állapotot. Ha a sérült magához tér eszméletlenségéből, nem emlékszik a balesetet megelőző vagy az azt követő körülményekre. A sérült általában rövid időn belül rendbejön, többnyire nem marad vissza tartós károsodás, de orvosi kezelésre szükség van. Mindezt elsősorban azért mondtuk el, hogy mindenki tudatosítsa, mily fontos az agyvelő, a központi idegrendszer védelme szempontjából a sérült állapotának körültekintő elbírálása és a megfelelő, gyors segítség biztosítása. Mindenekelőtt a kérdezés, rátekintés és tapintás módszerével állapítjuk meg, milyen jellegű az ellátandó személy sérülése. A fej vagy az ábrázat egyenlőtlen deformálását okozhatja az ütközés folytán keletkezett koponyaboltozat-benyomódás vagy a lágy fejrészek alatt létrejött vérömleny. Ha a sérült a füléből ill. füljáratából vérzik, valószínűleg koponyaalapi törésről van szó. A sérült vizsgálata során az orr vagy a száj vérzésével is törődünk, legfókép azért, mert a vér ugyanúgy mint a kitört fog vagy a műfogsor darabja, esetleg a hányadék „félrenyelve“, belélegezve lezárhatná a légzöutakat. A gyors vizsgálathoz hozzátartozik, hogy ujjaink tapintásával tájékozódjunk a fej (koponya) sérülésének jellegéről, pl. nyílt törésről vagy benyomódásról van-e szó, de óvatosan, nehogy súlyosbítsunk állapotán. A vérkeringést a nyaki verőéren tapintjuk. Az elsősegély teendői: Ha a sérült nem lélegzik és nagy veröerein sem tapinthatjuk vérkeringését, haladéktalanul hozzálátunk az újraélesztéshez. Az eszméletlen, de egyébként újraélesztett sérültet - ha felújult a légzés és a vérkeringés - stabilizált oldalhelyzetbe fektetjük. A nyílt sebek vérzését nyomókötéssel esetleg a verőérnek ujjunkkal való elszorításával állítjuk el, amit tanfolyamunk további szakaszaiban veszünk át. Biztosítjuk a sérült helyzetét és ellenőrizzük állapotát (tudat, légzés, vérkeringés). A füljáratból folyó vért kötszerrel fogjuk fel, sohase dugaszoljuk el a fület mint az orrot szokás orrvérzés esetén. A többi testrész helyi sérüléseit akkor látjuk el, ha már folyamatosnak látjuk a sérült létfontosságú szerveinek működését, és állapota már viszonylag kielégítő. Közben azonban gondoskodnunk kell arról, hogy mielőbb - kísérettel, szakszerűen elszállítva - kórházba kerüljön, ami minden fejsérülésnél elengedhetetlen. Az elszállításra váró koponyasérüléses embert, ha rendesen lélegzik, továbbra is szemmel tartjuk. A nyílt sérüléseket, pl. a homlok- vagy a hajzatbör felszakadását, steril kötszerrel védjük. Fejsérülésnél, ahol az agy károsodásának gyanúja áll fenn, nem adunk a sérültnek sem italt, sem ételt s ügyelünk, hogy az ellátás során ezt mások is megtartsák. Következik: A GERINCOSZLOP SÉRÜLÉSEI • A kép rajzolt része fent sérülés előtt, lent sérülés után mutatja a koponyaboltozat csontját, amely ahelyett, hogy védené az agyvelőt, belenyomódik ÚJ SZÚ 16 1982. II. 19. Részeges autók