Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)
1982-02-19 / 7. szám
ÚJ szú 3 A Szovjetunió Kommunista Pártja XXVI. kongresszusának dokumentumai rengeteg hasznos ismeretet és gondolatot tartalmaznak. A kongresszus egyik jelentős eredménye, hogy tovább gazdagította és fejlesztette a szocialista fejlődés magasabb szakaszára, a fejlett szocialista társadalomra vonatkozó marxista-leninista tanítást. A szovjet nép az SZKP vezetésével elsőként érte el a fejlett szocialista viszonyok - a fejlett szocialista társadalom szakaszát. Társadalmunk szempontjából nagyon nagy jelentősége van annak, hogy magunkévá tegyük a reális szocializmus építésében legnagyobb eredményeket elérő lenini párt tapasztalatait. A mi országunkban is a fejlett szocialista társadalom építése a fejlődés meghatározó irányvonala. A Szovjetunió Kommunista Pártjának a hetvenes években megtartott kongresszusai Lenin tanításából kiindulva kidolgozták a fejlett szocializmus koncepcióját. Először az 1971-ben megtartott XXIV. kongresszus határozatai tartalmazták kritériumainak, fejlődési szakaszainak, jellemvonásainak meghatározását. Ezeket a gondolatokat a XXV. kongresszus tovább fejlesztette. A szovjet kommunisták pártjának XXVI. kongresszusa azokból az eredményekből indult ki, amelyeket a Szovjetunió az elmúlt évtizedben a fejlett szocializmus építésében ért el. Ez lehetővé tette, hogy konrétan rámutasson a reális szocialista társadalom magasabb fejlődési szakaszának sikereire és előnyeire, valamint a fennálló, megoldásra váró problémákra is. AZ ALKOTÓ MARXISTALENINISTA GONDOLKODÁS DOKUMENTUMA Ezzel a kérdéssel kapcsolatos alapvető gondolatokat az SZKP Központi Bizottságának beszámolója tartalmazta, amelyet Leonyid Brezsnyev elvtárs terjesztett elő. Ezt a korunk alkotó marxista-leninista gondolkodását tükröző, jelentős dokumentumot az elmélet és a gyakorlat hatékony egybekapcsolása jellemzi; a kommunizmus építésének, a békéért és a társadalmi haladásért folytatott harcnak céltudatos programját jelenti. Általánosítja a tapasztalatokat, kidolgozza a politikai és elméleti távlatokat és alkotóan továbbfejleszti a fejlett szocializmus koncepcióját. A fejlett szocializmus történelmileg szükségszerű, hosszú időszak a kommunizmus felé haladó társadalom fejlődésében. A fejlett szocializmus további fejlesztésének értelmezése szempontjából elvi jelentőségűek a kongresszusi dokumentumok azon részei, amelyek a nemzetközi kérdésekkel foglalkoznak. Az SZKP XXVI. kongresszusa a bonyolult, a reakciós imperialista körök által kiélezett nemzetközi helyzetben világosan és egyértelműen kifejezte Lenin pártjának azon elhatározását, hogy mindent megtesz a béke megőrzéséért. Ezzel megmutatta, hogy a fejlett szocializmus viszonyai között az építőmunka további nagyszabású tervei megkövetelik a társadalmi élet békés feltételeinek megőrzését és megszilárdítását. Végeredményben ez a feltétele annak, hogy az erőket és eszközöket a szovjet nép nagy építőprogramjának eredményes megvalósítására, az életszínvonal állandó emelésére összpontosíthassák. A szovjet kommunisták pártjának kongresszusa ezzel kifejezte és konkrét békekezdeményezésekkel alá is támasztotta, hogy a fejlett szocialista társadalom további haladásának sikerei szorosan és közvetlenül összefüggnek a szocialista világ békepolitikájának sikereivel. A fejlett szocializmus további távlatainak megítélésekor a kongresszusi dokumentumok abból a megállapításból indulhattak ki, amelyet Brezsnyev elvtárs beszámolója tartalmazott: ,,A XXV. kongresszus után a párt elméleti fegyvertárát számos fontos általánosítás és következtetés gazdagította. Az elmélet területén elsősorban kidolgoztuk a fejlett szocializmus koncepcióját, amelynek alapján a párt konkretizálta céljaink megvalósításának irányvonalát és határidőit, s kitűzte a stratégiát és taktikát a következő történelmi időszakra. .Az utóbbi évek pártdokumentumai és tudományos munkái rámutatnak a fejlett szocializmus egyes oldalaira... Összegezve, nagy munkát végeztünk, amely elismerést érdemel“. MINDENT AZ EMBER JÓLÉTÉÉRT A fejlett szocializmus további építésével kapcsolatban a kongresszuson elsősorban figyelmet szenteltek a gazdaság- politikának. Az előző kongresszusok meghatározták a szocialista fejlődés magasabb szakaszának egyes jellemvonásait. Rámutattak, hogy a fejlett szocialista viszonyok anyagi-műszaki alapja a gazdaság magasabb szintű minőségi és mennyiségi mutatóira támaszkodik, mint a szocializmus alapjai építésének időszakában. A szocializmusfejlesztése megköveteli, hogy megteremtsük a feltételeket a harmonikus és dinamikus fejlődéshez, azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik, hogy a szocialista gazdaságot a mindent az ember jólétéért feladat megoldására irányítsuk. Ennek fontos eszköze a szocializmus előnyeinek összekapcsolása a tudományos technikai forradalommal s e forradalom eredményeinek érvényesítése a termelésben. Ezekkel a folyamatokkal függ össze a gazdaság irányító struktúrájának korszerűsítése és átépítése, az új irányítási és tervezési eszközök bevezetése. A népgazdaságban elsődlegessé válik, hogy a termelésben és mindennemű gazdasági tevékenységben megoldjuk a hatékonyság és a minőség feladatait. Az SZKP-nek a hetvenes években megvalósított kongresszusai ennek alapján dolgozták ki a népgazdaság fejlődésének távlati stratégiáját, amely megfelel a fejlett szocializmus szükségleteinek. A XXVI. kongresszus szerepe és hozzájárulása a gazdaságpolitika területén abban rejlik, hogy a figyelmet a társadalmi termelés sokoldalú intenzifikálására, vagyis a gazdasági fejlődés intenzív típusára való átmenet végleges mgoldására összpontosította. Meghatározta, hogy a nyolcvanas években meg kell oldani ezeket a kulcsfontosságú kérdéseket. Hangsúlyozta, hogy a fejlett szocializmus gazdaságának következetesen, minden szempontból gazdaságosnak kell lennie. Az intenzifikálás feladataival kapcsolatban a kongresszus rámutatott a népgazdaság mai fogyatékosságaira. Részletesen elemezte az egyes ágazatokat. N. A. Tyihonov miniszterelnök beszámolójában leszögezte: ,,A népgazdaság nehézségeinek, fogyatékosságainak fő oka abban rejlik, hogy eddig nem sikerült kiküszöbölni annak az időszaknak a hagyományait és szokásait, amikor még előnybe helyezték a mennyiségi szempontot a minőségivel szemben“. A kongresszus ezért mozgósította az erőket az olyan gyakorlat leküzdésére, amely abban az időszakban alakult ki, amikor a népgazdaság fejlesztésében túlsúlyban voltak az extenzív irányzatok, melyek ma fékezik a további eredményes előrehaladást. Az összes dolgozónak magáévá kell tennie a gazdasági problémák és feladatok megoldásának új módszereit. Alapvető változást kell elérni a gazdasági vezetők, valamint a pártvezetők s ugyanígy a tudományos-műszaki dolgozók gondolkodásmódjában. A kongresszus a gazdasági kérdéseken kívül a figyelmet a fejlett szocializmus gazdasági feladatai megoldásának nemzetközi összefüggéseire irányította. Ez elsősorban arra vonatkozik, hogy magasabb szintű együttműködést kell elérni a KGST keretében. Az élet megköveteli, hogy a szocialista országok terveinek egybehangolását egyre intenzívebben az egész gazdaságpolitika koordinációja, a gazdasági mechanizmusok struktúrájának közeledése, az együttműködés új formáinak és a termelési kooperáció bevezetése kísérje. A kongresszus megállapította, hogy a Szovjetunióban a népgazdaság intenzív fejlődési szakaszába való átmenet történelmi jelentőségét tekintve azokkal a változásokkal hasonlítható össze, amelyeket a szocialista építés kezdetén a szocialista iparosítás jelentett, mely akkoriban alapjában megváltoztatta a szovjetek országának és társadalmának arculatát. A termelési folyamat intenzi- fikálása - hangsúlyozta az SZKP XXVI. kongresszusa -, ma a fejlett szocializmus objektív következménye. Ilyen értelemben nagy jelentősége van a szocialista világközösség összes országában. Csakis a termelési folyamat intenzifikálásá- nak feltételével lehet reálisan felmérni a kommunizmus építésének távlatait. ÚJ TÖRTÉNELMI KÖZÖSSÉG A XXVI. kongresszus a szovjet társadalom szociális fejlődése törvényszerűségeinek és jellemvonásainak elemzésével is tovább gazdagította a fejlett szocializmusra vonatkozó tanítást. Azokból a következtetésekből indult ki, amelyeket tíz évvel ezelőtt az SZKP XXIV. kongresszusa vont le. Ezek szerint a Szovjetunióban a fejlett szocializmus felépítésével kapcsolatban történelmi szempontból új közösség alakult ki - a szovjet nép. A szovjet társadalom ezáltal a fejlődésnek abba a szakaszába lépett, amelyben a meghatározó jelentőségű irányvonal az osztályok és szociális csoportok fokozatos közeledése, a nemzetek és nemzetiségek internacionalista egységének további megszilárdulása. Az adott területeken a kölcsönös kapcsolatokat elsősorban az egüttműködés, a barátság harmonikus tartalma, valamint az jellemzi, hogy közös érdekük a kommunista társadalom felépítése. A XXVI. kongresszus tíz év elteltével újból részletesen elemezte az osztályok, a szociális csoportok, a nemzetek és a nemzetiségek közti kapcsolatok alakulásának irányvonalát. Rámutatott: az osztály- és nemzetiségi viszonyok fejlődésének rendkívül dinamikus üteme fontos bizonyítéka a szocialista fejlődés nagy előnyeinek, a kapitalista fejlődéssel szemben. A szocialista társadalom szociális fejlődésében tapasztalt nagy változások elemzése kiemeli, hogy e folyamat vezető ereje továbbra is a munkásosztály, amelynek jellemvonásait es ideológiáját fokozatosan magukévá teszi a szovjet társadalom többi rétege is. Az osztályviszonyok terén végbemenő változásokkal kapcsolatos eddigi tapasztalatok alapján a kongresszus új elméleti feltételezésre jutott a távlatokat illetően: „Az utóbbi tíz év társadalmi fejlődésének értékelése alapján azt feltételezhetjük, hogy a fejlett szocializmus történelmi keretei között lényegében kiépülnek az osztálynélküli társadalom alapjai." A fejlett szocializmus feltételei között, a társadalmi és nemzetiségi viszonyok fejlődésében elért eredmények alapján a kongresszus figyelmet szentelt a politikai rendszer kérdéseinek. Sokoldalúan kiemelte a Szovjetunió új alaptörvényének, az 1977-ben jóváhagyott dokumentumnak - a fejlett szocializmus alkotmányának - jelentőségét. Rámutatott, hogy ez a dokumentum koncentráltan kifejezi az ösznépi állam mély, valódi demokratizmusát. Ennek az államnak a fejlődése összekapcsolódik a fejlett szocializmus szakaszának megkezdésével. Az új alkotmány jelentősége nem korlátozható csupán arra, hogy kifejezte a fejlett szocializmus építésével kapcsolatban a gazdaságban, a társadalmi viszonyokban, a politikai felépítményben és a társadalom szellemi életében végbement változásokat. Az új alkotmány egyúttal meghatározza a szovjet demokrácia további fejlődésének irányvonalát, ami azt jelenti, hogy az állampolgárok egyre nagyobb mértékben vesznek részt az állam- és közügyek igzagatásában és irányításában, a társadalmi szervezetek fokozzák aktivitásukat, a népi ellenőrzés egyre szélesebb körű munkát fejt ki és minden szempontból figyelembe veszik a közvéleményt. A fejlett szocializmus koncepciójának továbbfejlesztésével kapcsolatban a kongresszus nagy figyelmet szentelt a szocialista életmód megszilárdításának, a sokoldalúan fejlett személyiség formálásának és általában a társadalom szellemi életének. Abból a felismerésből indulunk ki, hogy a fejlett szocializmus időszakában fejeződik be a társadalmi viszonyoknak a kollektivitás elvei alapján történő átépítése és ezzel kapcsolatban kidolgozott számos új javaslatot. Ezek fő célja a szocialista életmód anyagi és szellemi alapjának további szilárdítása és ezáltal a feltételek megteremtése az új ember formálásához. I A kongresszus kiemelte e két tényező mély és szerves összefüggését. Megállapította, hogy a fejlett szocializmus megteremti az anyagi és szellemi feltételeket minden személyiség, a szocialista társadalom összes tagja alkotó erejének rendszeres és céltudatos fejlesztéséhez. A következetes gazdasági és kulturális politika, a marxizmus-leninizmusból kiinduló nevelés egyre szélesebb körű és alkalmasabb objektív és szubjektív feltételeket teremt e célok eléréséhez. A PÁRT VEZETÉSÉVEL Az SZKP XXVI. kongresszusa tovább fejlesztette azt a tézist, amely szerint a fejlett szocializmus időszakában tovább nő a párt szerepe a társadalom életében. Ez megnyilvánul a párt vezető szerepében, irányító funkciójának érvényesítésében. A kongresszus abból a lenini gondolatból indult ki, miszerint nem elegendő, hogy a kommunisták élcsapatnak nevezzék önmagukat, a valóságban is élcsapatként kell hatniuk; foglalkozott e tézis gyakorlati alkalmazásával is. Nagy figyelmet szentelt a pártirányítás módszerei tökéletesítésének és a pártélet állandó javításának. Hangsúlyt helyezett a kongresszus a párt ideológiai és nevelő munkájának növekvő jelentőségére a fejlett szocializmus időszakában. Az ország fejlődése és a kommunista építés szükségletei azt feltételezik, hogy a társadalom valamennyi tagja magas szintű eszmei és politikai öntudatot tanúsítson s hű legyen a szocializmus ügyéhez. Ezért tulajdonított oly nagy jelentőséget az ilyen irányú tevékenységnek, s egyúttal annak a követelménynek, hogy az ideológiai munka számos területét át kell építeni hatékonysága növelése érdekében. A fejlett szocializmus koncepciójának megvitatása keretében a XXVI. kongresszus határozatot hozott az SZKP programja új módosításának előkészítéséről. Lenin pártja új programjának kimunkálásán az SZKP következő kongresszusáig dolgoznak s ez a program kétségtelenül a társadalmi fejlődés marxista-leninista elméletének alkotó továbbfejlesztését jelenti majd. A fejlett szocializmus eddigi tapasztalatainak általánosítása és összegezése új elméleti impulzusokat jelent majd - ez a gondolat képezi e jelentős kongresszusi határozat alapját is. A fejlett szocializmus koncepciójáról folytatott tanácskozást, ugyanúgy mint a koncepció gyakorlati megvalósítását a Szovjetunióban áthatja az alkotó hozzáállás, a tudományosság, a realizmus lenini elvei, valamint az a történelmi optimizmus, hogy sikerül eredményesen teljesíteni a kongresszus által kitűzött feladatokat. Az SZKP XXVI. kongresszusának eredményei a marxista-leninista elmélet, a szocialista és a kommunista építés gyakorlatának további alkotó fejlesztésére ösztönöznek. A kongresszus határozatai, a fejlett szocializmus építése további szakasza kérdéseinek megoldása meggyőzően bizonyítja az egész világ haladó emberiségének, hogy a tudományos szocializmus, a marxista-leninista tanítás megbízható választ ad a társadalmi fejlődés kérdéseire, szem előtt tartva a haladás, a humanizmus, a demokratizmus és a béke eszményeit. VLADIMÍR KRECHLER SHHMnnHMBn 1982. II. 19. HOZZÁJÁRULÁS A FEJLETT SZOCIALIZMUS KONCEPCIÓJÁHOZ
