Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)

1982-02-05 / 5. szám

SZÁNTÓ GYÖRGY VOLVO - gázturbinával Gázturbina lesz mégis a jövő személyautó motorja, vagy a jó öreg dugattyús motor továbbra is meg tudja tartani vezető helyét az elektronika és a turbótöltés segít­ségével? Mi történik közben az üzemanyagfronton, kell-e, hogy az autós kötve legyen a benzinhez vagy a dízelolajhoz? Ezek azok a kérdések, amelyeken ma a mo­torkonstruktőrök a világ minden táján - így Svédországban is - lá­zasan dolgoznak. Elvileg csak hat motortípus léte­zik, amelyek valamiféle égés által működnek. A gőzgép, a Stirling- motor, az Otto-(benzin)-motor, a dízelmotor és a Wankel-motor. Az Otto- és a dízelmotort mindenki ismeri, a Stirling-motornak még idő kell a sorozatgyártáshoz. A gázturbina sem jutott még el odáig, hogy mint autómotor széria- gyártásra kerüljön, de könnyen ezé lehet a jövő. A KTT-GÁZTURBINA JELLEMZŐI A svéd motorkonstruktőrök a kutatás és gyártmányfejlesztés terén a világviszonylatban élen járnak, és erősen foglalkoznak a gázturbina kifejlesztésével. A malmöi United Turbine cég az, amely a kísérleteket 1974-ben el­kezdte, és mai napig is teljes erő­vel folytatja. Az United Turbine ma 90 szá­zalékig a Volvo gyár kezében van, de vezetője ma is az alapítója: prof. Steven Kronogard. Az United Turbinánál kifejlesztett gázturbina teljes egészében Kronogard elvei alapján készül, ún. KTT-turbina (Kronogard Turbine Transmissi­on), amely sokban különbözik a többi ismert elvtől. Általában a turbina előnyös tu­lajdonságaihoz tartozik a kis súly és térfogat, és ha ennek egészét nézzük, egyszerűbb a konstruk­ció. A gázturbina léghűtéses, és csak egy gyertyája, egy üzema- nyag-fúvókája, és egyetlen égés­kamrája van. S nem igényel mást, mint egy egyszerű sebesség- váltót. Mi az, ami a gázturbinát a du­gattyús motortól megkülönbözteti? Egyrészt az, hogy az előbbiben az égés folyamatos,, valamint az, hogy a turbina, a kompresszor, a lapátkerék forgómozgást végez a fel és lehaladó dugattyúkkal szemben. A gyakorlatban persze ez sokkal bonyolultabb. A KTT például a kompresszoron kívül 3 forgó turbinából áll: egy komp­resszorturbinából, egy meghajtó­tengely-turbinából, és egy segéd­turbinából, amely egy bolygó-vál­tón át van a másik kettővel össze­kötve, és amelyet a meghajtóturbi­na forró gáza hajt. A nagy ötlet a segédturbina, amely a KTT-t oly érdekessé teszi. A segédturbina által lehet ugyanis a fogyasztást annyira csökkenteni, hogy a dugattyús motorral (benzin vagy dízel) konkurrálni tud. A se­gédturbina által a turbinakerekek­re ható magas hőfokú megterhelé­seket is csökkenteni lehetett. De a magas munkahőmérséklet még így is probléma. A meghajtó gázok megengedett hőfoka ma 1050-1150 C fok. Magasabb ha­tásfok céljából ajánlatos lenne el­jutni az 1200-1300 C fokig, de ma nincs olyan fémötvözet, amely ezt a hőmérsékletet kibírná. Ezért most a lapátkerekeket keramikus anyagból igyekeznek előállítani. A svéd ASEA cég készített egy kísérleti kereket, amely állítólag 1350 fokot bír ki. Az ASEA mellett a Pratt-Whittney gyár is készít az United Turbinának próbakere­keket. A világ mai energiahelyzetében a gázturbina nagy előnye, hogy egy sor különféle üzemanyaggal működtethető. Egyetlen feltétel, hogy, az égéstermék gázosítható legyen. Ez utat nyit az olyan üzem­anyagoknak, mint például a pet­róleum, metanol, etanol, LPG (Li­quid Petroleum Gas) és még más egyéb. A jövőben talán még a szén is alkalmas lesz erre por vagy zselé formájában. Az üzem­anyag ily sokoldalúsága a leg­több országnak azt jelentené, hogy nem lennének többé annyira függőek az olajalapú üzemanya­gok importjától. MÉG NEM KIFORROTT SZERKEZET A gázturbinás motorban a be­szívott levegőt sűrítik és üzema­nyaggal keverik, majd a keveréket meggyújtják és a forró gáz hajtja a lapátkereket. Egy 104 kilowattos (140 LE-s) gázturbina maximális fordulatszáma azonban percen­ként 75 000, szemben a benzin­motor mintegy 6000-es fordulatá­val. A magas fordulatszám, és a már említett igen magas gázhő­mérséklet következtében a lapát­kerék anyagának is igen nagy hőt kell elviselnie. Ezért volt a múlt­ban, hogy egy gázturbina előállítá­si kötsége magasan felülmúlta a többi erőforrásokét. De mivel a gázturbina sokkal kevesebb al­katrészből áll, ezenkívül a súlya jóval kisebb, lehetővé válik, hogy mégis konkurrálni tud majd a du­gattyús motorral. * Az a kísérleti motor, amellyel az United Turbine ma dolgozik, körül­belül 180 kiló, és teljesítménye 104 kW (140 LE), egy hasonló teljesítményű dugattyús motor pe­dig ma mintegy 230 kilót nyom. Az United Turbinánál úgy vélik, hogy a következő 104 kW-os mo­torjuk súlya, a kiegyenlítóművel és a sebességváltóval együtt nem lesz több, mint 140 kilogramm, vagyis egy lőerőre egy kiló jut. Véleményünk szerint a kilencve­nes évek elején egy 900 kilós autóban a gázturbinájuk fogyasz­tása nem lesz több mint 5-7 liter, és minden külön berendezés nél­kül a legszigorúbb környezetvé­delmi törvényeknek is megfelelnek majd. Az United Turbine és a Volvo, a frankfurti autókiállításon nagy érdeklődés mellett mutatta be egy Volvo 264-esbe épített KTT-gáz- turbinás autó prototípusát (am) A Tynec nad Sázavou-i JAWA vállalat kétütemű, 250 köbcenti­méter hengerűrtartalmú motor- kerékpárokat, versenymotorke­rékpárokat, és 500 köbcentimé­ter hengerűrtartalmú négyüte­mű motorkerékpárokat gyárt. Termékeinek 97 százalékát ex­portálja, főként a Szovjetunió­ba, ahol hosszú élettartamuk miatt a csehszlovák gépek köz­kedveltek. A képen Václav Ha- velka egy 634-es típusú 350-es JAWA első tengelyét állítja be. (Jan Sváb felvétele - ÖSTK) Új termék Növeli a gépjármüvek fékrend­szereinek biztonságát a Syntol HD 205 • fékfolyadék, a neratovicei Spolana Vállalat terméke. Az új termék minimális forrási hőmér­séklete 15 fokkal nagyobb a ko­rábbi folyadékokhoz képest, s a termék megfelel a nemzetközi normáknak. Az Incheba 81 vegyipari vásá­ron a Syntol aranyérmet nyert. A hazai piacon már az idén kapha­tó lesz, és a neratovicei Spolana kereskedelmi osztályának tájé­koztatása szerint ára az előző tí­pusokhoz képest változatlan marad. A felújított motorolaj kiváló ke­nő- és tisztító képességeit a Pro­mol 120 adalékanyag biztosítja. Megkönnyíti a jármű beindítását a téli időszakban, csökkenti a mo­tor kopását. Ha benzinnel hajtott és Diesel-motoros jármüveknél egész éven át használják, az olaj- cserélési időszak több mint egy- harmadával meghosszabbodik. (ÖSTK) Emberi hanggal irányított rokkantgépkocsi Egy elzászi gyárban olyan gép­kocsit készítettek, amelyet azok a rokkantak is vezethetnek, akik­nek mind a két karjuk hiányzik. A kormányzás egy (nyilván a gáz­pedál helyén levő - a szerk.) le­mez révén megy végbe, amelyhez a rokkant hozzárögzítheti a lábát. Az összes többi művelet - a féke­zés, a gyorsítás, az indítás, az irányjelzés, az ajtók nyitása és csukása, az automata sebesség- váltónak, az ablaktörlőnek, a jég­mentesítőnek, a szellőzőberende­zésnek a működtetése - mind­mind az élőszóban adott utasítás­ra megy végbe. A rokkant vezető hangját azonosító és értelmező számítógépes rendszert úgy szer­kesztették meg, hogy az a Re- nault-5 típusú gépkocsiba be­építhető legyen. A számítógépbe harminc műve­let van beprogramozva, de a me­móriatér ennek tízszeresét is be tudná fogadni. Az elektronika ára ma 120 000 francia frank. Ha a gyártás na­gyobb sorozatban folyna, ez a meglehetősen borsos ár az ötö­dére volna csökkenthető. (Sciences et Avenir) ◄----------------------------------------­A levegőt a kompresszor (1) beszívja és a forgó hőcseré­lőn (2) keresztül az égéstér­be (3) nyomja. A forró gáz meghajtja az első turbinát (4), amely a kompresszort is hajtja. A gáz a meghajtótur­binán (5), valamint az állítha­tó lapátkeréken (6) keresztül a harmadik turbinába (7) ke­rül. A gáz a váltón (9-10) át adja le erejét a kimenőten­gelynek (11), majd a hőcse­rélőn (8) keresztül távozik a motorból ELSŐSEGÉLY-TANFOLYAM Újraélesztés a gyakorlatban A légzés és a vérkeringés leállásának tüneteit megállapítva gyorsan, de vigyázva szabaddá tesszük a sérült nyakát és mellkasát. Szabályszerűen fektetjük az eszméletlen sérültet, biztosítjuk a légzőutak átjárhatóságát, és megkezdjük, az újra­élesztést. Tennivalóinkat nagyrészt az szabja meg, hogy segítség nélkül vagy segítőtárssal együttműködve tevékenykedünk-e. Ha lehet, ketten végezzék a mentést: az egyik a tüdőből tüdőbe fúvás módszerével a mesterséges lélegeztetéssel foglalkozik, a másik a külső szívmasszázst látja el. Akár kettesben végezzük a mentést, akár egymagunkra vagyunk utalva az eszméletlen sérült ellátásában, az a fontos, hogy az elvégzendő műveleteket határozottan, logikus sorrendben és gyakorlott pontossággal végezzük el. Az újraeélesztést végző társak egymással szemben térdelve helyezkednek el az eszméletlen vagy tetszhalott sérült két oldalán. Az egyik egymást követően gyors befúvást végez szájon át a tüdőbe. Ekkor kezd hozzá a másik a szegycsont lökésszerű, egyenletes, megállás nélküli - percenként kb. 60-szoros - lenyo­másához és felengedéséhez. A befúvást végző figyeli, és minden ötödik lenyomáskor mély lélegzetet véve belefújja a levegőt a sérült tüdejébe. Ó az, aki két-három perces időközökben a nyaki veröér tapintásával figyeli I a vérkeringés esetleges megindulását, és ellenőrzi a szembogár állapotát, ill. fény reakciói át (pupillaszűkülés). Í Néha nincs meg a mentótársak közt "a szükséges összhang, és nem sikerül az ötödik és hatodik lenyomás közt a szívmasszázs abbahagyása nélkül elvégezni a befúvást. Olyankor helyesebb percenként 80-szor lenyomni a szegycsontot, minden ötödik lenyomás után elvégezni a befú­vást és így foly­tatni az újra­élesztés e kettős eljárását. A szívmasz- százs és a befú- vás ritmusát nem akaszthatja meg a társak helycse­réje, ill. szerep­cseréje sem. Ez megadott jelre úgy történjék, hogy a lélegezte­tő veszi fel azt a helyzetet, amelyben foly­tathatja a szív­masszázs műve­letét, és ezt a be- fúvástól számított harmadik vagy negyedik lenyomás után már ő végzi. A másik közben mély lélegzetet vesz, és a sérült fejénél elhelyezkedve, az ötödik lenyomás után a levegőt a tüdejébe fújja. A külső szívmasszázs legfeljebb csak öt másodpercre szüne­telhet, hiszen a vér kilökése az érrendszerbe lényegesen gyen­gébb a rendesnél akkor is, ha az újraélesztő műveleteket hatékony módon végezzük, s így bármily okú nagyobb megszakí­tásuk folytán esetleg hiábavaló lesz minden további erőfeszítés. Ha a légzés pótlásán és a vérkeringés felújításán önmagunk­ban fáradozunk, így járunk el: térdeljünk a sérült mellé a mellkas közepének vonalában, öt erőteljes, szájon át tüdőbe fúvás után alkalmazzunk szívmasszázst 15 lökésszerű lenyomással és fel­engedéssel, ami ne tartson 12-15 mádospercnél tovább. Ezután ismét gyorsan hajoljunk a sérült feje fölé, s a légutak átjárhatósá­gát a fej hátrahajtásával biztosítva, s mély lélegzetet véve, kétszer a tüdejébe fújunk; e két belégzés ideje ne haladja meg az 5-6 másodpercet, s közben nem is kell kivárnunk, amíg a sérült tüdejéből kiáramlik a befúvott levegő. Ez az eljárás, amelynél a lélegeztetés miatt szüneteltetnünk kell a szívmasszázst, is lehetővé teszi a szívnek percenként kb. 60-szori lenyomását. Ezt addig folytatjuk, amíg meg nem érkezik a hivatásos mentőszolgálat, vagy meg nem indul az önálló szívműködés, amit a nyaki verőér tapintásával ellenőrzünk az újraélesztési eljárások folyamán. Az újraélesztés hatékonyságát abból látjuk, hogy javul a sérült színe, a nyaki verőérem a mellkas minden lenyomása után érlüktetés tapintható, és a szemhéját felhúzva megfigyelhető a fényhatás kiváltotta szembogárszúkület. Mindez a feléledés kezdetének határozott jele. Nem is szabad az újraélesztést abbahagyni, amíg e pupillareakció kiváltahtó, mert várható, hogy a szívműködés már megindul. Ha a vérkeringés megújult, a külső szívmasszázst abbahagyjuk, s csak a mesterséges lélegeztetést folytatjuk. Az önálló légzés felújulásának első jele, hogy a sérült mester­séges lélegeztetés közben felköhög, mivelhogy a befúvott levegő a garatját izgatja. A mesterséges lélegeztetést azonban csak akkor hagyjuk abba, ha a szervezet önálló légzése már elmélyült és rendszeressé vált. Ha sikerült helyreállítanunk az eszméletlen sérült légzését és vérkeringését, stabilizált oldal helyzetbe fektetjük, és továbbra is ellenőrizzük vagy ellenőriztetjük állpotát, szájürege, ill. gégebe- menete tisztaságát, a légzés rendszerességét, az átverését. Hanyatt fekvő helyzetbe azonban csak akkor hozzuk, ha már eszméletre tért. Az átvett újraélesztési eljárásokat a légzőrendszer és a szív, ill. a vérkeringés működésének minden váratlan, hirtelenszerű leál­lásakor alkalmazni kell, és a mentést e módszerekkel legkésőbb a sérüléstől számított két-három percen belül el kell kezdeni. Az elsősegély újraélasztési műveletei csak egy óra elmúltával hagyhatók abba, miután megállapítottuk, hogy a szembogarak tartósan kitágulva maradnak, nem reagálnak a fényre, ha a sérült továbbra sem lélegzik, s nem újult meg önálló szívműködés. Ennél előbb csak akkor hagyjuk abba a megkezdett újraélesztést, ha az orvos a baleset színhelyére érkezve minden kétséget kizáróan megállapítja, hogy végérvényesen beállt a halál, vagy a sérültről a továbbiakban az orvosi gyorssegélyszolgálat gon­doskodik. Következik: A BALESETI SOKK ÚJ SZÚ 16 1982. II. 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom