Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)
1982-02-05 / 5. szám
Könyveket - korunkról Interjú Ladislav Ballek íróval, a Szlovák Irodalmi Alap igazgatóhelyettesével ÚJ szú 1982. II. 5. Ladislav Ballek annak a szlovák prózairó nemzedéknek a képviselője, mely a 70-es években nőtt fel, s vált a szlovák irodalom figyelemre méltó tényezőjévé. Már a Posta délen című elbeszéléskötetét is Dél-Szlovákiának szentelte. Azóta két terjedelmes regényt irt, melyek cselekménye a déli Palánk (az általánosított kisváros) háború utáni életét mutatja be. Minthogy közeleg a szlovákiai írók kongresszusa, interjút kértünk Ladislav Bal- lektól. 0 A szlovák irodalomkritika az utóbbi tíz esztendőt ,,a szlovák regény évtizedének“ nevezte, ön hogyan értékeli az utóbbi tíz esztendő prózairodalmát?- A mai szlovák epika helyzete valóban nem rossz, sőt, sokan figyelemre méltónak tartják. Magam prózairodalmunk fejlődését normálisnak, természetesnek, jónak, reményekkel kecsegtetőnek tartom. Epikánk horizontális és vertikális síkban is fejlődik, az elmúlt évtizedben semmivel sem tett meg rövidebb utat, mint amilyet kellett volna, talán csak valamivel messzebbre jutott, mint azt vártuk. Ezeknek a kérdéseknek a részletesebb elemzése azonban a kritika feladata. • Milyen áramlatok és irányzatok figyelhetők meg a jelenkori szlovák próza- irodalomban?- Prózairodalmunk legnagyobb terhe a középnemzedékhez tartozó és a náluk valamivel fiatalabb írók vállán fekszik. Születnek regények, kisregények, novellák, elbeszélések, figyelemre méltó és átlagos alkotások. A prózaírók mindenekelőtt a falura, a városra, a közelebbi vagy távolabbi jövőre, a jelenkorra összpontosítják figyelmüket, etikai, etológiái és ehhez hasonló kérdések állnak a viták középpontjában. Úgy vélem, még mindig nem eléggé széles az irodalmunk által befogott témakör, és azt hiszem, a közvetlen jelenkornak, tehát a mának is több figyelmet kellene szentelni. • Véleménye szerint van-e igazi szlovák irodalmi élet, s ha van, hol zajlik és melyek a legfontosabb jellemzői?- Úgy gondolom, hogy létezik ilyen attribútumokkal illethető irodalmi élet, noha nem tagadom, hogy a mainál lehetne még élénkebb. Elsősorban a Bratislaván kívül eső, további kulturális központjainkban lenne szükség erre az élénkségre, egyszerűen azért, mert ha több kulturális központtal rendelkezünk, az nem csupán hasznára van a kultúrának, hanem annál jóval többet jelent. 0 Véleménye szerint esztétikai és társadalmi szempontból milyen színvonalat képvisel a csehszlovákiai magyar irodalom a szlovák irodalomhoz viszonyítva?- Nem vagyok szakértője, nem vagyok avatott szakértője nemzetiségi irodalmainknak, eredetiben nem olvasom a nemzetiségi irodalmak alkotásait, s fordításokra vagyok utalva. Ami a magyarul író szerzőink prózai műveit illeti, már régebben az volt a benyomásom, hogy jók és érdekesek, az itteni magyar költészet viszont kevésbé keltett bennem visszhangot. Ám időközben kénytelen voltam módosítani a véleményemet. A Férfikor című antológia meggyőzött arról, hogy nálunk jó magyar költészet is születik, minőség tekintetében igazán nem kisebbségi. 0 Hogy véli, a kiadók eleget tesznek-e a szlovákiai magyar irodalom szlovák nyelven való bemutatásáért?- Már jeleztem, hogy csupán azt ismerem, amit szlovák nyelven kiadtak, tehát csak egy részét a magyarul író költőink és prózaíróink műveinek. Az itteni magyar irodalom általam való ismerését vagy nem ismerését talán túl általánosnak is mondhatná valaki. De a mai minőségét (ŐSTK-felvétel) tekintve már teljesen világos, hogy nagyobb mennyiségben kellene szlovákra fordítani, és az eddiginél jóval rugalmasabban is... 0 Milyen formában támogatja a Szlovák Irodalmi Alap az Írókat, az újságírókat és műfordítókat?- A Szlovák Irodalmi Alap több mint 14 ezer tudósról, újságíróról és művészről gondoskodik. Az írókat, újságírókat és műfordítókat a Szlovák Irodalmi Alap többféleképpen támogatja. A leggyakrabban igénybe vett segélyformák többek között az írói ösztöndíjak, a bennlakásos alkotószabadságok, a rászorulók anyagi támogatása, kölcsönök nyújtása, anyagi ösztönzések, külföldi utazások költségeinek fedezése, különféle jutalmak és prémiumok nyújtása és így tovább. 0 A mai szlovák és cseh irodalmat tekintélyes számú, jól képzett műfordító- gárda tolmácsolja a magyar olvasóközönségnek. Nézetem szerint fordítóink megérdemelnek egy - évenként kiosztandó - önálló díjat.- Bizonyos, hogy figyelmet kell fordítani a munkájukra. Kétségkívül megérdemlik a nyilvános elismerést... 0 Van-e rá lehetőség, hogy az induló (egy-két kötetes) szlovákiai magyar írók számára is alapítson az irodalmi alap nívódíjat?- Minden figyelemre méltóbb ötletet meg kell vizsgálni. Egyébiránt úgy gondolom, hogy a már meglevő díjak alapszabályzata semmiképpen sem zárja ki, hogy bármelyik díjat ók is megkaphassák. 0 A XVI. pártkongresszus után mit tart a szlovák irodalom legfontosabb feladatainak?- Hogy könyveket írjunk kortársainkról, a szocialista ember pozitív, kedvező jellemvonásairól. Hogy könyvek szülessenek korunkról. Jó, értékes müvek a jelenkorról, az irodalomnak mélyre ható elemzéseket kell adnia a társadalmi átalakulásról, azokról a társadalmi változásokról, amelyeket már átéltünk, amelyeket napjainkban élünk át. A modern ember, a modern kor, a műszaki-tudományos forradalom közepén álló ember. 0 Az ön értelmezésében mit jelent elkötelezetten írni?- Az én értelmezésemben az annyit jelent, mint jól írni azokról a dolgokról, amelyek hasznosak az embereknek és az egész társadalmunknak. • A segéd című regénye igazi sikert aratott. Viszonylag nagy példányszámban kétszer kiadták, és több színház drámai változatát is bemutatta. Időközben (kiváló tolmácsolásban) magyarul is megjelent. Gondolom, más idegen nyelvekre is lefordították, sőt úgy tudom, film is készül belőle.- A segéd filmváltozata már elkészült. A mi kolibai filmgyárunk készítette a Magyar Filmgyár közreműködésével. A film forgatókönyvét Ondrej Sulaj, a bratislavai Új Színpad dramaturgja írta, aki korábban a regény színpadi adaptációját is készítette. 0 Palánk regényének színhelye egy dél-szlovákiai kisváros, ahol magyarok és szlovákok éltek és élnek ma is együtt, ön A segéden kívül elbeszéléseiben és más műveiben is írt már a sajátos délszlovákiai tájról, az ott élő emberek gondolkodásmódjáról, magatartásáról, szlovákok és magyarok együttéléséről. Mi az az - alighanem jelentős - élmény, mely figyelmét Dél-Szlovákia felé fordította, s mi működteti önben azt a belső mérleget, mely biztosítja elfogulatlanságát a szlovák-magyar viszonyulások ábrázolásában?- Dél-Szlovákiában születtem és ott is nőttem fel. A gyermekkor gyönyörűségeit Gyügyfürdőn, de mindenekelőtt Ipolyságon éltem át. Elmondhatom, hogy bensőségesen ismerem azt a tájat, mi több, a szívembe is zártam. Úgy szeretem, amilyen; mindennel együtt, ami hozzá tartozik. E táj jellegét, specifikumát az is meghatározza, hogy együtt lakják szlovákok és magyarok, régi időkig visszanyúló együttélésük megteremtette a táj bizonyos szokásait, hagyományait, sajátos arculatát, amely megkülönbözteti minden más tájtól. És szívesen beszélek az ott élő emberek életérzéséről. Ami azt illeti, nem vagyok elfogulatlan a szlovák-magyar viszonyok, kapcsolatok ábrázolásában. Éppen hogy elfogult vagyok, de egy bizonyos életmód mellett török lándzsát, Szlovákia déli részének egyfajta életGerstner István: DUNA MENTI TÁJ módja mellett, az emberek közötti igazán emberséges együttélés mellett és nemcsak Dél-Szlovákiában, hanem mindenütt másutt is. 0 Hogyan kapcsolódik legújabb, 1981 végén megjelent regénye, előző műveihez?- Az Akácok című regényem, melynek cselekménye úgyszintén Palánkon játszódik, szabad folytatása A segédnek és a Posta délennek. Ugyanaz a város, többnyire ugyanazok a már ismerős figurák - éppen csak szerepet cseréltek; az előző könyvek fő alakjai itt epizódszereplők, az epizódfigurák pedig főszereplők. A regény cselekménye nagyjából a múlt század végétől a hatvanas évekig terjedő időszakot fogja át. A hősök említett szerepváltásával kapcsolatosan bizonyosféle epikai igazságról szoktam beszólni - az nem ismer jelentéktelen embert és elhanyagolható emberi sorsot. 0 Es végül megengedi, hogy bepillantsunk írói műhelyébe? Sokáig hordozza-e magában témáit, vagy ,,melegében“ novellába, elbeszélésbe önti lényegesnek tartott gondolatait? Vagy esetleg naplót vezet?...- Naplót nem vezetek, de ötleteimet, gondolataimat föl szoktam jegyezni, a témákat elég sokáig hordom magamban. Az írói munkából legjobban az elmélkedést szeretem egy-egy új könyvön, hiszen maga az Írás aztán már nem túl nagy élvezet, inkább küszködés, gürcölés. Élvezem, amikor működésbe lép a fantáziám, örömmel keresem a jó, vagy megfelelő megoldásokat, szeretek kombinálni, új világot teremteni, építeni azt, alakítgatni és benépesíteni. KOVESDI JÁNOS SZENK SÁNDOR: KAVICSOK Logika- Ugye anyu, most dél van - mondja egy első osztályos kislány az anyukájának a napközi otthon kivilágított folyosóján.- Nem kislányom, sajnos már este van - hangzik a szomorkás válasz.- De déli este - ragaszkodik a kislány iménti megállapításához.- Déli este nincs. Van reggel, aztán délelőtt, dél, meg délután, és végül este, de déli este - csóválja meg az anyuka a fejét értetlenül. s És éjszaka is van - egészíti ki a kislány az anyukája magyarázatát.- Az látod van - simogatja meg a kislány okos arcát az anyukája.- Nemsokára éjszaka lesz.- Déli éjszaka - bólint rá a kislány.- Nem tudom, mit akarsz azzal a déllel! - ripakodik az anyuka türelmét veszítve a kislányra.- Semmit - szeppen meg a kislány -, csak a tanító néni mondta, hogy most dél van. Aztán tavasz lesz, utána pedig nyár, majd ősz és ismét dél- védi a délelőtt tanultak igazát.- Amit te mondasz, az nem dél, hanem tél - enged fel az anyuka haragja. Szótlanul haladnak tovább, mint amikor zátonyra fut a beszélgetés lebegő ladikja.- Mondd, kislányom, nem náthás a ti tanító nénitek? - tér vissza váratlanul az anyuka a félbeszakadt beszélgetés témájához.- Lehet, hogy náthás - áll meg egy pillanatra a kislány - hiszen elég hideg dél van. Esztétika- Ha megnövök, vörös hajú lányt veszek majd feleségül - közli egy barna bőrű, sötét üstökű fiúcska az uszodában az apukájával.- Miért éppen vörös hajút? - kérdi a férfi rosszul megjátszott csodálkozással.- Mert a vörös nagyon jól illik a feketéhez - mondja a fiú mély meggyőződéssel.- Honnan tudod te ezt? - kérdi az apukája.- Onnan - mutat a fiúcska a meleg vizes medence felé, ahol egy ragyogó mosolyé, fehér bőrű, fekete fürdőruhás kislány áll ugrásra készen, váltig érő, vörös haját igazgatva.
