Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. január-június (15. évfolyam, 1-25. szám)

1982-02-05 / 5. szám

Vasárnap 1982. február 7. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 6.56, nyugszik 16.43 Közép-Szlovákia: 7.04, nyugszik 16.51 Nyugat- Szlovákia: 7.12, nyugszik 16.59 órakor A HOLD kel - 15.46, nyug­szik 6.37 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük Tódor és Vanda nevű kedves olvasóinkat • 1812-ben született Charles DICKENS angol író, a XIX. század kiemelkedő realista regényírója <t 1870) • 1862- ben halt meg Frantiáek Jan SKROUP cseh zeneszerző (szül. 1801). AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL SÍKOS ÚTON AZ SZKP KB FOLYÓIRATÁNAK, A KOMMUNYISZTNAK CIKKE AZ OLASZ KOMMUNISTA PÁRT VEZETŐSÉGÉNEK LEGUTÓBBI NYILATKOZATAIRÓL ERŐMŰ ÉPÜL A DUNÁN PÁKOZDI GERTRUD INTERJÚJA A SPANYOL- AJKÚAK KULCSÁR ISTVÁN NEW YORK-I LEVELE KEZESKEDNEK MUNKÁJUKÉRT NÉMETH JÁNOS RIPORTJA A DÁKÓ MESTERE GÁLY IVÁN RIPORTJA KERESKEDŐK TÖRÖK ZSUZSANNA RIPORTJA ÍGY HALT MEG KOVÁCS DUBA GYULA ELBESZÉLÉSE Olykor az ember tettekre kényszerítő helyzetekbe ke­rül. Olyankor nem lehet arra hagyatkozni, amit meg­szokhatna, amit megfelelő­nek tarthatna. Ilyen kény­szerítő helyzetbe leg­utóbb akkor kerültem, ami­kor elfogyott háztartásom szalvétakészlete. Azt már régebben megtanultam, hogy mivel változatos szín- árnyalatokban, egyszínű papírszalvétát a korszerű és korszerűsített papíripa­runk a hazai piacra nem gyárt, csak fehéret veszek. Szerencsére ebből még választék is akad: sodrott, fodorított, gyűrtmintás. így ezúttal sem engedtem az ősember ősömtől ingyen és utánjárás nélkül örökölt vágynak: evés után tovább­ra sem törtöm tenyerembe a számat. Vettem egy tekintélyes vastagságú csomag papír- szalvétát. Fehéret - hittem én, ciki férfihoz méltó ko­molysággal soha nem né­zem meg az üzletben, mit veszek. A fehér szalvéták kupacából emeltem el egyet, s ezért csak otthon ért a meglepetés: zöld min­tás volt. Ravaszul becso­magolva, hogy a szalvéta sarkába nyomott minta alul legyen. Ezt látva felmentet­tem -magamat vásárlói könnyelműségem bűne alól. De a minta látványától Erre van igény? naponta kétszer megbor­zongok, mert mégiscsak használom. Valaki, talán egy köze­pes rajztehetséggel megál­dott személy kedvet kapott a szalvéta formatervezésé­re. Rajzolt hát két jegygyű­rűt, elé két rózsaszálat és két turbékoló galambot Alá sajnos nem a nevét, hanem ezt a szöveget írta: ,,Sok boldogságot az ifjú párnak. “ Valaki, talán egy köze­pes ítélőképességű, pecsé­tes engedélyeket kiállító személy kedvet kapott (ta­lán részesedést is a ,.mű­vész“ honoráriumából) az ilyen szalvéták gyártásának az engedélyezésére. Kár, hogy ők névtelenek maradtak, így büntetlenül ronthatják egy patinás pa­pírgyár hírnevét. Tény, hogy a papírkereskedések­ben kapható szalvéták nem mindegyike művészi érté­kű, de ez,,minden giccsek“ teteje. Ha már a drága cel­lulózból puha, kellemes ta­pintású terméket gyárt a slavoéovcei üzem, akkor a mintákra is ügyelhetne. Bárki érvelhet azzal, hogy sok embernek ez tet­szik. Tény, hogy a beveze­tőmben említett kényszerí­tő körülmények igényként jelentkeznek, de a költsé­geket aligha növeli, ha az ünnepi alkalomra gyártott szalvétákra csak egy fokkal szebb mintákat nyomtatná­nak. Az alapanyagnak, a klisé készítésének és a festéknek az ára mindkét esetben egyfomna. Miért ne választhatnák a szebbik, az ízlésesebb mintát? Az érem, amelynek egy oldala sincs... Hírét vettem, hogy régi jó ismerősöm kitüntetést ka­pott, s megkésve bár, gra­tuláltam neki. Természete­sen az emlékérmet is sze­rettem volna látni... Az még nincs nálam, közölte velem, s én azt hittem, pletyka az egész... Mikor kapja meg? - érdeklődtem. Azt még nem tudja, felelte, de ezt úgy kell venni, mintha már megvolna. Gyanakvó ter­mészet vagyok, mindjárt arra gondoltam, talán szük­séges a titkolózás, nehogy megfúrják az érmet. Gya­nakvásom csak fokozódott, mi tagadás, az is megfor­dult a fejemben, hogy talán ismerősöm körül valami nincs rendben... hogy talán folt van a múltján... ha nem is folt, de petty... Aztán megtudtam, hogy múltja-je- lene makulátlan. Vegyem úgy, hogy az érem itt van; ugyanis nem azért nincs itt, amire én gondolok. Hihetetlen megkönnyeb­bülést éreztem, hogy nincs folt, nincs szeplő... nincs fú­rás, csak érem van, vagyis hát még nincs, de mintha már volna... Tudnak követni? Mind­össze az van, hogy nincs érem. Van, illetve lesz... Az a helyzet, hogy érem pilla­natnyilag nincs... Nincs raktáron. IDŐSZERŰ GONDOLATOK A rendszer alapelvei csak akkor fejthetnek ki kellő hatást, ha azokat megfelelő mérték­ben átviszik a vállalatokba és a vállalaton belüli alakulatokba. E végett lényegesen na­gyobb céltudatossággal és következetes­séggel kell érvényesíteni a vállalaton belüli önálló elszámolási rendszert. Amint azt az iparban szerzett tapasztalatok bizonyítják, ennek kidolgozása és bevezetése bonyolult és igényes folyamat. A mezőgazdaság irá­nyító szerveinek a rendszer érvényesítése folyamán az egyik legfontosabb feladata lesz, hogy kialakítsák az anyagi kapcsolato­kat a vállalati érdekek és a vállalati alakulato­kon belüli kollektívák érdekei között s teljes mértékben kihasználják az anyagi ösztön­zésre vonatkozó ez irányú intézkedéseket. A gazdasági szabályozók rendszerének tökéletesítése érdekében foganatosított leg­jobb intézkedések sem eredményezhetik a szükséges változást és nem járulhatnak hozzá a mezőgazdasági termelés hatékony­ságának növeléséhez, ha az nem párosul a mindennapi irányítómunka színvonalának emelésével és felelősséggel. A nem megfele­lően képzett és a kevésbé elkötelezett irányí­tó dolgozó kezében még a legtökéletesebb gazdasági szabályozó is elveszítheti haté­konyságát. Ez kivétel nélkül valamennyi ve­zető dolgozóra vonatkozik A mezőgazdasági vállalatoknak és azok vezetőségeinek igényesebb feltételek között kell dolgozniuk. Ezek nemcsak a termelőerők elért fejlettségi színvonalának felelnek meg, hanem azoknak a feladatoknak is, amelyek a mezőgazdaság előtt állnak. A vállalatok vezetőinek ma naponta bizonyítaniuk kell társadalmi felelősségtudatukat és képzettsé­güket. A vállalati terv minősége, annak kö­vetkezetes teljesítése lesz e képességek mé­résének fő kritériuma. Elmélyül a vállalat vezetőségének felelőssége az egész munka­kollektívákért. Az eddigieknél nagyobb mér­tékben lesz szükség a földművesszövetkeze­tek részéről annak a megmagyarázására, hogy miért érnek el rosszabb eredményeket, mint a hasonló feltételek között gazdálkodó szomszédos vállalatban. Mindez összefügg a szövetkezeti demokrácia alapelvei érvé­nyesítésére irányuló igények növekedésével, valamint a dolgozók észrevételének elmélyí­tésével az irányításban és az igazgatásban. (A CSKP KB 4. ülésén elhangzott beszámo­lóból) ★★★★★ tiuiDUiáwftr Elfoglalt ember Balajthy Gyula, a közép-szlovákiai ke­rületi pártbizottság ideológiai osztályának 42 éves dolgozó­ja. Napokig hasztalanul kere­sem az irodájában. Vagy a ke­rület tizenhárom járásának va­lamelyikét járja, vagy éppen házon belül van fontos érte­kezlete.- Ilyenkor az év eleji taggyű­lések előkészítésének és lebo­nyolításának időszakában mindig nagyon megsokasodik az egyébként sem kevés mun­ka - mondja, amikor egy ta­nácskozás végén találkozunk.- A kerület alap- és középisko­láiban folyó pártmunka irányí­tása a feladatom. Közép-Szlo- vákiában pedig sok az iskola.- Eredeti foglalkozásomra nézve pedagógus vagyok- folytatja. - Rozsnyón végez­tem el a tanítóképzőt, majd a Gesztetei Alapiskolában ta­nítottam. Akkor már az ifjúsági mozgalomban is dolgoztam. Husznnégy éves koromban, 1964-ben vettek fel a pártba. Politikai ismereteim gyarapítá­sa végett hamarosan elküldték az SZLKP KB Politikai Főisko­lájára. Az egyéves tanfolyam befejezése után megválasztot­tak az ifjúsági szövetség járási bizottsága elnökévé. Az ott szerzett tapasztalatoknak ké­sőbb a járási pártbizottság dol­(A szerző felvétele) álljanak a katedrára, olyanok, akik képesek az ifjú nemzedék szocialista szellemű nevelésé­re. Az SZLKP közép-szlovákiai kerületi bizottságának elnök­sége legutóbb decemberben értékelte a nemzetiségi iskolák fejlesztésében elért eredmé­nyeket. Elmondhatom, hogy si­keresen teljesítettük mind a központi szervek, mind a ke­rületi pártbizottság 1975-ben hozott határozatait. Jelenleg Közép-Szlovákia 68 magyar tanítási nyelvű óvo­dájában 2148 három-ötéves korú gyermeket készítünk fel az iskolai tanulásra. Az elmúlt fél évtizedben örvendetesen növekedett a nemzetiségi óvó­Többet, mint a kötelesség diktál gozójaként is jó hasznát vet­tem. A kerületi pártbizottságon 1977 óta dolgozom.- Hogyan értékeli az azóta eltelt éveket?- Az új oktatási rendszer bevezetésével rendkívül nagy feladatokat kellett megoldani az iskolai pártalapszervezetek- ben is. A pedagógusok felké­szítése mellett a hetvenes évek második felében a leg­fontosabb célunk az volt, hogy kerületünkben mindenütt lehe­tőleg kellően képzett tanerők dák, a férőhelyek és a gyerme­kekkel foglalkozó pedagógu­sok száma. Ugyanis 1975-ben még csak 61 magyar óvoda 69 osztályában 1548 gyermek el­helyezésére volt lehetőség. Akkor a 160 óvónő közül csak 114-nek volt megfelelő képesí­tése. Azóta 176-ra növekedett az óvónők száma és vala­mennyien megszerezték a szakképzettséget. Ennek is köszönhető, hogy egyre ered­ményesebbek a pedagógiai munka új formái és módszerei.- Milyen a magyar tanítási nyelvű iskolák helyzete a kerü­letben?- Az utóbbi években befe­jeztük az iskolák hálózatá­nak kiépítését. Közép-Szlová- kia három déli járásában 18 teljes szervezettségű alapisko­lában tanulhatnak anyanyelvü­kön a magyar nemzetiségű gyermekek. Ezen kívül 57 olyan alapiskolánk is van, ahol az 1-4. osztályokban folyik magyar nyelvű oktatás. Ezek­nek az iskoláknak összesen 7994-tanulójuk van. A színvo­nalas oktatás pedig 492 peda­gógus feladata, akik közül 477- en szereztek eddig megfelelő képesítést. Csökkent a kétmú- szakos tanítás is. Például az elmúlt tanévben már csak hét osztály 198 tanulója tanult két váltásban. Még sok-sok példát, élenjá­ró iskolák tapasztalatait sorol­va ismerteti az oktatásügy fej­lesztésében elért közép-szlo­vákiai sikereket. Szemmel lát­ható büszkeséggel beszél azoknak a magyar középisko­lákban érettségizett diákoknak a helytállásáról is, akik egyre nagyobb számban végzik ta­nulmányaikat a főiskolákon és egyetemeken. Bár szerényen el­hallgatja, de az ő munkájának is része van ebben. Az oktatás­ügy érdemes dolgozója kitün­tetés viszont mindennél jobban tanúsítja ezt. u^q karoly ÚJ SZÚ 2 1982. II. 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom