Új Szó, 1982. december (35. évfolyam, 285-310. szám)

1982-12-10 / 293. szám, péntek

ÚJ szú 3 1982. XII. 10. EGYESÜLT ÁLLAMOK A képviselőház 230 milliárd dolláros katonai költségvetést hagyott jóvá Napirenden a rakétetelepítési tervek megvitatása Tömbön belüli aggodalmak a dán döntés miatt (ČSTK) - Az amerikai képviselő­ház tegnapra virradó éjszaka hor­ribilis összeget - több mint 230 milliárd dollárt - hagyott jóvá a jö­vő évi katonai kiadásokra. Az összeg még így is 14 milliárddal kevesebb, mint ahogy azt a Rea- gan-kormányzat kérte, s nincs benne az összegben az a 988 millió dollár sem, amelyet az MX interkonti­nentális rakéták első darabjainak gyártására szán­tak. Mint ismere­tes, a képviselő­ház egy nappal korábban nem hagyta jóvá az MX rakétákra fordított kiadá­sokat. Ennek ellené­re a hatalmas katonai költség- vetés egyebek között 4 milliárd dollárt irányoz elő az új B-1 tí­pusú 1 stratégiai bombázók fej­lesztésére és 3,5 milliárdot egy új típusú atommeg­hajtású repülő- gép-anyahajó felépítésére. A katonai költ­ségvetés javas­latát most a sze­nátus elé terjesz­tik. Caspar Wein­berger hadügy­miniszter szer­dán utalt rá, mi­szerint Reagan elnök megkísérli,- hogy a kongresszusnak leg­alább ezt a házát rábírja az MX-program kiadásainak jóváha­gyására. xxx A moszkvai Pravda tegnapi számában visszatér az MX raké­tákra vonatkozó képviselőházi szavazás eredményeire. Megálla­pítja az amerikai megfigyelők vé­leménye megegyezik abban, hogy (ČSTK) - Az ENSZ-közgyűIé- sen bizottságokban folytatódott a vita. A közgyűlés gazdasági és pénzügyi bizottságában felszólalt Bakalov bolgár delegátus. Hang­súlyozta: a fejlett tőkés országok mindenáron arra törekszenek, hogy meghiúsítsák az új világgaz­dasági rend megteremtését, és szabotálják az ENSZ erre vonat­kozó határozatainak a teljesítését. Bakalov rámutatott, hogy a szo­cialista országok szorgalmazzák az országok közötti kölcsönösen előnyös együttműködést, s amel­lett szállnak síkra, hogy fel kell számolni a fejlődő országok sú­lyos gazdasági helyzetét előidéző okokat. Aláhúzta, hogy kizárólag akkor lehetnek eredményesek a nemzetközi gazdasági kérdé­sekről folytatandó tárgyalások, ha a felek elismerik a nemzetközi fe­szültség enyhítésének, a lázas fegyverkezés leállításának és a fokozatos leszerelésnek a szük­ségességét. A szociális, humanitárius és kulturális kérdésekkel foglalkozó bizottságban arra a megállapítás­ra jutottak, hogy az Egyesült Álla­mokat terheli a felelősség az alap­vető emberi jogok megsértéséért azokban az országokban, ahol re­akciós rezsimek vannak hatalmon. A bizottság tagjai ugyanakkor fi­gyelmeztettek a washingtoni kor­mányzat szavai és tettei közötti ellentmondásra, mivel egyrészt a világ előtt az „emberi jogok védelmezőjének“ szerepében akar tetszelegni, másrészt viszont támogatja a dél-afrikai fajüldöző rezsimet, a chilei katonai juntát és az izraeli agresszorokat. a programra fordított összegek jó­vá nem hagyása a Fehér Ház iránti bizalmatlanság megnyilvá­nulása volt, s egyben a Reagan- kormányzat első fájdalmas vere­ségét jelentette a katonapolitika fontos kérdésében. A képviselőház döntése a New York Times kommentátora szerint azt jelenti: ,,A Kapitóliumban elter­jedt a meggyőződés, hogy a Rea­gan elnök által meghirdetett s a fegyverarzenál növelését célzó program túl messzire ment.“ A Pravda arra is emlékeztet, hogy a képviselőházi szavazáson a >95 demokrata párti képviselő­höz csatlakozott 50 republikánus is, ami azt bizonyítja, hogy Rea­gan ötéves katonai programja nemcsak a demokraták, hanem a republikánusok soraiban is mind nagyobb ellenállásba ütközik. Hollai Imre, az ENSZ-közgyü­lés XXXVII. ülésszakának elnöke nyilatkozatot adott ki az emberi jogok napja alkalmából, melyet a világszervezet döntése értelmé­ben ma tartanak. A nyilatkozat leszögezi, hogy a legalapvetőbb emberi jog, az életre való jog biz­tosításának legalapvetőbb feltéte­le a tömegpusztító fegyverek gyártásának és kifejlesztésének a betiltása, valamint a meglevő készletek megsemmisítése. A to­vábbiakban megállapítja, hogy az emberi jogok kérdésében ugyan előrelépés történt, azonban a világ számos térségében, elsősorban Dél-Afrikában emberek millióit fosztják meg a legalapvetőbb jo­goktól. E problémákat kellene a vi­lágszervezet figyelmének közép­pontjába állítani. Az ENSZ nem hagyhatja figyelmen kívül az em­beri jogok megsértését, melyet a világ különböző térségeiben a nyomor okoz. (ČSTK) - Husszein jordániai király üzenetet intézett Jurij And- ropovhoz, az SZKP KB főtitkárá­hoz, melyben a korábban Moszk­vában járt Arab Liga-küldöttség nevében köszönetét mondott a szovjet részről irántuk megnyil­vánult megértésért és tiszteletért. Az üzenet méltatja a szovjet veze­tőknek azt a következetes állás­pontját, hogy támogatják a fezi arab csúcsértekezleten kitűzött célok megvalósítását. A jordán király az üzenetben (ČSTK) - A Brüsszeli NATO- központban tegnap megkezdődött az Eszak-atlanti Szövetség kétna­pos, miniszteri szintű tanácsülése. Az atlanti paktumhoz tartozó 16 tagállam külügyminisztere első­sorban a NATO fegyverkezési ter­veiről tárgyal, melyek célja a Var­sói Szerződés tagállamaival szembeni katonai erőfölény meg­szerzése. A tanácsülésen közpon­ti helyet foglalnak el a Nyugat- Európában 1983 után telepítendő új típusú amerikai közepes hatótá­volságú rakéták elhelyezésére tett előkészületek. Másik fontos napi­rendi pont az ún. Rogers-terv megvitatása, amely előirányozza a NATO hagyományos fegyverze­tének növelését és korszerűsíté­sét. Az utóbbi terv megvalósítása azt tenné szükségessé, hogy a nyugat-európai országok évente legalább 4 százalékkal növeljék hadikiadásaikat. A külügyminisz­terek ezenkívül tárgyalnak a NATO-egységek közös bevetésé­ről a katonai tömb hatáskörén kí- vüi eső területeken. Nagy érdeklődés előzi meg Fernando Mórán spanyol külügy­miniszter felszólalását, aki orszá­ga képviseletében első ízben van jelen a NATO tanácsülésén. Felipe González spanyol kormányfő ugyanis már a NATO-ülés meg­kezdése előtt közölte, hogy Mórán külügyminiszter nem írja majd alá az ülésen a záróközleményt, és a madridi kormány népszavazást tart Spanyolország NATO-tagsá- gáról. A ma befejeződő brüsszeli ülé­sen a külügyminiszterek megvitat­ják a kelet-nyugati kapcsolatokat, és Shultz amerikai külügyminisz­(ČSTK) - Jósé Eduardo dos Santos elnökletével Luandában november 30-a és december 8-a között ülést tartott az Angolai Népi Felszabadítási Mozgalom (MPLA)-Munkapárt Központi Bi­zottsága. A testület meghallgatta a politikai bizottság, a központi ellenőrző bizottság, valamint a vé­delmi és állambiztonsági bizottság jelentését. Az állami szervek tevékenysé­gének elemzése alapján az ülésen megállapították, hogy szükség van az ország szociális-gazdasági fejlesztése stratégiájának szigo­rúbb és pontosabb meghatározá­sára. A bonyolult helyzetre való tekintettel a testület egyhangúlag úgy döntött, hogy rendkívüli jog­körrel ruházza fel Jósé Eduardo dos Santost, az MPLA-Munkapárt elnökét, Angola államfőjét. A központi bizottsági ülésen is­mételten elutasították az Egye­sült Államok azon provokatív követelését, hogy a namíbiai helyzet megoldását kössék össze az Angolában tartózkodó kubai csapatkontingens távozá­sával. Az angolai párt most ismét kije­lentette, hogy a kubai csapatok távozását az országból és a namí­biai problémát külön kell kezelni, bármiféle összekapcsolásuk tör­vényellenes lenne. xxx Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának Elnöksége táviratban leszögezi, tájékoztatja az arab ál­lamfőket a szovjet vezetésnek ar­ról az elhatározásáról, hogy to­vábbra is szorgalmazza a konst­ruktív arab-szovjet kapcsolatok elmélyítését, és a nemzetközi fó­rumokon síkraszállt a palesztin kér­dés átfogó és igazságos rendezé­se mellett. A jordániai király üzenetében megerősítette, hogy Jurij Andro- povot jordániai látogatásra hívta meg. tér várhatóan szorgalmazni fogja a kelet-nyugati gazdasági kap­csolatok korlátozását. A résztve­vők végezetül foglalkoznak majd az Egyesült Államok és nyugat­európai partnerei között fennálló nézeteltérésekkel is. A NATO brüsszeli központjá­ban meglehetős aggodalommal fogadták a dán parlamentnek azt a döntését, hogy Dánia befa­gyasztja az amerikai euroraké- ták telepítésének finanszírozá­sát. NATO-körökben ezt az eluta­sító koppenhágai döntést „politi­kailag ártalmasnak“ minősítették. Attól tartanak ugyanis, hogy a dán elutasítás esetleg befolyásolhatja a rakéták telepítésének ügyében még habozó belga és holland kor­mányt, és ösztönzőleg hathat a nyugatnémet békemozgalomra, xxx Vasárnap lesz három éve an­nak, hogy a NATO elfogadta hír­hedt úgynevezett kettős rakéta­döntését. A közelgő évforduló alkal­mából mintegy 450 nyugatnémet jogász és bíró közös békenyilat­kozatot adott ki, melyben felszó­lítják a bonni kormányt, hogy vonja vissza egyetértését a NATO ag­resszív terveivel kapcsolatosan. A Die Zeitben közzétett nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a nyugat-eu­rópai országokban telepítendő Pershing-2 típusú amerikai raké­ták és a szárnyas rakéták nem védelmi célokat szolgáló fegyve­rek, hanem az első csapás méré­sére alkalmas pusztító eszközök, amelyek egyáltalán nem fokozzák az NSZK biztonságát. A nyugat­német jogászok nyilatkozata ezért hangsúlyozza, hogy az NSZK al­kotmánya tiltja támadó háború üdvözölte Jósé Eduardo dos Santost, az Angolai Népi Felsza­badítási Mozgalom (MPLA)-Mun- kapárt elnökét a párt megalakulá­sának 5. évfordulója alkalmából. A szovjet vezető testületek távira­ta egyebek között megállapítja: az MPLA-Munkapárt megalakulása új korszak kezdetét jelentette az angolai nép életében. A súlyos gyarmati örökségből eredő nehéz­ségek, a nemzetközi imperializ­mus és a dél-afrikai fajüldöző re­zsim intrikái ellenére az ország népe rendíthetetlenül halad az egységes, független és demokra­tikus Angola erősítésének, a szo­cialista társadalom alapjai építé­sének útján. (ČSTK) - A dél-amerikai Suri- name-ban szerdán a hadsereg teljes ellenőrzése alá vonta az ország életét. A helyi rádió közle­ménye szerint a hadsereg célja „a káosz és a vérontás megelőzése“ volt. Az akciót Dajsi Bouterse, a hadsereg vezérkari főnöke irá­nyította, aki eddig a Nemzeti Kato­nai Tanács nevű testület élén áll, és az ország erős embereként ismerték. A katonai hatalomátvételre azt követően került sor, hogy eddig ismeretlen tettesek felgyújtották az ország legnagyobb szakszer­vezeti központjának épületét, a Vrije Stem című napilap székhá­zát és két rádióadót. Ezek mind­egyike bírálta a katonákat, akik 1980 óta gyakorlatilag kezükben tartották Suriname irányítását, de inkább a háttérből utasítgatták a polgári kormányzatot. Az akció után a hadsereg meg­szigorította az ellenőrzést az or­szághatárokon, s hírügynökségek azt is közölték, hogy Suriname- mal megszakadt a telefon- és táv­íróösszeköttetés. Bezárták az iskolákat, és a kormány rendkívüli ülésen vitatta meg a helyzetet. Suriname-ban csütörtökön rendkívüli állapotot rendeltek el. Bouterse ezredes, a fegyveres erők főparancsnoka rádióbeszé­dében közölte: az intézkedésre azért van szükség, hogy megelőz­zék a vérontást, amellyel a kiéle­folytatását és azt, hogy a bonni kormány megkockáztassa a nem­zet megsemmisítését. xxx Christian Krause nyugatnémet tábornok elutasította a NATO- stratégák azon állítását, miszerint a Szovjetunió és a Varsói Szerző­dés többi országa fölényben van a hagyományos fegyverek tekinte­tében. A nemzetközi politika kér­déséveivel foglalkozó osztrák inté­zet által nyilvánosságra hozott elemzésben Krause tábornok konkrét katonai adatok összeha­sonlításával cáfolta a NATO-stra- tégák állítását, sőt az derült ki, hogy az észak-atlanti tömb van mérsékelt előnyben. Christian Krause tanulmányá­ban arra a következtetésre jut, hogy a NATO-nak nincs oka sem a nukleáris rakéták, sem pedig a hagyományos fegyverek „kor­szerűsítésére“. Véleménye sze­rint így csak tovább növekedné­nek a már amúgy is magas fegy­verkezési kiadások, és az új fegy­verek semmiképp sem szilárdíta­nák a biztonságot. Dél-afrikai támadás Lesotho ellen (ČSTK) - A dél-afrikai katonai egységek a tegnap kora reggeli órákban átlépék Lesotho határait, betörtek fővárosába, Maseruba, és megtámadták az Afrikai Nem­zeti Kongresszus (ANC), a dél­afrikai nemzeti felszabadítási mozgalom székházát, Constand Viljoen altábornagy, a dél-afrikai csapatok főparancsnoka a szom­szédos független állam megtáma­dását azzal a kijelentésével igye­kezett magyarázni, hogy „a dél­afrikai kormány már többször fi­gyelmeztette a szomszédos álla­mokat, ne bocsássák területüket az ANC rendelkezésére“. A mos­tani támadás tehát Pretoriának a szomszédos afrikai országok el­leni agressziói sorába tartozik. Sikeres salvadori partizánakciók (ČSTK) - A Radio Venceremos, a salvadori hazafiak rádióadójá­nak tájékoztatása szerint a Fara­bundo Marti Nemzeti Felszabadí­tási Front harcosai az elmúlt két hónapban a kormánycsapatok 1040 katonáját tették ártalmatlan­ná, s 560-at fogságba ejtettek. Salvador több tartományában •folytatódnak a harcok a partizánok és a kormánykatonák között. ződött belpolitikai helyzet fenye­getett. A suriname-i viszonyok az ellenforradalmi erők diverziós te­vékenysége következtében jelen­tősen romlottak - mondotta. Az országban éjszakai kijárási tilalmat is elrendeltek, s letartóz­tatták a zavargások szításában részt vett személyeket. Hírügy­nökségi jelentések szerint Surina- me-ban viszonylagos nyugalom van, s a hadsereg teljes mérték­ben ura a helyzetnek. Egy MX rakéta gyakorló robbanófejét szerelik a Wilmingtoni Fegyvergyárban (Telefoto: ČSTK) ENSZ-bizottságok tanácskozása ELLENTMONDÁS A WASHINGTONI KORMÁNY SZAVAI ÉS TETTEI KÖZÖTT Husszein üzenete Jurij Andropovhoz ANGOLA Ülésezett az MPLA-Munkapárt Központi Bizottsága Szovjet vezető testületek jókívánságai Rendkívüli állapot Suriname-ban NATO-ülés Brüsszelben

Next

/
Oldalképek
Tartalom