Új Szó, 1982. december (35. évfolyam, 285-310. szám)
1982-12-01 / 285. szám, szerda
SZLOVÁKIA GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS FEJLESZTÉSÉNEK 1983. ÉVI FŐ FELADATAI ÚJ SZÚ 3 1982. XII. 1. (Folytatás az 1. oldalról) dezni, s beavatkozásra volt szükség az állattenyésztés és az élelmiszeripari termelés irányításába, valamint az élelmiszer-fogyasztás szerkezetébe. Ebben a minőségileg új helyzetben a párt minden tagjának, az egész társadalomnak figyelmét még intenzívebben a gazdasági feladatok következetes megvalósítására orientálja. A gazdasági hatékonyság növelése ugyanis a párt szociális és gazdasági programja megvalósításának egyedüli lehetséges forrása. A 7. ÖTÉVES TERVIDŐSZAK ELSŐ KÉT ÉVE FŐ FELADATAINAK TELJESÍTÉSE A mai ülésen megállapíthatjuk, hogy a nehéz feltételek ellenére egészében véve elérjük a kitűzött alapvető gazdasági célokat, és biztosítjuk a gazdasági fejlődés folyamatosságát. Ez lehetővé teszi, hogy szociális téren a párt fő gazdasági és szociálpolitikai céljával összhangban járjunk el: megtartsuk és tovább javítsuk a lakosság elért magas életszínvonalát és szociális biztonságát. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy számunkra idegen és elfo- oidhatatlan a tőkés országokban követett eljárás, méghozzá olyan országokban is, amelyek természeti erőforrásokban lényegesen gazdagabbak, mint Csehszlovákia. A tőkés országokban az ész- szerúsítés jelszavával korlátozzák a munkalehetőségeket, tömeges méreteket ölt a munkanélküliség, csökken a lakosság vásárlóereje, és a gazdasági nehézségeket elsősorban a dolgozók rovására oldják meg. Előrehaladásunk forrását a szocialista társadalmi rendszer ereje és a szocialista tervgazdálkodás előnyei képezik. Nagy és egyre növekvő jelentősége van annak, hogy Csehszlovákia a szocialista országok közösségéhez tartozik. Növekszik a jelentősége a szocialista országokkal, főként a Szovjetunióval való gazdasági együttműködésnek, amely népgazdaságunk fejlődésének és növekvő hatékonyságának fontos stabilizáló tényezője. Az elmúlt évek helyzetének pozitív vonásai közé tartozik elsősorban az, hogy bizonyos haladás történt az erők igényesebb gazdasági feltételekre való átcsoportosításának és a gazdaság ezekhez való alkalmazkodásának hosszú távú folyamatában. Bár a külgazdasági kapcsolatok egyensúlya tavaly, de különösen az idén jelentős behozatali megtakarításokat tett szükségessé, így 1980-hoz képest csökkent a gazdaság rendelkezésére álló energia- és anyagmennyiség, ezekben az években az ipari termelés csaknem 3 százalékkal növekszik, s így megtartjuk a társadalmi össztermelés elért színvonalát. A jelenlegi ötéves tervidőszak első éveiben rátértünk a kellő szerkezeti átalakítások energiku- sabb végrehajtásának útjára. Ennek alapja az, hogy előnyben részesítjük azon ágazatok fejlesztését, amelyek hatékonyabban értékesítik az energia- és az anyagtartalékokat, vagy hazai nyersanyagokat dolgoznak fel. Persze, korlátozunk több olyan termelési ágat, amelynek nagy az energia- és a behozatali igényességük, kevésbé hatékonyak, s termékeik kevésbé értékesíthetők a hazai és a külföldi piacon. E törekvés konkrét megnyilvánulása a gép-, az elektrotechnikai és a fafeldolgozó ipar termelésének nagyobb növekménye, mint az egész ipari termelés növekedése, az építőipari kapacitások bizonyos összpontosítása a fontos, kiemelt beruházásokra és az állattenyésztés nagyobb mértékű alkalmazkodása a saját takarmányalaphoz. Az anyagi források hatékonyabb felhasználása, a velük való ésszerűbb gazdálkodás, s a termelésnek a szükségletek szerkezetéhez való fokozatos alkalmazkodása meghozza az első eredményeket abban a tekintetben, hogy gyorsabban növekszenek az ipari termékek szállítmányai a termelés végső felhasználásának legfontosabb irányaiban, s a kiviteli szállítmányok terjedelme négyszer gyorsabb ütemben nő, mint az ipari termelésé. A beruházások területén felgyülemlett problémák megoldásában is bizonyos haladást értünk el. A beruházások terjedelmét az építkezések megkezdésének következetes és szigorú szabályozásával csökkentjük, korlátozzuk a befejezetlen beruházások számát, mégpedig a jelenlegi ötéves tervidőszak kezdetén fennállt helyzethez képest egyötödével, s ezzel kedvezőbb feltételeket teremtünk ahhoz, hogy a munkák fokozatosan az építkezések szűkebb körére összpontosuljanak. A beruházások révén ebben a két évben erősítjük a termelő és a nemtermelő szféra anyagi-mű- szaki alapját, s mintegy 100 milliárd korona értékű állóeszközt nyerünk, ami lehetővé teszi mennyiségük több mint 15 százalékos növelését. Az eddigi eredmények alapján elmondhatjuk, hogy sikerült stabilizálni a mezőgazdasági földterületet és további eszközöket fordítani termővé tételére. A gazdasági fejlődés intenzifi- kálására tett erőfeszítések leginkább a termelés anyagigényes- ség-csökkenésében nyilvánulnak meg. Elmondhatjuk, hogy az ipar az idén az energia-, a nyers- anyag- és a félkészáru-fogyasztás egységére számítva 1980-hoz képest 2,6 százalékkal növelte termelését. Ennek konkrét haszna az, hogy egészében véve csökkent a fűtőanyag-, a fém- és az üzemanyag-fogyasztás, valamint a behozatali igényesség. Ezt az utat követve Szlovákiában a növénytermelés, a fafeldolgozóipar és az építőipar kisebb terjedelme és a külkereskedelemben kevésbé kedvező eladási árak ellenére az ötéves tervtől való lényegesebb eltérés nélkül biztosítjuk a nemzeti jövedelem képzését, vagyis a társadalmi hatékonyságot. Azonban a 7. ötéves tervidőszak első éveiben észlelt fejlődést értékelve nyíltan meg kell mondani, hogy nem minden feladatot valósítanak meg következetesen, az előrehaladás nem minden területén felel meg a szükségleteknek és a lehetőségeknek, s a kitűzött céloktól való eltérés többsége szubjektív fogyatékosságokra vezethető vissza. A nem szocialista országok piacán a kiélezett konkurrencia, a szocialista országokban a kereskedelmi partnereink részéről a termékeink minőségével szemben támasztott nagyobb igények és a belkereskedelem növekvő súlya miatt nagyobb nyomatékkai nyilvánulnak meg az elégtelen műszaki haladás és termékfejlesztés következményei. Ezek vagy a termékek alacsonyabb eladási árát, vagy eladási nehézségeket okoznak. A kapacitások késedelmes átadásán és az új beruházások elégtelen üzemeltetésén kívül ez az oka a fa- és a bútoriparfejleszté- sében keletkezett időbeli lemaradásnak. Mindebből le kell vonniuk a következtetéseket a könnyűipar, valamint több gépipari, elektrotechnikai és termelési ág irányító szerveinek. Az élelmiszer-gyártásban való önellátás fokozása kitűzött programjának teljesítése terén a lemaradás fő oka a kedvezőtlen időjáráson kívül a gabona kisebb vetésterülete, az agrotechnika eltérő szintje a mezőgazdasági üzemekben, valamint a még mindig nagy betakarítási és feldolgozási veszteség, Annak ellenére, hogy az utóbbi hónapokban a helyzet bizonyos mértékben stabilizálódott, az építőipar még mindig nem éri el tervezett teljesítőképességét, s a befejezetlen beruházások számának csökkenését még mindig nem használják ki kellőképpen az építkezések befejezésének meggyorsítására és a szükséges kapacitások megszerzésére. Nem sikerül csökkenteni a termelés bérigényességét, elsősorban azért, mert nem teljesítik a munkatermelékenység növelésének feladatait. Számos ágazatban, főként a fafeldolgozó iparban, az építőiparban és a nem termelő ágazatokban túlságosan sok béreszközt használnak fel a megfelelő hatékonyság elérése nélkül. Ez fokozza a belföldi piacfeszültségét, s más területek kedvezőtlen gazdálkodási eredményeivel együtt negatívan hat a közületek és az állami költségvetés pénzforrásaira. AZ 1983. ÉVI TERV CÉLJAI ÉS FELADATAI A 7. ötéves tervidőszak első két éve gazdasági helyzetének elemzése alapján joggal nagyra értékelhetjük a dolgozók százezreinek, a munkásoknak és a technikusoknak azon becsületes erőfeszítéseit, amelyeket a nehéz viszonyok következményeinek felszámolására, a munka minőségének javítására és a hatékonyság növelésére tettek. Ez azonban egyúttal mindany- nyiunkat arra kötelez, hogy ne álljunk meg félúton, ne engedjünk az önmagunkkal és másokkal szemben megkövetelt igényességből, mert a munka jelenlegi színvonala számos helyen és szakaszon még nem felel meg a jövő feladatoknak. Ez teljes egészében időszerű azon célokkal kapcsolatban, amelyeket a párt gazdaság- és szociálpolitikája terén 1983-ra tűzünk ki. E célok alapja a CSKP XVI. kongresszusa által kitűzött azon feladat, hogy Szlovákia gazdasági növekedését az egységes csehszlovák népgazdaság további kiegyensúlyozott fejlesztésére orientáljuk, ennek érdekében maximálisan kihasználjuk a természeti és a gazdasági feltételeket, ezen az alapon gyorsabb gazdasági dinamikát érjünk el a Szlovák Szocialista Köztársaságban, és növeljük hozzájárulását az országos erőforrások létrehozásához. Ez a jövő évi tervben megköveteli, hogy jelentős mértékben gondoskodjunk a társadalmi termelés mennyiségének növeléséről s főként hatékonyságának fokozásáról. Szlovákia népgazdasági fejlődésében éppen e téren jelentős minőségi változásra kerül sor. Míg 1983-ban a társadalmi termelés fejlesztése terén Szlovákiára kell jutnia az ipari, a mezőgazdasági és az építőipari termelés előirányzott országos növekedése 36,2 százalékának, minőségi szempontból az a feladatunk, hogy jövőre Szlovákiára jusson a nemzeti jövedelem országos növekedésének több mint 41 százaléka. Ezzel akarjuk folytatni az elmúlt években megkezdett kedvező fejlődést. Ebben nyilvánul meg a szlovákiai termelési-műszaki alap ereje. Ezt az alapot a szocializmus építésének viszonylag rövid időszakában hoztuk létre, megnyilvánulnak ebben továbbá ezen alap szakképzett munkaerőkkel való aktivizálásának és növekvő termelési képességének lehetőségei. Egyúttal azonban növekszik felelősségünk a csehszlovák népgazdaság kulcsfeladatainak teljesítéséért. Az országos szükségletekből és lehetőségekből kiindulva ezen az úton haladva igyekszünk megvalósítani a 7. ötéves terv fő feladatait, amelyeket a Szlovák Nemzeti Tanács törvénye tartalmaz, jóllehet a helyzet részben megváltozott és bonyolultabbá vált. Ennek érdekében az 1983. évi tervben: Előirányozzuk Szlovákia fejlesztési lehetőségeinek hatékonyabb kihasználását az anyagi termelés gyorsabb növelésére. Az egyes termelési ágazatok differenciált fejlesztési dinamikáját megőrizve ennek elő kell mozdítani azt, hogy a társadalmi össztermék 1982-höz képest 8,3 milliárd koronával növekedjen. Számítunk az ipar, az építőipar és a közlekedés szerkezeti változásainak elmélyülésére, az energia- és az anyagtartalékok hatékonyabb felhasználására és a súlyponti népgazdasági feladatok teljesítésére. A termelést a belpiaci egyensúly megtartására orientáljuk nemcsak egészében véve, hanem az áruszállítások terjedelmét és a lakosság fogyasztói keresletének alakulását tekintetbe véve is. Abból a feltételezésből indulunk ki, hogy a külkereskedelemmel való kapcsolat az ötéves tervvel összhangban alakul. Következetesen gondoskodunk a szocialista országokkal megkötött hosszú távú kereskedelmi egyezményekből eredő csehszlovák kötelezettségek teljesítéséről, s kihasználjuk az ezen országokkal való gazdasági együttműködés meggyorsításának lehetőségeit. Figyelembe vesszük a reális eladási lehetőségeket a nem szocialista országok piacán, s a fizetési viszonyok országos egyensúlya érdekében szigorú takarékosságot érvényesítünk az ezen országokból való behozatal terén. A beruházások terjedelmének korlátozásával párhuzamosan törekszünk a beruházások minőségi változásainak végrehajtására, a már befektetett eszközök nagyobb aktivizálására, a befejezetlen beruházások túlságosan nagy számának további csökkentésére és a beruházási határidők további rövidítésére. Az anyagi termelés fejlesztését egybekapcsoljuk a hatékonyság sokoldalú növelésével és a szigorú gazdaságosság rendszerének érvényesítésével a nem termelő szférában. Nagy súlyt helyezünk az anyagi ráfordítások és az anyagfelhasználás gazdaságosabbá tétele terén elért eddigi eredmények további javítására. Előirányozzuk a munkatermelékenység növekedését elősegítő tartalékok intenzívebb mozgósítását és fordulat elérését a bérigényesség terén. Ezért a terv és a végrehajtását célzó intézkedések konkrét feladatokat tűznek ki a fejlesztési és az intenzifikációs tényezők hatékonyabb kihasználására, a szakképzett munkaerő-állomány növelésére, a tudományos-műszaki fejlesztés eredményeinek alkalmazására, a progresszív termelőkapacitások felhasználására, a nemzetközi munkamegosztásba való szélesebb körű bekapcsolódásra elsősorban a szocialista gazdasági integráció további elmélyítésére vonatkozóan. Ezeket az utakat követve igyekszünk kedvező anyagi feltételeket teremteni a párt tartós és fő gazdaság- és szociálpolitikai céljának eléréséhez. A lakosság pénzbevételei és az áruellátás alapján a személyi fogyasztás 1983-ban a korábbi évhez képest 2,2 százalékkal növekszik, s így egy főre számítva megtartjuk az 1980-ban elért szintet. Tervezzük több mint 39 ezer lakás átadását, a vízgazdálkodási létesítmények hálózatának bővítését, ami a gyermekintézmények, az iskolán kívüli létesítmények szolgáltatásaival, valamint az egészségügyi és a szociális szolgáltatással együtt lehetővé teszi sok polgártársunk létfeltételeinek részleges javítását. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy ezen célok elérése közvetlenül összefügg munkánk eredményeivel, s az említett szükségletek kielégítése a külgazdasági kapcsolatok alakulásával párhuzamosan történik, amely hosszú távon gazdasági fejlődésünk folyamatosságáról dönt. IPARFEJLESZTÉS Az anyagi termelés fejlesztésében továbbra is döntő szerepe lesz az iparnak, amelyben folytatjuk a szerkezeti átépítést. Ennek célja a nyersanyag, az anyag és az energia jobb hasznosítása, a tudományos-műszaki fejlődés eredményeinek hatékonyabb érvényesítése és a nemzetközi munkamegosztásba való erőteljesebb bekapcsolódás. Mindezek alapján feltételezzük, hogy a jövő évben 3,3 százalékkal növekszik az ipari termelés. Ez azt jelenti, hogy az előző két esztendőhöz viszonyítva jelentősen meggyorsul a fejlődés üteme. Az ipari termelés fejlődésének ütemét továbbra is a gépipar határozza meg, amelynek termelése 7.5 százalékkal növekszik. Ezen belül az elektrotechnikai iparban 8.5 százalékos növekedéssel számolunk. A csehszlovák gépipari termelés növekményének körülbelül 40 százalékát Szlovákia adja, és a szlovákiai ipari termelés növekményének mintegy 60 százaléka majd a gépiparból származik. Ezen ágazat igényes fejlesztési tervének kiindulópontját az jelenti, hogy az idén - mind a termelésben, mind az exportban - egészében véve eredményesen teljesítették a feladatokat. A gyors fejlődés azon alapszik, hogy jobban hasznosítjuk a meglevő kapacitást. Ez a müszakszám emelése révén történik, különösen a Banská Bystrica-i Számítás- technikai Művekben, a bratislavai gépipari és elektrotechnikai vállaltokban, valamint a kelet-szlovákiai kerületben működő vállalatokban. Az is hozzájárul a fejlesztéshez, hogy az elektrotechnikai és hidraulikus berendezéseket gyártó iparban, a szerszám- és alakítógépeket gyártó ágazatokban, a gépkocsigyárakban és a csapágygyártásban új termelő kapacitásokat fejeznek be. Az is fontos fejlesztési tényező, hogy további képzett szakemberek állnak munkába. A szaktanintézetekből, a középfokú szakiskolákból és a főiskolákból 7-8 ezer új dolgozó kerül a- gépiparba. Ezeknek mintegy a fele a meglevő kapacitásokba, egyharmada az új kapacitásokban és körülbelül az egyhatoda a termelést előkészítő munkahelyekre kerül. Ezzel a vállalatok és szervezetek számára kellő feltételeket teremtünk ahhoz, hogy az ágazat kutatási és fejlesztési szférájában dolgozók létszáma elérje a 21 ezret. A műszaki fejlesztés eredményeinek gyorsabb hasznosításával, a KGST-tagországok szervezeteivel és kutatási munkahelyeivel való együttműködés elmélyítése, valamint a licencek felhasználása révén el kell érni, hogy az ötéves tervidőszak első három esztendejében bevezetett új, progresszívebb termékek értéke elérje legalább a 11,5 milliárd koronát, tehát az össztermelés értékének több mint egyötödét tegye ki. Az egyes vállalatoknak műszakilag, a kapacitás fejlesztése és a szervezés szempontjából a következő fő termelés-felfuttatási feladatokat kell végrehajtaniuk 1983- ban:- a tlmačei Szlovák Energetikai Gépgyárban az atomerőművek primérköre részegységeinek gyártását,- a Trnavai Gépkocsigyárban a T 815 Agro tehergépkocsik és a Kassai (Košice) Nehézgépgyárban a beton-autókeverők gyártását,- a Prešovi Fémipari Kutatóintézetben, valamint az SZSZK egyes termelő vállalatainál, nevezetesen a Bratislavai Autógyárban, a Prešovi Ipari Automatizációs Művekben, a Detvai Nehézgépgyárban, a medzevi Strojsmaltban és a sninai Vihor- latban különböző robotok és manipulátorok gyártását, illetve alkalmazását,- a Banská Bystrica-i Számítás- technikai Művekben és a Prešovi Ipari Automatizációs Művekben számítógépek illetve vezérlő és automatizációs berendezések gyártását. A tervezett szerkezeti módosítások végrehajtása érdekében sokoldalúan kell gondoskodni arról, hogy a Trnavai Autógyár süly- lyeszték-kovácsoló részlegének építésében, a Tatra-Agro gépkocsigyártó részleg első szakaszán, a bardejovi hidraulikagyár III. szakaszán, a hroneci öntöde rekonstrukcióján, a Liptovský Mikuláš-i Gépgyár üzemeinek bővítésén, a michalovcei Vihorlat üzem, illetve a dubnicai elektrotechnikai üzem fejlesztésén az építők megtartsák a határidőket. Az ágazat exportfeladatai 1,1 milliárd koronával növekednek, és a lakosság közszükségleti cikkekkel való ellátásának javítására törekszünk. Ezeket a feladatokat csak akkor tudjuk teljesíteni, ha emelkedik a gépipari termékek műszaki színvonala és további termékszerkezeti változásokat hatjunk végre. Közben figyelembe kell venni, hogy a háztartások felszereltsége tartós fogyasztási cik- (Folytatás a 4. oldalon)
