Új Szó, 1982. december (35. évfolyam, 285-310. szám)

1982-12-01 / 285. szám, szerda

SZLOVÁKIA GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS FEJLESZTÉSÉNEK 1983. ÉVI FŐ FELADATAI ÚJ SZÚ 3 1982. XII. 1. (Folytatás az 1. oldalról) dezni, s beavatkozásra volt szük­ség az állattenyésztés és az élel­miszeripari termelés irányításába, valamint az élelmiszer-fogyasztás szerkezetébe. Ebben a minőségileg új hely­zetben a párt minden tagjának, az egész társadalomnak figyelmét még intenzívebben a gazdasági feladatok következetes megvaló­sítására orientálja. A gazdasági hatékonyság növelése ugyanis a párt szociális és gazdasági programja megvalósításának egyedüli lehetséges forrása. A 7. ÖTÉVES TERVIDŐSZAK ELSŐ KÉT ÉVE FŐ FELADATAINAK TELJESÍTÉSE A mai ülésen megállapíthatjuk, hogy a nehéz feltételek ellenére egészében véve elérjük a kitűzött alapvető gazdasági célokat, és biztosítjuk a gazdasági fejlődés folyamatosságát. Ez lehetővé te­szi, hogy szociális téren a párt fő gazdasági és szociálpolitikai céljá­val összhangban járjunk el: meg­tartsuk és tovább javítsuk a lakos­ság elért magas életszínvonalát és szociális biztonságát. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy számunkra idegen és elfo- oidhatatlan a tőkés országokban követett eljárás, méghozzá olyan országokban is, amelyek termé­szeti erőforrásokban lényegesen gazdagabbak, mint Csehszlová­kia. A tőkés országokban az ész- szerúsítés jelszavával korlátozzák a munkalehetőségeket, tömeges méreteket ölt a munkanélküliség, csökken a lakosság vásárlóereje, és a gazdasági nehézségeket el­sősorban a dolgozók rovására oldják meg. Előrehaladásunk forrását a szocialista társadalmi rendszer ereje és a szocialista tervgazdál­kodás előnyei képezik. Nagy és egyre növekvő jelentősége van annak, hogy Csehszlovákia a szo­cialista országok közösségéhez tartozik. Növekszik a jelentősége a szocialista országokkal, főként a Szovjetunióval való gazdasági együttműködésnek, amely nép­gazdaságunk fejlődésének és nö­vekvő hatékonyságának fontos stabilizáló tényezője. Az elmúlt évek helyzetének po­zitív vonásai közé tartozik elsősor­ban az, hogy bizonyos haladás történt az erők igényesebb gazda­sági feltételekre való átcsoportosí­tásának és a gazdaság ezekhez való alkalmazkodásának hosszú távú folyamatában. Bár a külgazdasági kapcsolatok egyensúlya tavaly, de különösen az idén jelentős behozatali megta­karításokat tett szükségessé, így 1980-hoz képest csökkent a gaz­daság rendelkezésére álló ener­gia- és anyagmennyiség, ezekben az években az ipari termelés csaknem 3 százalékkal növekszik, s így megtartjuk a társadalmi össz­termelés elért színvonalát. A jelenlegi ötéves tervidőszak első éveiben rátértünk a kellő szerkezeti átalakítások energiku- sabb végrehajtásának útjára. En­nek alapja az, hogy előnyben ré­szesítjük azon ágazatok fejleszté­sét, amelyek hatékonyabban érté­kesítik az energia- és az anyagtar­talékokat, vagy hazai nyersanya­gokat dolgoznak fel. Persze, kor­látozunk több olyan termelési ágat, amelynek nagy az energia- és a behozatali igényességük, ke­vésbé hatékonyak, s termékeik kevésbé értékesíthetők a hazai és a külföldi piacon. E törekvés konkrét megnyilvá­nulása a gép-, az elektrotechnikai és a fafeldolgozó ipar termelésé­nek nagyobb növekménye, mint az egész ipari termelés növekedé­se, az építőipari kapacitások bizo­nyos összpontosítása a fontos, ki­emelt beruházásokra és az állatte­nyésztés nagyobb mértékű alkal­mazkodása a saját takarmány­alaphoz. Az anyagi források hatéko­nyabb felhasználása, a velük való ésszerűbb gazdálkodás, s a ter­melésnek a szükségletek szerke­zetéhez való fokozatos alkalmaz­kodása meghozza az első ered­ményeket abban a tekintetben, hogy gyorsabban növekszenek az ipari termékek szállítmányai a ter­melés végső felhasználásának legfontosabb irányaiban, s a kivi­teli szállítmányok terjedelme négyszer gyorsabb ütemben nő, mint az ipari termelésé. A beruházások területén felgyü­lemlett problémák megoldásában is bizonyos haladást értünk el. A beruházások terjedelmét az épít­kezések megkezdésének követke­zetes és szigorú szabályozásával csökkentjük, korlátozzuk a befeje­zetlen beruházások számát, még­pedig a jelenlegi ötéves tervidő­szak kezdetén fennállt helyzethez képest egyötödével, s ezzel ked­vezőbb feltételeket teremtünk ah­hoz, hogy a munkák fokozatosan az építkezések szűkebb körére összpontosuljanak. A beruházások révén ebben a két évben erősítjük a termelő és a nemtermelő szféra anyagi-mű- szaki alapját, s mintegy 100 milli­árd korona értékű állóeszközt nye­rünk, ami lehetővé teszi mennyi­ségük több mint 15 százalékos növelését. Az eddigi eredmények alapján elmondhatjuk, hogy sikerült stabi­lizálni a mezőgazdasági földterü­letet és további eszközöket fordí­tani termővé tételére. A gazdasági fejlődés intenzifi- kálására tett erőfeszítések legin­kább a termelés anyagigényes- ség-csökkenésében nyilvánulnak meg. Elmondhatjuk, hogy az ipar az idén az energia-, a nyers- anyag- és a félkészáru-fogyasztás egységére számítva 1980-hoz ké­pest 2,6 százalékkal növelte ter­melését. Ennek konkrét haszna az, hogy egészében véve csök­kent a fűtőanyag-, a fém- és az üzemanyag-fogyasztás, valamint a behozatali igényesség. Ezt az utat követve Szlovákiá­ban a növénytermelés, a fafeldol­gozóipar és az építőipar kisebb terjedelme és a külkereskedelem­ben kevésbé kedvező eladási árak ellenére az ötéves tervtől való lé­nyegesebb eltérés nélkül biztosít­juk a nemzeti jövedelem képzését, vagyis a társadalmi hatékony­ságot. Azonban a 7. ötéves tervidő­szak első éveiben észlelt fejlődést értékelve nyíltan meg kell monda­ni, hogy nem minden feladatot valósítanak meg következetesen, az előrehaladás nem minden terü­letén felel meg a szükségleteknek és a lehetőségeknek, s a kitűzött céloktól való eltérés többsége szubjektív fogyatékosságokra ve­zethető vissza. A nem szocialista országok pia­cán a kiélezett konkurrencia, a szocialista országokban a ke­reskedelmi partnereink részéről a termékeink minőségével szem­ben támasztott nagyobb igények és a belkereskedelem növekvő súlya miatt nagyobb nyomatékkai nyilvánulnak meg az elégtelen műszaki haladás és termékfej­lesztés következményei. Ezek vagy a termékek alacsonyabb el­adási árát, vagy eladási nehézsé­geket okoznak. A kapacitások késedelmes át­adásán és az új beruházások elégtelen üzemeltetésén kívül ez az oka a fa- és a bútoriparfejleszté- sében keletkezett időbeli lemara­dásnak. Mindebből le kell vonniuk a következtetéseket a könnyűipar, valamint több gépipari, elektrotech­nikai és termelési ág irányító szer­veinek. Az élelmiszer-gyártásban való önellátás fokozása kitűzött prog­ramjának teljesítése terén a lema­radás fő oka a kedvezőtlen időjárá­son kívül a gabona kisebb vetéste­rülete, az agrotechnika eltérő szint­je a mezőgazdasági üzemekben, valamint a még mindig nagy betaka­rítási és feldolgozási veszteség, Annak ellenére, hogy az utóbbi hónapokban a helyzet bizonyos mértékben stabilizálódott, az építő­ipar még mindig nem éri el tervezett teljesítőképességét, s a befejezet­len beruházások számának csök­kenését még mindig nem használják ki kellőképpen az épít­kezések befejezésének meggyor­sítására és a szükséges kapacitá­sok megszerzésére. Nem sikerül csökkenteni a ter­melés bérigényességét, elsősor­ban azért, mert nem teljesítik a munkatermelékenység növelé­sének feladatait. Számos ágazat­ban, főként a fafeldolgozó iparban, az építőiparban és a nem termelő ágazatokban túlságosan sok bér­eszközt használnak fel a megfelelő hatékonyság elérése nélkül. Ez fokozza a belföldi piacfeszültségét, s más területek kedvezőtlen gaz­dálkodási eredményeivel együtt negatívan hat a közületek és az állami költségvetés pénzforrásaira. AZ 1983. ÉVI TERV CÉLJAI ÉS FELADATAI A 7. ötéves tervidőszak első két éve gazdasági helyzetének elem­zése alapján joggal nagyra értékel­hetjük a dolgozók százezreinek, a munkásoknak és a technikusok­nak azon becsületes erőfeszítéseit, amelyeket a nehéz viszonyok kö­vetkezményeinek felszámolására, a munka minőségének javítására és a hatékonyság növelésére tet­tek. Ez azonban egyúttal mindany- nyiunkat arra kötelez, hogy ne áll­junk meg félúton, ne engedjünk az önmagunkkal és másokkal szem­ben megkövetelt igényességből, mert a munka jelenlegi színvonala számos helyen és szakaszon még nem felel meg a jövő feladatoknak. Ez teljes egészében időszerű azon célokkal kapcsolatban, ame­lyeket a párt gazdaság- és szociál­politikája terén 1983-ra tűzünk ki. E célok alapja a CSKP XVI. kongresszusa által kitűzött azon feladat, hogy Szlovákia gazdasági növekedését az egységes cseh­szlovák népgazdaság további ki­egyensúlyozott fejlesztésére orien­táljuk, ennek érdekében maximáli­san kihasználjuk a természeti és a gazdasági feltételeket, ezen az alapon gyorsabb gazdasági dina­mikát érjünk el a Szlovák Szocialis­ta Köztársaságban, és növeljük hozzájárulását az országos erőfor­rások létrehozásához. Ez a jövő évi tervben megkövete­li, hogy jelentős mértékben gon­doskodjunk a társadalmi termelés mennyiségének növeléséről s fő­ként hatékonyságának fokozásá­ról. Szlovákia népgazdasági fejlő­désében éppen e téren jelentős minőségi változásra kerül sor. Míg 1983-ban a társadalmi termelés fejlesztése terén Szlovákiára kell jutnia az ipari, a mezőgazdasági és az építőipari termelés előirányzott országos növekedése 36,2 száza­lékának, minőségi szempontból az a feladatunk, hogy jövőre Szlováki­ára jusson a nemzeti jövedelem országos növekedésének több mint 41 százaléka. Ezzel akarjuk folytatni az elmúlt években meg­kezdett kedvező fejlődést. Ebben nyilvánul meg a szlováki­ai termelési-műszaki alap ereje. Ezt az alapot a szocializmus építé­sének viszonylag rövid időszaká­ban hoztuk létre, megnyilvánulnak ebben továbbá ezen alap szakkép­zett munkaerőkkel való aktivizálá­sának és növekvő termelési képes­ségének lehetőségei. Egyúttal azonban növekszik felelősségünk a csehszlovák népgazdaság kulcs­feladatainak teljesítéséért. Az országos szükségletekből és lehetőségekből kiindulva ezen az úton haladva igyekszünk megvaló­sítani a 7. ötéves terv fő feladatait, amelyeket a Szlovák Nemzeti Ta­nács törvénye tartalmaz, jóllehet a helyzet részben megváltozott és bonyolultabbá vált. Ennek érdeké­ben az 1983. évi tervben: Előirányozzuk Szlovákia fejlesz­tési lehetőségeinek hatékonyabb kihasználását az anyagi termelés gyorsabb növelésére. Az egyes termelési ágazatok differenciált fej­lesztési dinamikáját megőrizve en­nek elő kell mozdítani azt, hogy a társadalmi össztermék 1982-höz képest 8,3 milliárd koronával növe­kedjen. Számítunk az ipar, az építőipar és a közlekedés szerkezeti változá­sainak elmélyülésére, az energia- és az anyagtartalékok hatéko­nyabb felhasználására és a súly­ponti népgazdasági feladatok telje­sítésére. A termelést a belpiaci egyen­súly megtartására orientáljuk nemcsak egészében véve, hanem az áruszállítások terjedelmét és a lakosság fogyasztói keresleté­nek alakulását tekintetbe véve is. Abból a feltételezésből indulunk ki, hogy a külkereskedelemmel való kapcsolat az ötéves tervvel összhangban alakul. Következe­tesen gondoskodunk a szocialista országokkal megkötött hosszú tá­vú kereskedelmi egyezményekből eredő csehszlovák kötelezettsé­gek teljesítéséről, s kihasználjuk az ezen országokkal való gazda­sági együttműködés meggyorsítá­sának lehetőségeit. Figyelembe vesszük a reális eladási lehetősé­geket a nem szocialista országok piacán, s a fizetési viszonyok or­szágos egyensúlya érdekében szigorú takarékosságot érvénye­sítünk az ezen országokból való behozatal terén. A beruházások terjedelmének korlátozásával párhuzamosan tö­rekszünk a beruházások minőségi változásainak végrehajtására, a már befektetett eszközök na­gyobb aktivizálására, a befejezet­len beruházások túlságosan nagy számának további csökkentésére és a beruházási határidők további rövidítésére. Az anyagi termelés fejlesztését egybekapcsoljuk a hatékonyság sokoldalú növelésével és a szigo­rú gazdaságosság rendszerének érvényesítésével a nem termelő szférában. Nagy súlyt helyezünk az anyagi ráfordítások és az anyagfelhasználás gazdaságo­sabbá tétele terén elért eddigi eredmények további javítására. Előirányozzuk a munkatermelé­kenység növekedését elősegítő tartalékok intenzívebb mozgósítá­sát és fordulat elérését a bérigé­nyesség terén. Ezért a terv és a végrehajtását célzó intézkedések konkrét fel­adatokat tűznek ki a fejlesztési és az intenzifikációs tényezők hatéko­nyabb kihasználására, a szakkép­zett munkaerő-állomány növelésé­re, a tudományos-műszaki fejlesz­tés eredményeinek alkalmazására, a progresszív termelőkapacitások felhasználására, a nemzetközi munkamegosztásba való széle­sebb körű bekapcsolódásra első­sorban a szocialista gazdasági in­tegráció további elmélyítésére vo­natkozóan. Ezeket az utakat követve igyek­szünk kedvező anyagi feltételeket teremteni a párt tartós és fő gazda­ság- és szociálpolitikai céljának eléréséhez. A lakosság pénzbevé­telei és az áruellátás alapján a sze­mélyi fogyasztás 1983-ban a ko­rábbi évhez képest 2,2 százalékkal növekszik, s így egy főre számítva megtartjuk az 1980-ban elért szin­tet. Tervezzük több mint 39 ezer lakás átadását, a vízgazdálkodási létesítmények hálózatának bővíté­sét, ami a gyermekintézmények, az iskolán kívüli létesítmények szol­gáltatásaival, valamint az egész­ségügyi és a szociális szolgáltatás­sal együtt lehetővé teszi sok polgár­társunk létfeltételeinek részleges javítását. Nem szabad azonban megfe­ledkeznünk arról, hogy ezen célok elérése közvetlenül összefügg munkánk eredményeivel, s az emlí­tett szükségletek kielégítése a kül­gazdasági kapcsolatok alakulásá­val párhuzamosan történik, amely hosszú távon gazdasági fejlődé­sünk folyamatosságáról dönt. IPARFEJLESZTÉS Az anyagi termelés fejlesztésé­ben továbbra is döntő szerepe lesz az iparnak, amelyben folytat­juk a szerkezeti átépítést. Ennek célja a nyersanyag, az anyag és az energia jobb hasznosítása, a tudományos-műszaki fejlődés eredményeinek hatékonyabb ér­vényesítése és a nemzetközi munkamegosztásba való erőtelje­sebb bekapcsolódás. Mindezek alapján feltételezzük, hogy a jövő évben 3,3 százalékkal növekszik az ipari termelés. Ez azt jelenti, hogy az előző két eszten­dőhöz viszonyítva jelentősen meggyorsul a fejlődés üteme. Az ipari termelés fejlődésének ütemét továbbra is a gépipar hatá­rozza meg, amelynek termelése 7.5 százalékkal növekszik. Ezen belül az elektrotechnikai iparban 8.5 százalékos növekedéssel szá­molunk. A csehszlovák gépipari termelés növekményének körül­belül 40 százalékát Szlovákia ad­ja, és a szlovákiai ipari termelés növekményének mintegy 60 szá­zaléka majd a gépiparból szár­mazik. Ezen ágazat igényes fejlesztési tervének kiindulópontját az jelenti, hogy az idén - mind a termelés­ben, mind az exportban - egészé­ben véve eredményesen teljesí­tették a feladatokat. A gyors fejlődés azon alapszik, hogy jobban hasznosítjuk a meg­levő kapacitást. Ez a müszakszám emelése révén történik, különösen a Banská Bystrica-i Számítás- technikai Művekben, a bratislavai gépipari és elektrotechnikai vállal­tokban, valamint a kelet-szlovákiai kerületben működő vállalatokban. Az is hozzájárul a fejlesztéshez, hogy az elektrotechnikai és hidra­ulikus berendezéseket gyártó iparban, a szerszám- és alakító­gépeket gyártó ágazatokban, a gépkocsigyárakban és a csap­ágygyártásban új termelő kapa­citásokat fejeznek be. Az is fontos fejlesztési tényező, hogy további képzett szakembe­rek állnak munkába. A szaktanin­tézetekből, a középfokú szakisko­lákból és a főiskolákból 7-8 ezer új dolgozó kerül a- gépiparba. Ezeknek mintegy a fele a meglevő kapacitásokba, egyharmada az új kapacitásokban és körülbelül az egyhatoda a termelést előkészítő munkahelyekre kerül. Ezzel a vál­lalatok és szervezetek számára kellő feltételeket teremtünk ahhoz, hogy az ágazat kutatási és fejlesz­tési szférájában dolgozók létszá­ma elérje a 21 ezret. A műszaki fejlesztés eredmé­nyeinek gyorsabb hasznosításá­val, a KGST-tagországok szerve­zeteivel és kutatási munkahelyei­vel való együttműködés elmélyíté­se, valamint a licencek felhaszná­lása révén el kell érni, hogy az ötéves tervidőszak első három esztendejében bevezetett új, progresszívebb termékek értéke elérje legalább a 11,5 milliárd ko­ronát, tehát az össztermelés érté­kének több mint egyötödét tegye ki. Az egyes vállalatoknak műszaki­lag, a kapacitás fejlesztése és a szervezés szempontjából a kö­vetkező fő termelés-felfuttatási fel­adatokat kell végrehajtaniuk 1983- ban:- a tlmačei Szlovák Energetikai Gépgyárban az atomerőművek primérköre részegységeinek gyártását,- a Trnavai Gépkocsigyárban a T 815 Agro tehergépkocsik és a Kassai (Košice) Nehézgép­gyárban a beton-autókeverők gyártását,- a Prešovi Fémipari Kutatóinté­zetben, valamint az SZSZK egyes termelő vállalatainál, ne­vezetesen a Bratislavai Autó­gyárban, a Prešovi Ipari Auto­matizációs Művekben, a Detvai Nehézgépgyárban, a medzevi Strojsmaltban és a sninai Vihor- latban különböző robotok és manipulátorok gyártását, illetve alkalmazását,- a Banská Bystrica-i Számítás- technikai Művekben és a Pre­šovi Ipari Automatizációs Mű­vekben számítógépek illetve vezérlő és automatizációs be­rendezések gyártását. A tervezett szerkezeti módosí­tások végrehajtása érdekében sokoldalúan kell gondoskodni ar­ról, hogy a Trnavai Autógyár süly- lyeszték-kovácsoló részlegének építésében, a Tatra-Agro gépko­csigyártó részleg első szakaszán, a bardejovi hidraulikagyár III. sza­kaszán, a hroneci öntöde rekonst­rukcióján, a Liptovský Mikuláš-i Gépgyár üzemeinek bővítésén, a michalovcei Vihorlat üzem, illet­ve a dubnicai elektrotechnikai üzem fejlesztésén az építők meg­tartsák a határidőket. Az ágazat exportfeladatai 1,1 milliárd koronával növekednek, és a lakosság közszükségleti cikkek­kel való ellátásának javítására tö­rekszünk. Ezeket a feladatokat csak akkor tudjuk teljesíteni, ha emelkedik a gépipari termékek műszaki színvonala és további termékszerkezeti változásokat hatjunk végre. Közben figyelembe kell venni, hogy a háztartások fel­szereltsége tartós fogyasztási cik- (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom