Új Szó, 1982. december (35. évfolyam, 285-310. szám)

1982-12-29 / 308. szám, szerda

A SZOCIALISTA EGYÜTTÉLÉS JEGYÉBEN A Polgári Törvénykönyv jogszabályainak módosítása A Szövetségi Gyűlés legutóbb módosította a Polgári Törvény- könyv néhány rendelkezését azzal a céllal, hogy a jogrend tökélete­sítésével és a jogszabályok egyszerűsítésével az állampolgárok szociális- és jogbiztonsága tovább szilárduljon. A SZOMSZÉDJOG Mivel valamennyi változás is­mertetése helyszűke miatt lehetet­len, csupán a legjelentősebbekre hívjuk fel olvasóink figyelmét. Gondoljunk csak a szomszédjog gyakori megsértésére. Vagy talán ritkán zavarja nyugalmunkat a la­kásban, a természetben, a tömeg- közlekedési eszközökben, sót éj­szaka is a rádió, a tévé, a lemez­játszó, a magnó stb. megenge­dettnél hangosabb (35 decibelt meghaladó) zaja, vagy akár az ismétlődő, idegekre menő hosz- szas kutyaugatás? Ezek ellen a sok bosszúságot okozó zajok ellen is védelmet nyújt az új törvé­nyes intézkedés. A szomszédok között azonban ennél komolyabb összetűzésekre is sor kerülhet. Például nem megy ritkaságszámba az egymással szomszédos ingatlantulajdonosok vitája az egyik kertből a másikba áthajló, a kilátást zavaró, vagy árnyékot vető faágak miatt. Az új jogszabály szerint a kerttulajdonos csupán a saját kertjét használhat­ja, tehát szomszédja nem köteles tűrni az áthajló faágakat. A jó szomszédi viszony, illetve a szo­cialista együttélés elve szerint kí­vánatos, hogy az ingatlantulajdo­nosok megegyezzenek egymás­sal. Ha azonban ez nem sikerül, akkor a vitás kérdésben a bíróság hivatott dönteni, amely a faágak eltávolítását is elrendelheti. A szomszédjogot előre nem lá­tott akadályok is veszélyeztethe­tik. Ha például a szomszéd allergi­ás a két kert határán elültetett növények virágporára, vagy ha a kúszónövények a szomszéd kertjében a rovarokat és rágcsáló­kat terjesztik. Ezekben az esetek­ben a kerttulajdonos a megfelelő évszakban, tehát anélkül, hogy kárt okozna, saját maga is eltávo­líthatja az átnyúló faágat vagy a károkozó gyökeret. KIÉ A TERMÉS? Sok vitára ad okot a szomszéd­ba átnyúló faág esetében a tulaj­donjog kérdése is. Ki jogosult a termés betakarítására? Kit illet meg a gyümölcs? A kérdésre a válasz egyöntetű: a termés a fa tulajdonosát illeti meg. Engedély nélkül azonban nem léphet a szomszéd kertjébe, hogy az át­nyúló ágakról leszedje, vagy fel­szedje a földre hullott gyümölcsöt. Ilyen esetben helyesen cselekszik a szomszéd, bár nem törvényadta kötelessége, ha megengedi a fa tulajdonosának joga gyakorlását. Itt említjük meg, hogy a törvény a szomszéd telkére behatoló te­nyészállatokról sem feledkezik meg Noha az így keletkezett kár kerítés felállításával megakadá­lyozható, a helyzetet megnehezíti, hogy a jogszabály a galambokat és a méheket is ide sorolja. Más megoldás híján tehát ebben az esetben is a szocialista együttélés elvei lesznek irányadók. Az új jog­szabály azonban nem veszi át a régi törvény intézkedését, amely szerint minden tulajdonos köteles az ingatlan bejáratától jobbra eső részt elkeríteni. Erre csupán lehe­tőséget nyújt. A feltétel a hivatalos eljárás lefolytatása az illetékes nemzeti bizottságnál, amelynek keretében a szomszéd esetleges ellenvetéseit is előadhatja. A saját elhatározásából és a saját költsé­gére tehát ingatlanát - a szom­széd jogainak tiszteletben tartásá­val - mindenki elkerítheti. Előfordul azonban az is, hogy a kerítés vagy a palánk létesítését társadalmi érdek vagy a szom­széd jogos érdekvédelme teszi szükségessé. Ebben az esetben a bíróság az illetékes nemzeti bi­zottság álláspontjától függően, amely egyúttal az építkezési en­gedély megadására is hivatott, kö­telezővé is teheti az ingatlan beke­rítését. BIRTOKLÁS ÉS ELBIRTOKLÁS Az új jogszabály megvédi azt is, aki valamilyen ingatlant vagy in­góságot - bár annak nem tulajdo­nosa - hosszabb ideig jóhiszemű­en és zavartalanul használ. A to­vábbi feltétel, hogy az ingatlant legalább tíz éven át, az ingóságot három éven át egyfolytában birto­kolja. Ha ez nem ellenkezik a tár­sadalom érdekeivel, akkor-az illető tulajdonjogot szerezhet rájuk. Ki­vételt csupán a szocialista va­gyon, illetve a szocialista szerve­zet használatában levő vagyon képez, amely nem elbirtokolható. Ide kívánkozik még a dologi terheket szabályozó rendelkezés is. Eszerint a dologi teher bizo­nyos mértékben korlátozza a tulaj­donost jogainak gyakorlásában, így például idegeneknek is köteles megengedni a telkén az átjárást, vagy tiszteletben tartani a házát gyermekének ajándékozó szülő életfogytiglani lakásjogát. A szü­lőknek ezt a szerződésileg, vagy végrendeletileg biztosítható jogát minden egyes tulajdonos túrni kö­teles, még ha az ingatlan többször is gazdát cserél. A további figyelemre méltó vál­tozás a személyi tulajdonban levő vagyon öröklésére vonatkozik. Eszerint az örökhagyó a köteles részre jogosult örökösét is kita­gadhatja, ha az a szocialista együttélés elvét megszegve fel­menőjének öregkorában vagy be­tegségében nem volt vagy nincs a segítségére. A Polgári Törvénykönyv leg­utóbbi módosított, illetve kiegészí­tett rendelkezései 1983. április el­sején lépnek hatályba. KARDOS MÁRTA HIEDELMEK NÉLKÜL AZ IDŐJÁRÁSRÓL Kemény és enyhe telek A meteorológiai naptár szerint a tél december elejétől február végéig tart . A csillagászati naptár­ban a 1él - az északi féltekén - a december 22-i napfordulótól a március 21 -i napéjegyenlőségig tart. Tapasztalatból azonban tud­juk, hogy rendszerint egyik idő­pont sem felel meg pontosan a tél kezdetének, illetve végének. Ha­zánk területén a telek változéko­nyak, nemcsak időtartamukat, ha­nem az időjárás jellegét is te­kintve. Nálunk a tél ugyanúgy, mint a többi közép-európai országban többnyire hidegebb és enyhébb szakaszokból áll, amelyek sza­bálytalan időközönként váltakoz­nak. Kimondottan kemény vagy enyhe tél csak ritkán és nagyon rendszertelenül fordul elő. Ha a téli időjárás lényegesen eltér a sokévi átlagtól, az idős emberek gyakran azt mondják, hogy valaha ilyen esetek nem vol­tak. Szerintük a tél akkor sokkal keményebb és tartósabb volt. Ezek a nézetek azonban megala­pozatlanok. Az írásbeli feljegyzé­sek szerint hazánk mai területén télen nemcsak az évszázad első felében, hanem a korábbi évszá­zadokban is kilengések voltak. Sót a jelenlegieknél szélsőségesebb időjárás is előfordult. íme néhány adat, amelyeket régi krónikások jegyeztek fel. Az 1520-as 1521-es év tele annyira enyhe volt, hogy a cseresznyefák virágba borultak. Ezzel szemben az 1708-as 1709- es tél könyörtelenül zord volt. A föld még májusban is kemény volt a fagytól. Rendkívül kemény volt a tél 1233-34-ben. Az akkori Ausztria területén sok folyó fené­kig befagyott, sót az Adriai-tengert is jégtakaró borította. A tél jellegének megállapításá­ra a meteorológia a leggyakrab­ban az ún. negatív összesített hő­mérsékleti értéket alkalmazza. Ezt az összeget úgy kapjuk meg, hogy a szóban forgó tél minden nappali átlaghőmérsékletét összeadjuk, amikor a hőmérséklet fagypont alatt volt. Ha 300-nál nagyobb összeget kapunk, akkor főként a Duna menti síkságon kemény télről beszélhetünk. Ha azonban az összesített érték 100 fok alatt marad, a tél enyhe. E módszer segítségével és a bratislavai meteorológiai feljegy­zésekre támaszkodva megállapít­hatjuk, hogy a múlt század közepe óta a Duna menti síkságon 18 zord és 24 enyhe tél volt. A többi tél esetében az összesített érték 300 és 100 fok között mozgott, tehát átlagos volt a tél. A leghide­gebb tél az 1939-1940-es volt, amikor Bratislavában az összesí­tett negatív érték 503 fokot tett ki. A második leghidegebb tél 1928-1929-ben volt, ekkor 499 fokot mutattak ki. A legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet he­lyenként mínusz 40 fok alá süly- lyedt. A múlt század közepe óta a legenyhébb tél 1974-75-ben volt, Bratislavában csak 5,5 fok összesített értéket számítottak ki. A második, legenyhébb tél 1919-1920-ban volt, ekkor az összesített érték Bratislavában 28 fokot tett ki. A tél egészének jellegét, külö­nösen az egyes téli hónapokét a meteorológusok a havi átlaghő­mérséklet alapján is kiszámítják. Ezt összehasonlítják a sokévi, ál­talában az ötvenévi átlaggal. En­nek alapján nálunk a leghidegebb hónap január, ekkor a legalacso­nyabb a havi átlaghőmérséklet. A második leghidegebb hónap február, a december csak a har­madik. Miért annyira ritka a kimondot­tan hideg vagy enyhe tél, miért váltakoznak a hidegebb és a me­legebb időszakok? Közép-Európa téli időjárása szorosan összefügg az északabb­ra és a délebbre levő helyek, vala­mint az Atlanti-óceán és az euró­pai kontinens légtömegeinek cse­réjével. A víz sokkal lassabban veszíti el a hőjét mint a szárazföld, ezért télen sokkal melegebb. Mivel az Atlanti-óceán vize télen mele­gebb, mint a szomszédos európai szárazföld, a nyugati és délnyugati légáramlás a téli hónapokban me­legebb légtömegeket szállít Kö- zép-Európába és felmelegedést okoz. A tengeri légtömegek beá­ramlását olvadás és esőzés köve­ti. Ezzel szemben az északi szél hideg sarki légtömegeket szállít, ilyenkor erősödnek a fagyok. Ez a két hatás a legtöbb évben több­ször váltja egymást, ezért a tél változékony. Közép-Európa vala­miféle átmenet a mérsékelt óceáni és a hidegebb szárazföldi éghajlat között. Az óceáni éghajlati évben a telek enyhék, ezzel szemben az európai szárazföld belsejében sokkal hidegebb van. Az Atlanti-óceán e hatása ná­lunk leginkább Délnyugat-Szlová- kiában érvényesül, ahol a tél nem annyira zord, mint Kelet-Szlová- kiában. amely már kissé távolabb van az Atlanti-óceántól. Bratisla­vában az ötvenévi átlaghőmérsék­let decemberben plusz 0,9, janu­árban mínusz 1, februárban 0,6 fok. Ezzel szemben Kassán (Koši­ce) decemberben mínusz 0,9, ja­nuárban mínusz 3,4, februárban mínusz 1,7. Ebből is látható, hogy nyugatról kelet felé haladva az Atlanti-óceán hatása gyengül, a szárazföld hatása viszont erő­södik. Valamit enyhít a fagyokon a Kárpátok is. Ez a hegyvidék több esetben megakadályozza a sarki légtömegek beáramlását észak felöl. Csak azok a sarki légtömegek jutnak el, amelyek vastagsága nagyobb mint e hegy­ség magassága. Ha tehát Szlová­kiát észak felöl nem határolná a Kárpátok, a tél részben hide­gebb lenne. Dr. PETER FORGÁČ ifj. Gál László felvétele APRÓHIRDETÉS Az almási (Jablonov nad Turňou) Béke Egységes Földmüvesszövet­kezet görgői (Hrhov) üzeme felvesz- két zootechnikust. Feltétel: főiskolai végzettség, valamint 3-5 éves gyakorlat. Vállalati lakásról gondoskodunk. Közelebbi tájékoztatást az alábbi cí­men nyújtunk: Jednotné roľnícke družstvo „Mier“ v Jabloňové nad Turňou so sídlom v Hrhove, okres Rožňava. ÚF-141 KÖSZÖNTŐ ■ A drága jő szülőknek és nagyszü­lőknek. Szepesi Józsefnek és feleségének. Molnár Erzsébetnek Abafára (Abov- ce) 68., illetve 60. születésnapjuk al­kalmából szívből gratulálnak, sok örö­met, boldogságot és hosszan tartó bol­dog életet kívánnak gyermekeik, menyük, vejeik, vala­mint unokáik, Tímea, Henrietta, Szi­lárd, Renáta és a kis Lea, akik sok puszit küldenek a nagyszülőknek. Ú-2379 ■ Vankó Árpádnak Taksonyba (Matúškovo). a jó édesapának 70 szü- lelésnapja alkalmából szívből gratu­lálnak fia, Árpi, menye, Kati, unokái, Kati- ka, Zsuzsika és Árpika, akik sokszor csókolják. Ú-2594 köszönetnyilvánítás ■ Hálás szívvel mondunk köszöne­tét a kedves testvé­reknek, rokonok­nak, barátoknak. ismerősöknek, szomszédoknak. a falu lakosságá­nak, akik 1982 de­cember 11 -én elkí­sérték utolsó útjára a éli (Tomášov) temetőbe a felejthe­tetlen, drága jó férjet, édesapát és nagyapát, Machán Gyulát, aki 66 éves korában, hosszú, súlyos betegség után elhunyt. Külön köszöne- tünket fejezzük ki a CSEMADOK helyi szervezetének, a kertbarátok szerve­zetének, a nyugdíjasok szervezetének, a polgári ügyek testülete vezetőségé­nek és mindazoknak, akik koszorúik­kal, virágaikkal és vigasztaló Száváik­ká enyhítették mély fájdalmunkat. A gyászoló család Ú-2592 ■ Hálás szívvel mondunk köszönetét minden kedves rokonnak és ismerős­nek, akik 1982. 11. 21-én elkísérték utolsó útjára a kútniky temetőbe drága jó édesanyánkat, özv. Nagy Vincénét. Külön köszönjük a polgári ügyek testü­lete tagjainak a szép búcsúztatást, a sok virágot és a koszorút. Gyászoló gyermekei, unokái és déd­unokái Ú-2605 ■ Hálás szívvel mondunk köszöne­tét a kedves roko­noknak. szomszé­doknak. ismerő­söknek és a helyi tűzoltószervezet tagjainak, akik j 1982. december 16-án elkísérték utolsó útjára az úszori (Kvetoslavov) te netöbe a drága édesapát, Telekes Sándort örökké gyászoló felesége, gyerme­kei. menyei, vejei. unokái és déd­unokái Ú-2615 ■ Életünk legfáj­dalmasabb napja marad 1982 |anuár 1 -e. Ezen a napon, életének 53. évé­ben ragadta el vá­ratlanul. búcsúszó nélkül a kegyetlen halál a szeretett férjet. édesapát, nagyapát, testvért. apóst és vöt. Bankó Jánost (Buzitka — Dóra). Akik ismerték és szerették, emlékezze­nek rá szeretettel ezen a számunkra nagyon fájdalmas és örökre feledhetet­len szomorú évfordulón. örök emlékét őrző felesége, Irma. három gyermeke. Marika. Janika. Lacika, veje. Miki. menyei. Manka és Zdenka, valamint a nagyon szeretett unokák. Pétiké. Mikiké. Atika. Bo- riszko. Beátka és a drága kis Laci­ka Ú-2540 ■ 1982. december 26-án volt egy éve annak, hogy a drága apa. Hegedűs Sándor (Zlatná na Ostr.) elhunyt. Akik ismerték és szerették, emlékezzenek rá ezen a szomorú év­fordulón. örök emlékét őrző leánya, Irén és veje. László Ú-2598 ■ Fájó szívvel, könnyes szemmel és soha el nem múló szeretettel emlékezünk a drá­ga jó fiúra, testvér­re. és sógorra. ifj. Hadacs Dénesre (Ohrady) akinek szíve 1979. december 21-én örökre megszűnt dobogni Akik ismer­ték és szerették, gondoljanak rá szere­tettel. és szenteljenek emlékének egy néma pillanatot ezen a szomorú, har­madik évfordulón. Jóságát, soha el nem múló emlékét szívükben őrző szü­lei, testvérei és sógorai. Ú-2603 ■ Fájó sziwel emlékezünk 1981. december 31 -re Ezen a napon, éle­tének 75. évében örökre eltávozott szerettei köréből a drága jó férj. édesapa, após és nagyapa. Hegedűs Gyula (Ohrady - Csallóközkürt) Akik ismerték és szerették, szentelje­nek emlékének egy néma pillanatot a számunkra oly szomorú első évfor­dulón. Emlékét örökké őrző felesége, lá­nya. fia. veje. menye és unokái. Ú-2616 ■ Életünk legfáj­dalmasabb napja marad 1982. január 1-e. Ezen a napon. 59, éves korában távozott szerettei köréből a jó férj. édesapa, nagyapa. Kekes Imre (Zétény - Zatín, trebišovi járás). Akik ismerték és szerették, szentelje­nek emlékének egy néma pillanatot ezen a számunkra oly szomorú évfor­dulón. Emlékét őrző felesége, gyermekei. Zsuzsa, Marika, Sára, Imre és Jó­zsef veje, Laci két unokája, Zsolt és Lacika, valamint násza és nász­asszonya Ú-2617 ÚJ SZÚ 6 1982. XII. 29. ÄLLÄS MEGEMLÉKEZÉS

Next

/
Oldalképek
Tartalom