Új Szó, 1982. december (35. évfolyam, 285-310. szám)

1982-12-27 / 306. szám, hétfő

ÚJ szú 3 1982. XII. 27. Az emberek szavára hallgatva Egyéni érdekeltség és kollektív szellem Eredményesen dolgozó közösség Miloslav Mráz mérnök a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola elvégzé­se után került a Malackyi Katonai Erdő- és Mezőgazdasági Vállalat­hoz. Egy kis gyakorlat után rábíz­ták a mezőgazdasági termelés irá­nyítását. Kezdetben elég sok ne­hézséggel küzdött, de lassan megismerte az embereket és a termelési feltételeket. Ladislav Molnár erdészmérnökkel és a ve­zetőség többi tagjával együtt kö­zösen határozták meg a növény- termesztés fejlesztését olyan irányban, hogy az fedezze az ál­lattenyésztés szükségleteit és a termelés folyamatos legyen. Visszatekintve a megtett útra elmondotta, hogy erőfeszítéseik eredménnyel jártak. Sohasem vol­tak elégedettek, és mindig arra törekedtek, hogy a termeléshez tartalékuk is legyen. Tavaly a siló- kukorica és takarmányfélék hek­tárhozama elég nagy volt, mégis lekaszálták a füvet mintegy 150 hektár erdei tisztáson is. A tárolt takarmány minősége megfelel a követelményeknek. Ezt állapítot­ta meg a Veľká Bystŕice-i körzeti laboratórium, ahová a napi takar­mányadagok meghatározása cél­jából küldik be a mintát. Ez az együttműködés lehetővé teszi a tömeg- és az abraktakarmány gazdaságos felhasználását. A pontos kimutatások alapján egy liter tej előállításához 24 deka­gramm, egy kilogramm marhahús előállításához pedig 1,70 kilo­A kassai (Košice) sörgyártás­nak több évszázados hagyomá­nya van, jóllehet a jelenleg üze­melő sörgyárat ,,csak“ 125 éve alapították. A városi közigazgatás legrégibb bejegyzései szerint már a 15. században is voltak itt sör­főzdék. Az egyik 1514-ből szár­mazó levéltári okirat említést tesz a sörfőzők cégéről, melynek ab­ban az időben legalább tíz tagja volt. Egy másik, jóval későbbi ok­irat szerint Ján Bayer 1857-ben alapított sörgyárat az akkori Flóri­án utcában. Ebben a sörgyárban más adatok szerint 1902-ben 21 000 hl sört főztek. Ez a meny- nyiség évről évre nőtt, 1913-ban elérte az 55 000, egy évvel ké­sőbb pedig a 80 000 hektolitert. A sörárpát a környék falvaiban gazdálkodó földművesek szállítot­ták, a komlót azonban Erdélyből és Nyitra környékéről szerezték be. A harmincas évek elején az előállított sör mennyisége roha­mosan csökkent, 1933-ban már csak 36 270 hektolitert gyártottak. Újabb fellendülésre már csak a felszabadulás után került sor. A szovjet hadsereg 1945. janu­ár 19-én szabadította fel Kassát, s néhány héttel később, február 17-én már az 5-tagú üzemi bizott­ságot is létrehozták a gyárban, amely később 7-tagúra bővült. A gyártást 1945 októberében újí­tották fel, s az év végéig 10 000 hektoliter sört készítettek. A hábo­rús károk felszámolása után az üzemegységek fokozatos korsze­rűsítésével 1952-ben csaknem 250 000 hektoliterre, 1965-ben pedig 360 000 literre növelték a termelést, amely 1981 -ben meg­közelítette a négyszázezer hekto­litert. A hetvenes évek kezdetéig csak hazai fogyasztásra termel­tek. Először 1974-ben szállítottak külföldre, mégpedig 5866 hektoli­tert, s ezt a mennyiséget két év alatt csaknem a tízszeresére, 56 596 hektoliterre növelték. Az utóbbi években a kiviteli termelés évi 63 ezer hektoliter körül állan­dósult, s ez elsősorban a szocia­lista országokba irányul. Korábban*malátagyártó részle­ge is volt a sörgyárnak, 1975-ben azonban a malátagyártást teljesen beszüntették. Gyors ütemben nö­vekedett azonban a 13 %-os sör gyártása, mégpedig az 1963-as 12 157 hektoliterről az 1978-as 114 953 hektoliterre, s 1981 -ben már 135 941 hl 12 %-os sört gyár­tottak. Ugyancsak gyorsan növel­ték a palackozott sör gyártását is, amelyből 1970-ben 154 642 hek­toliter, 1976-ban pedig már gramm abraktakarmány szüksé­ges. Az ágazatvezető szerint való­színű, hogy a takarmánykeverő üzembehelyezése után még tovább csökken az abraktakar- mány-felhasználás, mert a jó mi­nőségű tömegtakarmány pótolja annak egy részét. A múlt évi feladatokat értékelve elmondotta, hogy megközelítőleg 40 ezer liter tejet, három és fél tonna húst adtak el terven felül. A tejért jó pénzt kapnak, mert zsírtartalma 3,8-4,7 százalék. A hús minőségében sem találnak kifogást a felvásárlók. Amikor az eredményeket elem­zik, többször is említi az emberek kezdeményezését, lelkiismeretes munkáját. Állandóan tökéletesítik a már meglévő berendezéseket. Az egyedi ketreces nevelési mód­szer némi módosítással bevált, az elhullás még az egy százalékot sem éri el. Száz tehéntől 101 bor­jút választanak el. A gondozók és a fejők javasol­ták, hogy a módosított K-174-es rostélypadlózatú istállóból, amikor csak lehet, tereljék a kifutókba a teheneket. Megfogadták a taná­csot, és olyan feltételeket terem­tettek, hogy a tehenek az év nyolc hónapjában a szabad levegőn tar­tózkodnak. így jobban bírják a ros­télyon való állást, lábuk nem megy olyan gyorsan tönkre, mint koráb­ban, amikor állandóan az istálló­ban voltak. A svédasztalról korlát­lan mennyiségben fogyaszthatják 206 840 hektoliter készült. Mindez azt bizonyítja, hogy igyekeznek maximális mértékben a fogyasztói igényekhez igazodni, s a műszaki fejlesztést is ilyen irányban végez­ték. Jelenleg három palackozó gépsorral rendelkeznek, ebből kettő 15 ezer palackot tölt meg óránként, az egyik pedig 22 ezret. A folyamatos termelés egyik alapvető feltétele a szakképzett dolgozók stabilizálása. Ennek ér­dekében a vállalat jelentős össze­geket folyósít házépítési és lakbe­rendezési kölcsönökre, s a dolgo­zók egyéb szociális igényeinek ki­elégítésére. A szocialista munka­brigádok mozgalma már a hatva­nas években elkezdődött. Jelen­leg már 9 szocialista munkabrigád dolgozik a gyárban, összesen 136 taggal. Három brigád már ezüst­jelvényes. A kassai sörgyár alapításának 125. évfordulója alkalmából az SZSZK mezőgazdasági és élel­mezésügyi minisztere a feladatok sok éves sikeres teljesítéséért a tömegtakarmányt, a Mellotte 9 típusú fejőházban viszont már a fejők a tejelékenység szerint adagolják az abraktakarmányt. Zuzana Ôelcová, Ľudovít Šafránek és Alojz Adamčik ügyel arra, hogy az állatok hozam szerint kapják az abrakot. Az ágazatvezető többször is megismétli, azért fejlődött jól az állattenyésztés, mert mindig hall­gatott a dolgozók szavára. Még azokéra is, akik már nyugdíjba vonultak. Anna Michalkovičová és Cecília Blažičková volt fejőnőnk például szabad idejükben is be­néznek az istállóba, és ha valamit nem találnak rendben, bizony szó­vá teszik. Ezek a dolgozók, akik három évtizedig fejték a tehene­ket, nemcsak bírálnak, ha kell se­gítenek is. Dolgoznak, ha valaki megbetegszik, vagy szabadságra megy, intézni valója akad, esetleg más okból marad távol. Ha hívják őket, jönnek a táboriskói szarvas- marha-telepre. A tervszerű munka után meg­születtek az első eredmények a szarvasmarha-tenyésztésben. Az ágazatvezető úgy véli, hogy a beosztottak jó munkájára szá­mítva a jövőben jóval több üszőt nevelhetnek és több tehenet tart­hatnak. Még gazdaságosabbá válhat a termelés, és lényegesen több tejet, húst adhatnak el. BALLA JÓZSEF díszoklevélben részesítette a dol­gozók kollektíváját. Štefan Junas mérnök, a Szlovákiai Sör- és Ma­látagyárak vezérigazgatója a szakágazati szakszervezeti bi­zottsággal együtt az üzem 22 dol­gozóját részesítette a termelési­gazdasági egység legjobb dolgo­zója, illetve érdemes dolgozója címmel járó kitüntetésben. A jubi­leumi ünnepség alkalmából a sör­gyár dolgozói újabb kötelezettség­vállalásokat fogadtak el, amelyek elsősorban minőségi feladatokat tartalmaznak. Ebben az évben az alkoholmentes üdítőitalok, s a szódavíz gyártása is a sörgyár hatáskörébe került, s ez tovább növeli a dolgozók felelősségét a lakosság sörrel és üdítőitalokkal való ellátásában Kelet-Szlovákia ipari központjában. A jubiláló üzem dolgozói az eddig elért ered­ményekhez hasonlóan a megnö­vekedett feladatokat is sikeresen akarják teljesíteni. A tél beköszönte az idén nem lepte meg különösebben a lénárt- falvi (Len árt ovce) Vörös Csillag Efsz dolgozóit, hiszen már hetek­kel az első hóesés, a tartós fagyok beállta elótt végeztek az őszi beta­karítási, talaj művelési és vetési munkákkal. Az élet, persze, ezt követően sem állt meg a Sajó- menti gazdaságban, legfeljebb a munkakörülmények változtak. A műhelyben dolgozók számára különösen fontos időszak az év utolsó hónapja, hiszen december általában a gépjavítások kezdetét jelenti.- Hála a kedvező időjárásnak, az idén némi időelőnnyel fejeztük be az őszi munkákat - állapítja meg elégedetten Pásztor Sándor, a javítóműhely hattagú szocialista munkabrigádjának vezetője - és ezt most kamatoztatni szeretnénk. A traktorok egy részét már novem­berben szemügyre vettük, s eze­ken elvégeztük a kisebb karban­tartást és javítást, s ugyancsak nagy figyelmet fordítottunk a gé­pek téli konzerválására is. Decem­ber elején aztán teljes lendülettel munkához láttunk, hogy nyugodt lelkiismerettel várhassuk a február végén esedékes géppark-szem- lét, s természetesen a tavaszi munkákat is.- A kis közösség szempontjából eredményes volt a most elköszö­nő esztendő is?- Azt hiszem, egyértelmű igen­nel válaszolhatok. A gyakori alkat­részhiány ellenére télen jól haladt a munka, önerőből oldottuk meg például a Škoda traktorok 3 se­bességváltójával kapcsolatos gondunkat, hogy egy másik trak­tortípusét tettük erre alkalmassá, s ugyancsak gazdaságon belül ta­láltunk megoldást a Christal típusú traktorok alkatrészeinek pótlására is. Azon túl, hogy minden számba- vett gépet megjavítottunk, szerény számításaink szerint alkatrésze­ken legalább 25 ezer koronás összeget takarítottunk meg. Az említetteken kívül Juraj Ka­rola brigádtaggal együtt ebben az időszakban valósítottuk meg egy újítási elképzelésünket, melyet ké­sőbb javaslatként is elfogadtak az illetékes járási szervek. Újításunk lényege, hogy a gaz­daságainkban használatos földsi­mító két szárnyára állítható csúsz- tatót szereltünk fel, s ez lehetővé tette, hogy közvetlenül a hóolva­dás után munkához láthattak talaj­művelő gépeink. Az újítás legna­gyobb haszna abban van, hogy a szokásosnál mintegy három­négy nappal korábban lehet meg­kezdeni a magágykészítést, ami később nagy előnyt jelent a sok tennivaló miatt. A módszert már nemcsak mi, hanem a szomszé­dos gazdaságok is alkalmazzák, s természetesen örülnénk általá­nos elterjesztésének is. Elmúlt esztendei munkánk eredményesnek tekinthető olyan szempontból is, hogy a fontos nyári és őszi csúcsmunkák idején nagyfokú volt gépeink üzembiz­tonsága, még a saját készítményű alkatrészekkel is jól bírták a meg­terhelést. Az aratás idején például egyetlen kombájnunk sem hibáso­don meg komolyabban, pedig há­rom brigádtagunk a hagyományos nemzetközi együttműködés kere­tében részt vett a kiskörei Mgtsz aratási munkáiban is. Nem volt komolyabb zökkenő az ősz folya­mán sem, amikor a keményre szá­radt talaj igencsak igénybe vette gépeinket. Ondrej Karola, aki egyike volt a vendégkombájnosoknak, immár másfél évtizede van a járási kom- bájnos-verseny élmezőnyében. Tavaly és tavalyelőtt pedig éppen ö került ki győztesen gépkategóri­ája küzdelméből.- Az idén öcsémmel együtt, aki szintén gépjavító - vadonatúj E-512-es típusú arató-cséplőn dolgoztunk, így érthetően előnyös helyzetben voltunk legtöbb vetély- társunkkal szemben. Ám az is igaz, hogy korábban sem ácso- rogtunk aratás idején. A kombájn teljesítménye szerintünk ugyanis mindig a javítóműhelyben dől el, ezért javítására igen nagy figyel­met fordítottunk ezúttal is. Jól kia­lakult gyakorlat a mf' gazdasá­gunkban, hogy a gépjavítók általá­ban saját maguk dolgoznak a kombájnokon, így aztán tulaj­donképpen mindenki saját sikerei­nek kovácsa. Ez olyan egyéni ösz­tönző erő, ami nem sérti a kollekti­vizmus alapelveit brigádon belül sem, sőt egyenesen kiegészíti azt. Jó példa erre az idei aratás sima lefolyása, s végsó soron az ágazat eredményessége is. A lénártfalvi javítóműhely szo­cialista munkabrigádja tíz évvel ezelőtt alakult. Tagjai Juraj Karola, Ján Hrusška, Jacso Elemér, Lász­ló Géza, Pásztor István - Pásztor Sándor vezetésével elnyerték a mozgalom ezüstjelvényét, s jó irányban haladnak a legszebben csillogó jelvény elnyeréséhez ve­zető úton is. HACSI ATTILA VLADIMÍR DOLEŽAL A csehországi építőiparban egyre jobban tért hódít a manipulátorok alkalmazása. Ezzel könnyítik a munkát a Rakovnicei Kerámiaipari Művekben is, ahol a csempegyártásban veszik nagy hasznát. Segítsé­gével továbbítják például az égetett csempét a glazúrozó gépsorra, és más műveleteknél is kihasználják. A felvételen Janina Kulanicová kezeli a manipulátort, amely 5 dolgozó munkáját helyettesíti. (Felvétel: ČTK - Petr Matička) Új rézbányát nyitottak Szerbiában A szerbiai Bor közelében Veliki Krivelj-ben nyíló új vörösrézbánya próbaüzemelését ez év novembe­rében kezdték meg. Az üzemelés első szakaszában - amelynek előkészítése során hétmilliárd dínáros beruházást va­lósítottak meg - a bánya éves termelése nyolcmillió tonna vörös­A Nemzetközi Kereskedelmi Központ Négy évvel ezelőtt 1978 szep­temberében kezdte meg működé­sét a Német Demokratikus Köztár­saság fővárosában, Berlinben a Nemzetközi Kereskedelmi Köz­pont. Életre hívását a világ legtöbb országával egyre szorosabbra fű­ződő gazdasági kapcsolatok ápo­lása tette szükségessé. A központ több mint száz euró­pai, amerikai, ázsiai és közel-kele-i ti cég képviseletének nyújt kiváló, munkalehetőséget. A kereskedel­mi és tudományos-technikai tevé­kenységet a húszezer négyzetmé­tert meghaladó alapterületű épület korszerűen felszerelt helyiségei szolgálják. A külföldi cégek irodái mellett tanácstermek, tárgyaló- és kiállító helyiségek állnak rendelke­zésre. Helyet kaptak az épületben réz érc lesz. Ezenkívül évi 240 000 tonna pirit-, 56 000 tonna magnezit- és 250 tonna molibdén- koncentrátum kinyerésére is szá­mítanak. Az érckészletek jelentősek: a szakemberek becslése szerint 500 millió tonna rézércet rejt a bá­nya mélye. a legfontosabb hazai cégek képvi­selői is. A központban négy év alatt kül­földi vállalatok kétezer különböző rendezvényére került sor. A külön­féle összejöveteleken több mint ötvenezer bel- és külföldi üzletem­ber vett részt. A ház természetesen nemcsak az itt működő cégek rendelkezé­sére áll, mások is igénybe vehetik piaci közvetítéseit, szolgáltatásait. A-kereskedelmi „jószolgálatok“ mellett a fiatal intézmény nagy előnye, hogy munkája révén a kül­földiek egyre jobban megismer­kedhetnek az NDK gazdasági eredményeivel, ami egyenes út a további jó üzletkötésekhez. (BUDAPRESS) Jubiláló sörgyár a számok tükrében

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom