Új Szó, 1982. november (35. évfolyam, 259-284. szám)
1982-11-13 / 270. szám, szombat
A béke fáradhatatlan harcosa volt ÚJ szú 5 1982. XI. 13. Béke, háborúk nélküli, emberhez méltó élet, barátság, bizalom - ezek a szavak gyakran hangzottak el Leonyid Brezsnyev beszédeiben. Számtalan tanújelét adta, milyen mélyen átérzi azt a hatalmas felelősséget, amelyet korunkban a nukleáris katasztrófa elkerüléséért vívott küzdelemben az SZKP és a szovjet állam élén vállalt. Leonyid Brezsnyev életút- ján a legközvetlenebb tapasztalatból tudta meg, mi a háborá. Átélte annak borzalmait, de részese volt annak a nagy győzelemnek is, amely lehetővé tette az államok, az emberek közötti kapcsolatok új alapokra, a békés egymás mellett élés alapjaira helyezését. Leonyid Brezsnyev, mint a béke fáradhatatlan harcosa, kiemelkedő érdemeket szerzett a nemzetközi feszültség enyhítésében, a népek közötti barátság erősítésében, az SZKP XXIV. kongresz- szusán elfogadott, s a XXV. és XXVI. pártkongresszuson továbbfejlesztett békeprogram. következetes megvalósításában. Ez a békeprogram hatotta át Leonyid Brezsnyev egész nemzetközi tevékenységét, s napjaink szovjet külpolitikájának meghatározó elemévé vált. „Több mint negyedszázada immár, hogy az emberiség megszabadult a világháború borzalmaitól. A szovjetek országa, a szovjet külpolitika nagymértékben hozzájárult a népeknek ehhez a történelmi jelentőségű vívmányához. Nem szűnt meg azonban az új világháború veszélye. Megakadályozni azt, hogy ez a veszély realitássá váljon - ez valamennyi békeszeretö állam életbevágó fontosságú kötelessége. Az imperializmus agresszív politikájával a Szovjetunió szembehelyezi a béke aktív védelmének és a nemzetközi biztonság megszilárdításának a politikáját... A nemzetközi politikában az SZKP Központi Bizottságának egész gyakorlati tevékenysége e cél elérésének van alárendelve“. (Az SZKP XXIV. kongresszusán, 1971 márciusában elhangzott beszámolóból) Amikor az imperialista erők a békeoffenzívától visszaszorítva elhatározták, hogy fokozzák felforgató és békeellenes akcióikat, s az enyhülés eredményeinek felszámolását tűzték ki célul - támadásaik legfőbb célpontja épp a Szovjetunió volt, akkor az SZKP XXVI. kongresszusán 1981-ben megalkotta a nyolcvanas évekre szóló békeprogramját. „A jelenlegi nemzetközi helyzet újabb, további erőfeszítéseket követel, hogy kiküszöböljük a háborús veszélyt és megszilárdítsuk a nemzetközi biztonságot... A kongresszus, figyelembe véve a nemzetközi helyzet komolyságát, konkrét programot terjeszt elő a béke megszilárdítására... Pártunk és a szovjet kormány fáradhatatlanul azért fog dolgozni, hogy a program valóra váljon... Mindent meg kell tenni azért, hogy gátat emeljünk a korlátlan fegyverkezés és a katonai kalandok híveinek útjába. Mindent meg kell tenni azért, hogy biztosítsuk az emberek jogát az élethez, s ebben senki sem húzódhat félre, senki sem lehet közömbös.“ (Az SZKP XXVI. kongresszusának beszámolójából) Leonyid Brezsnyev igen széles körű tevékenységet fejtett ki a béke, a nemzetközi enyhülés, a leszerelés érdekében. Különleges jelentőséget tulajdonított a tőkés világ vezető hatalmával, az Egyesült Államokkal való rendezett kapcsolatoknak. A hetvenes években lezajlott szovjet-amerikai tárgyalások eredményei kedvezően hatottak az egész nemzetközi légkörre, s így az enyhülési folyamat egyik meghatározó tényezőivé váltak. Ezek az eredmények nem utolsó sorban a Szovjetunió, s személy szerint Leonyid Brezsnyev türelmének, kitartásának, józanságának köszönhetők. A szovjetunió nevében Leonyid Brezsnyev írta alá az USA elnökével a hadászati fegyverek korlátozásáról szóló első és második megállapodást - a SALT-szerződése- ket, valamint a k«t ország kapcsolatait szabályozó alapelveket. Még emlékezetünkben él, hogy a szovjet külpolitika Leonyid Brezsnyev irányítása alatt mekkora erőfeszítéseket tett az európai biztonsági és együttműködési értekezlet összehívásáért és sikeres befejezéséért. Ez érthető, hisz Európán két világháború söpört végig, s a legnagyobb szenvedéseket a szovjet népnek okozta. Amikor 1975. augusztus 1-én a helsinki Finlandia palota hosszú asztalánál 35 ország legfelsőbb szintű vezetője - köztük Leonyid Brezsnyev - kézjegyével látta el az európai biztonsági és együttműködési konferencia Záróokmányát, az a legjelentősebb eseménye volt a világnak, amely pozitívan hat a nemzetközi helyzet alakulására. „Mi, az európai biztonsági és együttműködési konferencia zárószakaszának résztvevői érzékeljük ennek az eseménynek különleges jellegét és politikai horderejét... A tanácskozás eredményeihez olyan várakozások és remények fűződnek, amilyenekre a háború utáni idők közismert együttes szövetségesi döntéseit követő időszakban egyetlen kollektív akció sem jogosított fel... Azért gyűltünk össze Helsinkiben, hogy közös erővel olyan kontinenssé változtassuk Európát, amely mindörökre megszabadul a háborús megrázkódtatásoktól.. (A Záróokmány aláírása alkalmából mondott Brezsnyev-beszédből) Az enyhülési politika eredménye volt az is, hogy Leonyid Brezsnyev számos nyugati országban tett - tehetett - látogatást. Ugyanakkor a nyugati vezetőkkel folytatott tárgyalásai minden alkalommal új lendületet adtak a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének, kölcsönösen előnyös együttműködésének. A szovjet párt és állam vezetőjeként látogatást tett az Egyesült Államokban, Franciaországban, NSZK-ban és másutt. Az európai helyzet szempontjából különösen fontos volt, hogy a Szovjetunió rendezte kapcsolatait az NSZK- val, s Bonnal és Párizzsal egyaránt megkülönböztetett viszonyt alakított ki. Leonyid Brezsnyev tárgyalásai Willy Brandtal, Helmut Schmidttel, Giscard D’Estaing-nel még akkor is eredményesek voltak, amikor a hetvenes évek vége felé az Egyesült Államok eltért a helsinki Záróokmány szellemétől és hasonló magatartást követelt szövetségeseitől is. Az utóbbi években mind nagyobb szükség volt - és van ma is - az antiimperialista, haladó erők összefogására. Leonyid Brezsnyev tudatában volt ennek, s nemzetközi tevékenysége arra irányult, hogy mind szorosabban összefonódjon a békéért, az enyhülésért és a társadalmi haladásért vívott harc. Leonyid Brezsnyev egész életútja mutatta, hogy mindenkor a szocialista közösség összeforrottsága, a forradalmi erők egységes fellépése erősítésére fordította a legnagyobb figyelmet. Fontos, felelős tisztségeiben fáradhatatlanul tevékenykedett a testvéri országok internacionalista együttműködésének elmélyítésén a Varsói Szerződés, és a KGST keretén belül. Az SZKP KB, a Legfelsőbb Tanács és a kormány nevében Leonyid Brezsnyev számos alkalommal terjesztett elő nagy fontosságú javaslatokat a leszerelés, a, fegyverzet korlátozása, ellenőrzése érdekében. A szovjet indítványok felölelik a nukleáris leszerelés problémáit, felszólítanak valamennyi tömegpusztító fegyverfajta és a velük folytatott kísérletek betiltására, ráirányítják a figyelmet az űrfegyverkezés veszélyeire. Az elmúlt évek szovjet békejavaslatainak sorából kiemelkedik az a kötelezettségvállalás, hogy a Szovjetunió nem vet be elsőként atomfegyvert. ,,A szovjet állam, attól a törekvéstől vezérelve, hogy minden tőle telhetőt megtegyen a népeket fenyegető nukleáris pusztulás veszélyének elhárításáért, hogy végső soron kiküszöböljék ezt a veszélyt az emberiség életéből, ünnepélyesen kijelenti: a Szovjetunió azt a kötelezettséget vállalja magára, hogy nem alkalmaz elsőként nukleáris fegyvert...“ (Az ENSZ-közgyűlés 2. leszerelési ülésszakához intézett Brezsnyev-üzenetböl) Leonyid Brezsnyev vezetésével a Szovjetunió természetesen a világ különböző térségeiben kialakult feszültség enyhítésére is törekedett, s messzemenően igyekezett figyelembe venni az egyes államok érdekeit. Számos interjújában, az államfőkkel folytatott találkozói során elhangzott pohárköszöntőiben, a Taskentben és Bakuban, valamint a szovjet szak- szervezetek és a Komszomol kongresszusán elmondott beszédeiben mélyrehatóan elemezte a nemzetközi helyzetet, s ennek megfelelően tett javaslatokat például az észak-európai atommentes övezet létrehozása kérdésében, az ázsiai, az indiai-óceáni, a közel-keleti problémák megoldására. „Ma olyan a nemzetközi helyzet, hogy aggodalommal nézhetünk a nemzetközi kapcsolatok egész további fejlődése elébe. Az USA és néhány NATO-szö- vetségese mindent elkövet, hogy rontsa a nemzetközi légkört. Nyugat-Európát az új amerikai rakéták kilövőállásává akarják tenni, villámhárítóvá, amely az esetleges konfliktusban magára vonná az ellencsapást. A nemzetközi kapcsolatok alakulásában most válaszúthoz értünk. A Szovjetunió továbbra is szilárdan és tántoríthatatlanul a tartós békére és valamennyi állam békés, kölcsönösen előnyös együttműködésére törekszik. .. A jövőt azonban nem a korlátlan fegyverzethalmozásban látjuk, hanem abban, hogy ésszerű megállapodást kössünk a másik féllel a katonai szembenállás szintjének csökkentéséről. ..“ (A szovjet szakszervezetek idén márciusi kongresszusán elhangzott Brezsnyev- beszédből) Az államok közötti politikai párbeszéd mellett Leonyid Brezsnyev nagy jelentőséget tulajdonított a kelet-nyugati gazdasági együttműködésnek. A gazdasági megállapodásokat méltatva 1979-es választási beszédében kiemelte: „Ezek a szerződések Kelet és Nyugat sajátságos közös beruházásai az egyetemes béke megőrzésének és megszilárdításának fontos és kölcsönösen előnyös vállalkozásában.“ Többször figyelmeztetett arra, hogy az értelmetlen fegyverkezés nagy erőket von el a gazdaságtól, mindig olyan megállapodásra törekedett, amelynek nyomán a katonai kiadások helyett gazdasági fejlődés kerülhetne előtérbe. Ugyanakkor -afelől sem hagyott kétségeket, hogy a Szovjetunió mindent megtesz saját és szövetségesei biztonságának védelme érdekében. Leonyid Brezsnyev egész életét annak szentelte, hogy a világon mindenki tudatosítsa: az emberiség legnagyobb, elidegeníthetetlen kincse a béke, amely a világ boldog, szabad és társadalmilag igazságos jövőjének alapvető feltétele. Következő szavai ugyan 1974-ben, Nixon amerikai elnökkel való találkozója során hangzottak el, ám máig is érvényesek és Leonyid Brezsnyev hitvallásaként is felfoghatók: „Az emberiség évszázadokon át e jelszó jegyében óvta biztonságát: ha békét akarsz, készülj a háborúra. Az atomkorszakban nagy veszélyt vállal magára az, aki ehhez tartja magát. Az utóbbi években azonban bolygónkon olyan óriási fegyverarzenál gyü- lemlett fel, hogy többszörösen elpusztíthatná a földi életet. Mivel mi tisztában vagyunk ezzel a veszéllyel, azt mondjuk és újra csak azt mondjuk: ha békét akarsz, folytass békepolitikát, harcolj ezért a politikáért.“ Két áláírás a SALT-II szerződés alján Leonyid Brezsnyev a XXIV. kongresszuson ismerteti az SZKP békeprogramját Kézjegyével látja el a helsinki Záróokmányt Brezsnyev és Nixon Moszkvában A szovjet küldöttség élén a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülésén
