Új Szó, 1982. november (35. évfolyam, 259-284. szám)
1982-11-03 / 261. szám, szerda
w. Jobb, komplex felkészüléssel Nagyobb takarmánykészletek - jobb tejhozamok A liptói földművesek a 7. ötéves tervidőszak második évének küszöbét azzal az elhatározással lépték át, hogy javítják eredményeiket, különösen a növénytermesztésben. Erőfeszítéseik azonban nem minden szakaszon hozták meg a várt eredményt. Noha egyrészt gazdag burgonyatermésről adhatnak számot, tejeladási tervük teljesítése már nem érdemel dicséretet. Járásunk földművesei a tervhez viszonyítva mintegy 600 ezer liter tej eladásával maradnak adósak az idén. Ezzel a helyzettel számos elemzésben foglalkoztunk, és több intézkedés is született javítására. A takarmányozási nehézségek, részben pedig az állategészségügyi munkák és a törzstenyésztés kihasználatlan tartalékai mellett azonban a lemaradás okai közé kell sorolnunk a mezőgazda- sági vállalatok saját fogyatékosságait is. Többek között azokra gondolok, amelyek a tömegtakarmányok nem kielégítő színvonalú biztosításában, a zootechnikusok és az állatgondozók munkájában nyilvánulnak meg. Sokat elárul az is, hogy termelési és eladási feladataik teljesítésében a járás egyes mezőgazda- sági vállalatai nagyon eltérő eredményeket érnek el, ami elsősorban a tavalyi tömegtakarmány-ter- melés színvonalával függ össze. A vállalatok fele az idén eddig több tejet termelt és adott el, mint tavaly, s a tejfelvásárlási tervet nemcsak teljesítik, hanem túl is teljesítik. Ezek közé tartozik többek között a liskovái földművesszövetkezet. Az ottani földművesek példamutató figyelmet fordítanak a tö- megtakarmány-termesztésre, az állomány felújítására, a takarmányok előkészítésére. Példamutató azonban vezető dolgozóik részéről az állatgondozókkal és a fejőkkel való törődés is. Tejeladási tervét így a szövetkezet az év kezdetétől folyamatosan teljesíti, s a te- henenkénti tejtermelésben járási viszonylatban az első helyen állnak. A kiváló takarmányozással, azzal, hogy az állatokat termelőképességüknek megfelelően differenciáltan takarmányozzák, elérték, hogy az év első kilenc hónapjában 87 370 liter tej eladásával túlteljesítették időarányos feladataikat. Jó tehenenkénti tejhozamot érnek el a Liptovská Osada-i Augusztus 29-e Efsz-ben is. Jól működik ebben a közös gazdaságban a komplex racionalizációs brigád. amely sikeres megoldásokat talál a nem hagyományos takarmányok hasznosítására. A már hagyományosan jó tejtermelők közé tartozik a Liptovský Ondrej-i földművesszövetkezet is. A feladatok teljesítésében kezdeménye- zően lépnek fel a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért versenyző brigádtagok, többek között a Mária Hrčová és a Jozef Boronč vezette kollektíva tagjai. Dicsérő szavak illetik a východnái, a smre- čanyi és a Liptovská Kokava-i földművesszövetkezeti dolgozókat is. Azok a vállalatok, melyek a háromnegyed év alatt nem teljesítették feladataikat, sőt, a múlt évi eredményeikhez viszonyítva gyöngébb eredményeket érnek el, nehéz időszaknak néznek elébe. Különösen a važeci szövetkezet marad le, hiszen az év első kilenc hónapjában 341 ezer liter tejjel maradtak adósak. Vagyis a járás adósságának 43 százaléka őket terheli! A szövetkezet dolgozói a múlt téli időszakban keletkezett lemaradásaiknak, a szervezetlenségnek érzik az utóhatását, és annak, hogy nem becsülték meg rétjeiket, legelőiket. Nem teljesítik tejtermelési tervüket a Hybei és a Pribylinai Efsz-ben, valamint a Liptovský Mikuláš-i Állami Gazdaságban, és a ludrovi, illetve a li- kavkai földművesszövetkezetben sem. Az a tény, hogy az év első kilenc hónapjában a vállalatonként tehenenkénti tejhozamban a legjobb és leggyengébb eredmény közötti különbség 1074 liter, semmivel sem magyarázható. Hasonló eltérések mutatkoznak egy- egy gazdaságon belüli részlegek tejtermelési eredményei között is. Ezeknek a kérdéseknek több figyelmet szentelünk, mégpedig segítségnyújtás formájában csakúgy, mint a vezető dolgozók kezdeményezésének, tettrekészsé- gének fejlesztésében. Az elfogadott és megvalósított intézkedések jó feltételeket jelentenek a jobb eredmények eléréséhez. Az irányító szervek - okulva az eddigi tapasztalatokból - fokozott figyelmet szenteltek a téli takarmánykészlet biztosításának. A télre készített takarmány minősége jobbnak mutatkozik, mint a tavalyi volt. A földmüvesszövet- kezetek és az állami gazdaságok szénaértékben számolva egy számos állatra 2,9 tonna tömegtakarmányt készítettek be. Intézkedéseket teszünk a készletek jobb hasznosítása végett, mégpedig főleg a jól kidolgozott takarmányozási tervek segítségével és a takarmánykészítési feltételek megteremtésével akarunk jobb eredményeket elérni. A közeli napokban járásunkban sor kerül a technika napjára, amelynek napirendjén mindenekelőtt a takarmány- ízesítési módok szerepelnek. Főleg a szalma hasznosítására összpontosítjuk az igyekezetet. Különös figyelmet fordítunk arra, hogy a téli időszakra meghatározott feladatokat ne csupán a technikusok, hanem az állatgondozók, a fejők és az etetők is ismerjék meg. A jó takarmányalapnak kedvezően kellene lecsapódnia az üszőnevelésben is, majd tejtermelésünk aránytalanul nagy idényjellegének kiküszöbölésében. A nyári időszakban a naponkénti tejeladás 150 ezer litert is kitett, ugyanakkor januárban és februárban 40 ezer literre csökken a naponként eladott tej mennyisége. Az üszőnevelésben több intézkedést foganatosítunk az állomány javítása érdekében. A tehéntenyésztés javításával kapcsolatos feladatok megoldása, a tehenek termelőképességének növelése, a tej minőségének javítása és a tejtermelés és -eladás egyenletessé tétele, valamint az abrak- és a többi takarmány észszerű felhasználása képezi munkánk mindennapi szerves részét. A hibáinkat elemezzük, és a tapasztalatok alapján szükséges intézkedéseket foganatosítunk. A mezőgazdasági vállalatok párt- szervezeteit arra ösztönözzük, hogy az elfogadott intézkedéseket nagyobb igényességgel teljesítsék, és tegyék intenzívebbé teljesítésük ellenőrzését is. A tehéntenyésztésben felmerülő fogyatékosságok felszámolására kihasználjuk a szakszolgáltatásokat is. Úgy vélem, hogy közös erőfeszítéssel, a tartalékok feltárásával, a kezdeményezés erőteljesebb kibontakoztatásával és az anyagi ösztönzéssel a liptói földművesek megbirkóznak a tejtermelési nehézségeikkel. JURAJ BOBOR, a Liptovský Mikuláš-i járási pártbizottság titkára KOMMENTÁLJUK Balesetmentesen! A tömegtájékoztató eszközök fekétekrónikájában sajnos mostanában is olvastunk őszi mezőgazdasági munkák végzése közben előfordult balesetről. Az ősz végleges baleseti statisztikája ugyan még nem készült el, hiszen a szántóföldi munkák is tartanak még s egyelőre abban is csak bízni lehet, hogy nem fordul elő több baleset, mint tavaly ilyenkor. Bár igazán megnyugató az lenne, ha egy sem fordulna elő... De vajon megelőzhetők-e egyáltalán a balesetek? Erre egyszerűen nem lehet válaszolni. Megelőzésükért tenni viszont lehet, sőt kell is! A mezőgazdasági üzemek a munkavédelmi előírások megismertetésére dolgozóikkal már az őszi felkészülés folyamán sort kerítettek. Hiszen röpke néhány hét alatt nagyobb teljesítményt kell nyújtaniuk, mint az őszt megelőző hónapokban összesen. A munkában pedig szinte az összes rendelkezésre álló gép részt vesz, tehát a balesetveszély is nagyobb, mint az év más időszakában bármikor. Amikor Sókszelőcén (Selice) jártunk, a gépesítő részleg nyolcvan dolgozójának a fele tartózkodott csak a műhelyben, a többiek a munkavédelmi technikus előadását hallgatták. A gépesítő részleg vezetője elmondotta, hogy a rendszeres előadásokon a vezetők felváltva oktatják a dolgozókat. Előtte azonban ők maguk is részesültek ilyen kiképzésben, s vizsgázni is kellett, hogy bizonyítsák, alkalmasak a tanultakat továbbítani beosztottjaiknak. Ehhez hasonló a helyzet minden mezőgazdasági üzemben. Sehol sem tűnik el a munka nagy lázában a gondoskodás középpontjából az ember. A bonyolultabb, több odafigyelést kívánó gépek berendezések kezelői járási, kerületi, országos szintű szemináriumokon vesznek részt. A munkavédelem anyagi feltételeinek a megteremtésére a gazdaságok egész évben gondot fordítanak. Országos viszonylatban évente mintegy 100 millió koronát költenek fül- és arcvédőre, szemüvegre, sisakra, kesztyűre, munkaruhára, gumicsizmára, bakancsra. Mindez együttvéve közrejátszik abban, hogy az utóbbi öthat évben, ha kismértékben is, de csökken a balesetek száma. Ez a csökkenés évi három-öt százalékos. Reméljük, hogy ez a javulás az idén sem torpan meg. A megelőzés hasznos eszköze az ellenőrzés is. A mező- gazdasági és élelmezésügyi minisztérium és a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége évente legalább egyszer országos méretű ellenőrzést tart, s bizony minden alkalommal számos fogyatékosságra derít fényt. Főleg a műszaki berendezések hibás üzemeltetése és a munkavédelmi eszközök használata terén. A műszaki hibák eltávolítására természetesen intézkedéseket tesznek, ám nem egyszerű érvényt szerezni a munkavédelmi eszközök használatának. Itt a meggyőzés, a következetes figyelmeztetés egymagában nem segít. Munkahelyi tapasztalatok, felmérések, minőségi vizsgálatok kimutatták, hogy a védőeszközök egy része nem felel meg az előírásoknak. S mivel nem elég ezt csupán megállapítani, a gyártásukra hivatottakat is figyelmeztetik. Orvoslás e tekintetben, sajnos, nem várható egyik napról a másikra. Ez nehezíti a munkavédelmi technikusok dolgát, akik viszont beosztásuknál fogva - a nagy munkák alatt éppúgy mint előtte - naponta szolgálják a munkavédelem ügyét. Ha kell, felelősségre vonási jogukkal is élnek, mert bizony felelőtlenek is vannak a becsületesen dolgozók népes táborában. Ha a műszaki ellenőrzést elmulasztó szerelőt megbírságolja, az ittas gépkezelőt eltiltja az aznapi vezetéstől, akkor munkatársaik életét, biztonságát is védi. KOVÁCS ELVIRA Szüret a szőlőhegyen Jó együttműködés a termelők és a felvásárlók között Az idén a komáromi járásban a tervezettnél jóval több szőlőt szüreteltek le a mezőgazdasági üzemek és vállalatok szőlőtermesztői. Volt és még van is mit szüretelni, hiszen az állami gazdaságok és az egységes földművesszövetkezetek több mint 1200 hektárnyi területen termesztik ezt az évezredek óta közkedvelt terményt. A járás borászati üzemei - Komáromban (Komárno) és Ógyallán (Hurbanovo) - nagyon jól felkészültek a felvásárlási idényre. Jozef Buranský mérnöktől, az Ógyallai Borászati Üzem vezetőjétől az iránt érdeklődtem, hogyan szervezték meg a szőlő felvásárlását. A vezető elmondta, hogy az üzem vezetősége még a szüret előtt összehívta a körzetbe tartozó valamennyi szőlőtermesztő vállalat, üzem vezetőit egy közös értekezletre. A közös megbeszélés alapján kidolgozták a szőlő felvásárlásának ütemtervét. Ebben azt is meghatározták, mely időszakban mennyit, milyen fajtát fognak szállítani a termelők a borüzembe. Az október 10-e körüli esők ugyan kicsit megzavarták az ütemterv megtartását, ám ezzel számoltak is, hiszen az őszi időjárás általában csapadékos szokott lenni. A lényeg azonban az, hogy habár a borászati üzem dolgozói többletmunkát is végeztek, a szőlőt termesztő üzemeknek az idén nincsenek értékesítési gondjaik a komáromi járásban. Jozef Buranský mérnök mindezekhez hozzátette:- A mezőgazdasági vállalatokból, üzemekből naponta 17 vagon szőlőt adtak el borászati üzemünkbe a termelők. Minden elismerésem a dolgozóinké is, akik nagyon felelősségteljes hozzáállást tanúsítottak az átvételnél és a feldolgozásnál is. _______________ KOLOZSI ERNŐ- Józsi bácsi, akkor ebédelhetünk, ugye - kérdezik az ötvennyolc éves vincellért, aki sildes sapkáját homlokába húzva, kopott táskáját szorongatva ül mellettem az avaron. Dél van. A diófa lombja sárgul-barnul az őszi napfényben. Lenn a völgyben, talán a szomszédos faluban most kondult meg a nagyharang.-A muzslai szőlő már az 1700-as években is ismert volt; Prága és České Budéjovice környékén úgy tudom, a legjobb borokkal vetekedett az itteni mézes fehér.- Azóta sok minden megváltozott - mondja Vajda József, a szövetkezet tapasztalt vincellére. - Az 1800-as években filoxera söpört végig a szőlőhegyen és attól fogva már csak vadalanyon éled meg a szőlő. És a nádfödeles pincékből is alig-alig van már. Pedig azokban sokkal jobban beérett a bor, mint a mai pincékben, mert a nád alatt nem ingadozik a hőmérséklet. Ott még nyáron sem melegedett föl a víz. Ahogy letettük, úgy vettük elő. Tudja, én egyenesen beleszü- lettem a szőlőtermelésbe. Apámnak és nagyapámnak is a szőlő volt a mindene, évről évre 30—40 árral dolgoztak. Tőlük tanultam meg, hogy minden szőlőből jó bor lehet, ha a gazdája szívét-lelkét beleadja a munkába. Persze, a bor ízét sok minden befolyásolja. A szőlőhegy fekvése, a talaj kötöttsége, a művelésmód és legfőképpen az időjárás. Ha nem kap sok napfényt és meleg esőt, megette a fene. Akkor még a legjobb szőlőből is csak gyenge minőségű bor lehet. Aztán a szüreten is sok múlik. Ha korán kezdik el, azzal is sokat ártanak a bornak. A szőlőt túléretten kell leszedni, s ennek októberben jön el az ideje.- Miroslav Petrechtől, a szövetkezet agronómusától tudom, hogy idén korábban, szeptember közepén kezdték el a szüretet. Errefelé talán gyorsabban érik a szólő?- Nem, dehogy is. Arról van szó, hogy 1963-tól egyre kevesebb a munkaerő, elszippantja a párkányi papírgyár és a határon túli viszkózagyár. Nekünk kevés emberünk marad, s azok között is sokan vannak, akiknek ott fenn a dűlőn szőlőjük van. És ugye, ha közeledik a szüret, először mindenki a sajátjára gondol.-És a fiatalok?-Azok szakmát tanulnak. Ide csak azok jönnek, akik kimaradnak az iskolából és sehol másutt nem tudnak elhelyezkedni. Két-három esztendőt töltenek el közöttünk, aztán tizennyolc évesen továbbállnak. Ha hiszi, ha nem, mindössze tizenöt aktív munkásunk van. És ennél többen már nem is nagyon leszünk. Sőt, három év múlva már csak hatan maradunk, mert a többiek nyugdíjba mennek. És bizony minél öregebb az ember, annál nehezebb a dolga. Ez a munka ugyanis nincs gépesítve. Hazánk nem gyárt szőlészeti berendezéseket: hébe-hóba Bulgáriából, Magyarországról, Lengyel- országból vagy az NDK-ból kapunk egy- egy gépet, de a legbiztosabb az, ha a saját kezünkkel fabrikálunk valamit.- Miroslav Petrech arról is beszámolt, hogy az olasz rizling idén kevesebbet termett, mint a korábbi években, hiszen csak 75-80 mázsa volt a hektárhozam. Állítólag öregek már a tókék, s még ebben az évben tizenkét hektárt újítanak majd fel.- Bizony a két héttel ezelőtti eső alaposan betett az olasz rizlingnek. De nem sok jót mondhatok a burgundi és a rajnai rizlingról sem, mert az is rosszul termett. Hiába, egyik sem akar meghonosodni nálunk. A Müller, a piros Veltelíni és a korai Leányka viszont most sem okozott csalódást. A 100-150 mázsás hektárhozam már szép eredménynek számít.- Józsi bácsinak is van szőlője?- Persze, hogy van.- És milyen volt a termés?- Hektáronként 280 mázsa. Most miért csodálkozik? Dolgoztam ám én éppen eleget a dűlőn. Meg ugye, az is igaz, hogy jobban gépesítettem magam, mint a szövetkezet. Van egy kis traktorom permetezővel, így aztán mindent megadtam a szőlőnek. Tavasszal is, nyáron is délután négyig itt dolgoztam a szövetkezetben, aztán este nyolcig a sajátomat műveltem. Csak így tudtam játszva lepermetezni a 25 ár szőlőmet, s a trágyázás sem okoz gondot, mert a kis kocsival azt is könnyen megoldom. De 107 hektárt, mert ennyi van a szövetkezetnek, már nehezebb kocsiról trágyázni. Géppel meg azért nem lehet, mert az széles és kitöri az oszlopokat. Ha nedves a talaj, akkor meg a tőkéket is kitépi. Olyankor égnek áll a hajam. Mert a szőlőt, akárcsak a fát meg a virágot, szeretni kell. Errefelé azt mondják, a szőlőnek köszönni is kell. És a muzslai bort sem cukrozni, sem színezni nem kell. Szakemberek mondták, hogy az itteni talaj a Tokaj hegyaljával vetekszik, hiszen déli fekvésű és homokos, s ennél jobbat nem is kívánhatnánk. Fagytól, lisztharmattól szerencsére nem kell tartanunk, csak a pero- noszpórától. De azt sem várjuk meg, hogy kibújjon. .- Tehát az ezredfordulóra is megmarad a muzslai bor kellemes zamata?- Szerintem igen. SZABÓ G. LÁSZLÓ ÚJ SZÚ 4 1982. XI. 3.
