Új Szó, 1982. november (35. évfolyam, 259-284. szám)

1982-11-23 / 278. szám, kedd

ÚJ szú 5 1982. XI. 23. Teljesítették a gabonatermelés tervét AZ EGYÜTTMÜKÖDÉSRE ALAPOZOTT PROGRAM EREDMÉNYE A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás földművesei hirdet­ték meg az országban elsőnek a termelésben mutatkozó közép­szerűség elleni harcot. Elhatáro­zásukhoz, törekvésükhöz a párt­ós gazdasági szervek fokozatosan megteremtették a kedvező feltéte­leket. Egyre jobb körülmények kö­zött termelhettek. A megkezdett út egyes időszakokban mégis görön­gyös volt, mert akadtak kishitűek is, akik hangoztatták, hogy a fel­adatok túl nagyok, és csak a későb­bi időszakban lehetne ezeket megvalósítani. Amikor néhány mezőgazdasági üzemben az első eredmények jelezték, hogy a csal­lóközi emberek többre is képesek, létrejött az a nagy akcióegység, amely a CSKP XIV. kongresszusa után egyre fokozódott. A járási pártbizottság ülésén a mezőgaz­dasági üzemek dolgozóinak kez­deményezésére határozatot fo­gadtak el, hogy szüntelenül növe­lik a termelést, és így elősegítik a lakosság élelmiszer-ellátottsá- gának fokozását. A nagy program­ban kiemelkedő helyet kapott a gabonatermelés. Konkrétan meghatározták, hogy szemes ter­ményekből elérik a 6 tonnás hek­tárhozamot. Az első erőfeszítéseket átme­neti sikerek és kudarcok is követ­ték, de a földművesek mégsem csüggedtek el, mert a járási pártbi­zottság mezőgazdasági termelés- fejlesztési kérdésekkel foglalkozó ülésein és az ezzel összefüggő értekezleteken biztatást kaptak. Sok szó esett a vezetők és beosz­tottak politikai, szakmai felkészíté­séről, a termeléshez szükséges biológiai ismeretek és anyagok felhasználásáról, a műszaki isme­retek bővítéséről és a gépi szük­séglet kielégítéséről. A javaslato­kat mindig konkrét határozatok kö­vették, amelyeket a felelős szer­vek és egyének teljesítettek. En­nek eredményeként egyre kedve­zőbbekké váltak a termelési felté­telek. A járási pártbizottság határoza­taiban már többször is hangoztat­ták, hogy a párt- és gazdasági szervek és szervezetek rendkívüli nagy figyelmet szenteljenek annak a kongresszusi irányvonalnak, amely célul tűzte ki, hogy szemes terményekből fokozni kell az ellá­tottságot. Ez nemcsak egyszerű megállapítás volt, hanem munkára ösztönző határozat, amit minden körülmények között meg kellett valósítani. Ennek érdekében szer­vezték a párt- és gazdasági érte­kezleteket, amelyeken terítékre kerültek a hiányosságok, kendő­zés nélkül bírálták azokat a mező- gazdasági üzemeket, amelyekben átmenetileg eluralkodott a felelőt­lenség, a kényelmesség, megla­zult a tervfegyelem és a termelés nem növekedett a meghatározott ütemben. Élesen bírálták a mező- gazdasági üzemek vezetőit, a pártszervezetek elnökeit. Ezzel egyidejűleg konkrét és előremuta­tó határozat született a termelési tervek teljesítésére. Főleg a múlt év második felében és az idén tartottak több ilyen alaposan elem­ző járási bizottsági ülést, párt- és gazdasági értekezleteket. Ezeken arról volt szó, hogy a lehetőségek jobb kihasználásával minden me­zőgazdasági üzemben biztosítani kell az egyenletes termelést. Nem volt könnyű ez az időszak, ÉRTÉKELTÉK A NEMZETI BIZOTTSÁGOK EREDMÉNYEIT Átfogó fejlesztési program A nemzeti bizottságok tevé­kenységének értékelése, s a CSKP KB 6. ülése határozatai­nak teljesítése szerepelt a Rima- szombati (Rimavská Sobota) Jnb legutóbbi plenáris ülésének prog­ramján. Amint azt a beszámoló megál­lapította, a felmerült gazdasági nehézségek ellenére a járás terü­letén sikeresen valósítják meg a CSKP XVI. kongresszusának határozatait. A fejlesztési felada­tok közül folyamatban van a rima- szombati gépgyár, a péküzem és a borkombinát építése, s folytató­dik a hnúšťai vegyiművek és a tor­naijai gépgyár bővítése is. Intéz­kedéseket hoztak már az új beruhá­zások előkészítésére; az ásványi anyagokat feldolgozó Feledi (Je- senské) üzem és a rimaszombati tejfeldolgozó üzem építésére, jó­váhagyták az autóközlekedési vál­lalat újabb létesítményeinek építé­si tervét, s megkezdődtek a kon­zervgyár rekonstrukciós munkála­tai is. A nemzeti bizottságok által irá­nyított üzemek összességükben teljesítették a múlt évi feladatokat. Lényegesen kedvezőtlenebb a helyzet az idén, amikor a három­negyed évi terv teljesítésében mintegy 3,3 millió koronával ma­radnak le. Különösen a vendéglá­tóipari vállalatnál kedvezőtlen a helyzet, ahol több mint 1,9 millió koronás a lemaradás. Kedvezőt­len jelenség az is, hogy a készle­tek ŕnintegy 3 millió koronával na­gyobbak a tervezettnél, s a már említett vendéglátóipari vállalaton kívül a járási ipari vállalat és a já­rási szolgáltató üzem is értékesí­tési gondokkal küzd. összességében a hatodik öté­ves tervidőszakban és a hetedik ötéves tervidőszak első esztende­jében pozitív eredmények szület­tek. 4092 lakás, 73 iskolai tante­rem, 60 kulturális létesítmény, 52 óvodai tanterem épült, s a bölcső­dei férőhelyek száma százhar­minccal, az üzleti eladótér pedig 2250 négyzetméterrel bővült. Az említett eredmények sem homá- lyosíthatják el azonban a komplex lakásépítés hiányosságait, 466 la­kással adtak át kevesebbet a múlt évben a tervezettnél, s az idei kilátások sem sokkal biztatoDDaK. Az építkezési beruházások terén is tartanak a korábbi gondok, noha például a Z-akció keretében a ter­vet az év első kilenc hónapjában 126 százalékra teljesítették. A főbb gondot a nagyobb, s a rég­óta húzódó beruházások jelentik az építőipari vállalatok számára; így Rimaszombatban a fedett uszoda, Tornaiján (Šafárikovo) és Rimaszombatban a művelődési központ, Teplý Vrch községben pedig a tornaterem hosszas építé­se váltja ki az emberek jogos fel­háborodását. Meg kell azonban ugyanakkor állapítani, hogy a 6. ötéves tervidőszak éveiben nem kevesebb mint 152 létesítményt adtak át rendeltetésüknek az építők. Napjaink egyik fő gondját a szolgáltatások tökéletesítése és továbbfejlesztése jelenti a nemzeti bizottságok számára. Számos községben akadozik, rendszerte­len például az áruszállítás, s még a városokban is jelentős bővítésre szorul az üzlethálózat. Az egészégügyi ellátás terén is javulás várható, Hnúšťán és Ri­maszombatban már a közeljövő­ben bővítik a kórházi ágyak szá­mát, s a járási székhelyen új egészségügyi központ épül a komplex lakásépítés keretében. Tovább folytatódik a gyermek- intézmények építése. A hetedik ötéves terv hátralévő éveiben pél­dául 23 új óvoda megnyitását ter­vezik, közülük hetet Rimaszom­batban, ahol ez idő szerint több mint 300 felvételi kérelmet tarta­nak nyilván. Ami a településfejlesztési politi­kát illeti hangsúlyozták, hogy nem kívánatos a kis falvak további el­néptelenedése, ám a központi községek hatáskörének bővítése, irányításuk tökéletesítése tovább­ra is fontos feladat marad. -ha­mert a különféle bizottságoknak komplex rendszereket kellett ki- dolgózniuk a termelés növelésére, a biológiai, műszaki, technológiai és szervezési problémák megol­dására. Olyan rendszereket, ame­lyek gyorsabb ütemben segítik elő a termelés intenzifikálását. A me­zőgazdasági termelés a járásban a korábbi tapasztalatok és az új ismeretek figyelembe vételével egyre jobban tudományossá vált. A párt- és gazdasági szervek érté­kelése szerint ez tette lehetővé, hogy a járás mezőgazdasági üze­mei a kedvezőtlen időjárás ellené­re is teljesítették a gabonaterme­lés tervét. Az aszály - főleg a Fel- ső-Csallóközben - nagy károkat okozott, de járási átlagban a sűrűn vetett gabona hektárhozama még­is 5,08 tonna volt. A Nagylúcsi (Lúč na Ostrove), a Csilizradványi (Čilizská Radvaň), az Eperjesi (Jahodná), a Felbári (Horný Bar) Efsz-ben, az Úszori (Kvetoslavov) és a Bősi (Gabčíkovo) gazdaság­ban, a Piešťanyi Növénytermesz­tési Kutatóintézet sósszigeti (So- lary) növénynemesítő állomásán több mint 6 tonna sűrűn vetett gabonát termeltek hektáronként. A termés összegezésekor megál­lapították, hogy a hiány 15 773 tonna. Ezért a párt- és gazdasági szervek felhívták a mezőgazdasá­gi üzemek figyelmét, hogy alapo­san készüljenek fel a szemes ku­korica betakarítására, mert a szak­emberek véleménye szerint jó termés várható, és ha kevés lesz a betakarítással járó veszteség, pótolható a hiány. Az előrejelzé­sek beváltak, mert a szemes ku­korica hektárhozama 7,19 tonna, de egyes mezőgazdasági üze­mekben 8-9 tonna lett. A betakarí­tás közben végzett összegezés szerint a járás mezőgazdasági üzemei - mivel a tervezettnél több kukorica termett -, 5856 tonnával több gabonát termeltek a terve­zettnél. Terven felül 135 ezer ton­na kukoricaszilázst készítettek. A megfelelő és elegendő takar­mányalap felhasználásával az ál­lattenyésztésben egyenletessé ' ■vált a termelés és a mezőgazda- sági üzemek az eladási terveket is teljesítették. Október végéig hús­ból 701 tonnával adtak el többet a tervezettnél. A tojáseladás tervét 104 százalékra teljesítették. A tej­eladásban mutatkozó lemaradást lényegesen sikerült pótolniuk. A felmérések szerint az év utolsó hónapjában a termelés még tovább növekedik. A járás földművesei a párt- és gazdasági szervek színvonalas irányító és szervező munkája se­gítségével megtartották ígéretü­ket, olyan feltételeket teremtettek, amelyek felhasználásával a jövő­ben még nagyobb hektárhozamo­kat érhetnek el és növelhetik az állatok termelékenységét. Az új gazdasági követelményeknek megfelelően egészíthetik ki terme­lési programjukat. BALLA JÓZSEF Az idén több mint 2 ezer hektáron termesztettek fűszerpaprikát Szlo­vákiában. Az~ időjárás kedvezett a termesztőknek, különösen a ko­máromi (Komárno), érsekújvári (Nové Zámky) és a nyitrai (Nitra) járásban volt bőséges a termés. A fűszerpaprika feldolgozását az érsekújvári konzervgyár végzi. A felvételen Helena Galová a pap­rika adagolását ellenőrzi. (Blažej Palkovič felvétele- ČSTK) A vítkovicei Klement Gottwald Vasmű és Gépgyár korszerű atomenergetikai üzem­egysége atomerőmű- vi berendezések gyártására szakoso­dott. Az 1981 óta mű­ködő üzemegység az idén a Jaslovské Bo­hunice-i atomerőmű számára hat gőzfej­lesztőt és egy kom­penzátort gyártott. A felvételen az üzem­egység dolgozója a a varratokat vizsgálja. (Petr Berger felvétele - ČSTK) A szavakat tettek kövessék EGY ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÉRTEKEZLET TAPASZTALATAI Az utóbbi időben a tőketerebe­si (Trebišov) járás állattenyésztés­ben nem azt nyújtja, amit az or­szág megszokott és jelenleg is elvárna tőle. Eredményei a 6. öté­ves tervidőszakban és a 7. ötéves tervidőszak első évében messze elmaradtak a várakozástól. Az SZLKP Kelet-szlovákiai Kerületi Bizottsága több mezőgazdasági szakember bevonásával ez év ja­nuárjában és februárjában tüzetes ellenőrzést végzett a járás mező- gazdasági üzemeiben, és ennek során sok fogyatékosságot feltárt az állattenyésztés irányításában és az állatgondozásban. Többek között kiderítette, hogy a gazdasá­gosabb és eredményesebb állat- tenyésztés érdekében a szakmai irányítást minden fokon - így a já­rási mezőgazdasági igazgatósá­gon is - javítani kell; a kitűzött célok elérése érdekében nemcsak az állatgondozóknak kell felelős­ségteljesebb munkát végezniük, hanem a mezőgazdasági üzemek vezetőségeinek is. Rámutatott ar­ra is, hogy az efsz-elnököknek és állami gazdaságok igazgatóinak többet kell mozogniuk a termelés­ben, a munkások között, megbe­szélni velük a teendőket és nem utolsósorban olyan munkafeltéte­leket teremteni, amelyek megfelel­nek a jelenlegi követelményeknek. A kerületi ellenőrzést követően a járás illetékesei hozzáfogtak a hibák kiküszöböléséhez. Hogy milyen sikerrel, azt ma még nem tudni pontosan, a részeredmé­nyek azonban mindig elárulnak egyet s mást. így például azon a járási szintű aktívaértekezleten is sok mindenre fény derült, amelyre a közelmúltban Abarán (Oborín) került sor, s amelyen a járás mezőgazdasági üzemei­nek vezető testületei és a járás párt- valamint államigazgatási szerveinek képviselői voltak jelen. Az említett aktívaértekezlet el­sősorban az állatok átteleltetésé- nek a kérdéseivel foglalkozott. Ért­hetően, hiszen az 1983-as esz­tendőnek és a későbbi jövőnek az eredményei nagy mértékben a je­lenlegi munka minőségétől függ­nek. Ha összehasonlítjuk a tervezett termelési eredményeket a mostani valósággal, akkor az derül ki, hogy az elkövetkező időszakban a járás mezőgazdasági üzemeire - s fő­leg az állattenyésztőkre - óriási munka vár. íme a tények: a leg­utóbbi járási pártkonferencia hatá­rozatába foglalt társadalmi igé­nyek szerint a járásnak 1985-re tehnenként 3100 literes fejési átla­got kell elérnie: Az idei évre 2565 liter a feladat, ám szeptember vé­géig csupán 1930 liternél tartottak, és ez 109 literrel kevesebb, mint tavaly ugyanebben az időben! Míg a cejkovi, a plechoticei, a hardicsai (Zemplínske Hradište), a királyhel­meci (Královský Chlmec és a szo­motori (Somotor) mezögazasági üzemek teljesítik időarányos tej­eladási tervüket, a csicseri (Čiča- rovce), a vajáni (Vojany), a dargo- vi, a bodrogmezői szövetkezetek, valamint a járás többi egységes földművesszövetkezete és állami gazdasága adósa az államnak. Ide tartozik még, hogy az abarai, a leleszi, a bolyi, a vajáni és a dar- govi szövetkezet, valamint a Tő­keterebesi Ág tisztább tejet is ad­hatna a köz asztalára. Ebben az esetben ugyanis nem a kevés ab­raktakarmány a bűnös! Hogy az abraktakarmányt nem mérték mindig nyakló nélkül, az tény, viszont az is igaz, hoqy egyesek annyival is tudtak mit kezdeni, amennyit kaptak, mások nem. A szarvasmarha-hizlalásban például a Bodrogszerdahelyi (Streda nad Bodrogom) Ág 85 dekagrammos súlygyarapodást ért el, az Abarai Efsz 80 dekag­rammosat, ellenben Leleszen csak 33 dekagrammot hízott na­ponta egy-egy állat, Nagygéresen 44 dekagrammot. így aztán nem csoda, hogy az idei év eddigi ré­szében a járási átlag jóval elmarád alervtől és a tavalyitól is - csupán 63 dekagramm. A teljesítménykülönbség a ser­téshizlalásban is megfigyelhető. A Hardicsai Efsz 55 dekagrammos napi súlygyarapodással dicseked­het. a Plechoticei Efsz és a Bod­rogszerdahelyi Ág 49 dekagram­mot ér el, viszont a Dargovi Efsz- ben csak 28 dekagramm a serté­sek napi súlygyarapodása, a Kystai Efsz-ben 30 dkg, a Bolyi Efsz-ben 31 dkg, a Velatyi Ág-ban 33 dkg. Csupán összehasonlítás céljából megjegyezzük, hogy a já­rásban 1985-re 53 dekagrammos súlygyarapodást terveznek, vi­szont az idei eddigi átlag csak 39 dkg. A borjúszaporulat elfogadható. Egyebek között biztató jelenség, hogy a járásban eddig 164 üsző­vel többet soroltak a tehénállo­mányba, mint tavaly ugyaneddig. Sajnos, az egy anyakocára eső malacszaporulat kevésbé kielé­gítő. Tavaly ilyenkor 13,28 darab­nál tartott a járási átlag, most 10,5- nél. Azért csak ennyinél, mert ja­nuártól szeptember végéig Bod- rogmezőn csupán 7,8 malacot vá­lasztottak el egy anyakocától, Kuzmicén 7,9-et Nagygéresen 8,2 darabot, Kystán 8,5 darabot. A tanácskozáson elhangzottak szerint sok még a tennivaló az istállók korszerűsítésében, a mun-, kakörnyezet javításában, a kiváló munka jutalmazásában, valamint az állatok egészségvédelmében. A jövőben nem szabadna előfor­dulni például annak, hogy a Boly, Csicser, Cejkov, Lelesz, Abara, Nagykapos és Vaján határában levő tehéncsordák a patakok és talajvizes mocsarak egészségte­len vizét fogyasszák. A jobb gaz­dasági eredmények elérése érde­kében csökkenteni kell az állat­elhullást. Az idén például az első kilenc hónap alatt ebben a járás­ban 2525 szarvasmarha - köztük 1087 borjú és 227 tehén - hullott el... Bodrogmezőn a borjúk elhul­lása csak 1,3 százalékos, Abarán 2,1 százalékos, ám a Bodrogszer­dahelyi Ág-ban 14,1 százalékos, a Nagykaposi Efsz-ben pedig 9,9 százalékos! A Nagykaposi Efsz a malacelhullásban is legrosszabb a járásban. Úgy tűnik, hogy az idén elegen­dő tömegtakarmánya van a járás­nak. Abarán a szükséges mennyi­ségnek csak a 73,8 százaléka ter­mett, a tőketerebesi Ág 91,8 szá­zalékos, a Sečovcei Efsz 81,7 százalékos, a Nagykaposi Efsz 85,3 százalékos. Szerencsére a többi mezögazasági üzemnek jobban áll a szénája. összegezésként elmondható: a tőketerebesi járás állattenyész­tőinek van mit tenniük, van mit pótolniuk, hogy utolérhessék az országos átlagot. Az illetékesek ismerik a jelenlegi lemaradás oka­it, és ígéretet is tettek, hogy a fo­gyatékosságokat kiküszöbölik - nem csupán szavakkal, hanem tettekkel is. S elsősorban tettek­kel GAZDAG JÓZSEF

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom