Új Szó, 1982. október (35. évfolyam, 233-258. szám)

1982-10-12 / 242. szám, kedd

ÚJ szú 5 1982. X. 12. OTT TEREMJEN A CUKORRÉPA, AHOL A FÖLDET SZERETI Korszerűsítés - minőségjavulás Az öreg cukorgyár szűk kapu­ján egymás után gördülnek be a nehéz terhet szállító járművek. Bizony elkelne már egy tágasabb parkolóhely is az érkező személy­autóknak, de egyelőre a beruhá­zási összegek szűk kerete miatt az épületen és környékén még nem változtathatnak. Inkább a bel­ső berendezéseket korszerűsítet­ték, tökéletesítették. Aurél Sla- mečka mérnök, a Nyitrai Cukor- és Konzervgyár termelési-műsza­ki igazgatóhelyettese negyven­négy olyan korszerűsítésről, intéz­kedésről beszél, amelyek elősegí­tik a feldolgozási norma teljesíté­sét, jobb minőségű termékek elő­állítását és kedvezőbb lehetősé­geket teremtenek a fizikai munka csökkentésére, E három feladat teljesítésére összpontosítanak minden erőt. Az igazgatóhelyettes vélemé- -nye szerint a legfontosabb, hogy a répa minél gyorsabban kerüljön a gyárba. Ezért jó felkészülés után, alapos munkával rendbe­hozták és kitisztították a csatorná­kat, meredékebbé tették az úszó­vályúkat. A levél és kő bekerülését elfogókkal akadályozzák meg. Er­re nagy szükség van, mert az elmúlt kampány idején gyakran a mosóba és a szeletelőbe került olyan idegen anyag, ami miatt meghibásodtak a berendezések és rövidebb-hosszabb időre üzemzavart idéztek elő. Idén már a múlt év időszakához viszonyítva tisztább répa kerül a szeletelőbe. Amikor elhaladunk a szeletszál­lító szalag mellett, az igazgatóhe­lyettes a mélybe mutatva magya­rázza, hogy az emberek helyett az újítások alapján készült berende­zések dolgoznak. Számítása sze­rint egy emberrel kevesebbre van szükség ezen a munkaszakaszon. Akik itt maradtak, azok is jobb körülmények között dolgoznak, mint azelőtt. Mint minden kampány kezde­tén, a cukorgyár vezetői és dolgo­zói az első napokban nehezen teljesítették műszakonként a fel- dolgozási tervet. A kisebb hibákat menet közben sikerült megjavíta­niuk és már növekedik a teljesít­mény. Remélik, hogy sikerül pótol­niuk a lemaradást. Most már iga­zán csak a cukorgyári dolgozókon múlik a feldolgozás üteme, mert a mezőgazdasági üzemek idejé­ben szállítják a répát. Néhány esetben közös megegyezéssel fé­kezni is kellett a betakarítás üte­mét, hogy ne halmozódjon fel túl sok répa. A termelőkkel szinte na­ponta találkoznak a felvásárlóosz­tály agronómusai, és közösen ha­tározzák meg, hogy melyik parcel­láról mikor takarítsák be és szállít­sák el a répát. Tekintettel vannak arra, hogy a legtöbb mezőgazda- sági üzem a cukorrépa helyére még búzát akar vetni. Üzemszemle közben a vezetők elmondják, hogy a múlt évhez vi­szonyítva kedvezőbbek a feltéte­lek a felvásárlásra és a répa cu­kortartalmának megállapítására. Tavaly a mintákat a Šuranyi Cu­korgyárba kellett naponta szállíta­niuk, ami nagyon megnehezítette munkájukat. Vasváry Mária, a mi­nőségellenőrző osztály vezetője arról beszél, hogy jó szervezéssel az új laboratóriumban győzik a minták elemzését. A termelők érdekeit a Nyitrai Járási Mezőgazdasági Igazgató­ság és az Agrokomplex országos kiállítási gazdaság dolgozói védik. Vasváry Mária szerint a kölcsönös ellenőrzésnek köszönhetően egy­re pontosabban állapítják meg a cukortartalmat. A nyilvántartás szerint a hosszú nyár után is elég­gé eltérő a cukortartalom. A Sol- čanyi Efsz-ben például 15,1 szá­zalék volt a cukortartalom, ami több a normánál. A szövetkezet jó pénzt kap az eladott répáért. Más mezőgazdasági üzemekben egy­két százalékkal alacsonyabb a cu­kortartalom. Biztató, hogy az el­múlt héten - amikor szintén ked­vező volt az időjárás a cukorkép­ződésre - egy százalékkal emel­kedett járási átlagban a cukortar­talom. A gyártásról beszélve az osztályvezető állítása szerint a cu­kor minősége lényegesen jobb, mint a múlt évben. Az igazgatóhelyettessel a kor­szerűsítésről folytattuk a beszél­getést. A párasűrítő, a hűtőtorony nagyjavítása, a megfelelő légüres tér megteremtése elejét veszi a túlforrósodásnak és így a cukor nem karamellizálódik. Még a má­sodik telítményhez is adnak me- szet, ami elősegíti a gyors tisztu­lást, és csökken a színeződés ará­nya. Olyan szép, hófehér kristá­lyokat állítanak elő, hogy a külföldi vállalatok is szívesen vásárolják tőlük. Az exportterv teljesítésére megvannak a kedvező feltételek. A jelenlegi időszakban félfinom kristálycukrot gyártanak, amely iránt néhány északi országban nagy az érdeklődés. Amint az igazgatóhelyettes magyarázza, a világpiaci igények változók, elő­fordul, hogy egészen váratlanul teljes nagyságú kristálycukrot kér­nek a vállalatok, aztán hirtelen megnövekedik a kereslet az ap­róbb szemcsés cukor után. A főzőrészlegen ugyancsak iz­zadnak a munkások. Kis üvegla­pocskákkal nézegetik a kristály­képződést. Stanislav Podlužansky még csak második éve dolgozik itt, de már meg tudja állapítani, hogy a korszerűsítések kedvező­en hatnak a minőség javulására. Ezt vallja František Hrnka és Jozef Maček tapasztalt főző is. Mindket­ten szívesen készítették fel az igé­nyes munkára Stanislavot, és örülnek, hogy lelkiismeretesen és hozzáértően dolgozik. A csomagolóban már az idei cukor kerül a papírzacskókba. An­na Holanová müszakvezető el­mondja, hogy éjjel-nappal dolgoz­nak a részleg dolgozói, mert a ter­vezettnél tíz százalékkal több cuk­rot kell csomagolniuk. Megmondja őszintén, olykor akadozik a napi terv teljesítése, de mindent meg­tesznek, hogy jobb szervezéssel javítsanak a teljesítményen. Az udvaron már a préselt szelet hull piramisokba. Könnyebb a szállítása, mint más években, mert sokkal kevesebb vizet tartal­maz. A mezőgazdasági üzemek­nek ilyen állapotban is megfelelő, mert tápanyagtartalma nem vál­tozik. Üzemszemle után még hosz- szan elbeszélgetünk, mit lehetne tökéletesíteni, hogyan kellene meghatározni a cukorrépater­mesztés irányát. Az igazgatóhe­lyettes elmondja, hogy az Agro­komplex, a Hetényi (Chotín) Agro­kémiai Vállalat és a cukorgyár szakemberei komplex racionalizá- ciós brigádot alakítanak, amely­nek fő feladata olyan feltételek megteremtése, amelyek közepet­te hektáronként a lehető legtöbb cukrot termelhetik a mezőgazda- sági üzemek. Valószínű, gyorsabb ütemben valósítják meg a szako­sítást. Azelőtt főleg a cukorgyár környékén termeltek cukorrépát, ahol a legnagyobb termést adta és legnagyobb volt a cukortartalma. Felmérések szerint a járásban a radošinskái völgyben szereti a földet a legjobban a cukorrépa. Érdemes lenne erre a területre összpontosítani a cukorrépater­mesztést. Kialakulhatnának a még gazdaságosabb termelési mód­szerek. Az igazgatóhelyettes - sum­mázva az eddigi eredményeket - megállapítja, hogy a korszerűsí­tés nagy mértékben elősegítette a minőség javulását. Ha a feldol­gozási időszakban továbbra is ilyen kedvezőek lesznek a feltéte­lek, akkor a mennyiségi és a minő­ségi tervet egyaránt teljesíthe­tik. BALLA JÓZSEF A púchovi Makyta vállalatnál az év első nyolc hónapjában mintegy 1 millió 400 ezer korona értékű anyaggal és nyersanyag­gal kevesebbet használtak fel a tervezettnél, ami főleg az újításoknak köszönhető. A felvételen František Slabý szabás közben. (Felvétel: Vladimír Gabčo - ČSTK) Tanácskoztak a gömöri gabonatermesztők A feladat változatlan Közép-Szlovákia mezőgazda­ságilag legtermékenyebb vidékén, a rimaszombati (Rimavská Sobo­ta) járásban is a legfontosabb gaz­dasági célok közé tartozik a gabo­naprogram megvalósítása, az önellátás elérése. A feladat nem könnyű, hiszen a jelenlegi ötéves tervidőszak következő éveiben számolni kell a mezőgazdaságilag művelhető földterület csökkenésé­vel, a tápok és növényvédöszerek mérséklésével, s a munkaerőhely­zet kiéleződésével. A gabonatermesztők közelmúlt­ban megtartott járási tanácskozá­sán elhangzott beszámolóból kitű­nik, hogy tavaly az előirányzott feladataikat csupán 87,5, az idén pedig 95 százalékra sikerült telje­síteni. A.nyolcvanas ősz rendkívül csapadékos volt, s ennek követ­keztében a magágyat a mezőgaz­dasági üzemek többségében nem tudták megfelelő minőségben el­készíteni. A tavalyi ősz már sokkal kedvezőbb volt ilyen szempontból, a szépen kelt növényzet viszont nagyon megsínylette a kemény telet és a hosszan tartó tavaszi szárazságot. Az idén szemes ta­karmányokat 24 249 hektáron ter­mesztettek a járásban, melyből közel háromezer hektárt tett ki a szemes kukorica vetésterülete. A sűrű vetésű gabonaféléken belül az elmúlt esztendőben jelentősen megnőtt az őszi búza aránya, s utólag kiderült - jól jártak azok­A DIÁKOK IS SEGÍTENEK A Kassa-vidéki (Košice-vidiek) járás egyik legnagyobb burgonya­termő mezőgazdasági üzeme a Szepsi (Moldava nad Bodvou) Állami Gazdaság. Több mint 220 hektáron termelnek burgonyát. Ebben az évben kedvezett az idő­járás, jó a termés minőségi és mennyiségi szempontból is. A ter­més betakarítása azonban gon­dokkal is jár. Szükség van a mun­káskézre, ezért fogadták el a gaz­daság vezetői a patronáló üzemek és iskolák segítségét. A szepsi mezőgazdasági gépé­szeti szakközépiskolában Pelegrin József mérnök, az iskola tanára szervezte és irányította a segít­ségnyújtást.- Iskolánk patronáló üzeme az állami gazdaság - mondja Peleg­rin mérnök. - Sok erkölcsi és anyagi támogatást kapunk tőlük, ezért kötelességünk, hogy erőnk­höz és lehetőségeinkhez mérten mi is segítsünk nekik, különösen ilyen esetben, mikor az időjárás is kedvez, és a munka elvégzése is sürgős. Iskolánknak a szlovák és magyar tanítási nyelvű osztályok­ban több mint háromszáz diákja van. Ebből 190 tanuló vett részt a krumpliszedésben. Az állami gazdaság részéről Martin Benko tartotta velünk a kapcsolatot, mint növénytermesztő szakmailag irá­nyította és értékelte munkánkat. Az állami gazdasággal történt megállapodás szerint iskolánk nyolcvan hektárról vállalta a bur­gonya betakarítását. A jó szerve­zés és az, hogy a diákok tudták, milyen jelentősége van munkájuk­nak, jó eredményt hozott. Naponta hét-nyolc hektárról takarítottuk be a termést. A diákok többsége a szedést végezte, s körülbelül harmincan az utószedést. Az volt a célunk, hogy veszteség nélkül végezzük el a munkát, a gazdaság dolgozói elégedettek legyenek ve­lünk. Ezt sikerült is elérnünk, kö­szönhető ez a tanárok - Sürger Tibor mérnök, Budzák Béla tanár, Iván László mérnök - jó szervező és irányító képességének. Az ifjú­sági szervezet vezetősége pedig felajánlást tett a SZISZ III. kong­resszusa tiszteletére a munka mi­előbbi és minél jobb elvégzésére. Különösen a 2.B, a 2.C, és a 3.B osztályok diákjai értek el ki­emelkedő eredményt, de a többiek munkája is dicséretet érdemel, amit a gazdaság dolgozói külön ki is emeltek.- Gyakran folytak viták arról, hogy helyes-e a diákok segítsé­gét igénybe venni a mezőgazda­sági munkáknál. Mi erről a véle­ménye?- Az ellenzőkkel nem értek egyet - mondja Pelegrin József. - A mi esetünkben pedig egyálta­lán nem. Mi mezőgazdasági szak­embereket képezünk, tehát köte­lességük megismerni a mezőgaz­dasági munkák minden fázisát. Ha valaki saját maga nem ismeri a munkavégzés technológiáját, hogyan követelhetjük meg tőle, hogy tanulmányai befejezése után jól tudjon irányítani! Ez az egyik fő szempont, a másik az, hogy a fia­tal szervezetnek is kell a munka. Pár napos hajlongás senkinek sem árthat meg, erősíti a szerve­zetet, és nem szabad elfeledkez­nünk a segítség gazdasági jelen­tőségéről sem. A mezőgazaság- ban végzett minden munka össze­függ a diákok jövendő szakmájá­val. Jóllehet iskolánk gépészeti irányzatú, de a gépek a földeken dolgoznak, s a gépésztechniku­soknak is fő célja a termelés javí­tása, illetve növelése. Azok a diá­kok, akik már megszerezték a gépjármüvekre a hajtási jogosít­ványt, mint traktorosok és gépke­zelők is segítettek a betakarítási munkákban. Nagy lelkesedéssel tették ezt, és nagyobb gyakorlatra tettek szert, amit csupán a gyakor­lati órákon nem lehet tökéletesen elsajátítani. Iskoláinkban az új módszerek bevezetése, bizonyos átszervezé­sek is szükségessé teszik'az el­mélet és gyakorlat elmélyítését, s így a diákoknak is és a népgaz­daságnak is haszna van a munká­ból. FECSÓ PÁL Fiatalokkal népesült be a krumpli föld (Archív felvétel) ban az üzemekben, amelyekben a több kenyérnek való mellett dön­töttek. Ezzel ellentétben az árpa termése mindenütt elmaradt a várttól, s ez különösen kellemet­lenül érintette a nagyobb arány­ban termesztő várgedeieket, nagybalogjakat és a bátkaiakat. Mindent egybevetve: a gyors és jól szervezett aratás ellenére a járás mezőgazdasági üzemeiben 0,19 tonnával maradtak el hektáron­ként a tervezett hozamoktól. •Az objektív nehézségek mellett szó esett a szubjektív tényezőkről is. Nem minden mezőgazdasági üzemben tartották meg ugyanis az agrotechnikai követelményeket, s különösen sok kívánnivalót ha­gyott maga után egyes gazdasá­gokban a talajmüvelés, vetés, sőt a növényápolás színvonala is. A gépalkatrészek hiánya némileg ugyan magyarázza a fogyatékos­ságokat, ám éppen a feladataikat túlteljesítő üzemek példája mutat­ja, hogy a meglevő eszközök ész­szerű kihasználásával enyhíthetők a gondok. A rimaszombati járás­ban az idén hét nagyüzem teljesí­tette a tervet, közöttük a drienča- nyi, a jánosi (Rimavské Janovce) és a feledi (Jesenské) 105 száza­lékon felüli eredménnyel. Tisovec viszont csupán 54,7 Veiké Teria- kovce 79, Rimaszombat pedig 80 százalékra teljesítette az előirány­zottakat. Az ötéves tervidőszak el­ső két esztendei eredményeinek összegezéséből kitűnik, hogy leg­egyenletesebben a Drienčanyi Efsz (108 százalék) teljesítette fel­adatait. Az őszi búza járási termésátlaga meghaladta a 4 ton­nát. Tavaszi árpát 5868 hektáron termesztettek a járásban - 3,69 tonnás átlaghozammal. Legjobb eredményeket a Szentkirályi (Kráľ) Efsz érte el, ahol 5,01 ton­nás átlaghozam született, leg­gyengébbet a tisoveci gazdaság - 1,4 tonna hektáronként - köny­velt el. -ha­Cellulózgyár épül Paskovban- Fontos népgazdasági köve­telmény a papír- és cellulózipar fejlesztése, termelésének hatéko­nyabbá tétele - mondotta a prágai sajtóértekezleten a napokban Ján Hadač vezérigazgató. Ez a célja a hazai nyersanyagok vegyi fel­dolgozását biztosító, Paskovban 1979 óta épülő cellulózgyárnak, amely próbaüzemelését tervsze­rűen 1983 októberében kezdi meg. A paskovi cellulózgyár elő­nyösen hasznosítja majd a hazai nyersanyagokat főleg azzal, hogy a gyár melléktermékéből takar­mányfehérjét gyártanak, s ezzel mintegy 7 százalékkal csökken­nek a cellulóztermelés költségei. Ehhez járulnak a munkaerők haté­konyabb kihasználását, a fakiter­melést tekintve pedig a munkaerő­megtakarítást kilátásba helyező előnyök. -km-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom