Új Szó, 1982. október (35. évfolyam, 233-258. szám)

1982-10-09 / 240. szám, szombat

Hiedelmek nélkül az időjárásról A SZIVÁRVÁNY ÉS A DÉLIBÁB KELETKEZÉSE A CSTA - tudományos életünk bázisa Nyári zápor idején gyakran megfigyelhetünk az égbolton körív alakú színes fényjelenséget az eső vízcseppjein. Ez a szivárvány, amely színpompájával mindig fel­kelti az ember érdeklődését. A szivárványt már a múltban is megfigyelték az emberek. Érdek­lődésüket nagyon lekötötte ez az optikai jelenség. Sokáig azonban nem tudták megmagyarázni kelet­kezésének okát, mert nem ismer­ték a természet törvényeit. Ezért más természeti jelenséghez ha­sonlóan a szivárványt is felsőbb lények megnyilvánulásának, jel­adásának, rendkívüli esemény hír­nökének tartották. Hiedelmekben hittek, amelyek nemzedékről nem­zedékre szálltak mindaddig, amíg a tudósok meg nem magyarázták a Nap színképének összetételét. Az ógörögök a szivárványt írisz istennő mosolyának tartották. Ké­sőbb az a hiedelem alakult ki, hogy a szivárvány termékeny esz­tendőt jelent, ellenkező esetben - tehát akkor, ha nem látható szivárvány - rossz termés várha­tó. Ezek a hiedelmek nálunk is sokáig fennmaradtak. Ugyancsak a régebbi időből származik az a hiedelem, miszerint a szivárvány előjele annak, hogy a következő napokban már nem lesz eső, tehát szárazabb időszak következik. Ez az állítás is megalapozatlan. Szi­várvány eső előtt, eső idején és eső után is látható. A napsugarak felbomlása Szivárványt az esőtől függetle­nül is megfigyelhetünk, például öntözéskor, a tengervíz hullámai­nak verődésekor, vagy akkor, ha napsugarak vízesésről, vagy szö- kőkútról verődnek vissza. Ezek­hez az esetekben a vízcseppeken is szivárvány keletkezik, hasonló mint az égbolton. Hogyan keletke­zik a szivárvány? A fizikából tudjuk, hogy homo­gén térben a fény egyenes vonalú sugarak formájában terjed. Két közeg határán azonban ugyanab­ban a szögben visszaverődik, mint amilyenben beesett, vagy pedig a közeg határfelületén megtörik. A szivárvány úgy keletkezik, hogy a vízcseppekbe belépő napsugár megtörik és visszaverődik. Az esőcseppeken való áthaladáskor a napsugár ugyanúgy felbomlik, mint ha üvegprizmán haladna át, s ennek következtében színeire bomlik. A skála színeit a fényhullá­mok hosszan határozzák meg, eszerint vörös, narancssárga, sár­ga, zöld, kék és ibolyaszín. Ezeket a színeket a köznyelvben is gyak­ran a szivárvány színeinek hívjuk. A szivárvány ívében azonban nem minden szín érvényesül egyfor­mán. Eltérő a színek telítettsége és a színes körívek szélessége. A szivárványt olyan esőfelhő ellenkező feléről lehet megfigyelni, amelyre rásüt a Nap. A szivárvány 40°-42°-os nyílású színes körív. A szivárvány külső íve a vörös szín, belső íve az ibolyaszín. A szivárvány íve része annak a körvonalnak, amelynek közép­pontja a napkorong közepén a megfigyelő fejével összekötő egyenesen helyezkedik el. Ha a megfigyelő mozog, akkor a szi­várvány látható része is áthelye­ződik. Ha a Nap a látóhatár köze­lében van, a szivárvány csaknem félkör alakú. Ha a Nap magasan a látóhatár fölött van, akkor a szi­várvány közepe mélyen a látóha­tár alá kerül, s a horizont fölött csak alacsonyan fekvő színes ívet láthatunk. A szivárványban látható színek száma és intenzitása az esőcsep­pek nagyságától függ. Ha a nap­sugarak nagy vízcseppeken hatol­nak át, a szivárvány színei élén­kek és jól megkülönböztethetők. Rendszerint a vörös, a zöld és az ibolyaszín fordul elő. A kék szín gyakran hiányzik, különösen, ha az esőcseppek fél milliméternél nagyobbak. A kisebb esőcseppek a Nap színképének sugarait egyenletesebben törik, ezért a 0,05 mm sugarú esőcseppek hullása esetén a szivárvány színei a fehér ív szélén csak gyengén láthatók. Mellékszivárvány Az égbolton általában csak egy szivárvány keletkezik. Időnként azonban az is előfordul, hogy az égbolton koncentrikusan egy má­sik halványabb ív is kialakul. A belsőt főszivárványnak, a külsőt mellékszivárványnak nevezzük. Hogyan és mikor kerül két szivár­vány egymás fölé? A főszivárványt alkotó eső­cseppbe belépő napsugár vissza­verődik az esőcseppek belső falá­tól. Ez a napsugár 42°-os nyílású színes körívet, szivárványt képez. Előfordul, hogy a napsugarak két­szer verődnek vissza az esőcsep­pek belsejében, s mind az eső­cseppekbe való belépéskor, mind kilépéskor megtörnek. Ezek a cseppek képezik az 52°-os nyí­lású színes körívet, a mellékszi­várványt. A napsugár a törés és a visszaverődés következtében a vízcseppekben meggyengül. Ezért kétszeres visszaverődés esetén a mellékszivárvány halvá­nyabb, kevésbé szembetűnő, s benne a színek sorrendje fordí­tott. Szivárványt néha a köd ellen­kező felén is megfigyelhetünk. Eb­ben az esetben a szivárvány szé­les, csaknem fehér színű, csupán a pereme halvány színezetű. Optikai csalódás Érdekes természeti jelenség a légtükröződés, amelyet délibáb­nak, fata morganának nevezünk. Ez a jelenség nálunk nagyon ritka. Annál gyakrabban előfordul a sarkvidékeken és a trópusi siva­tagokban. A fatamorganáról sok hiedelem maradt fenn a múltból, egyesek még ma is elterjedtek. Keleten jól ismert a gonosz Morgana tündérről szóló legenda, aki állítólag a kimerült utazónak a pusztában virágzó oázisok és bővizű tavak, minarettekben gaz­dag városok és levegőben függő kertek mámorító és csalóka képét mutatja, csak azért, hogy eltérítse őket útjukról. Aztán a látomás eltű­nik, eloszlik a levegőben. A tengerparti vidékeken viszont sok helyen terjedt el a „bolygó hollandi“ legendája. Régen a ten­gerészek hitték is, hogy van ilyen hajó. Sokan azt állították, hogy a hajót saját szemükkel látták. Fel­tűnt hajóik előtt, velük szemben haladt, semmilyen jelzésre nem válaszolt és hirtelen eltűnt a köd­ben. Mindkét történet nyilván úgy keletkezett, hogy az emberek fata morganát látták, de ezt még nem tudták megmagyarázni a termé­szeti törvények ismeretének hiá­nyában. Hogyan keletkezik a délibáb A délibáb elsősorban Földünk azon vidékein fordul elő, ahol a ter­mészeti viszonyok hatására na­gyok az eltérések a levegő hőmér­sékletében és lényegesen eltér a légkör alsó rétegeinek sűrűsége. Ez a természeti jelenség úgy ala­kul ki, hogy a földfelszín távoli helyeiről érkező fénysugarak az egymás fölött nyugodt állapotban elhelyezkedő, különböző hőmér­sékletű légrétegek határfelületén megtörnek. Képzeljünk el egy homoksivata­got napos, szélcsendes időben.' Nappal a felszín a napsugarak hatására felforrósodik, ettől felme­legszik a sivatag fölött közvetlen elhelyezkedő légréteg; a legalsó légréteg sokkal melegebb, mint a fölötte elhelyezkedők. Egy távoli oázis fáiról visszaverődő napsu­garak úgy jutnak el a szomjúságtól és fáradtságtól agyongyötört uta­zóhoz, hogy az egyre melegebb levegőben felfelé törnek, majd visszaverődnek a légkör ritka réte­geitől. Az alsó és egyben legmele­gebb légréteg ebben az esetben a tükör szerepét tölti be. Ezért az utazó a távoli táj vagy bármilyen tárgy tükörképét látja megfordítva, mintha visszatükröződne egy kö­zeli tó víztükrén. így a táj képe több ezer kilométer távolságra is visszatükröződhet. Ezért van az, hogy a sivatagi karaván egészen tisztán látja az oázis fáit, amelytől még több napi járásra van. Egy bizonyos idő után ez a csalóka kép elvész. Csak délibáb volt, amely légtükrözés útján keletke­zett. Hasonlóan jön létre ez a jelen­ség a sarkvidékeken is, csak fel­sőbb visszatükrözés folytán. Nyu­godt időben ugyanis az alsó légré­teg erősen lehűl. Fölötte rendsze­rint lényegesen melegebb, vékony légréteg helyezkedik el. A kétféle sűrűségű levegő egymásra rétege­ződig s ezek határfelületén tükrö­zések lépnek fel. Ebben az esetben a tárgyakról visszaverődő napsu­garak kezdetben felfelé haladnak, a melegebb rétegben lefelé törnek meg, majd teljesen visszaverőd­nek. Ezért a sarkvidéken szélcsen­des időben duplán lehet látni a távo­li tárgyakat, a valódi tárgyat a maga helyén és fölötte egy képet, amely felső visszatükröződéssel keletke­zett. Néha csak a tükörképet lehet látni. Ebben az esetben a tengeren egy távoli hajó egészen közeledni tűnhet. Afelsö visszatükröződéssel létrejövő délibáb reggeli órákban a sivatagban is észlelhető, ha a ho­mok és általa az alsó réteg az éjszaka folyamán nagyon lehűl. Délibáb csak akkor keletkezik, ha az idő szélcsendes és az egy­más fölött elhelyezkedő különböző hőmérsékletű légrétegek nem ke­verednek össze. Ha ezek a fizikai feltételek megszűnnek, a délibáb azonnal eltűnik. Dr. PETER FORGÁČ (Tudósítónktól) - Novemberben ünnepli fennállásának 30. évfor­dulóját államunk legfelsőbb tudo­mányos testülete - a Csehszlovák Tudományos Akadémia, amely­nek integrált, ugyanakkor auto­nóm része a Szlovák Tudományos Akadémia. A CSTA tervszerűen és átfogó módon gondoskodik a tudományos kutatómunka fej­lesztéséről, a tudománynak a tár­sadalmi gyakorlatban való érvé­nyesítéséről. A közeli évforduló kapcsán Prá­gában Bohumil Kvasil akadémi­kus, a CSTA elnöke és az akadé­mia más vezető tisztségviselői ta­lálkoztak a sajtó képviselőivel.- A CSTA alapvető feladata a csehszlovákiai alapkutatás terv­szerű fejlesztéséről való gondos­kodás - hangoztatta az elnök, va­lamint az akadémiai kutatóintéze­tekben folyó kutatómunka meg­szervezése és irányítása. A CSTA egybekapcsolja és ellenőrzi a fel­sőoktatási intézmények, az egyes reszortok kutatómunkáját, s külföl­dön elsősorban a szocialista or­szágok tudományos akadémiái­val való együttműködés terén - képviseli a csehszlovák tudo­mányt. Fontos feladata a tudomá­nyos dolgozók képzése és nevelé­se. Tevékenységében a szövetsé­gi kormánynak tartozik felelősség­gel, s elvi jelentőségű tudományos kérdésekben a kormány tanács­adó szerve. A CSKP XVI. kongresszusa ha­tározataival összhangban a CSTA kidolgozta ,,A csehszlovák tudo­mányos ismeretek fejlesztésének ADÁSVÉTEL ■ Eladó üres 4-szobás kertes ház Ipolypásztón (Pastovce). Longauer Eszter, Puškinova 15, Komárno tel.: 51-95 Ú-1991 ■ Gyümölcsfacsemeték eladók lomb­hullás után. Érdeklődni csak szomba­ton és vasárnap lehet. Farkas Béla, Trhové Mýto 181, tel.: 951-229. Ú-2041 ■ Eladó családi okokból, jó műszaki állapotban levő Škoda-120 GLS, 1981-es gyártmányú. Sürgősen. Mucska Ladislav, Školská 458, 925 23 Jelka, okr.: Galanta. Ú-2048 ■ Eladó S-100-as személygépkocsi, kitűnő állapotban. Kovács Károly, Bod­za Č. 15. Ú-2052 ■ Eladó Lada-1600-as, 17 000 km- rel, jó állapotban Cím: Kovács Karol, Bodza č. 15. Ú-2053 ■ Családi ház eladó nagy kerttel. Ár megegyezés szerint. J. Osladil, Veľká Čalomija 187, okr.: Veľký Krtíš Ú-2059 ■ Eladó F-850 nagyon jó állapotban Fogyasztás 6,51. Tel.. 963-88, okr. Komárno. Ú-2064 ■ Jó állapotban levő M—408/1 eladó. Molnár Ladislav, Horná Potôň 158. Ú-2077 ■ Fajtiszta szülőktől származó „Do­berman“ kölykök eladók október 10-e után. Cím: Szőcs Ernő, 925 81 Diakov­ce 321, okr.: Galanta. Ú-2090 ■ Eladó 2 db citromfa, 2 db narancsfa -8-10 évesek. Ár megegyezés sze­rint. Cím: Čoltko Sándgr Okoč 482 okr. Dunajská Streda. Telefon: 928 256 Ú-2102 VEGYES ■ Kicserélem Humennén, a város központjában levő 3-szobás állami la­kásomat hasonlóra vagy kisebb lakás­ra Prešovban. Ú-2042 ■ 2-szobás szövetkezeti somorjai (Šamorín) lakásomat (I. kát) elcseré­lem 1-szobásra vagy garzonlakásra Bratislavában. Tel.: Bratislava 282- 703. Ú-2051 KÖSZÖNTŐ ■ Csölle Ferencnek Sárosfára (Blat­ná na Ostrove) 60. születésnapja alkal­mából szeretettel gratulálnak és továb­bi jó egészséget kívánnak: felesége, lányai, fia, menye, veje, 3 unokája és Ottó. Ú-2101 ■ A legdrágább édesapának, após­nak és nagyapának, Baráth Ferencnek Nagymagyarra (Zlaté Klasy) 60. szüle­tésnapja és névnapja alkalmából szív­ből gratulálnak, jó egészséget és hosz- szú, boldog életet kívánnak: szerető fia, Laci, menye, Gizi, uno­kái, Giziké, Gabika, Henike és Laci­ka akik a nagyapa munkában elfá­radt kezét sokszor csókolják. Ú-2078 és alkalmazásának fő irányai a 7. ötéves tervben“ című dokumentu­mot. Ennek alapján az Akadémia elnöksége konkrét munkatervet dolgozott ki. Az 1981-1985-ös munkaterv 51 alapvető kutatási igényt jelöl meg a természet- és a műszaki tudományok s további tizet a társadalomtudományok te­rén. Meghatározták az alapkuta­tás prioritásait - kiemelt feladatait az egyes kutatási területeken. A csehszlovák tudomány fontos szerepet tölt be a szocialista or­szágok közös kutatási programjai­nak megvalósításában is. (sm) A Kladnói Egyesült Acélművek Jiŕí Bilý mérnök vezette kutatócsoportjai az ALUTERM acélfajta kifejlesztéséért megkapta a Cseh Szocialista Köztár­saság nemzeti diját. A kifejlesztés négy évig tartott; az ALUTERM-ból a villa­mosok alkatrészeit készítik. A képen: Antonín Kapek az ALUTERM hömeg- munkálását végző gázkemencét ke­zeli (Jan Šváb felvétele - ČTK) ■ Kis Jánosnak Udvardra (Dvory n/Žitavou) 75. születésnapja alkalmá­ból hosszú, boldog életet kívánnak: fia, Pali, menye, Mari, unokái, Adri és Tímea. Ú-2084 ■ A drága édesanyának és nagyma­mának, Tóth Irénnek Várkonyba (Vrakúň) 60. születésnapja alkalmából jó erőt, egészséget és még sok boldogságban eltöltött éveket kí­vánnak szerettei körében: férje, lánya, veje, két fia, menyei és unokái, Anita, Lacika, Zsuzsika, Szonya és Andrea Ú-2092 MEGEMLÉKEZÉS ■ Életünk legfáj­dalmasabb napja marad 1981. októ­ber 10-e, amikor 23 éves korában, au­tóbaleset követ­keztében, búcsú­szó nélkül távozott körünkből a leg­kedvesebb legdrá­gább fiú, Chromčák Radko (Érdsekújvár - Nové Zámky), a Komenský Egyetem ötödéves hall­gatója. Akik ismerték, emlékezzenek rá ezen a számunkra oly szomorú, első évfordulón. örökké gyászoló szülei, testvére, Szlávka és Milka néni. Ú-1873 ■ Életünk legfáj­dalmasabb napja marad 1981. októ­ber 9-e. Ezen a na­pon életének 61. évében hunyt el a drága, szerető férj, édesapa, nagyapa, após Szarka József. Akik ismerték és szerették, szenteljenek emlékének egy néma pillanatot ezen a számunkra na­gyon szomorú, első évfordulón. örökké gyászoló felesége és csa­ládja Ú-1921 Hirdessen ön is az Új Szóban APRÓHIRDETÉS DJ SZÓ 6 1982. X. 9. Rudo Nociar felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom