Új Szó, 1982. október (35. évfolyam, 233-258. szám)
1982-10-04 / 235. szám, hétfő
Mérlegen a VB és az EB „Bronzkorszak“ a hazai súlyemelésben Szoros szovjet világelsőség • Világcsúcsesö - bolgár remekléssel • Két meglepetés - ellenkező előjellel Ha az idei súlyemelő-VB statisztikáját vesszük alapul, és azt nem, ami a számok mögött van, akkor akár azt az immár szokványos következtetést is levonhatnánk, hogy Ljubljanában folytatódott a szovjet-bolgár párharc, és továbbra is tart a szovjet súlyemelők világelsősége. Persze, az összetett verseny éremelosztását tekintve a szovjet fölény ugyan csak az ezüst- és bronzérmek túlsúlyában mutatkozik meg, hiszen az „aranypolcon“ 4:4 az arány, a pontozást tekintve viszont - EB- és VB-elszámolásban is - legalább 20 pont a Szovjetunió előnye a bolgárok előtt. Azt azonban nem szabad szem elől téveszteni, hogy a „kis aranyakat“, azaz a fogásnemenkénti értékelést is tekintve a bolgárok három elsőséggel szereztek többet, mint a szovjet együttes, és ez az összevetés azt sejteti, hogy nem akármilyen izgalmakat hozott az idei súlyemelő világ- és Európa- bajnokság. Még a statisztikáknál maradva, nem mellékes az sem, hogy ezúttal mindössze három ország- a szovjet és bolgár együttesen kívül még a lengyel csapat- szerzett összetett-arany- érmet, s ez az utóbbi tény egyúttal a VB legnagyobb- pozitív - szenzációját jelentette, míg az ellenkező előjelű meglepetésről az NDK súlyemelői gondoskodtak. Két toronymagas esélyesük, Letz és Kunz is kiesett! Jól szerepeltek viszont a csehszlovák versenyzők, hiszen a sorozatos sérülések ellenére a három összetett bronzéremmel lényegesen túlszárnyalták a szakvezetés előzetes célkitűzéseit. TERVTÚLTELJESÍTÉS. Bár nem a legkedvezőbb előjelek után kelt útra a csehszlovák csapat a jugoszláviai VB-re, az ottani szereplés egyértelműen siker. Különösen akkor, ha figyelembe vesszük a már említett sérüléssorozatot és azt, hogy az olimpiai bajnok Zaremba továbbra is a beteglistán szerepel. Igaz, látszatra eléggé felemás a csapat, hiszen a három bronzérem a három legfelső súlycsoportban született. A 100 kilósok között Szoc (422,5) és Zaharevics (420) mögött Matykiewicz (397,5) szerzett bronzérmet, megelőzve többek között az NSZK „emelőgépét“ Miisert. A 10 kilóval nehezebbek között az egyaránt 427,5-öt teljesített Arakelov és Klokov mögött Baraniak 405 kg-mal lett bronzérmes. A legsikeresebbnek azonban a szupernehézsúlyúak, a +110 kilósok bizonyultak, hiszen Braum (420) bronzérmén túl Khek (417,5) a negyedik helyen végzett és ez több mint, amit bárki várhatott, hiszen az NDK-beli Salzwe- del (410) és a lengyel Rutkowski is mögéjük került a rangsorban. Mindenképpen ígéretes a jövőre nézve, hogy a még juniorkorú Rusznyák az 56 kg-ban EB-ötö- dik lett. IDŐZÍTÉS. Ami a formaidőzítést illeti, ebben a tekintetben ezúttal a lengyelek voltak a legjobbak, akik repülőrajttal kezdték a VB-t. Leletko és Gutowski gondoskodott arról, hogy a VB egyik legnagyobb esélyese, a bolgár Hadzsiev dobogóra se kerüljön! A kubai Nunez sem gondolta, A 82,5 kg-os súlycsoportból a korábbi két világ- klasszis, Vardanyan és Blagoev ugyan feljebblépett, azonban távozásukat a súlycsoport nem sínylette meg. Bizonyíték erre, hogy a győztes bolgár Zlatev a szakításban új világcsúcsot ért el (180 kg), az összetettben pedig világcsúcs-beállítással nyerte az aranyérmet (ČSTK-felv.) hogy ezúttal csak a dobogó legalsó fokára állhat, hiszen a legnagyobb ellenfelének tartott bolgár Manolov ezúttal nem indult. A szovjet Szarkiszjan 7,5, az NDK fiatalja, Behm pedig 5 kilóval volt jobb az ezúttal csak 295-ig jutott 60 kilós kubainál. Ami a rossz időzítés csúcsa volt, azt ezúttal az NDK versenyzőitől láthatta a váratlanul gyér közönség, no és a tévénézők milliói. Letz kiesett, Kunz ugyancsak, pedig aligha akadt valaki is, aki kétségbe vonta volna, hogy ez a két sportoló ott lesz a zászlófelvonásnál a dobogón... Különösen Kunz kiesése meglepetés, aki szinte „kisöpörte“ a 67,5 kilóból a legnagyobb vetélytársakat. TAKTIKA. Ha talán'újrarendez- nék a VB-t, sokkal meggyőzőbb szovjet fölénnyel végződne, de taktikából ezúttal messze jobbnak Jól szórakoztak Szeptember 26-án a Honvédelmi Szövetség csallóközaranyosi (Zlatná na Ostrove) helyi szervezete sportnapot rendezett. Reggel halászverseny, délután sportlövészet, este díjkiosztással egybekötött bál szerepelt a rendezvény programján. Ennyi fért bele abba az őszi vasárnapba, amelyen valamennyi néző és résztvevő jól szórakozott. Egyébként ez az akció is igazolta, hogy a falu fiatalsága igényli az ilyen és hasonló rendezvényeket. A községben több éves hagyományokra tekint vissza a sportlövészet. Sajnos, az elmúlt években az említett sportágban hanyatlás mutatkozott, mivel a fiataloknak nem állt rendelkezésükre az edzéshez szükséges lőtér. Manapság azonban mindez megvan, s a falu fiataljai egyre nagyobb létszámban kapcsolódnak be a sportlövészed kör tevékenységébe. Az említett verseny győztesei sportlövészetben ifjabb Varga János, halászatban pedig Polló János. HORVÁŤH LÁSZLÓ bizonyultak a bolgár szakvezetők. A Kodzsabasev-Mirzojan, a Zla- tev-Pervij és a Blagoev-Vardanyan párharc azért végződött a bolgár sportolók győzelmével, mert kitűnő taktikájukkal olyan magas súlyra kényszerítették a győzelemre esélyes vetélytársu- kat, amellyel azok már nerri tudtak megbirkózni. Különösen a Blago- ev-Vardanyan párviadal volt túlzás nélkül lélegzetelállító. A szakításban jelentős előnyt szerzett Blagoev megvárta, amíg Vardanyan megkezdi a lökést, majd utána emeltetett, sőt második és harmadik kísérletét is végrehajtotta- sikerrel. Az idén hosszabb ideig sérült szovjet világcsúcstartó pedig ezután már csak újabb világcsúcs árán tudott volna győzni. Ezúttal azonban nem sikerült. MÉRLEGELÉSKOR... A szovjet Arakelov csaknem három évig alig hallatott magáról. Amikor ismertté vált indulásának ténye, természetesen az esélyesek között emlegették, azt azonban aligha gondolta valaki, hogy a 100 kilósok versenye már a mérlegeléskor eldőlt... Persze, ez.így túlzás, hiszen a győzelemhez ebben a súlycsoportban 427,5 kg kellett, de azt Arakelovon kívül honfitársa, Klokov is teljesítette, csak éppen ő nehezebb volt másfél kilóval... így aztán Arakelov három aranyérmével szemben Klokov csak három ezüstöt tudott szerezni, igaz, mindkét fogásnemben azonos eredménnyel, mint Arakelov. „TRÓNCSORBULÁS“. Amikor véget ért a szakítás, a szupernehézsúlyúak versenyében, már- már újabb meglepetésre lehetett számítani. Ha bekövetkezik, az lett volna a meglepetés-sorozat legnagyobbika, hiszen amióta Pisza- renko került a sportág trónjára, még nem fordult elő, hogy világ- versenyen ne nyerte volna meg mindkét fogásnem aranyérmét- és természetesen az összetettet is. Ezúttal azonban „csak“ 197,5- öt szakított és a bolgár Krasztev 2,5 kilóval megelőzte, de a minimális előny a bolgár sportolónak csak a pillanatnyi reményt jelentette. Mert aztán a lökésben Pi- szarenko ismét legyőzhetetlennek bizonyult. Sőt, 247,5 kg-os lökése után még további 15 kilót tetetett a súlyzóra, ami új világcsúcs lett volna, - ha sikerül. TIZENHÁROM. Piszarenko ugyan ezúttal nem iratkozott föl a világcsúcstartók közé, de a bevezetőben említett statisztika azonban ezúttal sem lett világcsúcsszegény, hiszen nem kevesebb, mint tizenhárom világrekordot állítottak föl, igaz mindössze három ország versenyzői Ebben a rangsorban messze a bolgároké az elsőség, hiszen nem kevesebb, mint kilenc (!) új világcsúcs fűződik bolgár sportoló nevéhez, míg két- két világcsúcsot szovjet, illetve lengyel súlyemelők értek el. önmagában ez utóbbi tényt véve alapul is elmondhatjuk, hogy ismét markáns fejlődés következett be ebben a sportágban. A csehszlovák versenyzők ugyan csak országos csúcsokat javítottak, de ennek ellenére teljesen egyértelmű a szakvezetők summázata: „soha rosszabbat...“ Ennyivel egy év múlva is kiegyeznének... MÉSZÁROS JÁNOS Peter Rajniak az Olomoucon töltött egy év után ismét régi egyesüle tében, az Inter Bratislavában játszik. A válogatott játékos nyilván a sárga-feketék egyik erőssége lesz az új idényben. A képen Rajniak mellett a brnói Nečas (Vojtíšek felvétele) Ki lesz a bajnok? E z a leggyakrabban elhangzó kérdés egy-egy bajnokság rajtja előtt. Dr. Miroslav Rehák, az Internacionál Slovnaft Bratislava férfi kosárlabdacsapatának edzője s a klub szakvezetése az elmúlt szombati nyitány előtt nem titkolta: az exbajnok azzal az elhatározással indult neki az új idénynek, hogy ismét visszahódítsa az elsőséget, a címet. A törekvés, az elhatározás szép dolog, de maga az edző is bevallotta, a célbaérés nem lesz könnyű. Az élmezőny (ha ilyenről egyáltalán beszélhetünk egy bajnokság kezdetén, hiszen az idén esetleg teljesen másképp alakulhat a helyzet a tavalyinál), vagyis a várható élmezőny többi részvevője, a címvédő VŠ Praha, a valamikori bajnok Zbrojovka Brno, az NHKG Ostrava s főleg az RH Pardubice hasonló célkitűzéssel vág neki a ligaküzdelmeknek. Az említett négy csapat közül a bratislavaiak edzője szerint az RH Pardubice szólhat bele leginkább a bajnoki cím alakulásának sorsába. Mire alapozza Rehák edző ezt az állítását? Elsősorban arra a tényre, hogy a Pardubice nagyszerű középjátékosokkal rendelkezik, ezt lényegében már a tavalyi bajnokságban is megfigyelhettük. A válogatott egyik kulcsemberével, Jaroslav Skálával erősödött a csapat (a VŠ középjátékosa tényleges katonai szolgálatát tölti Pardubicén), aki valamennyi mérkőzésen kiegyensúlyozott teljesítményre képes. A másik ponterős játékos, Zdenék Böhm, aki találkozókként átlagban 25 pontot ért el. A bajnok VŠ Praha együttesét nem kell külön bemutatnunk. Egy olyan játékosokkal - mint Žuffa, Hraška, Zedníček - „megtűzdelt“ együttes az eddigi éVek tapasztalata alapján nemhogy egykönnyen nem adja, de foggal-körömmel védi majd tavalyi elsőségét. A Zbrojovkáről nehéz lenne egyértelmű véleményt mondani: a csapat teljesítménygörbéje az utóbbi években nagyon hullámzó volt, s a brnóiak az idei bajnokságban is szerezhetnek meglepetést - ilyen és olyan értelemben is. A csapatok felkészülését a bajnoki idényre nagyban befolyásolta az augusztusi kolumbiai világbajnokság. így volt ez a bratislavai Interben is. Az együttes - a beiktatott egyhónapos szünet után - augusztus 17-én kezdte meg felkészülését, természetesen a válogatott Kropilák és Rajniak nélkül. Ök ketten csak szeptember elején csatlakoztak klubtársaikhoz, így tehát a teljes gárda csak egy hónappal a rajt előtt gyűlt egybe. S még ekkor is felmerültek bizonyos gondok: sérülések, megbetegedések. Az exbajnok együttesében számos változás történt. A tavalyi kezdőötös egyik tagja, Justín Sedlák a Dukla Olomouchoz került (tényleges katonai szolgálatát tölti), Milan Oleríni pedig a Baník Hand- lovához szerződött. Visszatért viszont az egyik kulcsember, Peter Rajniak doktor; természetesen, az Olomoucon töltött egy év után még bizonyos időbe telik „aklima- tizációja“ a régi klubjában. A sár- ga-feketék állandó kerete tíztagú: Mašura (születési év: 1957, magasság: 202 cm), Kevenský (1961, 201), Padrta (1952, 190), Jančura (1959, 184), Kratochvíl (1963, 195), Bojanovský (1953, 193), Pochaba (1961, 196), Van- čík (1960, 204), Rajniak (1953, 200), Kropilák (1955, 208). M két tartalékos: Koreň (1962, 183) és Bobrík (1962, 200), akik az Inter utánpótláscsapatában játszanak, s csak szükség esetén „ugranak be“ a nagycsapatba. Változás történt a másodedzői poszton is: Kazimír dementis az idei idénytől Münchenben tevékenykedik, s helyét „másodállásban“ a juniorok edzője, Peter Šefránek vette át. Az Inter felkészülésének utolsó állomását az NSZK-beli és az ausztriai portya, valamint az itthon rendezett torna jelentette. A csapat teljesítménye ezeken a rendezvényeken általában jónak minősíthető, habár a lejátszott mérkőzések még néhány gyenge pontra hívták fel a figyelmet. A csapatvezetés reméli, hogy az osztrák Klosterneuburg ellen sorra kerülő (november 3-i, illetve a november 9-i visszavágón itthon) KEK-találkozóig ezeket „kinövi“ az együttes. S nemcsak az Inter Bratislava, de a bajnokság mind a tíz részvevője. Ezt reméljük mi a rajt pillanatában. S akkor majd nem kell azt írnunk az idény közben és befejeztével, hogy bizonyos betegség tünetei még mindig észlelhetők a csehszlovák kosárlabdasportban. Szívesebben adnánk hírt arról, hogy a kór eltűnt, egészséges, szép játékot hozott az 1982/83-as bajnoki idény. URBÁN KLÁRA Sportélet - honvédelmi sportnapok Új Élet (Nový Život) Felső-Csallóköz 2200 lakost számláló közsé,ge. 1960- ban alakult a következő négy kisebb településből: lllésháza, Kismagyar, Bélvata, Tonkháza. Szervezett sporttevékenységük 32 éves múltra tekint vissza. Az egyes települések fiataljai különféle sportágakban folytatnak figyelemre méltó tevékenységet. örvendetes, hogy a kötelező iskolai testnevelési órákon kívül sportjátékok keretében is van lehetőség az aktív sportolókkal való foglalkozásra. Kitűnő feltételekkel rendelkezünk, hiszen az 1970-ben iskola közvetlen közelében tornaterem, kézi- labda-, röplabda-, kosárlabda- és atlétikai pálya szolgálja á testnevelés ügyét. Az alapiskolai testnevelés terén már a múlt években is szép eredmények születtek. Kézilabdázó lányaink és fiaink, valamint a labdarúgók a kerületi bajnokság serdülő korosztályú csoportjában megszerezték az első, illetve a második heiyet, és megnyerték a járási bajnokságot. Atlétáink és sakkozóink se vallottak szégyent. A négy település közül lllésházának és Bélvatá- nak van felnőtt labdarúgócsapata. A sportpályák 1964-ben épültek társadalmi munkában és az egységes földműves szövetkezet támogatásával. Később elkészültek az öltözők is, majd öt évvel ezelőtt 104 ezer korona ráfordítással kézilabda-pálya épült. A nemzeti bizottság egyik fontos feladatának tartja a testnevelés alapvető feltételeinek biztosítását. A bélvatai sportpályán kétnapos honvédelmi sportnapokat rendezett a hnb honvédelmi bizottsága a polgári ügyek testülete és az önkéntes tűzoltók szervezetével karöltve, s egyúttal megemlékeznek az SZNF 38. évfordulójáról. Az ifjúság céllövészetben, krikettlabda és karika célba dobásában, futásban és tájékozódási versenyekben mérte össze erejét. Nagy érdeklődés kísérte a női és férfi labdarúgó-mérkőzést lllésháza és Bélvata csapatai között. A versenyekbe 78-an kapcsolódtak be. RAVASZ LÁSZLÓNÉ ÚJ SZÚ 6 1982. X. 4.