Új Szó, 1982. október (35. évfolyam, 233-258. szám)
1982-10-30 / 258. szám, szombat
ÚJ szú 3 1982. X. 30. Leszerelési hét békeakciók jegyében (ČSTK) - Az ENSZ vasárnap befejeződő leszerelési hete alkalmából számos akcióra került sor egész Európában. Az akcióhét alkalmából a legkülönbözőbb szervezetek' és pártok szálltak síkra a leszerelés és az enyhülés mellett. STOCKHOLM - Hét svéd szervezet. köztük az orvosok, az írók a művészek és tanítók szakszervezete tartott közös békedemonstrációt a fegyverkezési hajsza és a „korlátozott nukleáris háború“ imperialista koncepciója elleni harc jegyében. KOPPENHÁGA - A dán béke- védők a leszerelési hét alkalmából nagygyűléseket és tüntetéseket szerveztek az egész országban. A fővárosban csütörtökön fáklyás menetet tartottak, melynek résztvevői követelték a lázas nukleáris fegyverkezés beszüntetését és atomfegyvermentes övezet megteremtését Észak-Európában. Moszkvában a Lenin nevét viselő luzsnyiki sportcsarnokban több mint 12 ezer moszkvai dolgozó vett részt az ENSZ leszerelési hete keretében mec/tartott békenagygyülésen, melyen beszédet mondott Romes Csandra, a Béke-világtanács elnöke. A ČSTK felvételén a nagygyűlés résztvevői láthatók. Varsóban befejeződött a Központi Bizottság ülése A LEMP továbbra is a szocialista megújulás kezdeményezője marad Wojciech Jaruzelski beszédében az export ösztönzését szorgalmazta (ČSTK) - Varsóban csütörtökön az éjszakai órákban fejeződött be a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának kétnapos ülése. A vitában 22-en szólaltak fel. A Központi Bizottság négy határozatot vitatott meg és hagyott jóvá. Az első azokat a feladatokat tartalmazza, amelyek a párt szervei és szervezetei előtt állnak az ország társadalmigazdasági fejlődésének kulcskérdéseivel kapcsolatban. A második az üzemanyag- és energiagazdálkodásról, a harmadik a tengergazdálkodásról és a vele összefüggő feladatokról szól. A negyedik határozat a KB állásfoglalását rögzíti a szakszervezetek újjászületése ügyében. Szervezeti kérdésekről döntve a Központi Bizottság elfogadta Wojciech Jaruzelski javaslatát, és Waldemar Swigront, a Falusi Ifjúsági Szövetség országos vezetőségének elnökét, a LEMP KB eddigi póttagját rendes taggá és a KB titkárává választotta. A LEMP KB új póttagja Jerzy Jaskiernia, a Lengyel Szocialista Ifjúsági Szövetség vezetőségének elnöke lett. A Központi Bizottság ülésén Jaruzelski hadseregtábornok mondott záróbeszédet. Többek között hangsúlyozta, hogy az 1983-85- ös évekre vonatkozó tervjavaslat az első olyan terv, amely a gazdasági reform feltételei közepette jött létre. Az ülésen lezajlott vita felfedte hiányosságait, ugyanakkor a tervjavaslattal kapcsolatos nagy elvárásokat is kifejezte. Jaruzelski rámutatott, hogy a tervnek biztosítania kell az összhangot az ágazati-gazdasági érdekek, valamint a népgazdaság társadalmi és osztálycéljai között. A belső piac Lengyel kormánynyilatkozat az amerikai szankciókról A PAP lengyel hírügynökség nyilvánosságra hozta a lengyel kormány nyilatkozatát, amelyben élesen elítéli az amerikai elnök döntését, miszerint a Lengyel- országgal folytatott kereskedelemben megvonja a legnagyobb kedvezmény elvét. A kormány- nyilatkozat hangsúlyozza, hogy ez a döntés számos nemzetközi megállapodást sért meg, ellentétben áll a nemzetközi jogi normákkal, az ENSZ Alapokmányával és a helsinki Záróokmánnyal. Az amerikai intézkedést nem lehet másként értékelni, csak úgy, hogy ez újabb lépés Reagan konfron- tációs politikájában. A lengyel kormány határozottan elutasítja a zsarolás és a nyomás politikáját és a diktátumra tett kísérleteket, s határozottan megismétli, hogy a lengyel vezetés a problémák megoldása során kizárólag a lengyel nép és állam érdekeit tartja szem előtt. A lengyel-amerikai viszony romlásáért az amerikai kormányt terheli a teljes felelősség. A két ország közötti normális kapcsolatok alapja az egymás függetlenségének feltétlen tiszteletben tartása, a belügyekbe való be nem avatkozás és a nemzetközi jogi normák megtartása. A nyilatkozat leszögezi: a kormány fontolóra veszi azokat a lépéseket, amelyeket az USA legutóbbi diszkriminációs intézkedésével összefüggésben helyeseknek vél. gyengeségei ellenére olyan gazdasági lépésekre van szükség, amelyek támogatják az exportot. A gazdasági reform alapjai még nem jutottak el teljes mértékben a társadalmi köztudatba - mondotta továbbá. A reform a gazdasági rendszer mély és bonyolult átépítését jelenti, s természetesen módosításokra és javításokra szorul. A nyugati rádióadók szerint a reform nem sikerült, de szerintük a Lengyelországban a háború után semmi sem sikerült - hangsúlyozta Jaruzelski Beszédének további részében kiemelte, hogy a gazdasági fronton is éles osztályharc folyik. Az ellenség hazugságokhoz és rágalmakhoz folyamodik, hogy bizalmatlanságot keltsen, az imperialisták gazdasági propagandaagresz- sziója ugyancsak szüntelenül nő. Lengyelországtól az USA megvonta a legnagyobb kedvezmény elvét, amit végül is várni lehetett. Blokádok és gazdasági szankciók vannak már mögöttünk, s akár a múltban, most is találunk megoldást. Lengyelországnak segít a Szovjetunió és a többi szocialista ország, a Varsói Szerződés biztosítja számára határainak sérthetetlenségét és biztonságát - mondotta Jaruzelski. A LEMP KB első titkára beszédében nagy figyelmet szentelt a nemzeti újjászületés hazafias mozgalmának. Hangsúlyozta, hogy Lengyelország szocialista megújulásának kezdeményezője a párt marad. Harmincöt éve alakult meg a GATT VÁMVITÁK H armincöt éve ezen a napon hozta létre 23 ország - köztük Csehszlovákia is - az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezményt (GATT) azzal az elsődleges céllal, hogy a háború utáni években elősegítik az egymás között folytatott kereskedelem liberalizálódását. Két alapító tag, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia úgy tervezte, hogy az egyezmény átmeneti megoldás csak és később létre jön majd a Nemzetközi Kereskedelmi Szervezet, vagyis a GATT ennek a megalakulásáig szabályozta volna a tagállamok közötti árucsereforgalmat. A tagországok számos eszmecserét tartottak a szervezet megalakítása céljából, ám a.ppnd- kívül eltérő vélemények miatt a mai napig sem jött létre a Nemzetközi Kereskedelmi Szervezet és azóta is a GATT a nemzetközi kereskedelmi politika legfontosabb fóruma. A tagországok száma időközben 82-re gyarapodott, tagja a GATT-nak a szocialista országok közül Csehszlovákia, Magyarország, Lengyelország és Románia. A tagállamok a belépéskor kötelezték magukat arra, hogy megadják egymásnak a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt. Ez a nemzetközi kereskedelemben alkalmazott elv rögzíti, hogy a felek egymásnak a szerződésben körülhatárolt területeken kölcsönösen biztosítják azokat a kedvezményeket - ezek elsősorban vám- jellegűek amelyeket bármely harmadik országnak nyújtani fognak. A tagok az alapokmányban vállalták, hogy vámjaikat önkényesen nem emelik, vagy csökkentik, a vámtételek csak konzultációk útján módosíthatók. A GATT tehát fontos szerepet tölthetne be a nemzetközi kereskedelem kibontakozásában a különböző társadalmi rendszerű országok között. Természetesen sikeres működése nagyrészt attól függ, hogy a tagországok milyen mértékben hajlandók további lépéseket tenni a kereskedelmi kapcsolatok liberalizálása érdekében. Ha a GATT-ba tömörülő országok kivétel nélkül a szervezet alapszerveihez igazodnának, reá-> lis lehetőség nyílna erre. Szándékosan használtuk a feltételes módot, mivel az utóbbi időben egyre gyakrabban kerül sor a szerződésben vállalt vámelőírások megszegésére. L egszemléletesebb és legfrissebb példája ennek az Egyesült Államok kereskedelmi minisztériumának az önkényes magatartása, méghozzá nem is a szocialista országokkal, hanem a legközelebbi szövetségeseivel, a közös piaci országokkal szemben. Az óceán két partja között 10 hónappal ezelőtt pattant ki az acélvita. Az USA azzal vádolta a Közös Piacot, hogy acélexportjával - melyet ráadásul a nyugateurópai kormányok szubvenciókkal támogatnak - tönkre teszi az egyébként is válsággal küzdő amerikai acélgyártást. Washington akkor fenyegette a nyugateurópai acéltermelöket, ha önként nem korlátozzák az USA-ba irányuló kivitelüket, akkor vámjellegű protekcionista intézkedésekkel kiszorítják az amerikai piacról a konkurrenciát jelentő európai acélt. Azonnali hatállyal magasabb vámokat vetettek ki, hogy a Közös Piacot jobb belátásra bírják. Kilátásba helyezték továbbá, ha Brüsszel önszántából nem csökkenti az acélkiviteli kvótát, akkor kiegészítő vámokkal zárják el az amerikai piacot a tengerentúli acél elől. A z acélvita egy héttel ezelőtt zárult le. A Közös Piac bejelentette, hogy 10 százalékkal csökkenti az Amerikába irányuló acélkivitelt. Washingtonban ezt úgy kommentálták, hogy Brüsszel „önként“ döntött így, pedig valójában nem volt más választása. Ha nem áll rá az amerikai fél által követelt 10 százalékos export-visszafogásra, akkor még rosszabbul jár, hiszen a magas vámok miatt még többet vesztett volna az üzleten. A brüsszeli - tulajdonképpen Washington által kikényszerített - döntés nem jár következmények nélkül, hiszen ha több acél marad a közösségen belül, akkor a Közös Piac is kevesebb acélipari terméket importálhat. Ezért a 10 tagország külügyminisztere a héten úgy döntött, hogy januártól 10-15 százalékkal csökkentik e termékek behozatalát. Ez a korlátozó döntés egyébként hátrányosan érinti Csehszlovákiát is. A fenti példából is látható, hogy milyen kedvezőtlen láncreakciót vált ki a nemzetközi kereskedelemben, ha egy ország nem a GATT előírásoknak megfelelően jár el, hiszen egy ország felelőtlen magatartása számos országot súlyt. De Washington nemcsak vámháborút provokál ki önkényesen, hanem egyéb kereskedelmi jellegű - de politikai indítékú - hazárdjátékokba is bocsátkozik. Reagan elnök a héten jelentette be, hogy Lengyelországtól megvonja a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény elvét, jóllehet mindkét ország tagja a GATT-nak. Ezzel nemcsak durván beavatkozott a szocialista ország belügyeibe, hanem egyúttal megsértette a GATT előírásait is. A GATT tevékenységét tehát jelentős mértékben fékezi, s mérgezően hat az egyébként is problémákkal küszködő világgazdaságra az amerikai kormányzat önkényes magatartása. Várható, hogy a szervezet november végén Genfben megtartandó értekezletén számos kemény bírálat éri az amerikai felet, mivel akadályozza a nemzetközi kereskedelem liberalizálódását. P. VONYIK ERZSÉBET Izrael újabb agresszióra készül Arafat figyelmeztetése • Tel Aviv nem hajlandó engedményekre (ČSTK) - Libanon központi részén, a Bekaa-völgyben ismét nagyon feszültté vált a helyzet. A libanoni rádió megerősítette, hogy az izraeliek az állandó légi provokációkon kívül újabb nehéz fegyvereket, többek között harckocsikat irányítottak a térségbe. Tel Aviv ezzel megerősítette Jasszer Arafatnak, a PFSZ Végrehajtó Bizottsága elnökének figyelmeztetését, hogy Izrael újabb agresszív akciókra készül a Bekaa-völgyben és Észak-Liba- nonban. A bejrúti napilapok többsége tegnap is nagyon szkeptikusan reagált Morris Draper amerikai különmegbízott első tárgyalásaira a libanoni vezetőkkel, az idegen csapatok kivonásáról szóló amerikai tervről. Draper tegnap Tel Avivba utazott, s előzőleg Bejrútban megígérte, megpróbálja rávenni Izraelt, hogy az első szakaszban legalább 10 kilométerre vonja vissza csapatait Bej rút külvárosaitól. A következő szakaszban állítólag az izraeli és a szíriai egységek egyidőben vonulnának vissza. Bejrúti hírmagyarázók szerint ennek a tervnek nincsenek túl nagy esélyei a megvalósulásra, mivel gyakorlatilag tisztán amerikai ügyről van szó, amelyet - Libanon kivételével - előzőleg Arafat Belgrádban tárgyalt A Szibéria és Nyugat-Európa közötti távolsági gázvezeték építői vállalták, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére november 7-ig — az eredeti december 15-i határidő helyett — befejezik a tambovi területet átszelő 137 kilométeres szakaszt. Ebből október 25-ig már 100 kilométeren a csővezetéket összehegesztették. (ČSTK-felvétel) (ČSTK) - Jasszer Arafat, a Palesztin Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának elnöke tegnap befejezte jugoszláviai látogatását, és elutazott Belg- rádból. Petar Sztamboliccsal, a JSZSZK Elnökségének elnökével, Mitja Ribicsiccsel, a JKSZ KB Elnökségének elnökével és más jugoszláv vezető politikusokkal elsősorban a közel-keleti helyzetről és a térségben lezajlott legutóbbi fejleményekről tárgyalt. A jugoszláv fél teljes támogatásáról biztosította a PFSZ-t a palesztin nép önrendelkezési és államalapítási jogáért vívott igazságos harcában. egyetlen érdekelt féllel sem konzultáltak meg. Begin izraeli kormányfő eddigi kijelentéseiből arra lehet következtetni, hogy Tel Aviv nem hajlik engedményekre. Néhány órával az amerikai különmegbízott megérkezése előtt Begin kijelentette, hogy „Tel Aviv nem hagyja magát megfosztani a drágán kivívott győzelem eredményeitől“. Megismételte az ún, dél-libanoni ütközőzóna létrehozására vonatkozó követelést is. Dél-Libanonban Tibin falu közelében meggyilkolták az ENSZ ideiglenesen ott tartózkodó egységeinek (UNIFIL) három ír származású katonáját. Feltételezik, hogy az ENSZ katonákat Haddad őrnagy szélsőséges jobboldali bandájának tagjai ölték meg. Az ENSZ-katonák ellen irányuló újabb provokáció összefüggésben van azzal az izraeli követeléssel, hogy az ENSZ-erőket vonják vissza Dél-Libanonból, mivel Tel Aviv itt Izrael és Libanon között 50 kilométeres „biztonsági övezet" létrehozását követeli.
