Új Szó, 1982. október (35. évfolyam, 233-258. szám)

1982-10-27 / 255. szám, szerda

ÚJ szú 3 1982. X. 27. Szakszervezeti küldöttségünk párizsi programja (ČSTK) - A csehszlovák szak- szervezeti küldöttség Karéi Hof- mann-nak, a CSKP KB Elnöksé­ge tagjának, a Szakszervezetek Központi Tanácsa elnökének ve­zetésével Franciaországban tar­tózkodik az ország legnagyobb szakszervezeti központja, a CGT meghívására. A küldöttség tegnap ellátogatott Párizs ipari negyedei­be, ahol találkozott a CGT helyi szervezeteinek képviselőivel, és megismerkedett munkájukkal. A két szakszervezeti küldöttség - a CGT küldöttségét főtitkára, Henri Krasucki vezette - hétfőn nagyon nyílt, szívélyes légkörű vé- leméyncserét folytatott a két szak­szervezeti központ munkája során szerzett tapasztalatokról. Henri Krasucki hangsúlyozta, hogy a CGT a folytatódó nagy gazdasá­gi és társadalmi válság feltételei között folytatja tevékenységét, amely keményen sújtja a dolgozó­kat. Karel Hoffmann a tárgyaláso­kon hangsúlyozta a világ forradal­mi szakszervezetei közti internaci­onalista, munkásszolidaritás szük­ségességét. Mint mondotta, a For­radalmi Szakszervezeti Mozgalom éppen ezért nagy jelentőséget tu­lajdonít a CGT-vel és a munkások érdekeiért harcoló más haladó szervezetekkel való kölcsönös kapcsolatok fejlesztésének és el­mélyítésének. Erőszakhullám Észak-írországban A TERROR ÉS ELLENTERROR ÚJABB ÁLDOZATAI (ČSTK) - Észak-írországban kedden tovább éleződött a feszült­ség azt követően, hogy az ún. ír Köztársasági Hadsereg közölte: meggyilkolta Thomas Cochrane őrmestert, a protestáns katonák­ból álló Ulsteri Védelmi Ezred múlt pénteken elrabolt tagját. Ennek előzménye, hogy protestáns fegy­veresek - valószínűleg a törvé­nyen kívül helyezett Ulsteri ön­kéntes Erő nevű szervezet terro­ristái - Belfastban hétfőn megölték a szombat óta fogva tartott túszu­kat, Joseph Donagant. A 49 éves, katolikus, hétgyermekes család­apát találomra, ,,ellentúszként“ fogták le: életének megkímélését ahhoz kötötték, hogy az IRA sza­badon engedi-e a maga foglyát, Thomas Cochranét. Továbbra is Strauss a bajor kormányfő (ČSTK) - Ismét Franz Josef Strausst választották meg további 4 évre a bajor tartományi kormány elnökévé. Ez a választás azonban nem jelenti azt, "hogy Strauss bár­mikor nem tölthetne be a bonni szövetségi kormányban kormány­fői vagy más miniszteri funkciót. Straussra a 195 tagú bajor tar­tományi parlament 125 képviselő­je szavazott, ahol pártjának a Ke­resztényszociális Uniónak (CSU) 133 és a szociáldemokratáknak 71 képviselőjük van. A müncheni tartományi kormány új államtitká­rává Edmund Stoibert, a CSU eddigi főtitkárát választották. Dán tüntetés (ČSTK) - Közel ötvenezer dán polgár tüntetett hétfőn este Kop­penhága központi terén a konzer­vatív kormány gazdasági politikája ellen. A dán szakszervezetek által szervezett tiltakozó menet része volt azoknak a kormányellenes tüntetéseknek, amelyek kifejezés­re jutattják, hogy a dán közvéle­mény elutasítja a szociális szük­ségletekre és a munkanélküli se­gélyekre szánt kiadások csökken­tését. Ezeket az intézkedéseket a kormány gazdasági programja tartalmazza, melyet október elején hagyott jóvá a parlament. Washington ismét lengyelellenes lépésre készül (ČSTK) - Az amerikai külügy­minisztérium szóvivője szerint a Reagan-kormány a közeljövő­ben nyilatkozatban jelenti be, hogy megszünteti Lengyelországgal a legnagyobb kedvezmény elve alapján folytatott kereskedelmet. A szóvivő az intézkedést azzal magyarázta, hogy így akarják megtorolni a „Szolidaritás“ nevű szakszervezettel is kapcsolatos lengyel döntést. A szóvivő szerint Reagan elnök már konzultált a kongresszus két házának keres­kedelmi bizottságaival, így a diszkriminációs intézkedés elfo­gadásának a Fehér Ház reménye szerint nem lesz akadálya, amikor a kongresszus november végén ismét összeül. Belfastban már hétfőn valószí­nűtlennek tartották, hogy Donegan holttestének fellelése után az IRA megkíméli Cochranét. A várako­zások be is igazolódtak. Nem alaptalanok a kételyek, miszerint Észak-Írországot a ke­gyetlen terror újabb hulláma keríti hatalmába. Arról, hogy milyen nagy a feszültség, tanúskodik az a lövöldözés is, amelyre hétfőn az esti órákban került sor Belfast köz­pontjának közelében. Fegyveres rendőrök tüzet nyitottak civilruhás katonák egy csoportjára, akiket té­vedésből terroristáknak néztek. Legkevesebb húsz lövést adtak le, s a környéken haladó emberek kénytelenek voltak földre vetni magukat. A biztonsági erőket a helyszínre hívták, s ezután de­rült fény a „tévedésre“. Szeren­csére senki sem sebesült meg. Japán kezdeményezésére 1978 óta minden évben megrende­zik a leszerelési világhetet, amely az ENSZ napjával, október 24-vel veszi kezdetét. Az ENSZ és a Béke-világtanács által meghirdetett akciósorozat keretében a világ számos nagyvá­rosában nagygyűléseket, háborúellenes tüntetéseket tarta­nak, amelyek résztvevői tiltakoznak az amerikai kormány fegyverkezési politikája ellen, s aggodalmukat fejezik ki egy nukleáris világháború kirobbanásának veszélye miatt. Az elmúlt napokban Londonban, Stockholmban, Bonnban, Lisz- szabonban, de Guayanában és Brazíliában is tízezrek vonul­tak az utcákra. Képünkön: Londonban többezres tüntetésen liitakoztak az új amerikai közepes-hatótávolságú rakéták nyugat-európai elhelyezése ellen. (Telefoto: ČSTK) GENFI TARGYALASOK (ČSTK) - Genfben a szovjet és amerikai küldöttség tegnap újabb ülésen tárgyalt a stratégiai fegy­verzet korlátozásáról és csökken­téséről. A svájci városban ugyancsak tegnap újabb plenáris ülést tartott az európai nukleáris fegyverek korlátozásáról folyó tárgyalások keretében a szovjet és az amerikai delegáció. Tyihonov nyugatnémet üzletembereket fogadott (ČSTK) - A Szovjetunió és az NSZK között érvényben levő szer­ződések és megállapodások - így többek közt a két ország legmaga­sabb szintű találkozóin aláírt ok­mányok - alapján a Szovjetunió a maga részéről változatlanul fej­leszteni óhajtja a kölcsönösen elő­nyös együttműködést. Ezt állapí­totta meg Nyikolaj Tyihonov, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke azon a megbeszélé­sen, amit Max Grundiggal, a Grundig cég tulajdonosával és Berthold Beitzcel, a Krupp mü­vek felügyelő tanácsának elnöké­vel hétfőn Moszkvában folytatott. A német gazdasági körök két te­kintélyes képviselője üzleti úton tartózkodott a szovjet fővárosban. Salvador! partizánakciók Az FDR a politikai megoldás módját keresi Bíróság elé állítják a baloldali vezetőket (ČSTK) - A salvadori hazafiak rádióadója, a Radio Venceremos közölte, hogy az elmúlt 16 nap során a partizánok nagyszámú kormánykatonát ejtettek foglyul, akik közül 88-at már szabadon bocsátottak, átadták őket a Nem­zetközi Vöröskereszt képviselői­nek. Folytatódtak a partizánok tá­Amerikai követelés Japánnal szemben (ČSTK) - Az Egyesült Államok azt követeli a japán kormánytól, hogy duplázza meg a haditámasz­pontok karbantartására, a kaszár­nyák és az amerikai katonák szá­mára épített lakások céljaira fordí­tott kiadások összegét. A Tokió­ban megjelenő Aszahi Simbun tegnapi számában közölték, hogy az Egyesült Államok a közelmúlt­ban Honoluluban megtartott ame­rikai-japán tanácskozáson ter­jesztette elő ezt az elvárását. A Pentagon egyre inkább be­vonja Japánt távol-keleti globális stratégiai tervei megvalósításába. Ezek közé tartozik a Honsu sziget északi részében levő Misava tá­maszpont új korszerű berendezé­seinek az építése, ahol az F-16-os bombázókat helyezik majd el, a Jokosuka térségében tartózkodó hetedik amerikai hadiflotta tá­maszpontjának, valamint, az oki- navai és további katonai objektu­moknak a bővítése. Az említett katonai objektumok bővítését Wa­shington szorgalmazza, ám Japán feladata az említett tervek költsé­geinek a fedezése. A szigetor­szágban jelenleg 50 ezer amerikai katona tartózkodik több mint 100 támaszponton és más katonai ob­jektumban. Az amerikai katonák ott-tartózkodásának költségei a japán adófizetőknek egymilliárd dollárba kerülnek évente. madásai Morazan tartomány fő­városa, San Francisco Gotera el­len. A partizánok úgyszintén fi­gyelmeztették a kormánycsapato­kat, hogy megtámadnak minden járművet a pánamerikai autópá­lyán és a keleti tartományok útjain, így akarják megakadályozni, hogy a harcok térségébe a kormány erősítést küldjön. Guillermo Ungo, a salvadori Forradalmi Demokratikus Front (FDR) elnöke a mexikói főváros­ban hétfőn találkozott Mexikó poli­tikai életének vezető személyisé­geivel abból a célból, hogy meg­nyerje az ország támogatását olyan módozatok keresése során, melyek lehetővé tennék a jelenlegi salvadori kormány és a nemzeti felszabadítási mozgalom közti fegyveres konfliktus befejezését. Ungo kijelentette, hogy a kormány és a hazafiak közti tárgyalásoknak a mély válság békés rendezését kellene eredményeznie. Kifejezte reményét, hogy az Egyesült Álla­mok végül is tudomásul veszi a salvadori politikai realitásokat és felhagy a jelenlegi rezsim egyol­dalú támogatásával. A salvadori hadsereg szóvivője közölte, hogy rövid időn belül ka­tonai bíróság elé állítják a nemzeti felszabadító mozgalom és szak- szervezetek 8 vezető képviselőjét, akiket az elmúlt héten „tartóztat­tak le“. A nyolc politikus aközé a tizenöt baloldali és szakszerve­zeti vezető közé tartozik, akik a múlt héten tűntek el nyomtala­nul. A további hét eltűnt sorsa egyelőre ismeretlen. VESZÉLYES TÉVEDÉS A moszkvai Pravda Shultz múltheti beszédéről (ČSTK) - A moszkvai Pravda tegnapi számában a fenti címen közölt szerkesztőségi cikket a „kommunista országok demokrati­zálásának“ szentelt washingtoni konferenciáról. A néhány nappal ezelőtt az amerikai külügyminisztérium által megrendezett tanács­kozást a Reagan elnök által meghirdetett kommunistaellenes „keresztes hadjárat“ megvalósításának gyakorlati lehetőségeivel foglalkozott. A tanácskozáson az amerikai külügyminisztérium és más reszortok hivatalnokai vettek részt, valamint különböző kétes elemek a szocialista országokból. A fő beszámolót George Shultz külügyminiszter tartotta. Fellengzősen adott elő arról, hogy az Egyesült Államok megduplázza erőfeszítéseit nemzetközi mére­tekben a demokrácia fejlesztése érdekében, és hogy a „szabadság terjesztése és védelmezése“ az amerikai külpolitika fő küldetése. Az amerikai diplomácia vezetője ez alkalomból sem volt szófukar, ami a szocialista országok rágal­mazását illeti. Természetesen arra nem tért ki, ki is bízta meg az Egyesült Államokat a demokrácia, a szabadság és az emberi jogok védelmezésével és arra, hogy van-e egyáltalán erkölcsi joga az USA-nak igényt tartani erre a fel­adatra. Az ilyen kérdések ugyanis elke­rülhetetlenül felmerülnek, annál is inkább, ha az ilyen farizeus nyilat­kozatokat egy olyan ország vezető képviselői teszik, amely naponta és minden lépésével tiporja a de­mokráciát, a szabadságot és az emberi jogokat. Talán a demokrá­cia példája az a tény, hogy az USA-ban elnök - vagyis az ameri­kai propaganda kifejezésével élve a „nép választottja“ - lehet az a személy, aki például az amerikai választópolgárok szavazatainak alig több mint negyedét szerzi meg? Véget vetett talán az Egye­sült Államok a faji megkülönbözte­tésnek? Nem bizonyítják-e ennek ellenkezőjét a közelmúlt bostoni eseményei. Az USA-ban az em­beri jogok felvirágoztatása egyik megnyilvánulásaként tartják szá­mon azt a tényt, hogy minden tizedik munkaképes és dolgozni akaró amerikai ma nem érvénye­sítheti munkához való jogát? Természetesen senki sem akarja vitatni Shultz úr és kollégái jogát ahhoz, hogy előnyben része­sítsék az amerikai életformát. Egészen más dolog azonban az olyan próbálkozás, hogy ezt az életformát ráerőszakolják más né­pekre, és durván beavatkozzanak más országok belügyeibe. Csak­hogy épp ennek szentelték az amerikai külügyminisztérium által szervezett találkozót, és éppen er­re szólított fel George Shultz. Mintha nem is lennének érvény­ben a nemzetközi kapcsolatok ál­talánosan elismert normái, mintha nem is létezne az ENSZ Alapok­mánya és a helsinki Záróokmány, amelyek egyértelműen megtiltják az országoknak a más országok belügyeibe való beavatkozást. Azok, akik ezt a találkozót meg­rendezték, nyilvánvalóan nem tu­datosították, hogy 1933-ban, ami­kor a Szovjetunió és az Egyesült Államok felvette a diplomáciai kapcsolatokat, a felek kölcsönö­sen kötelezettséget vállaltak - méghozzá az amerikai fél kez­deményezésére -, hogy szigorúan tiszteletben tartják mindkét fél elvi­tathatatlan jogát ahhoz, hogy saját belátása szerint építse saját életét és hogy tartózkodnak mindenne­mű beavatkozástól a másik fél belügyeibe. Nem helyénvaló, hogy éppen az amerikai külügyminisztérium vezetője nem tud a hasonló köte­lezettségvállalásokról, amelyek ezenkívül már régen általánosan elismert nemzetközi normává vál­tak. Veszélyes tévedés lenne, ha Washington úgy vélné, hogy az államok viselkedésének nemzet­közi normái csak másokra vonat­koznak, az USA-ra nem. A határ­talan sovinizmus és a nagyhatalmi ambíciók kultusza szemmel látha­tóan akadályozza a washingtoni politikusokat abban, hogy a ténye­ket és a vi'ág eseményeit józanab- bul szemléljék, ami nagy kár - írja végezetül a Pravda. Kanadai-amerikai megbeszélések (ČSTK) - George Shultz amerikai külügyminiszter befejezte egynapos hi­vatalos kanadai látogatását. A wa­shingtoni diplomácia vezetője ebben a minőségében tett első külföldi útján arra szólította fel a kanadai kormányt, hogy az'eddiginél hatékonyabban tá­mogassa az USA-nak ..a Nyugat kato­nai ereje fokozására“ irányuló törekvé­seit, mert erre állítólag a ,.szovjet fe­nyegetés" kényszeríti. A Reuter hírügynökség szerint Shultz ottawai látogatásának legfőbb célja az volt, hogy kísérletet tegyen a két szomszédos ország közötti gaz­dasági súrlódások csökkentésére. Heves harcok (ČSTK) - Az arab országok és az ENSZ diplomáciai erőfeszítései ellené­re folytatódnak a heves harcok az iraki-iráni front központi részén. Az iraki főparancsnokság közleménye szerint az elmúlt 24 óra során az iráni hadsereg több mint 230 katonát és tíz páncélozott csapatszállítót vesztett. Az iraki légierő támadta az ellenfél állásait Bászra iraki kikötőtől keletre, és visszaverte az iráni ellenoffenzívát a front középső szakaszán. A teheráni rádió közölte, hogy az iráni tüzérség lőtte az iraki egységeket Asab-allah város térségében, és támadást intézett Zurbatija iráni határtelepülés ellen is. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom