Új Szó, 1982. október (35. évfolyam, 233-258. szám)

1982-10-18 / 247. szám, hétfő

ÚJ szú 3 1982. X. 18. KÖVETKEZETESEBBEN ÉRVÉNYESÍTSÜK A KOMPLEX INTÉZKEDÉSEKET Irányított nyitott folyamat • A tervszerű irányítás tökéletesíté­sének további programja Több mint másfél év telt el azóta, hogy érvénybe lépett a CSKP KB Elnökségének és a szövetségi kormánynak a határozata a tervszerű népgazdaság­irányítás tökéletesítését célzó komplex intézkedé­sekről. Ez olyan időszak, amely lehetővé. teszi annak a megítélését, hogy a komplex intézkedések miként hatnak a tervezés javítására, az önálló elszámolás szilárdítására, a tudományos-műszaki haladás meggyorsítására és a külgazdasági kap­csolatok hatékonyságának növelésére, az irányító munka színvonalának emelésére és a dolgozóknak az irányításba való nagyobb fokú bekapcsolódásá­ra. E szempontok figyelembe vételével vizsgálta felül a közelmúltban a CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány a komplex intézkedések hatékonyságát. További értékelésekre kerül sor a nemzeti köztársaságok, a kerületek, az ágazatok és a termelési-gazdasági egységek szintjén. A Pravda szerkesztősége kihasználta ezt az alkalmat, és Leopold Lér szövetségi pénzügymi­nisztert, a tervszerű népgazdaságirányítás kérdé­seivel foglalkozó kormánybizottság elnökét beszél­getésre kérte fel. • Minden újat szívesen foga­dunk mindaddig, amíg annak al­kalmazása nem bontja meg a dol­gok szokásos menetét. Úgy vé­lem. a komplex intézkedésekkel sem volt ez másként. Mindazok, akik - képletesen szólva- a komplex intézkedések születé­sekor szóhoz jutottak, örömmel fogadták azokat, amikor azonban cselekvésre kellett volna sort kerí­teniük, az irányító dolgozók egy részének a lelkesedése alábbha­gyott, és soraikban gyakran merült fel a kérdés: ,,szükség volt-e egyáltalán az irányítási módsze­rek megváltoztatására, amikor a múltban nagy ütemű fejlődést és sok sikert értünk el“.- A nyolcvanas évekbe teljesen új fejlődési feltételek között lép­tünk. Ezek új koncepciót és gaz­daságpolitikai stratégiát, valamint irányítási rendszerünkben alapve­tő minőségi változásokat követel­nek meg. A gazdasági fejlődés tényezőinek gyökeres változása módosításokra kényszeríti gazda­ságpolitikánk megvalósításának módszereit, és változtatni kell a tervezési gyakorlaton, a gazda­sági gondolkodásmódon egy­aránt. Tehát az irányítási rendszer alapvető változásairól van szó. Ez a folyamat a népgazdaság általá­nos intenzifikálására irányul, és az állandóan változó feltételekhez való igazítására van szükség. A változások mércéje és egyút­tal gazdasági fejlődésünk erőfor­rása ugyanakkor az lesz, hogy- először - miként tudjuk intenzifi- kálni a hazai termelést, és - má­sodszor -, hogy milyen hatékony­sággal értékesítjük termékeinket a külkereskedelmi árucsere-forga­lomban. Jelenleg tehát sok erőfe­szítést kell tennünk azért, hogy mindenekelőtt a vezető dolgozó­kat megtanítsuk a kialakult hely­zetnek más szemmel való vizsgá­latára. • Megemlítenék még két szél­sőséges nézetet. Az egyiket vallók azt várták, hogy a komplex intéz­kedések valamennyi gondunkat orvosolják, az ellenkező vélemé­nyen levők pedig úgymond csa­lódtak a komplex intézkedések­ben. mert sokkal többet vártak tőlük.- Mindenekelőtt hangsúlyoz­nám, hogy a gazdasági életben sem történnek csodák; minden eredmény becsületes, kemény munkát igényel. Ugyanakkor a változások sem hajthatók végre egyik napról a másikra. A népgaz­daság bonyolult és érzékeny szer­vezet, minden vele és irányításá­val kapcsolatos változtatást alapo­san fontolóra kell vennünk, ki kell próbálnunk és fokozatosan érvé­nyesítenünk. Ez tette indokolté a komplex intézkedések tapaszta­lati módszereken keresztül törté­nő bevezetését, és ezt a gyakorla­tot folytatjuk tovább. Az elmúlt időszakban több olyan eredmény született, amely példa arra, hogy a vezető dolgo­zók nem csupán megértették az új szabályozók értelmét, hanem fele­lősséggel és szakmai felkészült­séggel alkalmazták is azokat a gyakorlatban. Ez, persze, válla­latuk eredményeiben is megnyil­vánult. Ugyanakkor az ilyen pél­dák fordítottjaival is találkozha­tunk. A párt központi bizottsága az utóbbi magatartást tanúsítókat már többször bírálta, és a párt­szervek számos esetben káderin­tézkedésekhez folyamodtak. • Miniszter elvtárs. Felsorol­hatná a komplex intézkedések ed­digi érvényesítésének fő pozitívu­mait?- A komplex intézkedések a ne­hézségek ellenére kedvezően ha­tottak, főleg a múlt évi ipari terme­lésre. Tavaly például 1,1 száza­lékkal csökkentek az anyagköltsé­gek, ami jelentősen meghaladja a 6. ötéves tervidőszakban e téren elért eredményeket, hiszen akkor évenként mindössze 0,6 százalé­kos volt ez a csökkenés. Sikeres volt a saját termelési érték mutató­jának teljesítése is - 100,9%. Az anyagi ösztönzés nagyon haté­kony eszközének bizonyult, hogy a béreszközök alapvető összete­vőjét szorosan rákapcsoltuk a sa­ját termelési értékre, a bér ösztön­ző részeit pedig a termelési alapok rentabilitására, illetve a nyereség­re vagy a költségekre. Ez az összekapcsolás ösztönzően és el­marasztalóan egyaránt hat, mert számos ágazatban és vállalatnál a saját termelési érték és a terme­lési alapok rentabilitása nem telje­sítése esetén hiányoztak a béresz­közök, és a bér ösztönző részének a csökkentése nagyon érezhető volt. A pozitív eredményeket nem szabad azonban túlbecsülni, mert mindenekelőtt a könnyen mozgó­sítható tartalékokat használták ki, amelyek a vállalatokat pillanatnyi előnyökhöz juttatják. • A CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány a komplex intézkedésekről szóló határozatá­ban hangsúlyozta: ,,döntő fontos­ságú, hogy a tudományos-műsza­ki fejlesztés váljon a terv szerves részévé, s a tudományos-műszaki haladás eredményeinek gyors megvalósításával érjünk el szá­mottevő eredményeket“. A gya­korlatban azonban ez nagyon las­san érvényesül. Úgy tűnik, hogy a komplex intézkedések érvénye­sítése éppen ebből a szempontból a leggyengébb.- Ez valóban így van, e téren van a legtöbb gondunk. A komplex intézkedésekbe ugyan több új ele­met foglaltunk a tudományos-mű­szaki haladás ösztönzésére, de ezek nem bizonyultak eléggé ha­tékonynak. Kidolgoztuk már azokat az új szabályokat, amelyek szerint a jö­vő évtől ki akarjuk próbálni a tudo­mányos-műszaki haladás meg­gyorsítását célzó intézkedéseket, s az alkalmazásukra kijelölt terme­lési-gazdasági egységek már is­merik ezeket. Céljuk, hogy a gaz­dasági mechanizmus hatását úgy erősítsük, hogy a tudományos- műszaki haladás az anyagmegta­karításokban, a munkaigényesség csökkentésében, a nagyobb nye­reségben és az exportképesség hatékonyságának növekedésében nyilvánuljon meg. • Ezzel kapcsolatban gyakori a megjegyzés, hogy döntő fordu­latot jelentene, ha a műszaki dol­gozókat az eddiginél kiemelteb­ben /utalmaznák.- Erre a megjegyzésre szíve­sen válaszolok, mert összefügg azzal, amit az elején mondottam. Nem minden vezető dolgozó tette magáévá az új szabályozókat és az ezekhez kapcsolódó jogi nor­mákat. Az új és módosított normák már lehetővé teszik, hogy a való­ban alkotó dolgozókat, gépszer­kesztőket, technológusokat és ter­vezőket, akik kiváló minőségű, csúcsszínvonalú termékeket ad­nak ki kezükből, érdemeik szerint jutalmazzák, vagyis kiemeltebben az átlagosoknál. Sajnos, még min­dig érvényesül az egyenlősdi, amivel egyszer s mindenkorra szakítanunk kell. Új szabályozókat készítünk még elő, amelyek még erőteljesebben hozzájárulnak ah­hoz, hogy az alkotó dolgozókat kiemeltebben jutalmazhassuk. • A műszaki színvonal, a ter­mékek minősége és a szerviz színvonala határozza meg, ho­gyan érvényesülünk a külföldi pia­cokon. E tekintetben - amit szá­mos vállalat példája bizonyít - még ugyancsak sok a tartozá­sunk.- Most, amikor a nemzeti jöve­delem növekedése hovatovább egyre jobban függ a külkereskede­lemtől, annak hatékonysága nép­gazdaságunk fejlődésének fő for­rása. Ugyanakkor szükséges, hogy a termelésirányítás közvetle­nül hasson a külkereskedelem ha­tékonyságára, hogy a termelők is­merjék, mi a helyzet a konkurrens gyártónál, hogy jobban ismerjék az árfolyamviszonyokat és a fize­tőképességben kialakult helyzetet. Ezért növelnünk kell a terme­lőkkel szembeni igényességet, és munkájukat aszerint kell értékel­nünk, hogy milyen eredményeket érnek el a külkereskedelemben. Ebben a szellemben kiegészítet­tük a komplex intézkedéseket, és hatékonyságukat ugyancsak az arra kijelölt termelési-gazdasági egységekben mérjük le. • Szólhatnánk még a differen­ciált bérezésről és az adminisztrá­ció-igényesség csökkentéséről, de ezt egyetlen kérdésben is tö­mörít hetnénk: hogyan sikerül ér­vényesíteniük az önálló elszámo­lás alapelveit.- Amint már a fentiekből is láthatjuk, az önálló elszámolás alapelvei, amelyeket a komplex intézkedések felölelnek, kedvező­en hatnak. Ujabb lépést tettünk a kitűzött cél felé, amelyet kormány­elnökünk a SZISZ csehországi kongresszusán nagyon világosan fogalmazott meg: „Fokozatosan el kell érnünk, hogy a termelés és az értékesítés során valamennyien „keressünk magunkra“, teremt­sük meg a jutalmazásra, a vállalati alapokra és a beruházásra szük­séges erőforrásokat“. Mindenképpen szükséges, hogy a vállalatoknál, termelési­gazdasági egységeknél az önálló elszámolás váljék a vállalatfejlesz­tési programok szerves részévé. • És hogyan hatnak a komplex intézkedések a dolgozók irányí­tásba való nagyobb mértékű be­vonására?- Kétségtelenül haladást ér­tünk el ezen a téren. A dolgozók alkotókészségében több a konkré­tum az önálló elszámolás alapel­veinek megvalósítására vonatko­zóan. A dolgozók egyéni és kol­lektív kötelezettségvállalásai egy­re nagyobb mértékben irányulnak a különböző megtakarításokra, a munka minőségére, a konkrét termékekre. Persze, még e téren sem merítettük ki az összes lehe­tőséget.- Végül, miniszter elvtárs, né­hány szót a további teendőkről.- Már a komplex intézkedések alkalmazásának a kezdetén hang­súlyozták a pártszervek, hogy nyi­tott rendszerről van szó, amelyet az új szükségletek, tapasztalatok alapján kell tökéletesíteni. A CSKP KB Elnöksége a komp­lex intézkedések értékelésével kapcsolatban megvitatta a terv­szerű irányítás tökéletesítésének további programját. Ez a program feltételezi, hogy még a 7. ötéves tervidőszak folyamán foganatosí­tásra kerülő intézkedéseken kívül egy újabb, az irányítás tökéletesí­tését célzó lépést készítenek elő a 8. ötéves tervidőszakra. FRANTIŠEK ZDOBINA Ki mint vet, úgy arat... A rimaszombati járás legna­gyobb gabonatermesztő gazdasá­gában, Bátkában 2200 hektáron foglalkoznak kalászosok termesz­tésével. Az idei eredmények a kedvezőtlen időjárás és néhány agrotechnikai fogyatékosság miatt elmaradtak a várttól. Jövőre remél­hetőleg minden másként lesz. Legalábbis az előjelekből ítélve. Az időjárás most kedvező, s a ter­veknek megfelelő ütemben és mi­nőségben vetnek. Az elmúlt hét végéig több mint 1300 hektáron került földbe a jövő évi kenyérnek- való. Felvételeink a 26 hektáros Csuka dűlőben készültek. Homonnay Béla és Babrócky József Barassó Barnabás (Hacsi Attila felvételei) Nehézipari beruházások - villamosítás A mongóliai Adún Chulún szén­bánya korszerűsítésével az üzem rövidesen megduplázhatja terme­lését. Más jelentős ipari objektu­mok műszaki korszerűsítése is szép eredményt ígér. A beruházá­sokra rendelkezésre álló mintegy 8,2 milliárd tugrik egyharmadát re­konstrukcióra, modernizálásra szánják, ami már a mostani terv­időszakban, 1980-85 között érez­tetni fogja hatását. A nehézipari üzemek mellett az élelminszeripar is részesedik ebből az összegből A villamosítás - két magasfe­szültségű vonal építésével - Mon­gólia északi részein is gyors lép­tekkel halad előre. Az új vezeték-rendszer Dar- hant, az ország egyik legnagyobb ipari központját a Baga nur-i szén­medencével, és Bulgan megye központját Har Horinnal, az ország egykori fővárosával köti össze. Je­lenleg a terület 20 százaléka kap villamos energiát a központi vil­lanyhálózatból. A hosszú távú ter­vek szerint 1990-ig az országnak mind a 18 megyéjét bekötik az országos hálózatba. Kokszolómű Zenicán Előreláthatólag ez év novembe­rében adják át rendeltetésének Bosznia-Hercegovina új nagyüze­mét, a zenicai kokszolómüvet. A mintegy kétmilliárd dináros be­ruházással épült üzem a Zenicai Fémkohászati Kombinát vállalata­ként kezdi meg működését. A nagyüzem 65 kemencéje évente 720 ezer tonna koksz, 300 millió köbméter kokszgáz és 30 ezer tonna kátrány gyártására lesz al­kalmas. Az itt előállított gáz lehe­tővé teszi a nagy értékű pakuraim­port egy részének hazai anyaggal történő helyettesítését. Szovjet - mozambiki gazdasági kapcsolatok Nemrég ünnepelték meg - mindkét országban - a Szovjet­unió és Mozambik közötti barátsá­gi és együttműködési szerződés aláírásának ötödik évfordulóját. A Szovjetunió az elmúlt 5 év során sokoldalú segítséget nyújtott Mo- zambiknak a szocialista társada­lom alapjainak lerakásában, a ki­vívott függetlenség megerősítését szolgáló gazdasági fejlődés meg­indításában. A szerződés keretében nyújtott értékes segítség tette lehetővé például, hogy a Limpopo völgyé­ben mezőgazdasági üzemeket lé­tesítsenek. Ugyancsak a hatékony támogatásnak köszönhető Mo­zambik alumínium-, szén- és peg- matit termelésének megindulása, a szállítás megszervezése, sőt a halászat lehetőségeinek egyre jobb kihasználása is. Szovjet szakémberek segítettek az egészségügyi szolgálat megszer­vezésében. A legújabb elektromos targonca-család Szófiából A Szeptember 6. kombinátban készülnek a világhírű bolgár elekt­romos targoncák. Ezeknek nem­régiben új model l-családját fej­lesztették ki. A négytagú Druzsba modell egyes darabjainak a teher­bírása 1,25, 1,6, 2, illetve 2,5 ton­na. Vezérlésüknél a bolgár elekt­ronikai ipar számos újdonságát hasznosították. Az elektromos jár­művek sebessége óránként 15 ki­lométer, emelési sebességük te­herrel 32, teher nélkül 42 centimé­ter másodpercenként. A Druzsba család tagjait a többi között fran­cia, NSZK, olasz cégek rendelték meg. (BUDAPRESS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom