Új Szó, 1982. szeptember (35. évfolyam, 207-232. szám)
1982-09-14 / 218. szám, kedd
ÚJ szú 3 1982. IX. 14. Ma nyílik meg Rómában az IPU 69. ülésszaka Arafat is részt vesz a tanácskozáson (ČSTK) - Ma kezdődik Rómában az Interparlamentáris Unió 69. ülésszaka, amelyen öt kontinens közel 100 országának képviselői vesznek részt. A csehszlovák küldöttséget Ján Marko, a Szövetségi Gyűlés első alelnöke vezeti. A 10-napos tanácskozáson napirendre kerülnek a leszerelés, az éhség elleni harc, valamint a gyarmati rendszer felszámolásának és az újgyarmatosítás elleni harcnak a kérdései, továbbá a környezet- védelem, a libanoni helyzet és a világ számos más problémája. Rómában hivatalosan megerősítették, hogy a tanácskozáson megfigyelőként részt vesz Jasz- szer Arafat, a Palesztinai Felsza- badítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának elnöke. Római tartózkodása során Arafatot fogadja Alessandro Pertini olasz államfő. Az űrhármas kitüntetése (ČSTK) - Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke a Kremlben tegnap magas kitüntetéseket adott át Leonyid Popov, Szvetlana Szavickaja és Alekszandr Szerebrov űrhajósoknak. A sikeres űrrepülés során tanúsított bátorságáért és helytállásáért Leonyid Po- povot, a Szovjetunió kétszeres Hősét Lenin-renddel tüntették ki. Alekszandr Szerebrovnak és Szvetlana Szavickájának, a Szovjetunió Hőse címet adományozták a Lenin-renddel és az Arany Csillag Érdeméremmel. „Nagy elismeréssel figyeljük tudósaink, mérnökeink, műszaki szakembereink, munkásaink, űrhajósaink és mindazok tevékenységét, akik részt vesznek a világűr meghódításában“ - hangsúlyozta Leonyid Brezsnyev a kitüntetések átadásakor. „Volt idő, amikor az emberiség feltette a kérdést, milyen haszonnal jár majd az űrkutatás. Ma már senki sem kérdezi ezt, mivel az asztronómia, a meteorológia, az orvostudomány, a biológia és számos más tudományág olyan ismereteket követel, amelyeket csak a Föld körüli pályán lehet megszerezni“ - mondotta Leonyid Brezsnyev. Leonyid Brezsnyev átadja a kitüntetéseket (Telefoto: ČSTK) Honecker fogadta Wischnewskit (ČSTK) - Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke Berlinben fogadta Hans-Jürgen Wischnewskit, a bonni kancellári hivatal államminiszterét. A találkozó során Erich Honek- ker rámutatott az európai országoknak, így a két német államnak is a békéért és biztonságért viselt felelősségére. Hangsúlyozta, hogy új tartalommal kell gazdagítani az enyhülési folyamatot. Honecker figyelmeztetett arra, hogy az NSZK-nak a szocialista országokhoz s nem utolsósorban az NDK-hoz fűződő kapcsolatai kevésbé lennének veszélyeztetettek, ha nyugatnémet területen nem helyeznének el új típusú amerikai nukleáris rakétákat. A bonni politikust tegnap fogadta Günter Mittag, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A találkozón mindkét fél számára hasznosnak minősítették az együttműködés további kibővítését. Tovább mélyül a spanyol kormánypárt válsága (ČSTK) - A spanyol mezőgazdasági és halászati miniszter vasárnap benyújtotta lemondását. Jósé Luis Alvarez ugyanakkor azt is közölte, hogy kilép a kormányzó Demokratikus Centrum Unióból (UCD) és átlép a közelmúltban megalakított Népi Demokratikus Pártba. A miniszter távozása is alátámasztja azokat az értesüléseket, hogy egyre mélyülnek az ellentétek a kormányon levő UCD-n belül. Az utóbbi két hónapban a párt vezetéséből 4 csoport vált ki, melyek mindegyike új politikai pártot hozott létre. A kormánypárt ugyanakkor elvesztette parlamenti többségét is. Madridban a napokban megtartott sajtóértekezleten jelentették be, hogy a Kommunista Megújhodás és Egyesítés Pártja (PRUC) néven új párt alakult. Alapítója, Francisco Garcia Salbe közölte, hogy pártjának máris több ezer tagja van: következetes, marxista -leninista pártként kíván tevékenykedni, Izrael szíriai állásokat és palesztin menekülttábort bombázott (ČSTK) - A marokkói fővárosban közölték, hogy Marokkó, Sza- úd-Arábia, Jordánia, Szíria, Algéria, Tunézia és a Palesztinai Felszabad ítási Szervezet lesznek annak a bizottságnak a tagjai, melynek feladata, hogy kapcsolatot teremtsen az arab országok és az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai között a közel-keleti helyzetről folytatandó tárgyalások érdekében. Mindegyik ország legmagasabb rangú képviselője lesz a bizottság tagja. Az említett bizottság létrehozásáról a múlt héten döntött a marokkói Fezben az Arab Liga 12. csúcskonferenciája. xxx Izraeli harci repülőgépek - hasonlóan mint vasárnap - tegnap ismét támadták a Bekaa-völgyben az arabközi biztonsági erők szíriai egységeinek állásait, és egy másik repülőraj az AI Badavi palesztin menekülttábort bombázta. A tábor az észak-libanoni Tripoli kikötő közelében fekszik, és 8 ezer palesztin menekült lakja. Izrael nyilvánvaló célja a szíriai egységek kiszorítása Libanonból és az agresszió során szerzett állásainak megerősítése. Ezáltal lehetővé válna, hogy Libanonban olyan helyzet jöjjön létre, amely megfelel Washington és Tel Aviv közös érdekeinek. Dél-Libanonban a Nabatije város mellett létrehozott különösen szigorú koncentrációs táborban fogva tartott libanoniak és palesztinok hozzátartozói vasárnap éhségsztrájkot kezdtek tiltakozásul a foglyokkal szembeni kegyetlen eljárások ellen. Táviratot intéztek Begin izraeli kormányfőhöz és Sáron hadügyminiszterhez, amelyben hozzátartozóik szabadon bocsátását követelik. Ezzel egyidőben több nemzetközi szervezethez fordultak kérésükkel, hogy támogassák harcukat a libanoni és palesztin hazafiak szabadon bocsátásáért. A koncentrációs táborból sikerült kijuttatni egy üzenetet, amely szerint a foglyok egy része is éhségsztrájkot kezdett. Az Izraeli Kommunista Párt KB Politikai Bizottsága nyilatkozatot adott ki az Arab Liga múlt heti csúcskonferenciája határozataival összefüggésben. A nyilatkozat leszögezi, hogy a csúcstalálkozó határozatai reális alapokat szolgáltatnak a tartós közel-keleti béke eléréséhez. A döntések olyan helyzetbe hozták Izraelt, hogy ki kell nyilvánítania, hajlandó-e békében élni az arab népekkel, a palesztin népet is beleértve, vagy inkább előnyben részesíti a tartós háborút a világnak ebben a részében - szögezi le a nyilatkozat. Mexikói kérdőjelek A mexikóvárosi metró az ország legnagyobb beruházásai közé tartozott, s akárcsak az atomenergiaprogramot, az olajfinomítókat, az acéjgyárakat-aföld- alattit js nagyrészt külföldi hitelekből építették. A metró nem utolsósorban több tízezer munkahelyet is jelentett. Nos, devizahiány miatt - ideiglenesen - most megszüntették a metró munkálatait, ami 20-25 ezer munkahely elveszítésével is jár. A metró esete jól illusztrálja Mexikó mai gazdasági helyzetét. Néhány éve még egymással versenyeztek a külföldi, főleg az északamerikai bankok, hogy hiteleket nyújthassanak Mexikónak. A hatalmas olajkincs (kőolajtermelés tekintetében negyedik, a kőolajtartalékok szempontjából Mexikó ötödik a világon) elegendő fedezetnek bizonyult. Mexikó élt is a lehetőséggel, s nagyszabású fejlesztési programokba kezdett, amelyek felemésztették az olajjövedelmek és a kölcsönök többségét, de azért jutott szociális intézkedésekre, állami ártámogatásokra stb. Négymillió új munkahely létesülhetett az évi 8 százalékos gazdasági növekedés folytán. Hidegzuhanyként érte azonban Mexikót az olajkereslet - ebből következően az olajárak csökkenése. Az állami bevételek jóval elmaradtak a tervezett szinttől, s az így keletkezett fizetési mérleghiány törvényszerűen a peso leértékeléséhez, a pénzügyi helyzet rohamos romlásához vezetett. Az infláció üteme az elmúlt egy évben csaknem megkétszereződött, s előrejelzések szerint az inflációs ráta az idén eléri a 100 százalékot. Az ország adósságállománya közben 80 milliárd dollárra (!) emelkedett, s Mexikó a világ leginkább eladósodott állama lett. A hetvenes évek ígéretes fejlődése már a múlté, s Mexikó most könnyen a csőd szélére kerülhet, ha nem tudja visszafizetni a felvett kölcsönöket. Márpedig a jelek szerint vannak ilyen gondjai, ugyanis augusztusban kérte az esedékes - 17 milliárd dollárnyi - törlesztési kötelezettség nagyobbik részének (10 milliárd dollár) átütemezését a külföldi hitelezőktől. Az eddigi hitelek és azok kamatainak törlesztéséhez 25 milliárd dollár újabb hitelre lenne szüksége Mexikónak. A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) 1,85 milliárd dollárra tett ígéretet az azonnali szükségletek kielégítésére, s ennek felét Mexikó már meg is kapta, ám a fennmaradó összeg folyósítását felfüggesztette, amíg a kormány nem teljesíti a Nemzetközi Valuta Alap feltételeit (amelyekhez az a 4,5 milliárdos - októberre ígért - kölcsönét köti). A nagy tőkés pénzintézetek tehát egyrészt igyekeznek újabb hitelekkel segíteni Mexikón, persze egyáltalán nem önzetlenségből, ugyanis ha az ország fizetésképtelenné válna, az súlyos következményekkel járna magukra a hitelezőkre - jelen esetben főleg az amerikai bankokra - nézve is. Másrészt viszont szigorú takarékossági intézkedéseket követelnek a mexikói kormánytól, aminek pedig kétségtelenül komoly szociális kihatásai lesznek. A gyorssegély felfüggesztése nyilván válasz a mexikói magánbankok szeptember 1 -én bejelentett államosítására. A kormány viszont ezzel a lépéssel kívánja útját állni a magántőke külföldre menekítésének (az elmúlt 2 évben külföldre, főleg az USA-ba menekített tőke értéke megközelíti a 22 milliárd dollárt). A magánbankok spekulációi jelentősen hozzájárultak a gazdasági és pénzügyi válság elmélyítéséhez. Az államosítással a mexikói kormány nagy pénzösszegek felett szerez ellenőrzést (a kisajátítások leginkább azt a 6 nagy bankcsoportot érintik, amelyek 1981 -ig megszerezték az egész mexikói bankrendszer profitjának 83,4 százalékát), ám a kisajátítás gyakorlati végrehajtása bonyolult és nehéz feladat lesz. Főleg ha figyelembe vesszük a mexikói gyáriparosok, kereskedők és bankárok heves tiltakozását és esetleges közös fellépését. A lakosság ugyan tömegtüntetéseken támogatja a kormány döntését, de kérdés, hogy a gazdasági válság enyhítéséhez szükséges - s a hitelezők által követelt - népszerűtlen intézkedésekre miként fog reagálni. K étségtelen, hogy a december 1-én hivatalba lépő új elnök, Miguel de la Madrid nehéz helyzetben lát munkához. A társadalmi feszültségek növekedésével, sőt bizonyára a több mint fél évszázada kormányzó Intézményes Forradalmi Párt helyzetének megingásával is számolnia kell. A belső gazdasági helyzet azonban bizonyára nem lesz hatás nélkül Mexikó külpolitikájára sem. Az ország - földrajzi helyzete, az USA közelsége ellenére - igyekezett független külpolitikát folytatni, s ezzel szerzett magának nagy tekintélyt. Támogatja - anyagilag is - Nicaraguát, a közép-amerikai felszabadító mozgalmakat, jó kapcsolatokat tart fenn a szocialista Kubával. Kérdéses azonban, hogy ebben a szorult helyzetben és a fokozódó amerikai nyomás alatt képes lesz-e biztosítani e külpolitikai irányvonal folyamatosságát. PAPUCSEK GERGELY NATO-hadgyakorlatok a csehszlovák határ közelében Kivonulás Libanonból: - Uram! Erre nem lenne egyszerűbb? (Népszava) (ČSTK) - A NATO „Autum Forge ’82“ fedőnevű őszi hadgyakorlatsorozatának keretében az NSZK délkeleti és középső területein nagyszabású szárazföldi hadgyakorlatok kezdődtek Cardine Fortresse és Starke Wehr elnevezéssel. A manőverekre Bajorország területén, a csehszlovák államhatár közelében kerül sor, több ezer katona és nagylétszámú amerikai haditechnika bevonásával. Esbierg dári kikötőváros térségében úgyszintén nagyszabású Bombarobbanás Párizsban (ČSTK) - Párizs hetedik körzetében, a rendőrség épülete előtt tegnap reggel nagy erejű bomba robbant. A rendőrség közlése szerint senki sem sebesült meg, ám a robbanás jelentős károkat okozott az épületben és a közelben parkoló gépkocsikban. A francia AFP hírügynökséget telefon útján értesítették, miszerint a merényletért a „Rossini-cso- port“ vállalta a felelősséget. A telefonáló közölte, hogy a merénylet válasz volt a rendőrség csütörtöki Rossini utcai akciójára, melynek során a rendőrök tüzet nyitottak egy gyanús gépkocsira, lelőttek egy 17 éves lán^rt, és három fiatalt megsebesítettek. haditengerészeti és légi manőverek folynak. Ezeken az agresszív katonai tömb tíz tagállamából több mint 160 hadihajó és 250 harci repülőgép vesz részt. Honsu japán sziget közelében a Csendes-óceán nagyszabású amerikai-japán hadgyakorlat kezdődött több mint 80 japán hadihajó, 90 harci repülőgép, mintegy 16 ezer japán katona részvételével. A Brit KP offenzívára szólít fel (ČSTK) - Londonban ülést tartott Nagy-Britannia Kommunista Pártjának Végrehajtó Bizottsága, melyen a konzervatív Thatcher- kormány elleni offenzívára szólították fel a munkáspárti és a szak- szervezeti mozgalmat. Michael McGahey, a bizottság tagja, a skót bányászok vezetője főbeszámolójában hangsúlyozta, hogy rendkívül sürgető feladatról van szó a munkahelyek védelméért, az életszínvonal csökkentésének megakadályozásáért és a demokratikus jogok védelméért vívott harcban. A Végrehajtó Bizottság megvitatta a jelenlegi belpolitikai helyzetet, három pontból álló akcióprogramot togadott el, es teljes szolidaritásáról biztosította az állami egészségügyi alkalmazottaknak szeptember 22-re meghirdetett akciónapját.
