Új Szó, 1982. szeptember (35. évfolyam, 207-232. szám)

1982-09-10 / 215. szám, péntek

ÚJ szú 3 1982. IX. 10. A nemzetközi kereskedelemben fel kell újítani a bizalmat Szovjet memorandum az UNCTAD ülésén (ČSTK) - A Kereskedelmi és Fejlesztési Tanács (UNCTAD) konferenciájának 25. ülésén a szovjet küldöttség memoran­dumot terjesztett elő „A jelenle­gi nemzetközi kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlesz­tésének akadálya“ címmel. Az emlékirat többek között le­szögezi, célja az, hogy figyelmez­tesse az UNCTAD tagországait a jelenlegi nemzetközi kereske­delmi és gazdasági kapcsolatok időszerű problémáira. A doku­mentum szerint a kapcsolatok fej­lesztése napjainkban egyre több akadályba ütközik. Mivel a keres­kedelmi-politikai helyzet jelentő­sen romlott, sürgős feladattá vált, hogy a nemzetközi kereskede­lemben felújítsák a bizalmat. Egyre kedvezőtlenebb hatással vannak a nemzetközi kereskede­lemre a kereskedelmi-politikai és más intézkedések, amelyekhez egyes országok, főleg az USA folyamodik. Ezen országok kor­mányai fokozni akarják a fe­szültséget, fékezni az enyhülési folyamatot, a kereskedelmet és más gazdasági kapcsolatokat agresszív külpolitikájuk érdeke­inek szeretnék alávetni, és nagymértékben aláássák a nemzetközi gazdasági együtt­működést. Egyre több korlátozó intézkedést vezetnek be az áruk és a szolgáltatások nemzetközi cserefolyamatába. A nemzetközi kereskedelem eddigi fejlődése, hogy a kereske­delmi korlátozó intézkedések, em­bargók, gazdasági blokádok politi­kai vagy stratégiai célokra történő felhasználása hatástalan, s követ­kezményeik azokra ütnek vissza, akik mindezt kezdeményezték. Ha az Egyesült Államok kormá­nyának akcióit értékeljük, hangsú­lyozni kell, hogy az USA a nem­zetközi kereskedelmet és gazda­sági kapcsdolatokat saját konjunk­turális céljainak kívánja alávetni, diktálni szeretne Nyugat-Európá­nak és Japánnak, hogy milyen feltételekkel alakítsák gazdasági és kereskedelmi kapcsolataikat más országokkal, saját szükségle­teikhez szeretnék igazítani a fejlő­dő országok gazdasági és szociá­lis struktúráját, nyomást gyako­rolnak a Kelet és a Nyugat kö­zötti kereskedelemre, s fékezik a nemzetközi kereskedelmi együttműködésről tanácskozó nemzetközi szervezetek munká­ját. így például az UNCTAD-ét is. Az ilyen politika, amely tudato­san a gazdasági és kereskedelmi együttműködés bomlasztására irányul, szükségszerűen élezi a vi­lággazdaság ellentéteit és problé­máit, s szembeszegül a nemzet­közi gazdaság objektív tendenciá­ival. A nemzetközi közösségnek határozottan fel kell lépnie ez ellen. Megnyílt a Bundestag őszi ülésszaka Schmidt kitart a koalíció mellett (ČSTK) - Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár a Bundes­tag őszi ülésszakának megnyitá­saképp terjedelmes kormánynyi­latkozatot olvasott fel. A kancellár beszédének külpoli­tikai része volt ellentmondásos. Schmidt ugyan a nemzetek közötti párbeszéd mellett foglalt állást és rámutatott, hogy a nemzetközi biz­tonságnak a katonai erőegyensú­lyon alapuló szerződésre kell tá­maszkodnia, s hogy főleg leszere­lési megállapodások nélkül nem lehet garantálni a világ biztonsá­gát. Utalt a Genfben folyó szov­jet-amerikai tárgyalások fon­tosságára, s hangsúlyozta: a bonni kormány azon lesz, hogy az európai nukleáris fegyverek kérdésében 1983 végéig konkrét eredmények szülessenek. Ugyan­Megemlékezések Bulgáriában (ČSTK) - Bulgária-szerte meg­emlékeztek tegnap az ország nemzeti ünnepéről, a szeptemberi szocialista forradalom 38. évfor­dulójáról. Szófiában a dolgozók ünnepi felvonulást rendeztek. A szeptember 9-e téren, a Mauzó­leum díszemelvényén megjelent Todor Zsivkov, a BKP KB főtitká­ra, az Államtanács elnöke, vala­mint más párt- és állami vezetők. akkor azt állította, hogy a tárgyalá­sokra a NATO 1979 decemberi rakétatelepítési döntése alapján kerülhetett sor. Gazdasági kérdésekről szólva a kancellár rámutatott, hogy a tő­kés világgazdasági válság kedve­zőtlen hatásai keményen sújtják az NSZK-t is. Élesen bírálta a ma­gas amerikai kamatlábakat, hatá­rozottan elítélte Washington szankciópolitikáját, és kiemelte: az NSZK alapvető érdeke a szo­cialista országokkal fenntartott jó és stabil gazdasági viszony. Az ország komoly gazdasági gondjai­ra való tekintettel újabb „áldoza­tokra“ szólította fel a lakosságot. A bonni politikai porondon már hosszabb ideje érezhető feszült­séggel - konkrétan a koalíciós partnerek, az SPD és az SDP közötti ellentétekkel - kapcsolat­ban ismét hangsúlyozta, hogy nem kíván lemondani tisztségéről, s kitart a szabaddemokratákkal való közös kormányzás mellett. A két párt nézeteltérései elsősor­ban a gazdasági válság enyhítése kérdésében mutatkoznak meg. Willy Brandt, a szociáldemokrata párt elnöke kétségbe vonta, hogy a koalíció fennmarad. A szabadde­mokratákat és személy szerint Genscher pártelnököt azzal vádol­ta, hogy a klerikális ellenzék felé kacsingat, és ezzel gyengíti a bonni kormány pozícióit. Az Aeroflot kü- löngépével teg­nap Moszkvába érkezett palesz­tin sebesültek első csoportja, akik a nyugat­bejrúti harcok során sebesül­tek meg. A pa­lesztinok a Szovjet Vö­röskereszt és az egészség- ügyi minisztéri­um meghívásá­ra gyógykeze­lésben része­sülnek. Az el­múlt napokban sebesült pa­lesztinokat szállító repülő­gépek szálltak le a magyar, a bolgár fővá­ros és más vá­rosok repülőte­rein is. Felső képünk a Feri­hegyi repülőté­ren, alsó ké­pünk Szófiában készült. (ČSTK-telefoto) LIBANON Izraeli gépek szíriai állásokat bombáztak (ČSTK) - Négy izraeli repülő­gép ismét bombázta a libanoni Dahr el-Bajdar térségében a szí­riai légvédelem állásait - közölte a SANA szíriai hírügynökség egy damaszkuszi katonai képviselő nyilatkozatára hivatkozva. A bom­bázás során egy szállítójárművet ért találat. Az amerikai hadügyminisztéri­um már a jövő hónapban egy szakemberekből álló csoportot küld Libanonba, hogy az megvizs­gálja, milyen amerikai fegyverekre lesz szüksége az országnak - kö­zölték a Pentagonban. Az amerikai „segítségnek“ erről a formájáról Bejrútban a múlt héten állapodott meg Weinberger hadügyminiszter Gemayel megválasztott libanoni elnökkel, aki már évek óta együtt­működik Izraellel. A holland választások eredménye (ČSTK) - A Hollandiában szer­dán megtartott rendkívüli parla­menti választásokon a legtöbb szavazatot a szocialista Munkás­párt szerezte meg. Az új parla­mentben a 150 mandátum közül 47-et mondhat magáénak (a párt korábban 44 képviselői hellyel rendelkezett). A klerikális Keresz­ténydemokrata Tömörülés Pártja (CDA) - az ő soraiból került ki Andries van Agt, az előző kor­mányfő - sok szavazatot és há­rom mandátumot veszített, s így A vezető szervek megválasztásával foglalkozik a kínai partkongresszus A TASZSZ ismertetése a KB beszámolójáról (TASZSZ) - A Kínai Kommu­nista Párt XII. kongresszusáról Pekingben kiadott jelentés szerint a szerdai plenáris ülésen elfogad­ták a vezető szervek - a központi bizottság, a központi tanácsadói bizottság és a központi fegyelmi bizottság - megválasztásának módszerét. A kongresszusi elnök­ség listája alapján előzetes vá­lasztásokat tartanak, majd ezt kö­vetően a hivatalos választás két szakaszban történik, titkos szava­zással. A szerdai plenáris ülésen Hua Kuo-feng, a párt volt elnöke is elnökölt. A vezető szervek megválasztá­sának elfogadott módszeréből a személyi kérdések eldöntésé­nek összetett feladatára és ne­hézségeire lehet következtetni. Megfigyelők nem tartják kizártnak, hogy akár a kongresszus fele a vezető szervek megválasztásá­val telik el. A kongresszus szep­tember 1 -én kezdődött és a beje­lentés szerint „körülbelül tíz na­pig“ tart. Pekingben egyébként időköz­ben nyilvánosságra hozták a köz­ponti bizottság beszámolójának és az új szervezeti szabályzatnak a teljes szövegét. A TASZSZ bö terjedelemben ismertette Teng Hsziao-ping alelnök megnyitó be­szédét és Hu Jao-pang elnök be­számolóját. A beszámoló gazda­ságpolitikai részéből a szovjet hír­ügynökség kiemelte, hogy a kínai párt központi bizottsága elemezte és bírálta a balos hibákat, valamint azokat a hibákat, amelyeket Mao Ce-tung életének utolsó éveiben követett el. A külgazdasági és külpolitikai rész ismertetésénél a TASZSZ rá­mutatott: Hu Jao-pang nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a kínai­szovjet kapcsolatok a normalizá­lás irányában fejlődjenek. Idézte a szovjet hírügynökség a kínai pártelnöknek azt a megállapítását is, hogy Kína felfigyelt a szovjet vezetők több ízben megismételt óhajára a két ország kapcsola­tainak rendezéséről, de úgy rea­gált rá, hogy nem a szavak, hanem a tettek fontosak. Ugyan­csak ismertette a TASZSZ azt a tételt, hogy Kína nem törekszik hegemóniára, s elkötelezte magát a béke megóvása és biztosítása mellett. A szovjet hírügynökség végezetül idézte azt a megállapí­tást, hogy Kína reménykedik ugyan a kínai-japán és a kínai­amerikai kapcsolatok fejlesztésé­ben, de az Egyesült Államokhoz fűződő viszonyt beárnyékolja az az amerikai politika, amely Tajvant önálló állami formációként kezeli. a parlamentben 45 képviselője lesz. Jelentős visszaesést könyvel­het el a baloldali Demokraták-66 nevű tömörülés, amely a szocialis­tákkal és a CDA-val eddig a kor­mánykoalíciót alkotta: csak hat mandátumot szerzett a korábbi 17-tel szemben. Szavazatait a legnagyobb arányban az ellenzéki jobboldali liberális párt (VVD) növelte: 36 mandátuma lesz a korábbi 26-tal szemben. A Holland Kommunis­ta Párt (3 mandátum) megőrizte eddigi pozícióit. Mivel a holland parlament alsó­házában egyik párt sem tett szert többségre, valószínűleg ismét koalíciós kormány alakul. Az utolsó is távozik (ČSTK) - Jorge Anaya tenger­nagy, az argentin haditengerészet főparancsnoka, aki 1981 óta volt a kormányzó katonai junta tagja, közölte, hogy október 1-ével le­mond tisztségéről. Az idén ápri­lisban a Malvin-szigetek miatt ki­robbant argentin-brit háborús konfliktust elindító argentin kato­nai junta tagjai közül már mind­nyájan lemondtak. Északi Esküvő (ČSTK) - NATO-források sze­rint ezekben a napokban érkeznek Észak-Európába azok az amerikai csapatok, amelyek részt vesznek a NATO Northern Wedding (Észa­ki Esküvő) fedőnevű hadgyakor­latán. események margójára? Dán dió P oul Schlütert, az új dán kor­mányfőt - aki mellesleg az ország első konzervatív párti mi­niszterelnöke a huszadik század­ban - nem tartják tapasztalt politi­kusnak, bár 1974 óta áll a Konzer­vatív Néppárt élén. Nyilván azon­ban nem ez az egyetlen tényező, amely már most kétségessé teszi jövőjét... Schlüternek ugyan sikerült a saját pártja, valamint a Mérsé­kelt Liberális Párt, a Demokartikus Centrum és a Keresztény Néppárt tagjaiból álló kormányt összeállí­tani, ám a koalíciónak (mivel a 179 tagú törvényhozásban csak 66 képviselője van) szüksége van a kormányból kimaradt másik két jobboldali párt 25 parlamenti kép­viselőjének támogatására. így elv­ben egy parlamenti többségre tá­maszkodó, működőképes kabinet lehetne hatalmon, azonban nincs garancia arra, hogy a jobboldali polgári pártok hosszabb időre félre tudják tenni ellentéteiket, elsősor­ban a költségvetést és az adó­emeléseket illetően. Épp ez a kemény dió okozta Anker Jörgensen kisebbségi szo­ciáldemokrata kormánynának vesztét. A parlament ugyanis nem fogadta el Jörgensen rendkívüli gazdasági programját, amely az egyre növekvő kereskedelmi mér­leghiány enyhítésére és a hatalmas (74 milliárd koronára rúgó) költség- vetési deficit mérséklésére i rányu It. A baloldal a szociális kiadások túlzott csökkentését kifogásolta, a jobboldal viszont az állami költ­ségek még drasztikusabb korláto­zását követelte. Jörgensennek te-1 hát nem volt más választása, s a múlt pénteken benyújtotta le­mondását, de arról is lemondott, hogy ismét ő kíséreljen meg kor­mányt alakítani, ezt a jogot „áten­gedte“ az eddigi ellenzéknek. Dániában akár parlamenti vá­lasztásokra is sor kerülhetett vol­na, de a folketingben képviselt pártok közötti erőviszonyok így aligha változtak volna, úgyhogy egyetlen párt egymaga nem tudna erős kormányt létrehozni. Ezt va­lamennyi párt elismerte, s a király­nő most a jobboldalnak adott lehe­tőséget. Kormányozni talán képes lesz a Schlüter-kabinet, de nehezen elképzelhető, hogy a gazdasági gondokat enyhíteni tudja, s ha erre kísérletet is tesz, azt kizárólag a dolgozók életszínvonalára mért újabb csapásokkal teheti. A kon­zervatív belpolitika mellett előre­láthatólag módosulni fog Dánia külpolitikája is. Az ország köztu­dottan az új amerikai nukleáris rakéták nyugat-európai elhelyezé­sének ellenzői közé tartozott, most viszont valószínű, hogy a kormány határozottabban fog síkra szállni a NATO-döntések végrehajtása mellett. (pap-) USA Aknamunka az ENSZ ellen (ČSTK) - Közeledik az ENSZ- közgyűlés soron következő ülés­szaka (szeptember 21-én kezdő­dik), s az Egyesült Államokban a jobboldali körök már megkezd­ték aknamunkájukat a világszer­vezet ellen. Ezt tanúsítja a reakci­ós nézeteiről ismert Daniel Moy- nihan szenátor tévéinterjúja is. Az ABC társaságnak adott nyilat­kozatában arról beszélt, hogy az Egyesült Államok már nem tud döntő befolyást gyakorolni erre a szervezetre, s azokat az időket emlegette, amikor még Washing­ton rákényszeríthette akaratát az ENSZ-re. Mivel a világszervezet tevékenysége és határozatai nem felelnek meg a Fehér Ház érdekei­nek, ezért az ENSZ-et a „értel­metlenségek színházának“ ne­vezte. Egyszerűen nincs Wa­shington kedvére, hogy az ENSZ olyan problémákkal foglalkozik mint a leszerelés, a nemzetközi biztonság megszilárdítása, a faji megkülönböztetés felszámolása stb.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom