Új Szó, 1982. szeptember (35. évfolyam, 207-232. szám)

1982-09-07 / 212. szám, kedd

Viszontlátásra 1983-ban ÚJ SZÚ 5 1982. IX. 7. Tizedszer rendezték meg az „Éltető föld“ országos mezőgazdasági kiállítást České Budéjovicében Többet vagy olcsóbban? Hagymatermesztök dilemmája Az ,,Éltető föld“ országos me­zőgazdasági kiállítás látogatói so­káig emlékezetükben fogják őrizni azt az itt eltöltött néhány órát, ami nemcsak a műszaki és techonoló- giai újdonságok, a haladó termelé­si tapasztalatok, valamint a mező- gazdasági kutatási és szolgáltatá­és újítók összesen 350 különböző rendeltetésű gépet és munkaesz­közt neveztek be az ötletbörze elnevezésű versenybe; közülük százötvennel ismerkedhettek meg a kiállítás látogatói. Az idei kiállítás fő témakörét a CSKP XVI. kongresszusán elő­Az Éltető föld kiállítás főbejárata si intézmények, szervezetek ered­ményeinek megismerésére szol­gált, hanem egy kis pihenést, ki- kapcsolódást is jelentett a mező- gazdasági dolgozók és hozzátar­tozóik számára a nyári és az őszi munkák közötti rövid időszakban. Az idén már tizedik alkalommal rendezték meg České Budéjovicé­ben ezt a tartalmas és hasznos kiállítást, s az elmúlt évtized alatt immár hagyományossá váltak azok a keretek és formák, ame­lyek sajátos jelleget és utánozha­tatlan varázst kölcsönöznek ennek az egyre népszerűbb rendez­vénynek. A Moldva folyó mellett elterülő hatalmas park, amely otthont nyúj­tott a kiállításnak, árnyas fáival, természetes halastavaival, gondo­san ápolt gyepterületeivel és virágágyasaival eleve romantikus és kellemes környezetet biztosít mind a kiállítók, mind az ország minden részéből érkező érdeklő­dők számára. S ha ehhez még hozzászámítjuk a népművészeti együttesek és a közkedvelt elő­adóművészek fellépéseit a szabad­téri színpadokon, vagy a hangula­tos sörkertben felváltva szereplő fúvószenekarok és dalénekesek műsorait, akikkel szinte az egész nézőközönség együtt dúdolja és énekli a cseh nótakincs legszebb gyöngyszemeit, aligha csodálkoz­hatunk azon a nagy népszerűsé­gen, amelynek az Éltető föld kiállí­tás országszerte örvend. A kiállításon természetesen nem hiányoztak a gépújdonságok, a kiváló tenyészállatok, vetőmag­minták, műtrágyák és a növényvé­delmi vegyszerek, a legnagyobb érdeklődés azonban a mezőgaz­dasági újítók alkotó munkájának konkrét eredményeit, az ún. ötlet­börze keretében bemutatott mű­szaki megoldásokat övezte. A me­zőgazdasági gépesítők, feltalálók irányozott programnak megfelelően a növénytermesztés képezte, amely döntő szerepet játszik az önellátás fokozatos elérésére irá­nyuló feladatok megvalósításá­együttműködve közvetlenül a me­zőgazdasági üzemekben fejlesz­tették ki, s ott is gyártják azokat, meggyőzően bizonyítják az állami gazdaságok és a szövetkezetek dolgozóinak hagyományos lele­ményességét. Azt, hogy számos problémára található megfelelő megoldás, ha megértésben és tá­mogatásban részesítik az újítók és az ésszerűsítő kollektívák hasz­nos munkáját. Ennek még a „hi­vatásos“ mezőgazdasági gép­gyártás is hasznát vehetné, a me­zőgazdasági üzemek ugyanis csak melléküzemági termelésként foglalkoznak egyes gépek és munkaeszközök gyártásával, sok­szor csak saját szükségleteik fe­dezésére, s csak ritka esetben tudják kielégíteni a további meg­rendelők igényeit, önzetlenül fel­kínálják azonban a műszaki doku­mentációkat más mezőgazdasági vállalatok számára, s örülnek, ha az általuk kifejlesztett berendezések gyártását átveszi valamelyik me­zőgazdasági gépgyártó vállalat. Az Éltető föld kiállítás azonban nemcsak a gépesítők számára szolgált érdekességekkel és új­donságokkal. Hasznos tapaszta­latokat szerezhettek itt a kertész- kedők, a kisállattenyésztők és a mé­hészek is. A Cseh Kertbarátok Szö­vetségének tagjai külön pa­vilonban mutatták be termékei­ket, közöttük a legkülönbözőbb, sokak számára ismeretlen gyü­mölcs- és zöldségféléket. A kiállí­A kertészkedők nagy érdeklődéssel szemlélték a legújabb zöldség­fajtákat a kiállítás bemutató parcelláin ban. Ez a gépújdonságok és a műszaki megoldások gazdag bemutatóján is visszatükröződött. Az állami gazdaságok és az egy­séges földművesszövetkezetek újítóinak és feltalálóinak a figyel­me a kiállításon tapasztalt ered­mények szerint elsősorban a he­gyi és a hegyaljai körzetek legfőbb problémájára, a lejtős területeken való takarmánytermesztésre és a széna betakarítására, továbbá az energiatakarékos és hatékony talajművelési módszerek kifejlesz­tésére és alkalmazására irányult. A bemutatott gépek, amelyek többségét a mezőgazdasági tech­nikai kutatóintézetekkel és más intézmények szakembereivel A „Holberg“ hegyvidéki kistraktor neve nem egy külföldi céget jelent, hanem alkotóira, Holubec Jozefre és Bergman Mojmírra, a semilyi járásban gazdálkodó Mhčná-Peŕimov-i Efsz tagjaira utal. Ez a kistraktor 35 fokig terjedő lejtőkön biztonságosan üzemeltet­hető, főleg kaszálásra, szénaforgatásra és takarmánybetakarításra szolgál. (A szerző felvételei) tási terület bemutató parcelláin a látogatók a legújabb zöldségfaj­ták és hibridek tucatjaival ismerked­hettek meg, s a szövetség szak­emberei gyakorlatban szemlél­tették a palántanevelés és a zöld­ségtermesztés korszerű módsze­reit. Az egyik pavilon kijáratánál jelentkezési űrlapokat osztogattak a látogatóknak, s még az időseb­bek is fontolgatni kezdték, hogy bizony nem is olyan rossz dolog ez a tagság, hiszen így lehet a leg­jobban kihasználni a kertészke­désben rejlő lehetőségeket, s lé­pést tartani az itt is megnyilvánuló tudományos-műszaki haladással. A kisállattenyésztők bemutató­ját, a tarka-barka nyulacskákat, a kiskecskéket és a kisbirkákat a gyerekek is megcsodálták, főleg azok, akik a lakótelepek falai kö­zött élve ritkán látnak igazi élő állatokat. Nehezen is vettek bú­csút a ketrecekben szoroskodó ál­latoktól, s csak azzal vigasztalód­tak meg, hogy egy év múlva újból eljöhetnek. Ezt egyébként a kiállí­tás kijáratánál látható felirat is bi­zonyította: Viszontlátásra 1983- ban. MAKRAI MIKLÓS Többet a vállaltnál A vresovéi Február 25-e Tüze- lóanyagkombinátban a KU 300/3- as kotrógép Emil Janeček vezette kollektívája a földletakarításban rekordot állított fel. Felajánlásukat, amelyben vállalták, hogy 21 nap alatt - augusztus 11-től 31-ig - 160 ezer köbméter földet takarí­tanak le, 38 539 ezer köbméter földréteg letakarításával túlteljesí­tették. —Č— A hagyma betakarítása nagy­üzemi szinten igazán nem számít idényjellegű munkának, hiszen jó­formán az egész év folyamán tart. Télen és kora tavasszal a meleg­házak, fóliák zöldhagymatermése a legkorábbi primőrféleségeknek számít, később általában a kony­hák szükséglete határozza meg a betakarítási ütemet. A főidény mégis ilyenkor, ősz idején van, amikor már a télirevalót ássák, szedik, osztályozzák. Nincs ez másként Méhiben (Včelince), Közép-Szlovákia leg­nagyobb hagymatermesztő gaz­daságában sem.- Napjainkig mintegy 44 hektár­ról szedtük fel a hagymát - újsá­golta Hurák Béla, a szövetkezet főkertésze. - A munkákba a nyár eleje óta bekapcsolódtak a lőcsei (Levoča) egészségügyi iskola di­ákjai is, szeptembertől pedig a tor­naijai (Šafárikovo) és a rimaszom­bati (Rimavská Sobota) tanintéze­tek 180 mezőgazdász-jelöltjét vár­juk termelési gyakorlatra. Minden évszakban jól jön a fiatalok segít­sége, hiszen kertészetünkben sok a munkaerő-igényes tennivaló, s bizony fogyóban a munkáskéz. Gondolom, erre számítottak is an­nak idején a szövetkezet vezetői, de arra már nemigen, hogy a gé­pek jóformán alig könnyítik majd a nagyüzemi termesztést. Asszo­nyaink az idén például háromszor kapáltak, s növényápolási és sze- dési módszereink sem nevezhe­tők éppen korszerűeknek.- Ezek után milyen termésre számítanak?-A tavalyinál több termett, ez már most csaknem bizonyos. Vé­leményem szerint hosszú évek gyenge termése után az idén elő­ször teljesíteni tudnánk a 12,7 ton­nás hektáronkénti tervfeladatun­kat, ha a továbbiakban is a hagyo­mányos módon történne a szedés. Csak hát így a ráfordítási költsé­gek is jóval magasabbak, s most válaszút elé kerülünk: vagy lesz­nek nagyobb hozamaink maga­sabb önköltséggel, vagy gépi sze­dés nagyobb veszteséggel, de jó­val kisebb termelési költséggel. Azt hiszem, ha az időjárás ebben nem akadályoz bennünket, mi a kézi szedés mellett döntünk.- Ezek szerint nem kifejezetten kifizetődő vállalkozás a hagyma­termesztés?-Az elmúlt években nem volt az, s bár az utóbbi időben a terme­lési költségek növekedtek, a jövőt illetően derűlátóak vagyunk. Ha sikerül megfelelően öntöznünk - amire máris ígéretet kaptunk -, akkor jóval nagyobb hektárhoza­mokat érhetünk el, s úgy hírlik, a felvásárlási árak terén is kedve­ző változásokra számíthatunk. A legnagyobb gondot pillanatnyi­lag a vegyszerellátásban látjuk. A rendelkezésünkre álló vegysze­rek annyira hatástalanok, hogy az idén tíz alkalommal kellett perme­teznünk. Márpedig ez igencsak megnöveli a termelési költsége­inket. Mikorra várható a hagymasze­dés befejezése?- A betakarítás módjától és az időjárás alakulásától függően szeptember 20. és 25. között sze­retnénk befejezni, ami persze csu­pán a szedésre vonatkozik, mert az osztályozás egy-két héttel tovább is eltarthat. Osztályozónk jelenleg nem működik, mivel ép­pen áthelyezzük Runyából Méhi- be. Ezzel a szállítási költségeken szeretnénk jelentős megtakarítást elérni. A felvásárlókkal kötött szer­ződésünk értelmében mintegy 5-7 vagon termést december végéig helyben tárolunk, a többit folyama­tosan értékesítjük. -h.a­Együtt a zöldért Napjaink emberének - különö­sen a városinak - ismétlődő kí­vánsága, hogy zöldövezetben bő­velkedő környezetben élhessen. Szlovákia gazdag az ilyen terüle­tekben; fővárosáról, Bratislaváról viszont már kevésbé mondható el mindez. A rohamosan épülő vá­rosban gomba módra nőnek a la­kótelepek; a gyárak továbbra is szennyezik a levegőt; egyre na­gyobb a forgalom; a zöld meg rendre alulmarad a betontakaróval szemben. Mindehhez hozzátarto­zik, mondhatnánk, az érem másik oldala: a fejlődés mellékzöngéinek rugalmas ellensúlyozása. A hogyanra nem marad más felelet, mint a lakótelepek terüle­teinek füvesítése, parkosítása. Eléggé kielégítő a helyzet a koráb­ban felépített városrészekben, vi­szont az újonnan épülő Petržalkán mindennapos panaszok, nehezen csillapítható elégedetlenség forrá­sa lehet ennek hiánya. Néha a lakások átadása után hosszú évekig eltart a „zöldesí- tés“, hiszen a szanaszét heverő építőanyagok, árkok és elégtelen bekötő i utak befejezetlen építke­zésre emlékeztetnek. Nemcsak hogy rontják a lakótelep küllemét, hanem a gyermekekre állandó ve­szélyt is jelentenek, s így a hőn óhajtott lakás utáni vágy teljesülé­sébe könnyen keserű íz vegyül­het. Néha maguk a lakosok is besegítenének a parkosításba, csak hát a rendezetlen terepen ez nem mindig lehetséges. A helyzet javítása érdekében már tettek néhány intézkedést a főváros illetékesei. Itt elsősorban a Bratislavai Magasépítő Vállalat és a Városi Kertészeti és Üdülési Közterületfenntartó Vállalat közti - tereprendezést és parkosítást rögzítő - szerződésekre gondo­lunk. Leghasznosabbnak mégis talán az utolsó mutatkozik. Tavaly júliusban kötötték, és elősegíti a zöldövezet folyamatos kialakítá­sát. Ebből nem mellőzték már a termőföld védelmét. Bratislavá­ban jelenleg minden lakosra 17 négyzetméter zöldövezet jut, ami látszatra elég magas szám. Ki­egészítésére szolgál viszont egy megjegyzés: a zöldövezet meg­oszlása az egyes urbanizációs körzetekben nem egyenlő. Ezért látott napvilágot az a törekvés, hogy a sűrűn beépített negyedek­ben minél több zöld legyen, mint­egy a Kis-Kárpátok folytatásaként. Az urbanisták még arra is gondol­nak, hogy a lakosoknak legyen hol sportolniuk a jövőben, ezért e te­rületek különböző fákkal való be­ültetését javasolják. Ilyen tekintetben, a szándékok megvalósításának útján sokat vár­nak a Petržalkán életre hívott ifjú­sági építkezés méltó folytatásától. Az ötéves tervidőszak végéig megkötött szerződés a terepren­dezésben és parkosításban szá­mol a fiatalok segítségével. A nyá­ri hónapok után szeptemberben és októberben sem lesz hiány se­gítőkész fiatalokból. A petržalkai lakótelepek: Háje, Ovsište, Lúky, Dvory sorrendben várnak a „zöld- takaróra“. A fővárosi SZISZ-bizottság szombatonként 30 főiskolást szer­vez be erre a munkára, a magas­építő vállalat fiataljait pedig egyhe­tes turnusokban várják. Ugyanígy hetente 40 szakmunkástanuló - kőműves, ács. stb. - jár majd a Duna jobb partjának lakótelepei­re. Az illetékesek minden szom­batra állandó munkaerőt szeretné­nek toborozni a főiskolások kö­réből. Távlatilag tehát Bratislavában is elérhető, hogy a korszerű lakóhá­zak környékén mindenhol zöld­övezetlegyen. Igaz, ez egyik napról a másikra nem valósul meg. Az ifjúsági építkezés jó lefolyását vi­szont már az első, cél felé tartó határozott lépésnek nevezhetjük.-jšn-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom