Új Szó, 1982. szeptember (35. évfolyam, 207-232. szám)

1982-09-04 / 210. szám, szombat

Szavatosság: a kommunisták kezdeményezése Beszélgetés Ján Huszár elvtárssal, a Považská Bystrica-i járási pártbizottság titkárával ÚJ szú 1982. IX. 4. A Považská Bystrica-i járás földművesei viszonylag nehéz fel­tételek között gazdálkodnak: több­nyire a hegyaljai és a hegyvidéki terep meredek lejtőin. Ennek elle­nére néhány mutatóban figyelem­re méltó eredményeket érnek el. így például tavaly a tejtermelés­ben a közép-szlovákiai kerületben a második helyre zárkóztak fel. Ján Huszár elvtárssal, a járási pártbizottság titkárával a mező- gazdasági nagyüzemi termelés továbbfejlesztése alapvető kérdé­seinek megoldásáról beszélget­tünk.- Titkár elvtárs, hogyan nyilvá­nul meg a CSKP KB 4. ülése határozatainak megvalósítása a mezőgazdasági üzemekben?- A tavalyi esztendő és az idei első fél év eredményeinek egybe­vetése még nem sokat árul el. Pedig van különbség nem is lé­nyegtelen. Elsősorban a munka minőségében. Már most megfi­gyelhető, hogy a földeken lénye­gesen kevesebb a gyom, a korai burgonya hozama olyan nagy volt, hogy nemcsak önellátókká vál­tunk, hanem a környező járásokba is szállítottunk. Ezek a munka iránti új viszony első jelei. A jobb minőség elérésének törekvése azonban megnyilvánul általában a mezőgazdasági munka szerve­zésében, hogy operatív rendsze­rét a lehető legnagyobb mérték­ben felváltsa a koncepciózus irá­nyítás.- Milyen példákkal bizonyítható ez?- Járásunk egyike azoknak, amelyek nemcsak teljesítették, hanem túl is teljesítették a gabona vetésterületének előirányzatát. A lehető legnagyobb hozam eléré­sének céltudatos törekvése meg­nyilvánult már tavaly, az őszi mun­ka során a talaj előkészítésében. Alapvető változások valósulnak meg nálunk a zöldségtermelés koncepciójában. A járási pártbi­zottság ülése határozatot hozott, amelynek értelmében a tizenhét zöldségfajtát korlátozott mennyi­ségben termelő jelenlegi öt föld­művesszövetkezet helyett a nö­vénytermelés ezen ágazatában a torzsás, illetve a gyökérzöldség monopol termelőjévé váljon a Ko­šicei Efsz. E tekintetben ugyanis előnyösek a termelési feltételeik. A szövetkezetei a járási szervek segíteni fogják gépekkel, vegy­szerekkel, és eleinte anyagilag is. Egyes zöldségfajtákban teljes önellátottságot akarunk elérni.- Elvi fontosságú határozatot fogadtak el tehát. Hogyan valósít­ják meg?- Szélesebb összefüggéseiben adok a kérdésre választ, mégpe­dig a határozatokkal való foglalko­zásunk módját ismertetve. Első­sorban nem kívánjuk azt, hogy a járási pártszerv helyettesítse a járási mezőgazdasági igazgató­ságot, vagy más szakmai szerve­ket. Viszont a pártellenőrzés olyan rendszerét teremtettük meg, amely szavatolja a párt által kitű­zött célok elérését. A járási pártbi­zottság megbízásából a mezőgaz­dasági üzemekben szakember- csoportok közvetlenül a helyszí­nen felmérik a határozat gyakorlati megvalósítását, esetleg rugalma­san segítenek tanácsukkal és ta­pasztalataikkal. Hiszen a kommu­nisták számára a párthatározatok kötelezőek és teljesítésüknek az eredményekben kell megnyilvá­nulnia. A gazdasági tisztségekben dol­gozó kommunistáktól megkíván­juk, hogy a problémákat oldják meg és ne hárítsák másokra. Vé­get kell vetnünk az olyan szo­kásnak, hogy a valóságot meg­szépítik. Előfordult, például, hogy az egyik mezőgazdasági üzem je­lentette a téli. tömegtakarmány- készlet megteremtése tervének teljesítését, noha ez nem felelt meg a valóságnak. Vagy jelentést kaptunk nagy területen a széna- begyűjtésről, a társadalmi munka nagy arányairól — s végül a takar­mány tömege ennek nem felelt meg... Minden nem teljesített feladattal külön foglalkozunk. Kénytelenek voltunk már szigorú intézkedések­hez, pártbüntetésekhez, sőt, sze­mélyi cserékhez is folyamodni. Kiinduló pontunk az, hogy a szö­vetkezetek elnökeinek, zootechni- kusainak, agronómusainak, gépe- sítőinek, az ilyen felelősségteljes posztokon dolgozó kommunisták­nak példát kell mutatniuk.- A CSKP KB 4. ülése óta érvényesített igényes eljárásuk hogyan nyilvánul meg a járás ál­lattenyésztési termelésében?- Nehézségeket a gyakran vál­tozó koncepció okozott. A járás­ban olyan üzemek jöttek létre, amelyekben magas fokú volt a te- nyészés összpontosítása, viszont ehhez nem rendelkeztek a meg­felelő feltételekkel. így azután pél­dául a Lieskoví Állami Gazdaság már hosszabb ideje nem teljesíti a tejtermelési tervet. Hasonló a helyzet néhány további üzem­ben. Ezért a lemaradó üzemek állandó pártfelügyelet alatt állnak. Ezt legjobb szakembereink gyako­rolják. Például Ján Miškovič mér­nök, a Púchovi Efsz dolgozója gondjára bíztuk a lemaradó Po­važské Podhradie-i Efsz-t. Segítségnyújtásunk további for­mája, hogy az élenjáró szakembe­reket arra ösztönözzük, vállalja­nak munkát közvetlenül a gyen­gébb szövetkezetekben. Ez kifize­tődik. Šedovič mérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság ter­melési igazgatóhelyettese az el­nöki tisztséget vállalta a Dolná Breznica-i Efsz-ben. Egy év eltel­tével a szövetkezet az idei első félévben fejőstehenenként átlag 334 literrel nagyobb tejhozamot ér el a tavalyinál. Megmutatkozott az, hogy az új elnök nemcsak a ta­pasztalatait és a szervezőképes­ségét érvényesítette, hanem első­sorban megnyerte az embereket. A mezőgazdasági üzemek színvo­nala kiegyenlítésének további módja a jó tapasztalatok általáno­sítása és felhasználása. A Horov- cei Efsz-ben például bevált a szar­vasmarhák és a sertések hizlalá­sában a takarmányrépa adagolá­sa. Ez ugyanis növeli jövedelme­zőségüket, javítja egészségi álla­potukat és abraktakarmány meg­takarítását eredményezi. Ezért úgy döntöttünk, hogy bővítjük a ta­karmányrépa vetésterületét. A Po­važská Teplá-i Efsz - amely na­gyon szorosan együttműködik a Banská Bystrica-i Rét- és Lege­lőkutató Intézettel -, jó tapasztala­tokra tett szert, a tömegtakarmány tartósítása haladó módja alkalma­zásában. Az új ismereteket elter­jesztjük a többi üzemben is. Az újdonságok érvényesítését azután következetesen ellenőrizzük.- Az intenzifikálás egyet jelent a föld és a feltételek nyújtotta lehetőségek következetes kiakná­zásával is. Járásukban hogyan nyilvánul meg ez a tényező?- Ismét konkrét példákat emlí­tek meg. Megállapítottuk, hogy a mezőgazdasági vegyszereknek csupán 70 százalékát használjuk ki. A többi elvész a szállításkor, a raktározáskor, a helytelen fel- használás következtében stb. Nagy értékek vesztek kárba, s ezt csak tetézte a vegyszerek kése­delmes és rendszertelen szállítá­sa. Határozataink és a pártellenőr­zés erre irányította a figyelmet. Minden Efsz-ben és állami gazda­ságban valaki konkrétan felel a vegyszerek felhasználásáért. További példa a tömegtakar­mányok idei betakarítása. Elhatá­roztuk, felhívással fordulunk a já­rás dolgozóihoz és lakosságához, hogy segítsenek betakarítani mind­azt, amire a földművesek erejéből már nem telik. A felhívás vissz­hangja és eredményei túltettek a várakozásunkon. A patronáló vállalatok dolgozói és a Nemzeti Front szervezeteinek tagjai mint­egy ezer hektárnyi, gépekkel ne­hezen megközelíthető, lejtős és nem mezőgazdasági földterületet kézileg lekaszáltak, a takarmányt megszárították és behordták. Pe­dig a betakarítás 29 napja közül csak kilenc nap volt eső nélkül. S így nemcsak szénánk van, amely az egész télre elegendő hatszáz tehén számára, hanem elnyertük az emberek bizalmát is, akik a földműveseknek joggal a szemükre vetették, hogy sok parcella parlagon hever. A továbbiakban hasznosítani akarjuk a tapasztalatokat. Az ipari üzemek dolgozóit és a Nemzeti Front szervezeteinek tagjait fel­kértük, hogy egyes parcellákról tartósan gondoskodjanak. Szük­séges, hogy a mezőgazdasági üzemek ellássák őket a szüksé­ges szerszámokkal, esetleg trá­gyával stb. E tekintetben a siker szavatossága a kommunisták kezdeményezése. MIROSLAV ZEMAN A Brezová pod Bradlov-i (senicai járás) Rugó és Gépgyár idei műszaki fejlesztési tervében hét ágazati és tizenöt vállalati feladat szerepel. Például a mezőgazdasági gépek rugóit gyártó, újonnan kifejlesztett automata 4-5-szörösére növeli a munkatermelékenysé­get. A képen: Pavol Kyščiak az automata prototípusán dolgozik. (Vlastimil Andor felvétele - ČSTK) A Pártélet 17. száma „Pártunk figyelmének homlok­terében elsősorban népgazdasági feladatok állnak. Ez azzal magya­rázható, hogy elsősorban a gaz­daságban dől el politikánk legma­gasabb rendű céljának, a nép jólé­tének elérése. Nincsen egyetlen központi bizottsági ülés sem, amelyen ne emlékeztetnének ar­ra, hogy csak az alapszervezetek rendszeres törődése a gazda­sági feladatok teljesítésével, a gazdasági vezetés, valamint a Nemzeti Front társadalmi szer­vezetei igyekezetének összehan­golása és a dolgozók aktivitásá­nak és kezdeményezésének szüntelen fejlesztése jár pozitív eredményekkel. Emlékeztetnek arra, hogy az alapszervezeteknek mind jobban érvényesíteniük kell a termelés növelésének intenzív tényezőit, a munka hatékonyságát és minőségét.“ Ezt az idézetet a lap bevezető írásából vettük, melynek címe: A pártalapszerve­zetek helyettesíthetetlen sze­repe. A Nemzeti Front, a nemzeti bizottságok és a kommunisták felelőssége című írás egyik alapgondolata az, hogy jelenleg a legfontosabb követelmény: ja­vuljon a szocialista hazafiságra és proletár internacionalizmusra való nevelés. A propagandának és agi- tációnak, a tömegpolitikai munká­nak ugyanakkor a dolgozók meg­nyerésére kell irányulnia. František Ulbricht, a CSKP Brnói Városi Bizottságának titkára a szerzője a Tegyük hatéko­nyabbá a vállalati belső ellenőr­zést címú írásnak, Ebből egybek közt megtudhatjuk, hogy a városi pártbizottság megköveteli: a veze­tők komplex értékelése során azt is vegyék figyelembe, miként kísé­rik figyelemmel a vállalati belső ellenőrzés feladatainak teljesíté­sét. Az alapszervezeteknek ennek érdekében konkrét pártfeladatokat kell kijelölniük. Jaroslav Hodina, a CSKP KB munkatársa A nemzeti bizottsá­gok tömegpolitikai munkája cí­mű cikkében rámutat: a -nemzeti bizottságok gazdasági, szociális és kulturális területen feladataikat csak akkor teljesíthetik, ha az ál­lampolgárokat bevonják a köz­ügyek igazgatásába, a helyi politika alakításába. Ez megkívánja, hogy a képviselők rendszeres tevé­kenységet fejtsenek ki az állam­polgárok között, megnyerve őket a feladatok teljesítésére. A Teljesítjük a CSKP XVI. kongresszusának határozatait fejléc alatt egyebek közt ezek a cí­mek olvashatók: Megfontoltan, körültekintően a kádermunká­ban, A munkásosztály új őrség­váltása, A pártszervezet és az ellenőrzés, A szocialista Akadé­mia jelentős szerepe. -fü­Új pártoktatási évet kezdünk- a CSKP KB Politikai Főiskolája karain, sőt a legtöbb politikai ne­velés házában, a marxizmus-leni­nizmus esti egyetemein már zajla­nak vagy lezajlottak a tanévnyitó ünnepélyek is. S aztán minden pártszervezetben fokozatosan sor kerül rájuk szeptember elején. Idén azonban a pártoktatás új, korszerűsített rendszerének beve­zetésével nehezebbé válik a szer- vezést-irányítást végző pártszer- vek munkája, és sokkal bokrosabb teendők várnak elvégzésre a kü­lönböző fokú pártiskolák és tanfo­lyamok vezetői, előadói, propa­gandistái előtt is. A pártoktatás eddigi gyakorlata, tartalmi, felépí­tési és módszertani követelmény- rendszere - bármennyire szüksé­ges is volt a maga idején - ma már nem elégséges, túlhaladta az idő. Csak néhány év alatt is sokkalta összetettebb, a maga dialektikája szerint ellentmondásosabb lett az élet, semhogy éppen ideológiai életünk, eszmei-politikai munkánk merevedhetne meg. Hogy miért, úgy vélem, nem szükséges külön fejtegetni. A CSKP KB illetékes szervei és osztályai már éveken át dolgoztak a pártoktatás egész rendszerének átdolgozásán, lényegét tekintve- korszerűsítésén. Olvasgatom, igazából tanulmányozgatom az erről alkotott dokumentumot, A párt szerveinek és szervezetei­nek feladatai a pártoktatás haté­konysága növelésében a XVI. kongresszus határozatainak szel­lemében című, terjedelmes anya­got. A vezető pártszervek, pártbi­zottságok és a pártoktatással fog- lalK&zó intézmények tanszemély­Tegnap fogyatékosság - ma tűrhetetlen hanyagság zete előtt már ismeretes ez a még márciusban jóváhagyott határo­zat, s e szerint fejtik ki tevékeny­ségüket mostantól kezdve. En is megtudom belőle a legfontosab­bakat s újságírónak hasznos tud­nivalókat: a régebbiekhez képest új tartalmi és szervezési módosí­tásokat. Továbbá, hogy hosszú távlatú tervezet, és tartalmi meg­határozása, valamint szervezési felépítése az eddigieknél sokkal tágabb teret nyit általában a kom­munisták eszmei-politikai képzé­séhez, s egyebek közt a pártokta­tásban résztvevők differenciált be­sorolásához - érdeklődésüknek megfelelőbb, munkájuk jobb vég­zéséhez, beosztásukhoz legin­kább szükséges politikai művelő­désük specializálódásához is. Természetesen a dokumentum mindamellett nyomósítja: a párt- oktatás hármas fokozata tovább­ra is megmarad - mint bevált forma. A pártoktatás új, módosított rendszere várhatóan jobb ered­ményekhez vezet majd. Ahhoz azonban, a pártszervek gondo­sabb irányító tevékenységére, az előadók még magasabb fokú fel- készültségére, főleg módszereik tökéletesítésére lesz szükség. Egy percre sem szabad elfelejte­niük, hogy hallgatóik műveltség, foglalkozás és kor szerinti össze­tétele vegyes - különösen az alap- és a középfokú pártoktatás­ban. Úgy kell tehát felkészülniük az előadásokra, szemináriumokra, de leginkább a vitákra, hogy ott nem csupán iskolás műveltségű, hanem szép számban gazdag élettapasztalatokkal, a termelő- munka és a gazdasági élet alapos ismeretével rendelkező dolgozók is jelen vannak. S bizony, szót kérnek, néha ellenvetéseket tesz­nek, sőt vitába is szállnak. Éppen ezek azok a momentumok, ame­lyekre az előadóknak, szeminári­umvezetőknek nagyon érzéke­nyen, úgyszólván minden tekintély­elvet mellőzve, vitapartnerként kell reagálniuk, s kellő türelmet tanúsítaniuk ilyen hallgatók vi­szonylagos elméleti felkészültsé­ge iránt. Hasonlóképp vétek lenne figyelmen kívül hagyni megjegy­zéseiket, mert azokban esetleg alapos életismeret, termelési, gaz­dasági kérdésekben való jártas­ság rejlik, amikből még egy előadó is okulhat. Egyébként is klasszikus marxista-leninista megállapítás, hogy a politika koncentrált gaz­daság. Itt érdemes megjegyezni - mint Lenin írta -, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom után a gazda­sági ügyek jelentették a politikát. Ha nem is egészen analógiás álla­potokról van szó, ma sem hagy­hatjuk figyelmen kívül e lenini sark­igazság mindenkori érvényessé­gét. Ettől azonban éppen ő - mint minden marxista teoretikus - a legkevésbé sem becsülte alá ’ az elméleti munkát. Azonban min­dig a gyakorlatból indult ki, a gya­korlat próbakövének tekintette, írásaiban nincs, és beszédeiben sem volt, üresjárat, felületesség, elnagyoltság; logikája csodálatos pontossággal rakta össze építőkö­veit - megfigyeléseinek eredetisé­ge, következtetéseinek merészsé­ge, érveléseinek biztonsága le­nyűgöző. Azonkívül volt még egy bámulatra méltó képessége: a marxista elmélet bonyolultabb kérdéseit, magasabb szintű fogal­mait is le tudta fordítani a nép nyelvére, azaz mindenki számára érthető volt mondanivalója, köz­lendője, és sosem volt türelmetlen a kifejezés nehézségeivel küszkö­dő emberekkel szemben sem. Lenin gondolatait kell tovább vinnünk s az ő munkastílusát kell követnünk a pártoktatásban is, amely a XVI. pártkongresszus ha­tározatainak teljesítését, pártunk és államunk szociálgazdasági po­litikájának minél sikeresebb meg­valósítását segíti elő sajátos esz­közeivel, a társadalmi tudat formá­lásával. Elsősorban pártunk, de dolgozó népünk, a pártoktatásban részt vevők zöme is tudatosítja az ideo­lógiai munka jelentőségét. Azt a sokszorosan bebizonyosodott tényt, hogy - ismét Leninnel szól­va - az elmélet a tömegek közé hatolva anyagi erővé válik. S ez most a legfőbb törekvésünk. A szocialista világnézetű, kellő po­litikai öntudattal rendelkező ember minden nehézséggel képes meg­birkózni - a szocializmus igazáért, fejlett szocialista társadalmunk to­vábbi haladásáért, mindannyiunk életszínvonalának növekedéséért. MIKUS SÁNDOR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom