Új Szó, 1982. szeptember (35. évfolyam, 207-232. szám)

1982-09-29 / 231. szám, szerda

Takarmányozási és tejtermelési gondok Közép-Szlovákiában A jó ötlet sok tejet ér KOMMENTÁLJUK A lehullott csapadékmennyisé­get illetően az idén igen nagyok voltak a különbségek Szlovákia egyes kerületei között. A nyári és az őszi hónapokban nyugaton né­hány kiadós eső enyhítette a föl­dek szomját, Szlovákia többi ré­szén viszont rendre elmaradt a meteorológusok által ,.beígért“ csapadék. Különösen a délvidé­ken, a nagykürtösi (Veľký Krtíš), a losonci (lučenec) és a rima- szombati (Rimavská Sobota) járá­sok takarmánytermesztésében alakult ki az aszály következtében súlyos helyzet. Már most bizonyos ugyanis, hogy a tervezettnél jóval kevesebb szálas takarmány ter­mett, ami nyilvánvalóan kihat majd az állattenyésztés, mindenekelőtt a tejtermelés eredményeire. A losonci járásban például ezekben a napokban nem csupán az idei tervfeladatok teljesítésé­ben maradnak le jelentősen a gaz­daságok, hanem a tavalyi ered­ményeket sem közelítik meg. Szeptember elejéig ilyen összeha­sonlításban a rappi (Rapovce) szövetkezetnek 149 000, a kalino- vóinak 110 000, a Füleki (Fiľako­vo) Állami Gazdaságnak pedig 168 ezer literes lemaradása volt, s ugyancsak lényegesen a tavalyi szinf alatt maradt az uhorskéi és a cinobaňai gazdaság is. Visszae­sett a galsai (Holiša), a rátkai és a poltári gazdaság is, noha a kö­zelmúltban még mindkettő az élenjárók közé tartozott. Ugyanak­kor - s ez igen elgondolkodtató - a Lovinobaňai Állami Gazdaság és a Buzitkai Efsz feladatait a je­lenlegi, kétségkívül nehéz körül­mények között is képes jelentősen túlteljesíteni. Ez utóbbi gazdaság példája azért is említésre méltó, mert köztudottan nem tartozik a sok és jó legelőterülettel, réttel rendelkező gazdaságok közé. Persze, a gazdaság vezetői ko­rábban felmérték lehetőségeiket, s olyan együttmüködési kapcsola­tot teremtettek az egyik hegyvidéki gazdasággal, amely nemcsak egy esztendőre, hanem esetleg hosz- szú távon is megoldhatja tömegta- karmánygondjaikat. Amint a fenti példákból is kitűnik, s nehéz hely­zetekben mindig sok múlik az elő­relátó vezetőkön, a közvetlen irá­nyításon, azaz a sokat emlegetett emberi tényezőkön. Megerősíteni látszanak a fenti­eket a járásszerte elrendelt ellen­őrző vizsgálatok, melyek alkalmá­val elsősorban arra kíváncsiak az állattenyésztési szakemberek, hogy közvetlenül a termelésben hogyan valósítják meg a korábban hozott határozatokat. Az első je­lentésekből kitűnik, hogy Buzitkán és Tomašovcén semmi kifogás nem érheti a tenyészmunkát, ész­szerű a takarmányozás, s megfe­lelően alkalmazzák az új takar­mánykészítési módszereket is. Ugyanakkor Kalinovón, Poltáron és Cinobaňán hiányzik az etetési fegyelem, az ellenőrzés és a szá­monkérés. Eredményes együttműködés A Moszkvai Acél^és Vasöntő Intézmény, valamint a kassai (Ko­šice) Műszaki Főiskola fém- és vasöntó tanszéke között immár 17 éves múltra visszatekintő sokolda­lú együttmüködés, elvtársi és tu­dományos kapcsolat alakult ki. A két intézmény ez idő tájt há­rom tudományos kutatási feladat megoldásán dolgozik. Amint azt Štefan Majerčák mérnök, kandi­dátus, a Kassai Műszaki Főiskola munkatársa elmondotta, a szovjet szakemberekkel való szoros együttműködés eredményekép­pen már sikerült egy olyan mód­szert kidolgozniuk, mellyel a Nižná Slanán bányászott vasércből ké­szített koncentrátum minősége je­lentősen javítható. Az új módszer lényegében a kibányászott vasérc nedvesítésére vonatkozik. A Kelet-szlovákiai Vasműben a moszkvai és a kassai szakem­berek új javaslatait már ki is pró­bálták a termelésben és az ered­ménnyel igencsak elégedettek, hi­szen az új módszerrel eddig már 1,6 millió korona megtakarítást si­került elérniük. (-SZÁK) A legnagyobb gond mostaná­ban persze mindenütt a télirevaló elöreteremtése körül van. Minden gazdaság számára általános ér­vényű recepttel sajnos még a szak­emberek sem szolgálhatnak, hi­szen ahány gazdaság, annyiféle lehetőség adódik a takarmány­készlet biztosítására. A legtöbb gazdaságnak még a hátralévő na­pokban is lesz lehetősége a takar­mánykészlet gazdagítására. A ré­palevél, a répaszelet, a kukorica­szár, a selejt burgonya, s az érté- kesítetlen zöldségféle is alkalmas azonnali etetésére, sőt tartósítás­ra is. A rimaszombati járásban is ket­tészakadt a tejtermelő gazdasá­gok mezőnye. A feladataikat e kri­tikus hónapokban is teljesíteni tu­dók táborára és a krónikus adóso­kéra. A Jánosi (Rimavské Janov­ce) Efsz kiemelkedik a tervet telje­sítők közül, hiszen napjainkig 239 ezer literrel adtak többet közfo­gyasztásra a tervezettnél, s min­den lehetőség adott a néhány éve még komoly belső válsággal küz­dő gazdaságban az évi feladatok látványos túlteljesítésére. A helyi vezetők szerint sikerük titka az állattenyésztés és a növényter­mesztés tökéletes harmóniájában rejlik. Mindenesetre annak, aki az elmúlt hetekben figyelemmel kí­sérte például a silókukorica beta­karítását, van némi fogalma az ágazatok közötti nagyszerű együttműködésről. S még valami! Az elmúlt időszakban ebben a gazdaságban sem hullott több csapadék mint a szomszédoknál, mégis sokkal üdébb a rét és a le­gelő. Igaz, még szeptember má­sodik felében sem sajnálták a vi­zet és az öntözőberendezé­seket ... A gömöri nagyüzemek közül di­cséretesen dolgoznak még De- rencsényben (Drienčany), Almá- gyon (Gemerský Jablonec), Gesz- tetén (Hostice), Hrachovón, Kálo- sán és Szentkirályon (Kráľ) is, s ha mindent beleadunk, talán még Lénártfalván és Rimaszé- csen is teljesíteni tudják az évi tervfeladatokat. A többi gazdaság­ban viszont nagy a lemaradás. Különösen szembetűnik az egykor még listavezető Hrnčiarské Zalu- žany-i Efsz 150 ezer literes tej­adóssága, vagy a korábban felada­tait mindig jól teljesítő rimaszom­bati Haladás Efsz 70 ezer literes tartozása. Ez utóbbi gazdaság ze- herjei (Zacharovce) telepén példá­ul a felét nem produkálják annak, amit másutt, holott feltételeik sem­mivel sem kedvezőtlenebbek. A nagykürtösi járásban is alig emlékeznek ilyen rossz évjáratra a takarmánytermesztők, s ilyen gyenge eredményre a tejtermelők. A kis járás tejadóssága napjaink­ban meghaladja a másfélmillió li­tert, s csupán három gazdaság - Dačov Lom, Závada és Ipoly- nyék (Vinica) képes feladatainak eleget tenni. Viszont éppen az ő példájuk mutatja, hogy a rendkí­vüli szárazság következtében kia­lakult súlyos helyzetben milyen nagy jelentősége van a jó ötletek­nek, a vezetői leleményességnek, valamint az állattenyésztésben dolgozók igyekezetének és fe­gyelmezettségének. HACSI ATTILA A bratislavai Slovnaftban ezekben a na­pokban végzik a berendezések főellenőrzését, ami lehetővé te­szi néhány rész­leg rekonstrukció­ját és korszerű­sítését. A felvé­telen Jozef Ka­menický az Eti­lén 2 részleg tur- bokompresszo- rát szereli szét. (Felvétel: ČSTK Vlastimil Andor) Hiánypótlás kettöstermesztéssel Mezőgazdasági üzemeink ez idő tájt már készülnek az állatállomány zavartalan áfteleltetésére. Ezt az igyekezetet tükrözi, hogy nagy gépi és emberi erők bevetésével silóznak, s körültekintően járnak el a tartósításnál. Kutató szemmel nézegetik a korábban kazlakba rakott szénát, s aggódnak a gödrökben tárolt szenázsért... ■" A fő takarmánynövények java részét tehát eltették a téli hónapokra, pedig évközben ugyancsak nagy mennyiségű tömegtakarmányra van szükség. Ugyanakkor - mert első­rendű feladat hazánkban a búza- és kukoricatermesztés fejlesztése - tömegtakarmányokat a gazdaságok ma már csak szántóterületük 20-25 százalékán termeszthetnek. Most az a kérdés: kielégíthető-e egyáltalán ekkora területről a ta­ka rmányszükség let? Bizonyos feltételek között igen, viszont csakis a saját szükséglet. Eladásra nem telik belőle. Azért is kényszerül rá minden gazdaság, hogy maga termelje meg, amire szüksége van, mert a múlt gyakorlatától eltérően nem számíthat a kora tavasszal kifogyó takarmánykészletének vásárlásból való feltöltésére. Az állattenyésztés tömegtakarmány-szükségletének kielé­gítése a már említett kis területről csak úgy lehetséges, hogy szinte mindenütt visszatértek a másodnövények termeszté­sére. A kettőstermesztés térhódítása azonban nem volt ellentmondásoktól mentes. Sőt, még ma is gyűrűznek létjo­gosultsága körüli viták, ami egyébként nem újkeletű. A nagyüzemi mezőgazdasági termelés kezdete óta újra és újra napirendre kerül. Eddig az a szemlélet uralkodott, hogy a fő növényekre kell összpontosítani a figyelmet. Jelenlegi gazdasági körülményeink között is sokan azt vallják: a másodnövények termesztése olyan, mint a répalevél beta­karítása. Szorgalmazzuk, közben a cukorrépát sem tudjuk tisztességesen betakarítani, a kombájnok után 20-25 száza­léka ottmarad a földön, pedig értékesebbek, mint a leveles répafej. A másodvetések termésének a tápértéke is alacso­nyabb, mint az elsődleges vetésű lucernáé, silókukoricáé... Az is nyomós ellenérv, hogy a másodvetésék termésének a betakarítása egybeesik az őszi csúcsmunkákkal. Márpedig az őszi teendők egymagukban is nagy erőfeszítést kívánnak, minek még ezeket tetézni. A fellelhető gondok ellenére sok szakmai érv szól a kettős­termesztés bővítése mellett. A jó propaganda és a felsőbb szervek jószándékú figyelmeztetése nyomán a komáromi (Komárno) járásban például az idén 7500 hektáron - az összterület 12 százalékán - vetettek a korán lekerülő árpa és repce után takarmánynövényeket. Azt mondják, érdemes volt június végén, július elején újra elővenni a vetőgépeket, mert most így egészen a fagyok beálltáig kitolódik a zöldetetés. Betakarításuk pedig jó szer­vezéssel, elegendő munkaeszközzel megoldható, különben a lucerna termése ekkorra már rég elfogyna, és így láncreak- ciószerűen korán hozzá kellene nyúlni a silóhoz, szénához, szenázshoz. Más megfontolásból is érdemes kettőstermesztéssel fog­lalkozni. Főleg ott, ahol öntözésre berendezett területek vannak, mert így az állandó öntözési költségek két termés között oszlanak meg. Kettőstermesztéssel tehát ugyanez a terület egy évben kétszer hasznosítható. S ez nálunk, ahol aránylag kicsi a mezőgazdasági termelésre alkalmas terület, ugyancsak fontos Szempont. KOVÁCS ELVIRA Követésre méltó példák A közép-szlovákiai kerület vállalatainál meghonosodik a scsokini mozgalom Az 1981-1985-ös esztendőkre kitűzött népgazdasági feladatok megvalósítása és a tervszerű nép­gazdaságirányítás tökéletesítését célzó komplex intézkedések gya­korlati érvényesítése sok lehető­séget nyújt a haladó szovjet mun­kamódszerek kihásználására. A tulai területtel fenntartott baráti kapcsolataink alapján az SZLKP Közép-szlovákiai Kerületi Bizott­ságának titkársága határozatot hozott arra vonatkozóan, hogy a 7. ötéves tervidőszak kezdetétől a kerület néhány vállalatánál al­kalmazzák a scsokini mozgalom tapasztalatait. E mozgalom alkal­mazásának irányítására és a ta­pasztalatok általánosítására a ke­rületi szakszervezeti tanács kere­tében kilenctagú bizottságot hoz­tak létre. A mozgalom alkalmazására ki­jelölt vállalatoknál az idei év első felében elért eredmények igazol­ják, hogy a scsokini módszer elő­nyei ott mutatkoznak meg a leg­jobban, ahol a politikai-gazdasági vezetés a szakszervezettel együttműködve céltudatosan munkálkodik a munkanormák javí­tásán, a bérezéssel kapcsolatos kérdések megoldásán stb. Ahol nem voltak következete­sek annak a követelménynek az érvényesítésében, hogy a scsokini módszer bevezetésére és műkö­désének irányítására vállalati bi­zottságot létesítsenek, ott bizony a várható eredmények is elmarad­tak; illetve a módszer előnyei sok­kal lassabban mutatkoznak meg, mint azoknál a vállalatoknál, ame­lyeknél teljes mértékben eleget tettek ennek a követelménynek. A praveneci Tatra Bútor vállalatnál például ezt a munkát egyéb fela­datok végrehajtásával is összekö­tik. Itt működik egy gazdasági bi­zottság, amelynek feladata a bé­rezési rendszer hatékonyságának növelése, s ezenkívül feladatul kapta a scsokini módszer érvé­nyesítésével kapcsolatos felada­tok megoldását is. A Považská Bystrica-i Vágmenti Gépgyárban és más vállalatoknál ugyanakkor e mozgalomba a szervezetek szé­les skáláját kapcsolják be, s a mozgalom élén az igazgató áll. Az ilyen bizottságnak tekintélye van, döntései kötelező érvényűek, és az ilyen összetételű bizottság objektívebben megítélheti a sike­reket és a hibákat is. Ezt a külön­böző vállalatoknál elért eredmé­nyek igazolják a legjobban. A Vág­menti Gépgyárban például a dol­gozók 99,3 százaléka kapcsolódik be e mozgalomba, miközben az egy dolgozóra jutó munkatermelé­kenység tervét 101,1 százalékra teljesítik, és az év első felében jelentősen csökken a munkaerő­igényesség. A praveneci Tatra Bútor válla­latnál, sajnos, a munkatermelé­kenység mutatója nagyon gyen­gén alakul, mindössze 93,5 szá­zalékot ér el. A felsorolt példák azt is bizonyítják, hogy a scsokini mozgalmat komplex módon kell alkalmazni. Nem jó az a hozzáál­lás, hogy csupán néhány elemét érvényesítik, mert ezzel több más eredményt lényegesen gyengíte- nek. Az ilyen hozzáállás azt is bizonyítja, hogy néhány irányító dolgozó kényelmesen kezeli eze­ket a feladatokat, és nem tesz meg mindent az új munkamódsze­rek alkalmazásáért. Az új munka- módszerek alkalmazásának ered­ményei pedig elsősorban attól függnek, hogy a dolgozókkal ho­gyan értetik meg előnyeit, politikai szempontból hogyan készítik fel őket alkalmazásukra. A púchovi Május 1 -e Gumigyár­ban a scsokini mozgalom érvé­nyesítésével a vállalat üzemi bi­zottsága rendszeresen foglalko­zik, csakúgy, mint Otto Hloža mér­nök vállalatigazgató. E mozgalom alapelveit a hatodik részlegen al­kalmazták első ízben; ezen rész­legen gépkocsiabroncsot gyárta­nak. Meghatározták a munkater­melékenység - növelésével kap­csolatos feladatokat és a költség- csökkentéssel összefüggő teen­dőket. Munkatermelékenység-nö- vekedést értek el a technológia módosításával, illetve a munka- szervezés javításával is. Ennek köszönhetően a munkaerő-lét­szám azonos szinten maradt, de a technológiai fegyelemből nem engedtek. Tavaly a púchovi gumi­gyári dolgozók a negyedik ne­gyedévben intézkedéseket tettek a gépkocsiabroncsok minőségé­nek javítására, mégpedig a tech­nológiai folyamat lerövidítése alapján. Egy műveletet más rész­legen, pontosabban a konfekció­gyártó részlegen végeznek el, s ezáltal jelentős a munkaerő­megtakarítás is. Az ilyen és ehhez hasonló sikerek a gumigyári dol­gozókat lelkesítik, éppen ezért a mozgalmat szeretnék kiterjesz­teni a vállalat többi részlegére is. A scsokini mozgalom általános bevezetésére már kidolgozták a jövő évi tervet is. Ez ugyancsak tervszerűségről és megfontolt­ságról tanúskodik. Valamennyi részleg megkapta ezzel kapcsola­tos feladatait, amelyeket az embe­rek fokozatosan megismerhetnek, kifejezhetik velük kapcsolatos vé­leményüket és javaslatokat tehet­nek megvalósításukra. Feltétele­zik, hogy a jövő évben a vállalatnál már 300 dolgozó alkalmazza majd a scsokini módszert, s közülük legtöbben a már említett 6-os szá­mú részleg dolgozói. A kerületi szakszervezeti ta­nács keretében működő szakbi­zottság az ily módon szerzett ta­pasztalatokat általánosítja, tagjai ellátogatnak a vállalatokba és módszertani segítséget nyújtanak a scsokini módszer alkalmazói­nak. Májusban két szemináriumot rendeztünk, amelyen olyan elvtár­sak tartottak előadásokat, akik a scsokini módszer alapjait a Szovjetunióban tanulmányozták. Az eddigi eredmények azt bizo­nyítják, hogy a scsokini módszer a közép-szlovákiai kerület vállala­tainál fokozatosan meghonosodik. Ott is, ahol néhány fontos elemét mellőzték az eddigi alkalmazás során, keresik a módját a jobb eredmények elérésének. TIBOR GRÉK, a Banská Bystrica-i Kerületi Szakszervezeti Tanács dolgozója ÚJ SZÚ 4 1982. IX. 29

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom