Új Szó, 1982. szeptember (35. évfolyam, 207-232. szám)
1982-09-28 / 230. szám, kedd
Az emberiség békés jövőjéért Leonyid Brezsnyev elvtárs bakui beszéde (ČSTK) - Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke vasárnap Bakuban beszédet mondott abból az alkalomból, hogy az Azerbajdzsáni Szovjet Szocialista Köztársaságnak ünnepélyesen átnyújtotta a Lenin-rendet. A legfontosabb feladat a fegyverkezési hajsza megfékezése Szovjet-indiai nyilatkozat (ČSTK) - Moszkvában közzétették a szovjet-indiai közös nyilatkozatot, amelyet szeptember 21-én Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Indira Gandhi indiai miniszterelnök moszkvai hivatalos baráti látogatása alkalmával írtak alá. Beszédében Leonyid Brezsnyev hangsúlyozta, hogy Azerbajdzsánnak a 10. ötéves tervidőszak feladatai sikeres teljesítéséért ítélték oda a magas kitüntetést. A szónok a továbbiakban így folytatta: „Azerbajdzsán népének számos érdeme közül elsősorban a népgazdaság fejlesztéséhez való egyre fokozottabb mértékű hozzájárulását szeretném kiemelni. Az önök köztársasága minden évben teljesíti, sőt túllépi a gazdasági és szociális fejlesztési állami tervben megszabott feladatokat, valamint a szocialista kötelezettségvállalásokat és ily módon hozzájárul a társadalmi termelés volumenének a gyarapításához. Mint tudják, ezt a tényt az SZKP XXVI. kongresszusa is nagyra értékelte. A legutóbbi ötéves tervidőszakban az ipari és mezőgazdasági termelés tervét négy év, valamint két és fél hónap alatt teljesítették. Mindkét népgazdasági ágazatban tavaly is határidő előtt teljesítették az 1981-re megszabott feladatokat. Köztársaságunk dolgozói sokat tesznek az élelmiszerprogram teljesítéséért. Tavaly több mint egymillió tonna gyapotot, 1 600 000 tonna szőlőt és 640 000 tonna zöldséget adtak el az államnak. Megelégedéssel szögezem le, hogy Azerbajdzsán a szövetségi köztársaságok közül elsőként teljesítette a gabonaeladási szocialista kötelezettségvállalását.“ Leonyid Brezsnyev a központi bizottság és a kormány nevében szívélyes köszönetét fejezte ki az elért kiemelkedő munkasikerekért, majd a továbbiakban a jó eredmények titkát boncolgatta. Brezsnyev elvtárs beszédének további részében néhány olyan kérdést érintett, amelyek határozott intézkedéseket igényelnek. Többek között hangsúlyozta: „Azerbajdzsán már hosszú évek óta az ország egyik legfontosabb olajtermelő köztársasága. Gazdag bányászati tapasztalatokkal rendelkezik, melyeket másutt is hasznosítanak. Azerbajdzsán évente több mint 14 millió tonna olajat termel, ennek kétharmadát a Kas- pi-tengerből Az utóbbi években azonban csökkent az olajkitermelés. Magától értetődően a kitermelés körülményei megnehezültek, egyre nagyobb mélységből kell felszínre hozni az értékes energia- hordozót. Mindez új műszaki és szervezési megoldásokat tesz szükségessé. Úgy véljük, hogy az azerbajdzsáni olajipari dolgozók képesek megbirkózni ezekkel a feladatokkal, hiszen itt az újítómozgalomnak jó hagyományai vannak. A feladatokat úgy kell megoldani - és erre meg is van a lehetőség -, hogy az olajkitermelés ne csak stabilizálódjon, hanem növekedjen is. Befejezéséhez közeledik az ország energetikai programjának a kidolgozása. Ennek keretében arra kell törekednünk, hogy megerősödjön az egyes szövetségi köztársaságok energetikai potenciálja, beleértve Azerbajdzsánt is. Köztársaságunk pártszervezetei tökéletesítették a népgazdasági feladatok teljesítésének ellenőrzését. Ez a ellenőrzés azonban a lakásépítés terén még nem eléggé hatékony - hangsúlyozta Leonyid Brezsnyev beszédének abban a részében, amelyben a lakásépítés kérdéseivel foglalkozott. A lakóházakat, iskolákat, óvodákat és az infrastrukú rához tartozó egyéb objektumokat gyakran nem a megszabott határidőre adják át, sőt az átadott épületek minősége is kívánnivalót hagy maga után. Ezt az állapotot tartha-. tatlannak minősítjük, mert az emberek szükségleteit mindig az első helyen kell kielégítenünk. Ugyancsak szigorú fegyelmet kell bevezetni a lakások elosztása terén is.“ A mezőgazdaságra háruló feladatokról a következőket mondotta. „A növénytermelés állandó növekedésével párhuzamosan még mindig nem használják ki megfelelőképpen a hús, a tej, a tojás és egyéb élelmiszerek termelése fokozásának további lehetőségeit. Új lehetőségek kínálkoznak az állattenyésztés, a fajnemesítés tökéletesítésében és a takarmány termelésében is.“ Ezt követően a termelési, állami és pártfegyelem fontosságáról beszélt. Hangsúlyozta: „Most elsősorban az erkölcsi fegyelemre hívnám fel a figyelmet. Annál is inkább, mert az utóbbi időben éppen Azerbajdzsánban nem kis eredményeket értek el abban a harcban, amit a szocialista erkölcs rombolói ellen vívtak, és e téren számos tapasztalatra tettek szert. A szocialista társadalom erkölcsi alapja az ember iránti bizalomra és tiszteletre épül. Nyílt titok azonban, hogy szép számmal akadnak olyanok, akik a társadalom kárára visszaélnek ezzel a bizalommal szerénytelenek, sőt félrevezetik az államot - kimutatásokat hamisítanak, megkárosítják a szocialista tulajdont és megvesztegetéshez folyamodnak. A mi erkölcsünk ellen vétőkkel és a szovjet törvényeket megszegőkkel szemben a társadalmi élet valamennyi területén szigorúan kell fellépni. A társadalmi erkölcs normáinak megtartása és a törvények tiszteletben tartása minden szovjet ember számára természetes szükséglet, megmásíthatatlan belső törvény kell hogy legyen. Ez a mi nevelő munkánk egyik legfontosabb feladata. E téren fontos szerepet tölthetnek be a pártszervezetek és tanácsok, a szakszervezetek, a Komszomol, a sajtó, a rádió és a televízió.“ Leonyid Brezsnyev a napokban sorra kerülő évzáró pártgyűlésekkel kapcsolatban annak a kívánságának adott hangot, hogy az alkotó, konkrét hozzáállás, az elért eredmények bíráló értékelése legyen rájuk a jellemző és a pártértekezletek a köztársaság előtt álló nagy feladatok teljesítésére mozgósítsanak. Ha a taggyűlésekre ilyen légkörben kerül sor, akkor azok újabb ösztönzést adnak az idei tervfeladatok teljesítéséhez, a Szovjetunió megalakulása 60. évfordulójának megünnepléséhez. ' Leonyid Brezsnyev beszédének további részében időszerű külpolitikai kérdésekkel foglalkozott. Hangsúlyozta: „Az utóbbi időben számos alkalommal szóltam külpolitikai kérdésekről, legutóbb Indíra Gandhi asszony, indiai kormányfő moszkvai látogatásakor. Most csak néhány problémára szorítkozom. A legfelsőbb szintű szovjet-indiai tárgyalások ismét megerősítették, hogy az országaink közötti barátság és együttműködés szilárd alapokra épül s kapcsolatainknak jók a távlatai. Új lépéseket tettünk együttműködésünk továbbfejlesztése érdekében. Ismét megállapíthattuk, hogy a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseivel, elsősorban a béke megőrzésével és a háború elhárításával kapcsolatban megegyező vagy közeli az álláspontunk. Az indiai miniszterelnökkel folytatott tárgyalásokon ismét pozitívan értékeltük az el nem kötelezett országok mozgalmának a szerepét, amely a nemzetközi helyzet megjavításának fontos tényezője, és India fontos szerepet tölt be a mozgalmon belül. A Szovjetunió azt szorgalmazza, hogy a gyarmati vagy félgyarmati elnyomás alól felszabadult, a függetlenség és a haladás útjára lépő országok szerepe növekedjen a nemzetközi életben. Az a meggyőződésünk, hogy az el nem kötelezettek politikája kedvezően befolyásolhatja a világhelyzetet. Ezért természetes, hogy a Szovjetunió a többi szocialista országhoz hasonlóan síkraszáll Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népeinek békés együttműködéséért, egységéért és összeforrottságá- ért, támogatja olyan szervezetei, mint az Afrikai Egységszervezet, az Arab Liga stb. tekintélyének és hatékonyságának a növelését. Az imperializmus viszont újgyarmatosító politikájával a fiatal független országok nyilvánvaló ellensége. Nem véletlen, hogy az imperialisták mindent megtesznek annak érdekében, hogy megbontsák az arab országok egységét, hogy gyengítsék az Afrikai Egységszervezet tekintélyét és befolyását, hogy az Amerikai Államok Szervezetét a Nyugat kolonialista ambícióinak érdekében használják fel, amint azt a dél-atlanti válság fejleményei szemléletesen igazolták. önök tudják, hogy a Szovjetunió hosszú évek, sőt évtizedek óta az enyhülésért, a nemzetközi feszültség csökkentéséért száll síkra. Az enyhülést rendkívül tág fogalomként értelmezzük. Ezt elsősorban az országok és vezetőiknek nem a más államok elleni háborúk és ellenségeskedések előkészületeként, hanem a békés együttműködésre való törekvésként fogjuk fel. így értelmezzük az enyhülést és ilyen enyhülésre törekszünk. Lényegében tehát az emberiség békés jövőjének biztosításáról van szó. Egyáltalán nem valljuk azt, hogy az enyhülés egy bizonyos földrajzi térség, a világ egy részének monopóliuma lehet vagy annak kell lennie. Más lapra tartozik az, hogy - tekintettel számos történelmi körülményre - egyes térségekben az enyhülés mélyebb gyökereket eresztett - például Európában -, mint másutt. Az enyhülési folyamat megszilárdításának a lehetősége azonban mindenütt adott, csak aktívan élni kell vele. Nem szólok arra irányuló törekvéseinkről, hogyan igyekszünk rendezni kapcsolatainkat az Egyesült Államokkal, hogy igazságos és kölcsönösen elfogadható megállapodást érhessünk el mind a stratégiai, mind pedig a közepes hatótávolságú fegyverek korlátozásában és csökkentésében, hiszen önök ezt jól tudják. Ázsiáról szólva nagyon fontosnak tartanánk a Szovjetunió kapcsolatainak normalizálását a Kínai Népköztársasággal - úgy mondanám - a józan ész. a kölcsönös tisztelet és a kölcsönös előnyök alapján. Európában az enyhülési folyamat megszilárdításához vezető leghatékonyabb lépés a madridi találkozó sikeres befejezése és az európai leszerelési értekezlet összehívása lenne. Ezzel kapcsolatban szólni kell a semleges és el nem kötelezett országoknak a madridi találkozón tanúsított konstruktív és békés szerepéről. Az európai enyhülési folyamat további megszilárdítása lehetővé tenné az enyhülés eredményeinek teljesebb kihasználását, azt, hogy közös erőfeszítésekkel oldja meg Európa az egész kontinens közös problémáit. Ennek az együttműködésnek a formái már számos területen kibontakozóban vannak. Ezen az úton kell tovább haladni - ez a mi nemzedékünk kötelessége a jövő generációival szemben. Az enyhülés a népek történelmi vívmánya. Nem engedhetjük meg, hogy az imperialista tábor korlátoltan mérlegelő egoista politikusai ezt meghiúsítsák. Az enyhülést meg kell védeni, tovább kell fejleszteni és el kell mélyíteni. Az enyhülés a józan ész győzelmét jelenti a veszélyes, értelmetlen agresszivitás felett. Hiszünk ebben a győzelemben, mert hiszünk a józan észben - úgy is fogalmazhatnánk: a népek létfenntartási ösztönében. Ezek a mi nemes céljaink, melyeknek alárendeljük országunk külpolitikáját, az SZKP nemzetközi tevékenységét. E célok megvalósításáért vívott harcban szövetségesünk minden békeszerető ország, minden reálisan gondolkodó politikus és az ekként mérlegelő milliók a világon. Mi mindig a nagy Lenin szavaiból indulunk ki, hogy a szovjet állam „minden néppel békében akar élni és erőit a belső építésre kívánja fordítani.“ Leonyid Brezsnyev végezetül további munkasikereket kívánt Azerbajdzsán dolgozóinak. A dokumentumban mindkét fél hangsúlyozta szándékát a baráti kapcsolatok további szüntelen fejlesztésére és erősítésére mindkét ország népei és a világbéke érdekében. A Szovjetunió és India mély megelégedését fejezi ki sokoldalú együttműködésük hatékonysága felett, ami értékes hozzájárulást jelent mindkét ország számára. A Szovjetunió és India újból megerősítette szilárd meggyőződését, hogy a nemzetközi kapcsolatoknak az olyan általánosan elismert alapelvek szigorú tiszteletben tartásán kell fejlődniük, mint amilyenek az erőszakkal és az erőszak alkalmazásával való nem fegyegetőzés, az egyenlőség, az államok szuverenitása, függetlensége és területi sérthetetlenségének tiszteletben tartása és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás. A Szovjetunió és India síkra- szállt a fegyverkezési hajsza, mindenekelőtt a nukleáris fegyverkezés megállításáért, a hatékony általános és teljes leszerelési intézkedések haladéktalan megvalósításáért, hatékony nemzetközi ellenőrzés alatt. A Szovjetunió és India a dokumentumban újból megerősítette a nemzetközi együttműködés jelentőségét, az ázsiai, valamint a világbéke és a stabilitás megőrzése és megszilárdítása szempontjából, mégpedig a békés egymás mellett élés elvei alapján. Mindkét fél aggodalmának adott hangot a közel-keleti helyzet súlyos romlása miatt, Izrael agresszív (ČSTK) - A mexikói kormány a guatemalai külügyminisztériumnál jegyzékben tiltakozott az ellen, hogy a guatemalai rezsim katonái támadásokat követnek el mexikói területen. A mexikói kormány figyelmeztetett arra, hogy a guatemalai hatóságok a múltban teljesen figyelmen kívül hagyták Mexikó tiltakozásait és főként azt a kérését, hogy vizsgálja ki a mexikói alkonzul és két más mexikói állampolgár Malacatan guatemalai városban történt meggyilkolásának körülményeit. + ♦ + Costa Rica és Panama kormánya egyformán nyugtalankodik Venezuela és Mexikó vezető képviselőivel együtt a közép-amerikai helyzet szüntelen rosszabbodása miatt. Ezt állapítja meg a közös nyilatkozat, amelyet hétfőre virradó éjszaka Costa Rica fővárosában San José-ban tettek közzé Luis Alberto Monge Costa Rica-i elnök, valamint Ricardo de la Espriella, panamai elnök találkozója után. A nyilatkozat hivatkozik arra a nemrégi üzenetre, amelyben Mexikó és Venezuela elnökei Ronald Reagant figyelmeztették a nicaraguai-hondurasi határon uralkodó robbanásveszélyes helyzetre és felszólították az amerikai kormányt, ne támogassa többé a Hondurasban garázdálkodó so- mozista bandákat. + + * A jelenlegi hondurasi rezsim nyíltan részt vesz az Egyesül Államok Közép-Amerikában folytatott beavatkozó politikájában - hangsúlyozza a nyilatkozat, amelyet vasárnap a mexikói fővárosban a Népi Egységfront (FUP) tett közzé. E dokumentum továbbá rámutat, hogy a hondurasi kormány újabb katonai repülőterek és tenterjeszkedő politikája következtében. A Szovjetunió és India támogatja a délkelet-ázsiai államok törekvését a helyzet normalizálására és e térségnek a tartós béke és stabilitás övezetévé való átalakítását. Támogatják a délkelet-ázsiai országok erőfeszítéseit is a jószomszédi kapcsolatok és az együttműködés fejlesztésére. A Szovjetunió és India nyomatékosan ellenzi az ezen országok belügyeibe való külső beavatkozást. A Szovjetunió és India komoly nyugtalanságát fejezte ki az Indiai -óceán térségében uralkodó veszélyes helyzet miatt és felszólított az összes idegen katonai és tengerészeti támaszpont felszámolására e térségben, valamint arra, hogy ne építsenek itt újabb támaszpontokat és elítéltek minden kísérletet, amely a külföldi katonai jelenlét kiterjesztésére irányul az Indiaióceánon. Mindkét fél szorgalmazta annak az ENSZ-nyilatkozatnak a gyors megvalósítását, hogy az Indiai óceánt nyilvánítsák békeövezetté és támogatják az ENSZ-közgyűlés határozatát miszerint 1983 első felében, tartsanak konferenciát az Indiai-óceánról. A két fél hangsúlyozta a szovjet -indiai csúcstalálKozók különös jelentőségét és mély megelégedését fejezte ki Indira Gandhi hivatalos baráti látogatásának eredményei felett. Indira Gandhi Leonyid Brezsnyevet és Nyikolaj Tyihono- vot, meghívta Indiába. A meghívást köszönettel elfogadták. gerészeti támaszpontok építését tervezi az Atlanti-óceán partvidékén, s „megvizsgálja“ azt a lehetőséget is, hogy Hondurasba helyezze át azt az amerikai katonai iskolát, amely jelenleg Panamában a Fort Guliek észak-amerikai katonai támaszponton működik. + + + A guatemalai fasiszta junta élén Efrain Rios Montt tábornokkal álszent módon igyekszik meggyőzni a világ közvéleményét arról, hogy állítólag „Guatemalában javul a helyzet az emberi jogok területén“. Erről azonban szó sincs - hangsúlyozza a Nueva Nicaragua (ANN) nicaraguai hírügynökség. Az országban ugyanis tovább folytatódnak a gyilkosságok, a kínzások és a törvényellenes letartóztatások. A rendkívüli állapot, amelyet az országban Rios Montt hirdetett ki, a politikai foglyoktól megtagadja az alapvető emberi jogokat is és gyakorlatilag teljesen szabad kezet ad a rendőrségnek és a szélsőjobboldali terrorista bandáknak. A guatemalai katolikus szervezetek adatai szerint az országban a rendőrség és a jobboldali bandák havonta legkevesebb 1500 személyt gyilkolnak meg. A világ közvéleményét felháborítja a partizántevékenységgel vádolt négy guatemalai hazafi nemrégi nyilvános kivégzése. ítélethirdetés Kenyában (ČSTK) - 12-től 18 évig terjedő szabadságvesztésre ítélték Nairobiban a kenyai légierő nyolc tagját, akik augusztus elsején részt vettek az államcsínykísérlet végrehajtásában. A bírósági tárgyalások 14 nappal ezelőtt kezdődtek, s eddig összesen 74 katona ellen hoztak ítéletet. Latin-amerikai hírek Costa Rica és Panama államfői az USA beavatkozása ellen
