Új Szó, 1982. szeptember (35. évfolyam, 207-232. szám)
1982-09-25 / 228. szám, szombat
/ ÚJ szú 5 1982. IX. 25. ^ i \ A tudomány és a tudósok szerepe társadalmunkban A népgazdaság tervszerű irányítása tökéletesítésének komplex intézkedéseivel kapcsolatban Gustáv HUsák elvtárs hangsúlyozta, hogy alapvető feladat elsősorban fordulatot elérni az irányító munka módszereiben és az emberek gondolkodásmódjában, megvalósítani a következetes átmenetet a jelenségek és a folyamatok átfogó, rendszerezett értékelésére. Főleg arról van szó, hogy a mennyiségről áttérjünk a minőségre, a gazdasági törvények mélyreható elsajátítására és érvényesülésük előfeltételeinek formálására. A Dubnica nad Váhom-i Nehézgépipari Vállalat sikeresen teljesíti a külföldi gépszállítások tervét. Dolgozói az év első nyolc hónapjában több mint 90 millió korona értékű árut exportáltak terven felül. A képen: Peter Bagin, szocialista munkabrigád vezetője és Jozef Michalik egy DH-112 típusú exkavátor motorját szereli (Vladimír Gabčo felvétele - ČSTK) Napi munkában hasznosítani az ismereteket Pártoktatási célok, tervek egy alapszervezetben A pártalapszervezetek szeptemberi taggyűlésén fő napirendi pontként szerepel az 1982-63-as pártoktatás. A tagsággal ismertetik a tematikus és az időrendi terveket, a beosztást az egyes alakulatokba, s természetesen szólnak azokról a célokról is, amiket a pártbizottság az új oktatási évben szeretne elérni. Az intenzifikálásnak természetesen sok útja módja van. A CSKP XVI. kongresszusa hangsúlyozta, hogy igyekezetünket gyorsabban kell orientálni azokra a területekre, amelyeken viszonylag a legnagyobbak a társadalmi munka megtakarításának lehetőségei és azonnal feltárható tartalékokkal rendelkezünk. Kiemelte annak szükségét, hogy a figyelmet összpontosítani kell főként az alábbi területekre: • az újratermelési folyamathoz szükséges alap-, nyers- anyagok és energia lehető legjobb hasznosítására és a maximális gazdaságosság szavatolására; • a termelési állóalapok gyár- tásvolumenjének jelentős növelésére; • a társadalmi munkatermelékenység szüntelen fokozására és ennek közvetítésével a termelés és a nemzeti jövedelem növekmé* nyének fedezésére; • a céltudatos és koncepciós innovációs tevékenységre, hatásosabb ösztönzésére és az ennek megfelelő légkör megteremtésére; • az intenzitás és a hatékonyság növelésére, elsősorban a tudomány és a termelés mélyreható integrálása, a tudományos-műszaki haladás fejlesztése útján. A tudomány szerepe a szocializmusban Ezeket a törekvéseket a legtalálóbban fogalmazza meg L. I. Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának ismert gondolata: „Az a világtörténelmi feladat hárul ránk, hogy a tudományos-technikai forradalom vívmányait szervesen egybekapcsoljuk a szocialista gazdasági rendszer előnyeivel“. Éppen ezért a CSKP XVI. kongresszusán is elhangzott a határozott követelmény: ,,Az intenzifiká- lás meghatározó tényezője, a társadalmi munkatermelékenység növelésének legnagyobb erőforrása a tudomány és a műszaki haladás. A tudományos-műszaki fejlődés megvalósítása egész társadalmunk valóban forradalmi feladata.“ Ennek a problémakörnek rangos helyre'kell jutnia a marxista -leninista propagandában. Alapvető jelentősége van elsősorban a szocializmusban a tudomány társadalmi és integráló szerepe minden változása megértésének és megbecsülésének. A szocializmusban a tudomány társadalmi szerepe egyetemessé válik. A munkásosztály és az összes dolgozó átalakító erejévé, a néptömegek történelmi alkotó tevékenysége elméleti alapjává. A szocialista társadalomban a tudomány minden fő társadalmi funkciója - megismerő, világnézeti, termelő erői s az, hogy tudományos alapja a társadalmi folyamatok irányításának - abba az átfogó szerepébe torkoll, hogy egyetemes átalakító társadalmi erő. Harmonikus fejlesztésének alapvető előfeltétele a CSKP tudománypolitikai koncepciójának fejlesztése, amely bizonyos kölcsönös arányaiban biztosítja a tudomány alapvető funkcióinak céltudatos és rendszeres fejlesztését. Ezeknek objektív az alapjuk és a társadalom törvényszerű fejlődésének megfelelően változnak. Az objektíve meghatározott arányosság nem változtatható anélkül, hogy ne torzulna el általában a tudomány fejlődése és ne szenvedne kárt a társadalom. A tudományostechnikai forradalom területén számos nehézségünk fő oka éppen az, hogy sok esetben nem mérik fel komplex módon a tudomány jelenlegi szerepét. A tudományt egybekapcsolni a gyakorlattal A CSKP XVI. kongresszusa nagyon sürgetően figyelmeztetett arra, hogy a jelen fejlődési szakasz megkívánja elsősorban sokkal jobban kibontakoztatni a tudománynak, mint a társadalmi folyamatok irányítása bázisának szerepét. Éppen ennek a funkciójának fejlesztése nyitja meg egyidejűleg a tudomány fellendítésének és más irányú hasznosításának útját. Sürgető fontosságú kérdés főként a tudomány érvényesítése a bővült társadalmi újratermelés, a közvetlen termelőerő alapvető tényezőjeként. A CSKP XVI. kongresszusa követelményeinek megfelelően éppen ez a probléma áll a párt, az állam és a CSSZTA vezető szervei figyelmének homlokterében. Helyes lenne, ha a marxista-leninista propaganda útján úgy ismertetnénk e probléma hazánkban, a többi szocialista országban és főleg a Szovjetunióban való megoldásának alapvető koncepciós kérdéseit, hogy megfelelően tájékoztassuk az embereket a kutatómunka kilátásairól, eredményei gyakorlati alkalmazásának útjáról módjáról és mechanizmusáról, s hogy maguk is síkra szánjanak a tudomány és a technika gyakorlati érvényesítéséért. Hangsúlyozni szeretném azonban azt is, hogy a társadalmi munkatermelékenység lehető legnagyobb mérvű növelésével, a dinamikus innováció stratégiája alapjainak lefektetésével egyidejűleg meg kell teremteni a dolgozók sokoldalú fejlődését megalapozó és ösztönző minél több előfeltételt. Ez annyit jelent, hogy a tudományt egybe kell kapcsolni a termelőerőknek nemcsak tárgyi elemeivel, hanem mind nagyobb mértékben, mondhatnám azt is, hogy jóval nagyobb mértékben, társadalmi és emberi elemeikkel is. Véleményünk szerint ezeknek a kérdéseknek sikeres megoldása társadalomtudományi kutatómunkánk és irányítási gyakorlatunk egyik kulcsfontosságú kérdése. A tudomány megfontolt és megalapozott megismerő funkciója mellett amely céltudatosan orientálódik a társadalmi gyakorlat alapvető szükségleteire -, feltételeink között jobban kell kibontakoztatni világnézeti, kulturális-ideológiai szerepét. A párt szerepe a tudományban Nálunk a társadalmi célokkal összhangban a tudomány tervszerű fejlesztésének kiindulópontja és előfeltétele elsősorban az össztársadalmi érdek valós formálása. Épnek formáit ismét a tudomány érvényesítése közvetíti, sót, ezek a formák a tudomány nélkül nem alakulhatnak ki. A társadalomban az ilyen tudományrendszer érvényesülésének, a társadalom tudomány álfali közvetlen befolyásolásának (az élet tudományos rekonstrukciójának) fő és döntő fontosságú szubjektuma a kommunista párt. Pártunknak ez a központi fontosságú szerepe azonban semmiképp sem csökkenti, hanem - ellenkezőleg - meg hatványozza a tudósok, a tudományos dolgozók szerepét és jelentőségét a szocialista társadalomban. A párt annak megértésére vezeti a kutatómunkásokat, hogy a megismerés nem öncélú, hanem ennek alapján kell - Marx szavaival élve - megváltoztatni a világot. A tudományos dolgozó társadalmi felelőssége a tudományos eredmények orientációjáért és megvalósításáért az életben, a gyakorlatban nálunk társadalmi helyzetének új vetülete. Mindez jóval nagyobb követelményeket támaszt a tudományos dolgozók személyiségének formálásával szemben, kiemeli világnézeti érettségük növekvő jelentőségét. A másik oldalon annak szükségét, hogy ki kell küszöbölni a régi felfogás maradványait, amely a tudós felelősségét leszűkítette csupán bizonyos tudományág területére, „céhének“ autonóm szabályaira, s amely külsődlegesnek, lényegtelennek tekintette a társadalmi szükségletek iránti viszonyt. Ezért manapság nem lehet célunk csupán a tudományos dolgozók tökéletes hivatásbeli felkészítése. Ezzel egyidejűleg megkívánjuk azt is, hogy tudományos-kutatási bázisunk dolgozója tevőleges elkötelezettséggel törekedjen a párt programja irányelveinek megvalósítására, szakterületén szükségét érezze és kötelességének tekintse részvételét a társadalmi haladás és fejlődés éretté vált problémái megoldásában, hogy a szó legnemesebb értelmében képességeit, tudását a szocialista társadalom szolgálatába állítsa. Ilyen társadalmi elkötelezettsége mindig találkozik kommunista pártunk sokoldalú megértésével és támogatásával. ZDENÉK SNÍTIL EZ UTÓBBIAKAT részleteztük Bakulár Sándorral, a Marcelházai (Marcelová) Egységes Földmű- vesszövetkezet pártalapszervezetének alel nőkével. Az alapszervezetnek hetvennyolc tagja és nyolc tagjelöltje van, így jelentős azok száma, akik részt vesznek a pártoktatásban.- A pártelőadókat, a tagjelölteket és az idős tagokat leszámítva, a pártonkívüli vezető gazdasági dolgozókkal és a SZISZ-alapszer- vezet legaktívabb tagjaival együtt a pártoktatás soron következő évfolyamának mintegy ötven hallgatója lesz. Ezúttal csak egy alakulatot szervezünk. A négyéves tanulmányi időszak alatt A fejlett szocialista társadalom építésének időszerű kérdéseivel fogunk foglalkozni. Az első évfolyamban a termelés hatékonyságának növelése, a gazdaságosság és a takarékoskodás a tananyag tárgya. Tehát azok a dolgok, amelyek a sikeres termelés alapvető feltételei. A szó legszorosabb értelmében időszerű téma, a hallgatók az egyes előadások, szemináriumok keretében olyan kérdéseket, problémákat is megvitathatnak, amelyeket közvetlenül a munkahelyekről hoznak magukkal. A cél, az elgondolás helyes, a pártalapszervezet alelnökének szavai ezt mindennél jobban bizonyítják. A tananyag időszerűsége az eredményes oktatásnak azonban csak az egyik feltétele. A másik, legalább ennyire fontos kérdés az oktatás megszervezése. Különösen a mezőgazdasági üzemekben, ahol szezonmunkák idején, így az őszi betakarítás, szántás és vetés heteiben is alapkövetelmény a munkaidő maximális kihasználása. Ugyanakkor azonban a politikai oktató-nevelő tevékenység sem szorulhat háttérbe. E kettős követelménynek eleget téve a megoldások különböző változataival találkozunk, így például Marcelházán is. Mindenképpen jó megoldásként kell elkönyvelni, hogy az egyes témákat kétszer adják elő.- Vannak a földmüvesszövet- kezetben helyek, ahol még órákra is nagyon nehéz egyszerre kivonni az embereket a munkából. Pontosabban fogalmazva, nem lehet, egyetlen olyan időpontot találni, amely a termelés folyamatosságát tekintve valakinek ne okozna problémát. Például köztudottan zöldségtermesztő központ vagyunk, s gépkocsivezetőink egy része mindig úton van. Ezért minden előadást megismétlünk, vagyis a hallgatók két időpont közül választhatnak. Igy a részvétel jobb, a munkahelyi objektív okok miatt senkinek sem kell hiányoznia az előadásról, a szemináriumról. HASONLÓAN LÉNYEGES KÉRDÉS, hogy mikor tartják az előadásokat, eleget tesznek-e a folyamatosság elvének. Amint az alelnök további szavai elárulták, a szervezésben az idén is a korábbi évek gyakorlatát követik. Ök maguk is érzik, hogy ez a hallgatók számára bizonyos megfe- szítettséget jelent, amit fel kell oldani, s ugyanígy a megszakadt folyamatosságot is ellensúlyozni.- A témák túlnyomó részét a téli hónapokban vesszük át, háromszori-négyszeri egésznapos oktatás keretében. A pártoktatás tehát rövidebb időszakra tömörül, a november-márciusi hónapokra. A pártvezetőség is tudatosítja, hogy az egésznapos előadássorozat megerőltető a hallgatók számára, ezért más témaköröket is közbe iktatunk. Szó esik többek között a munkabiztonságról ésN a földmüvesszövetkezet termelési feladatairól, a gondokról, problémákról. Mivel az időpontok sűrítésével az átlagosnál hosszabb az az időszak, amikor nincs pártoktatás, de az időszerű bel- és külpolitikai események megvitatása, megértése ekkor sem maradhat el, a pártcsoportokon belül foglalkozunk a napi eseményekkel. Ugyanez érvényes a taggyűlésekre is. A napirend meghatározásában mindig ügyelünk arra, hogy a legújabb eseményekkel kapcsolatos kérdések is szóba kerülhessenek. AZ EREDMÉNYES OKTATÁSSAL kapcsolatban szólni kell a pártoktatók munkájáról is. Ezt elemezve elmondhatjuk, hogy a pártbizottságnak ilyen szempontból nincsenek gondjai. A tagok eszmei-politikai továbbképzését mindig kiemelt feladatnak vették, így jelenleg már tíz olyan tagja van az alapszervezetnek, akik elvégezték a marxizmus-leninizmus esti egyetemét. Valamennyien pártelóadók. Az 1982-83-as oktatási évben közülük hatan fognak előadni, mindenki egy-egy témát, azt, ami érdeklődési- és munkaköréhez a legközelebb áll. Mivel saját előadókkal, dolgoznak, ez egyben lehetővé teszi, hogy az egyes előadások keretében a tananyag kapcsán azokat a kérdéseket is megvitassák, amelyek a munkahelyi termeléssel összefüggnek, így a pártoktatás közvetlenül segíti a hatékony és gazdaságos termelést, a mindennapi munkában. EGRI FERENC A laboratóriumi műszereket gyártó prágai vállalat dolgozói nagy gondot fordítanak kromatográfiai és elektrokémiai műszerek kutatására és kifejlesztésére. Ezeket a műszereket a mikroelektronika területén automata mérő- és szabályozó rendszerek használják fel. A képen: Alena Viktorová technikus egy asztali számítógép programozását ellenőrzi. (Jan Vrabec felvétele - CTK)
