Új Szó, 1982. szeptember (35. évfolyam, 207-232. szám)

1982-09-02 / 208. szám, csütörtök

Tankönyvek, munkafüzetek, szótárak A Szlovák Pedagógiai Kiadó magyar szerkesztőségének tervei A csehszlovák közoktatási rendszer tervezetének végrehajtási utasítása értelmében 1976-tól kezdve fokozatosan gon­doskodunk magyar tanítási nyelvű iskoláink tankönyvellátásáról. A nyomtatott könyv jellegű iskolai tansegédleteket a tankönyvek, a munkalapok, a munkafüzetek, a különféle táblázatok, a példatá­rak, az általános, a helyesírási, a szak- és a frazeológiai szótárak, az atlaszok és egyéb segédköny­vek alkotják. A tansegédletekkel való ellátás­ban az első helyen az alapiskolák szerepeltek, de mellettük a szak­munkásképző intézetek, a szak- középiskolák, a kisegítő iskolák, az óvodák is rangos helyet kaptak. A gimnáziumokat ebben az idő­szakban csupán a fakultatív tan­tárgyakra szerkesztett ideiglenes tankönyvi szövegekkel és néhány matematikai tankönyvvel láttuk el. A tansegédlet-ellátásban a mennyiségi mutatókat - két ki­advány kivételével - teljesítettük. Az alapiskolák tanulói számára 164 tankönyv, munkalap, munka­füzet és táblázat, a pedagógusok részére pedig 73 módszertani ké­zikönyv készült el. A szakmunkás­képző intézetek tanulóinak és pe­dagógusainak 32 tankönyvet, 2 módszertani kézikönyvet, a szakközépiskoláknak 13 tan­könyvet, a kisegítő iskoláknak 6 tankönyvet és munkalapot, 3 módszertani kézikönyvet, az óvodáknak pedig 5 módszertani kézikönyvet adtunk. Az alap- és középiskolák részére 38 segéd­könyv jelent meg. összesen tehát 336 első kiadású nyomtatott isko­lai könyv jellegű tansegédletet ké­szítettünk 1976 és 1982 között a Szlovák Pedagógiai Kiadóválla­lat magyar szerkesztőségének gondozásában. A tansegédletekkel való ellátás­ban a minőséget tekintve már jó­val szerényebbeknek kell lennünk, noha a korábban használt tan­könyvekhez képest kézzel fogható javulás észlelhető. Az iskolákból érkező visszajelzések arra figyel­meztetnek, hogy egyes tanköny­vekben a tényanyag maximális, a matematikában gyökeres a szemléletváltás, a szerzők a tan­anyag stíluseszközeinek megvá­lasztásában figyelmen kívül hagy­ták a tanulók életkorát, a megen­gedettnél több az egy tanítási órá­ra előírt új fogalmak száma, a tan­anyag logikai felépítése nem min­dig megfelelő, a papír minősége, a könyvek kötése, borítólapjaik, tipográfiai követelményeik több kí­vánnivalót hagynak maguk után. Speciális tankönyveink - a ma­gyar nyelv és irodalom, a szlovák nyelv és irodalom, az orosz nyelv, a zenei nevelés és ének - általá­ban elismerést váltott ki a pedagó­gusberkekben. A visszajelzések azonban arra intenek bennünket, hogy az utánnyomáskor a magyar nyelv és irodalom tankönyveiben egységesíteni kell a szaktermino­lógiát, fel kell számolni a vagyla­gosságokat, a strukturális nyelvé­szet alapelemeit be kell iktatni a tényanyagba. A szlovák nyelv és irodalom tankönyveiben részben csökkenteni kell a nyelv már-már fetisizált kommunikatív funkcióját, megértőbb és figyelmesebb gon­doskodással kell kezelni a nyelv­tani tananyagot, és feltétlen szét kell választani a törzsanyagot a ki­egészítő anyagtól. Az orosz nyelv tankönyveinek strukturális elren­dezését közös nevezőre kell hoz­ni. A matematika, a természettu­dományok, a társadalomtudomá­nyok egyik-másik tankönyvét - ezek az egész ország területén használt tankönyvek - alaposan át kell dolgozni, csökkenteni kell a tényanyagot és stiláris változá­sokat kell bennük eszközölni. A korszerű oktatás azonban a jövőben is zászlajára írja a szemléletváltást, az igényessé­get, a kreatív és a divergens gon­dolkodás, a teljesítményképes tu­dás kialakítását, meg a tovább­tanulás igényét, s ezeket kell, hogy elősegítsék a fokozatosan kiadásra kerülő utánnyomások, a részben vagy teljesen átdolgo­zott alapiskolai könyv jellegű tan­segédletek. Az alapiskolák tankönyvei a kö­telező, a kötelezően választható és a nem kötelező tantárgyakban hiányosságaik ellenére is jó szol­gálatot tesznek. Említést érdemel­nek a jól sikerült magyar nyelvi gyakorlatok tankönyvei; ezek szí­nessé, vonzóvá és érdekessé te­szik a tanítási órákat és élénk tevékenységre serkentenek. Az idegen nyelvek (szlovák, orosz) munkafüzetei a készségek, szo­kások kialakítása és elmélyítése terén beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. A kisegítő iskolák ré­szére kiadott 1. és 2. osztályos Képes olvasókönyveink elnyerték mind a hazai, mind a magyaror­szági szakemberek tetszését. M ódszertani kézikönyvek garmada áll a pedagógu­sok rendelkezésére. Eltekintve at­tól, hogy némely tantárgy tanítá­sához készült módszertani kézi­könyvek túlméretezettek, több ké­zikönyvben ugyanaz az anyagrész ismétlődik, receptszerű sztereotip óravázlatokat mutatnak be, direk­tív hangnemük pedig gátolja az alkotó módszertani munkát, mégis nélkülözhetetlenek elsősorban a kezdő pedagógusoknak. A pe­dagógusok figyelmébe ajánljuk azokat a módszertani kiadványo­kat is, amelyek a tantárgyelméle­tek alapján általános szintetizáló szerepet töltenek be: Teória vy­učovania slovenského literárneho čítania vo vyšších ročníkoch ZŠ s vyučovacím jazykom maďars­kým, Teória vyučovania sloven­ského jazyka vo vyšších ročníkoch Zš s vyučovacím jazykom ma­ďarským. Mindkét kiadvány a kor­szerű szlovák-magyar konfrontá- ciós nyelvszemlélet, illetve össze­vető irodalomtanítás elveire épül. Keresettek és pozitív elbírálásban részesültek nemcsak nálunk, ha­nem Magyarországon és Jugosz­láviában is Az irodalmi szövegek elemzése és a Z konfrontácie ma­ďarčiny a slovenčiny című két­nyelvű kiadványaink. R övid időn belül nyomdafes­téket lát A szakterminoló­gia kétnyelvű oktatásának a mód­szertana az alapiskola felső tago­zatán című kiadványunk, amely mind elméleti, mind gyakorlati té­ren ad hasznos útmutatást a pe­dagógusoknak. Az óvónők szá­mára három fontos mutált fordítá­sunk jelent meg: A nevelómunka programja a bölcsődében és az óvodában, A nevelómunka mód­szertana a bölcsődében és az óvodában, Az irodalmi nevelés módszertana az óvodában. Átdol­gozott, bővített kiadásban adtuk ki az ötéves korcsoportba tartozó óvodáskorú gyerekek szlovák nyelvi artikulációs bázisának ki­alakítását szolgáló módszertani kézikönyvet, amely segítő kezet nyújt az óvónőknek. Hiányossága, hogy nem tudományos, hanem empirikus alapon készült. Az óvó­nők és az óvónőképzős növendé­kek az 1983-as évben a követke­ző fordításokat vehetik kezükbe: Az óvodáskor pedagógiája, A báb­színház gyakorlata, A munkára nevelés módszertana az óvodá­ban, A képzőművészeti nevelés az óvodában, Pedagógia a neve­lők számára. Segédkönyvként ke­rültek az alap- és a középiskola tankönyvállománya a Szakkifeje­zések szótára, A magyar-szlovák frazeológiai szótár és A szlovák -magyar frazeológiai szótár. A Ta­nulók Kiskönyvtára sorozat ki­emelkedő kiadványa az Antark­tisz, a béke kontinense, melyet a szerző személyes élményei alapján mondott tollba, ebből több példányt eljuttattunk a Szófiába összehívott Béke-világtanács ülé­sére. Wégezetül néhány szót fel­V adatainkról, Szerkesztő­ségünk előtt az elkövetkező idő­szakban ismét zsúfolt program áll. A tervezett végrehajtási utasítás értelmében az 1984/85-ös iskolai évtől kezdve a középiskolákat kell új tankönyvekkel ellátni. Speciális tankönyveink valamennyi középis­kolában integráltak lesznek. Mód­szertani kézikönyvek az egyes tantárgyakhoz nem készülnek. A gimnáziumi kötelező, választha­tó és nem kötelező tantárgyakra 77, a szakközépiskolák, a szak­munkásképző intézetek tantár­gyaira 57 az egész ország terüle­tén érvényes tankönyv fordítását, mutált fordítását és kétnyelvű szakszótári különlenyomattal bő­vített variánsát kell biztosítani. A kisegítő iskoláknak még 38 spe­cifikus tankönyvet és fordítást kell elkészítenünk. A szakközépisko­lák részére kiadandó magyar nyel­vű ágazati tansegédletek száma eddig csak részben ismert. A nagy vonalakban felvázolt igényes feladatok teljesítését jog­gal várja el tőlünk szocialista tár­sadalmunk. Ugyanakkor szeret­nénk, ha az illetékes szervek tovább javítanák a zavartalan munkánkhoz szükséges személyi és anyagi feltételeket, hogy a jö­vőben a mennyiségi mutatók mel­lett a minőségi mutatók is kedve­zőbbek legyenek. Dr. BERTÓK IMRE kandidátus Óvodából iskolába - zökkenők nélkül Az óvoda és az iskola jó kap­csolata előfeltétele annak, hogy az óvodás éveit befejező gyermek nagyobb zökkenők nélkül tudjon váltani, amikor átlépi az iskola kü­szöbét. Az új oktatási irányelveknek megfelelően a gyermekek már az óvodában elsajátítanak bizonyos szokásokat: e folyamatban érzel­mi életük, tehetségük formálásá­ban, illetve kibontakoztatásában pedig nagyon fontos szerepe van az óvó néninek, személyes példa- mutatásával, magatartásával. Köztudott, hogy 3-6 éves korban legfogékonyabbak a gyerekek, nem mindegy tehát, hogy ki és mit „vet el“ ezekben az években. A jó tulajdonságok, készségek, adott­ságok felismerése és helyes irá­nyítása a gyermek egész további életvitelét, ifjú és felnőtt életét meghatározó feladat. Ebben a korban még a negatív tulajdon­ságokon, szokásokon is lehet úgy változtatni, lehet úgy nyesegetni őket, hogy ne következzenek be törések, zavarok a gyermek vilá­gában. A nevelómunka, különö­sen az óvodában, egész embert, alapos felkészültségű, vidám ter­mészetű, gyerekszeretó egyéni­séget kíván meg. A Nagymegyeri (Čalovo) Ma­gyar Tanítási Nyelvű Óvodában ilyen óvónők foglalkoznak a kicsi­nyekkel, szem előtt tartva az esz­tétikai, irodalmi és zenei nevelés fontosságát, többet is nyújtva az előírt tananyagnál. Olyan irodalmi összeállításokat készítenek a gye­rekekkel, amelyek tulajdonképpen gyermekjátékok, verssel, tánccal, énekkel. Énekcsoportjuk is van, amelynek tagjai, befejezvén az óvodát, az iskola alsó tagozatosai­nak énekkarába lépnek át. Az el­múlt tanévben mind az óvodai, mind az iskolai énekkarok műso­rán hazai gyűjtésű magyar gyer­mek- és népdalok szerepeltek. Az óvodások színes, tartalmas mű­sort készítettek az óvó nénik irá­nyításával, bemutatkoztak vele a szülőknek, sőt, az alsó tagoza­tos tanulóknak is előadták, nagy sikert aratva. Az óvodának jó a kapcsolata az iskola alsó tagozatos pedagógu­saival; évente többször is kölcsö­nösen látogatják egymás tanítási óráit, melyeket részletesen ele­meznek, megbeszélnek. Az első osztályosok pedagógusai rend­szeresen találkoznak a nagycso­portos ovisokkal, vagyis az iskolá­ba készülő gyerekekkel; rendsze­rint júniusban iskolások is elláto­gatnak az óvodába, műsorral, ma­guk készítette apró ajándékokkal kedveskednek az utánuk jövők­nek, akik ily módon közelebb ke­rülnek az iskolához, de megisme­rik őket a tanítónők is - így talán könnyebb lesz a szeptember mindnyájuk, de főképpen az első­sök számára. ÁG TIBORNÉ Meglódult idő LOVICSEK BÉLA 60 ÉVES Úgy érzem, tegnap volt, amikor az ötvenéves Lovicsek Béla előtt tisztelegtünk, s ma már a hatvana­dik születésnapját emlegetjük. A harmadvirágzás első nemzedé­ke lassan átlépi a bűvös Rubicont, s ridegebb tájak felé veszi útját. Ez viszont még nem jelenti azt, hogy ne volna képes jelentős műveket létrehozni. Vajon Lovicsek Béla mit hozott magával a hatvanadik útjelző kő­höz? elbeszéléseket, regényeket, színműveket. Most ne firtassuk, időálló-e az életmű? A maga ide­jében eleget tett az elvárásoknak, embereket vonzott, csábított az olvasásra, s ha ma már fogyaté­kosnak is tetszik, humánuma, jó- ravezetö szándéka kétségtelen. Hiszem akad Lovicsek életművé­ben sok olyan írás, amely némi átdolgozással, gyomlálgató igye­kezettel újra a nagyközönség ke­zébe kerülhet. Gyökeres György felvétele Mint a harmad virágzás íróinak zöme, Lovicsek Béla is faluról in­dult. Ott fakad ma is élményforrá­sa, a változó falu ad neki új és új témát. A város, csupán mint kény­szerűség, vagy inkább írói lehető­ség keretezi életét, de eszmélke- désének, gondolkodásának, világ­látásának kialakítója a falu. A föld, amelyben gyökeredzett, még ma is a bizonyosságot jelenti, a reali­tást, amelybe kapaszkodik, ahon­nan tájékozódik. Innen kap erős impulzusokat egy-egy új téma megírásához. Mindebbe beleját­szik a háborús élmény is, a máso­dik világháború tragikuma, a há­ború utáni mostoha esztendők re­ménykedései és reménytelen­ségei. A harmadvirágzás első rajának írói kevés kivétellel a falu írói vol­tak. A legerősebb megrázkódtatá­sok, döbbenetek, földindulások a falvakat mozgatták meg, az át­alakulás itt volt a legvirulensebb. Itt évszázadok szokásrendje, életvi­tele változott meg aránylag rövid idő alatt. Lovicsek, társaihoz ha­sonlóan, ezt az átalakuló falusi életformát igyekezett megrajzolni. Ez az időszak a személyi kultusz virágzásának ideje volt, amely de­formálta az alkotásokat, s a józan értékelés helyett a kritikátlan lelke­sedés kapott szárnyra. Lovicsek ebben az időben még falun élt és tanított, volt tehát al­kalma a figyelésre és meditálásra. Emlékei, benyomásai könyvvé ke­rekedtek. E kor hangulatában és sugallatában jelent meg 1957-ben Haragosok címmel elbeszélés­gyűjteménye. Duba Gyula többek között így írt a könyvről: ,,A cím­adó hosszabb elbeszélés, a Hara­gosok, talán nem a kötet legtöké­letesebb írása, de mindenesetre a legfigyelemreméltóbb. Még min­dig nagy nehézséget okoz a se­matizmus és a különböző iroda­lompolitikai elgondolások zökke­nőin keresztülvergődött írónak a múlt, mozgalmi és szervezeti eseményeit meggyőzően ábrázol­ni. .. “ Ha sok is ebben a kötetben a buktató, Lovicsek első könyve már írót avat és igazol, már ott találhatók benne az olyan elbe­szélések, amelyeknek láthatjuk csillogó hímporát. Négy évvel később lát napvilá­got első regénye, A csillagszemű asszony. A regény cselekménye természetesen falusi környezet­ben indul, ábrázolva a szövetke­zetesítés bonyodalmait, sokrétű és sokirányú feladatát. Alaptémája azonban a szerelem, egy falusi fiatalasszony a tragédiától szinte a komikumig ívelő sorsa. A regény nagy sikert aratott a hazai olvasók körében és második kiadásban is megjelent. A kritika azonban elég­gé \/egyes értékelést adott róla. Rácz Olivér írta: ,, Lovicsek írói erényei közül - régebbi és új elbe­széléseit véve alapul - jó megfi- gyelőképességét, ügyes jellemáb­rázolásait, gondos elemzéseit, va­lamint ízes, de mindamellett fe­gyelmezett írói nyelvét, kifejezés- módja tömörségét, képeinek mes- terkéletlenségét kell kiemelnünk. Felsorolt erényei regényében, A csillagszemű asszonyban is fel­lelhetők, mégis, bizonyára a hosz- szabb lélegzetű forma és az új műfaj okozta, elkerülhetetlen lám­paláz hatására Lovicseknek ez az írása el nem hallgatható hiányo­kat, átmeneti visszaesést mutat... “ Következő regénye, a Tűzvirág 1963-ban jelent meg és ugyan­csak sikert aratott az olvasóknál. Regényei után megszületnek kis­regényei, színmüvei. Filmnovellá­ja, a Boldogtalanok 1958-ban foly­tatásokban jelenik meg az Új Ifjú­ságban. Ágnes című kisregénye ugyanott jelenik meg 1960-ban, majd 1961 - ben a Valakihez tartoz­ni című hosszabb elbeszélés. A Szabad Földművesben 1967- ben közük folytatásokban az Ál­mok nélkül című regényét, majd két évre rá az Egy szikra az égen. A Hétben 1966-ban Aranyfüstke- ringő címmel jelenik meg kisregé­nye, majd $ Forgószélben és más kisregényeit közli a lap. Több színmüve rendkívüli sikert aratott amatőr színjátszóink köré­ben. Színmüvei közül a követke­zők az ismertebbek: Baj van a szerelemmel (1965), A csillag- szemű asszony, Ezüstlakodalom (1968), Végállomás (1968). Több színmüvével díjat nyert. A csillag- szermü asszonyt a Magyar Terü­leti Színház mutatta be. Későbbi darabjait - Tűzvirág, Alattunk a város, felettünk az ég - is bemutatta a színház. írói pályájának kezdeteiről így vall Lovicsek Béla: Tálán már ak­kor kezdődött, amikor a nagyapám térdén ültem és áhítattal hallgat­tam meséit. A hosszú téli estéken jegyeztem el magam az irodalom­mal. Különös ember volt a nagya­pám. Emlékszem, amikor nyári hajnalokon felkelt és kiment az udvarra és ráfüttyentett a diófáról a rigó, ó megemelte kalapját és visszaköszönt: »Aggyon isten ne­ked is!« És még hozzáfűzte: »Vál­jék egészségedre az éjszakai nyu­galom!« Szépszavú ember volt, sokat kaptam tóle útravalóul... Aztán jött a frontszolgálat, a hadi­fogság, majd a hazatérés. S az első nap, amikor tanítóként odaáll- hattam a gyerekek elé, akik em­berséget és okos szót vártak tő­lem. Es ekkor kívánkoztak ki belő­lem az összegyülemlett érzések és gondolatok. Tollat fogtam hát és írni kezdtem lázasan, önfeled­ten. Bíztam, hittem a leírt szó erejében. Meg akartam váltani a világot, teli akartam szórni ne­mes eszmékkel és gondolatokkal, meg akartam tisztítani minden szennytől és embertelenségtől, így, visszaemlékezve túlságosan szépnek, naivnak tetszik a szán­dék s bizonyára megmosolyogni való. A valóság sokkal ridegebb, kegyetlenebb volt. Következett egy máig éró hosszú út, tele apró sikerekkel, nagy bukásokkal és csalódásokkal.. A jelentős évfordulón szeretet­tel köszöntjük Lovicsek Bélát. Erőt, egészséget, alkotókedvet kí­vánunk neki, hogy az elkövetkező években új könyvekkel gyarapít- hassa életművét és a szlovákiai magyar irodalmat. DÉNES GYÖRGY ÚJ SZÚ 6 1982. IX. 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom