Új Szó, 1982. szeptember (35. évfolyam, 207-232. szám)
1982-09-15 / 219. szám, szerda
■ . -'/rnamf Egészség vagy bírságok? SOK BALESETET OKOZ A HANYAGSÁG, FELELŐTLENSÉG ÉS SZABÁLYSÉRTÉS Haladásunk legfontosabb tényezője az ember. A szocialista társadalom megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy a lehető legjobban védjük és óvjuk az emberek életét és egészségét. Ennek ellenére teljes mértékben nem kü- szöbölhetők ki a balesetek, a foglalkozási ártalmak és más sérülések, amelyek nemcsak a károsultaknak, hanem családjaiknak is sok gondot okoznak. Olyan károk is keletkeznek azonban, amelyek elkerülhetőek lennének ha mindenki mindenkitől megkövetelné a rendet, a munkafegyelmet, a törvények és szabályok megtartását. Az egészségvédelem ugyan minden állampolgár elsődleges feladata, de ugyanúgy kötelessége a szakszervezeteknek és a munkakollektíváknak is. Ha valaki nem teljesíti ez irányú kötelességeit, legyen efsz-elnök vagy igazgató, vállalnia kell a személyes felelősség. Erkölcsileg de anyagilag is. Inkább fizetünk Több üzemben találkozhatunk ezzel a nézettel: inkább megfizetjük a bírságot, olcsóbb ez mint egy vízderítő, vagy bonyolult légtisztító berendezés felszerelése. Az ilyen gondolkozásmód az ember, a dolgozók és az egész szocialista társadalmunk iránti tiszteletlenség megnyilvánulása. Bizonyára köny- nyebben fizetik meg a büntetést, de az ilyen eljárás semmiképpen sem indokolható a társadalom érdekeivel. Meg kell említenünk a dolgozók, a mesterek és a közvetlen vezetők fegyelmezetlenségét is. Több helyen nem használják a munkavédelmi eszközöket, nem elég éberek és körültekintőek, ami sokszor balesetet okoz. A kelet-szlovákiai kerületben az utóbbi évben a betegség vagy baleset okozta munkaképtelenség százalékos aránya 3,756 százalékról 3,936 százalékra emelkedett. Igaz, ez szlovákiai viszonylatban nem a legrosszabb arány és a növekedés is csak 0,180 százalék. De az ilyen jellegű ellenvetéssel nem érthetünk egyet. Tudják, hány emberről van tulajdonképpen szó? 67 107-ről! A michalovcei, trebišovi és Vranov nad Topl’ou-i járás kivételével a kerület összes járásában 1980-hoz viszonyítva nőtt a balesetek száma. Az üzemi baleseteknél a növekedés 3,26 százalék, amiben elsősorban a mezőgazdaság a ludas. A szövetkezetek, az állami gazdaságok és a járási mezőgazdasági igazgatóságok vezetői, valamint az illetékes egészségügyi dolgozók is több kötelességüket elhanyagolják. így a rendszeres szűrővizsgálatokat, a munkvédelmi szabályok ellenőrzését stb. Az okokat kell megszüntetni Nőtt a többi baleset száma is, méghozzá 7.42 százalékkal A legtöbb baleset a háztartásokban, a családi házak építkezésein, a háztájiban, a testnevelés keretében történik. Válaszolnunk kell tehát a címben feltett kérdésre - egészség vagy bírságok, minek szenteljünk nagyobb figyelmet? A kérdés mindenkire vonatkozik. A kifizetett bírság nem szünteti meg a balesetek okait. A keletszlovákiai kerületben ugyan jelentős összeget hajtottak be a szabálysértőktől, csakhogy ez semmit sem old meg. Sokan évente fizetnek bírságot, az összegek egyre nagyobbak és bár a befolyt összeg harminc százalékát azok az üzemek kapják, ahol a legbonyolultabb a helyzet és a többi a tartalék- és fejlesztési alapba kerül, ez mégsem jelent megoldást. Az általános helyzet vajmi keveset javult. Ráadásul 2047 esetben a baleseteknél szerepet játszott az alkohol. Az egyes munkahelyek megkísérlik, hogy az üzemi baleseteket egyéb balesetekként tüntessék fel, hogy így elkerüljék a felelősségrevonást és a bírságot. A trebišovi és svidníki járásban az ügyészek nagy nyomatékkai hívták fel a figyelmet az ilyen esetekre. A közbiztonsági szervekkel, a munkavédelmi felügyelőséggel és főleg a szakszervezetekkel folytatott szorosabb együttműködés bizonyára segítene a nemzeti bizottságoknak abban, hogy az összes üzemi balesetet felderítsék. A felderített szabálysértések számát illetően 1980-hoz viszonyítva javult a helyzet. 16,38 százalékkal több esetben szabtak ki bírságot mint egy évvel ezelőtt. A 17 537 üzemi baleset közül 12 091 esetben büntették meg a felelősöket. Névre szólóan A büntetésnek csak akkor van értelme, ha névre szóló és a bírságot következetesen be is hajtják. A behajtatlan bírságok összege ugyan 23 millió koronával csökkent, de a lemaradás így is jelentős. A vállalatok sokszor nem is jelentik az ilyen eseteket. Az ügyészeknek és bíróságoknak is hozzá kellene járulniuk ahhoz, hogy a büntetőeljárások ne húzódjanak el. Többet tehetne ezen a téren a kerületi munkavédelmi felügyelőség is. Tevékenysége csupán arra korlátozódik, hogy jegyzőkönyveket terjeszt elő a halálos, súlyos vagy több embert érintő balesetekről, ezek okainak kivizsgálásáról. Az állami felügyelőség szerveinek meg kell követelniük az egyes munkahelyektől, hogy alaposan derítsék fel az üzemi balesetek okait. Csakis így lehet felelősségre vonni a bűnösöket és egyúttal intézkedéseket tenni, hogy az eset ne ismétlődhessen meg. A címben felvetett kérdésre egyértelmű választ kell adnunk. Védenünk kell az egészséget és meg kell büntetni mindenkit, tekintet nélkül beosztására, aki elmulasztja kötelességeit. Az egészség a legnagyobb érték, ezért mindenkinek védenie kell. Sajnos a szak- szervezeti szakaszok sem elég határozottak minden esetben ezen a téren, a termelési értekezleteken is hallgatnak a szabálysértésekről, pedig a helyzet javítása tőlük függ. Ne felejtsük, közös érdekünkről van szó. EUGEN MYTNÍK JOBB FELTÉTELEK - JOBB SZOLGÁLTATÁS A CSKP Központi Bizottságának 6. ülése a nemzeti bizottságok munkájának értékelésén kívül bíráló igényességgel elemezte a lakossági szolgáltatásokat. Megállapította, hogy ezen a területen még bőven akad javítanivaló, mert a szolgáltatások jelenlegi helyzetével nem lehetünk elégedettek. A CSKP XVI. kongresszusának, valamint előző két kongresszusának a szolgáltatásokra vonatkozó határozatai ma is teljes mértékben érvényesek: fokozott figyelmet kell fordítani a szolgáltatások állandó javítására. Vannak városok és községek ahol rosszak, a feltételek ezen a területen. Ezeken a helyeken sok múlik a szolgáltatók igyekezetén és leleményességén. Valahogy így jellemezhetnénk a Komáromi (Komárno) Járási Szolgáltató Üzem gútai (Kolárovo) autószervize dolgozóinak munkamódszerét is, amellyel kifogástalan, jó minőségű szolgáltatásokat nyújtanak a lakosságnak. A gútai autószerviz 1972 óta végez kisebb-nagyobb javításokat. Amint azt Kertai Gyulától, az autószerviz vezetőjétől megtudtam, a járás szolgáltató üzemeinek egyesülésével javultak a feltételek a gútai autószervizben is, oiyan értelemben, hogy gépesítettek néhány munkát, tökéletesebb berendezésekhez jutottak s így javítani tudták szolgáltatásaikat. A gépek és berendezések beszerzésével ugyan nem oldódtak meg az autójavítók gondjai Gútán teljesen, hiszen továbbra is kapacitáshiánnyal küszködnek, de á szolgáltatások ütemes fejlődése világosán tükröződik a teljesítmények dinamikus növekedésében. így például 1974-ben - amikor Kertai Gyula átvette az autószerviz irányítását - a részleg dolgozói évi 140 ezer korona értékű munkát végeztek. 1981 -ben viszont a teljesítményük értéke 1 230 000 korona volt. Az említett eredmények annál is értékesebbek, hogy ezeket kis létszámú kollektíva érte el. A kis kollektíva tagjai három műhelyben dolgoznak, kettőben bádogos munkát és a motorok javítását végzik, a harmadikban pedig az autókat festik. Azt persze nem állíthatjuk, hogy az anyagbeszerzés probléma- mentes. Jó lenne, ha az üzemrészleg egy bevásárló gépjárművel rendelkezne. Ugyanis gyakran előfordul, hogy megtudjuk: itt vagy ott alkatrészek kaphatók. Néha napokba telik, míg a járási vállalatnál kocsi szabadul fel, addigra pedig már elviszik az alkatrészeket mások. A gútai autójavítók univerzális emberek. Minden javítást vállalnak. Számukra kétfajta javítás létezik: kisebb és nagyobb. Ha valaki kisebb javítást igényel, azt rendszerint megvárásra azonnal A Szlovákiai Energia- ipari Konszern vállalatainak dolgozói már zömmel elvégezték a fütömüvi es az erő- müvi kazánok 33 tervezett generáljavita- sát. Az ütemterv szerint halad a bratislavai III. városkerületi fűtőmű K-2 kazanjá- nak bővített generál- javitása. A képen: Milan Pružinský (baloldalt) és Pavol Gonda, a Libereci Energia- ipari Szerelővállalat dolgozói gőzmelegítőt szerelnek. (Peter Šimončík felvétele - ČSTK) Tyništé nad Or- licíban már a XVIII. század óta készítenek kerámiákat. A képen: Vladimír Opatrný, a Tyništé nad Orlicin-i üzemegység kerámiakészítő csoportjának vezetője vázát díszít. (Petr Matička felvétele - ČSTK) APRÓHIRDETÉS ADÁSVÉTEL • Nagyon jó állapotban levő Mercedes 220 D, gyártási év 1977, eladó. Tel.: Brno 751 055 Ú-1885 KÖSZÖNTŐ megcsinálják. Ebben látom annak titkát, hogy szívesen keresik fel a lakosok az autószerviz szerelőit. Itt a kisebb szolgáltatásokat sem utasítják vissza. A gútai autójavítók nagyon ügyelnek arra, hogy jól dolgozzanak. Munkájukra a járási szolgáltató vállalat már évek óta nem kapott reklamációt. Mindez persze nem azt jelenti, hogy nem szeretnék tovább tökéletesíteni szolgáltatásaikat. Ellenkezőleg. Amint az Kertai Gyula szavaiból is kitűnik, épp erre törekednek: - A jövőben is mindent megteszünk a szolgáltatások minőségének javításáért. Városunk szélén - a Komárom felé vezető út mentén - jó ütemben halad az új autószerviz építése. Ebben az új létesítményben lényegesen javulnak majd munka- feltételeink. Itt szeretnénk megvalósítani a gútai gépkocsitulajdonosok régi vágyát: autómosó szolgálat létesítését. Lakosainknak időt és fáradságot takarítanánk meg ezzel, ezenkívül hozzájárulnánk a környezetvédelemhez is. KOLOZSI ERNŐ • A drága férjet, édesapát és nagyapát, „ Bodor Istvánt Osgyánban (Ožd’any) 70. születésnapján sok szeretettel köszöntik, jó egészséget és hosszan tartó, boldog életet kívánnak: felesége, lányai, fiai, menyei, vejei valamint nyolc unokája, Palika, Tomika, Istvánka, Zsol- tika, Pétiké, Krisztinka, Kinga és Monika, akik a nagyapát sokszor csókolják Ü-1902 köszönetnyilvánítás • Hálás szívvel mondunk köszönetét minden kedves ismerősnek, az utcabelieknek, jó barátoknak, akik 1982. augusztus 23-án elkísérték utolsó útjára a párkányi (Štúrovo) temetőbe a felejthetetlen, drága jó férjet, édesapát, nagyapát és testvért, Tóth Istvánt, aki’ 54 éves korában, búcsúszó nélkül távozott szerettei köréből. Köszönetét mondunk a koszorúkért, virágokért, amelyekkel enyhíteni igyekeztek mély fájdalmunkat. Szerető felesége, fia, lánya, veje, kis unokája, Péterke és testvérei Ú-1898 MEGEMLÉKEZÉS • Fájó szívvel és könnyes szemmel emlékezünk drága halottunkra, a jó férjre, apára, apósra és nagyapára, Póda Sándorra aki 1981. IX. 16-án távozott szerettei köréből. Akik ismerték és szerették, szenteljenek emlékének egy néma pillanatot ezen a számunkra oly szomorú évfordulón. Felesége, gyermekei, menye, veiei és unokái U-1848 • Fájó szívvel és könnyes szemmel emlékezünk a drága jó férjre, édesapára és nagyapára, Tóth Jenőre, akinek szive 1980. 9. 15-én örökre megszűnt dobogni, és búcsúszó nélkül távozott szerettei köréből. Akik ismerték és szerették, szenteljenek emlékének egy néma pillanatot e szomorú, második évfordulón. örökké gyászoló felesége, gyermekei, László, Árpád, Erzsébet, Katalin, Ilona, menyei, Aranka és Edit, vejei, Szilveszter, Béla és Jozsko, valamint 14 unokája. Ú-1852 • Fájó szívvel, könnyes szemmel és soha el nem múló szeretettel emlékezünk a drága jó édesapára és nagyapára, Barak Istvánra (Muzsla - Mužla) akinek szive 1981. szeptember 13-án örökre megszűnt dobogni. Akik ismerték és szerették, gondoljanak rá szeretettel és szenteljenek emlékének egy néma pillanatot ezen a szomorú, első évfordulón. Emlékét örökké őrző fia, menye, unokái, Jarmila és Darina Ú-1900 A ŠPORTKA-szelvény kitöltött három oszlopa alapján ismét 900 rendkívüli, 10 000 koronás jutalomdíj kerül kisorsolásra! A szelvények 1982. augusztus 23-a és december 17-e közti időszakban adhatók le. A sorsolást ebben az időszakban minden páratlan héten tartjuk. Minden alkalommal 100 x 10 000 korona kerül kisorsolásra. Ú-101 ÚJ SZÚ 6 1982. IX. 15.