Új Szó, 1982. augusztus (35. évfolyam, 181-206. szám)

1982-08-14 / 192. szám, szombat

KIS ______ NYELVŐR „A ĽHumanité“ vagy „Az Humanité“? Azt általában mindenki helyesli, hogy így beszélünk: „Madách megírta Az ember tragédiájában...“; „Előadták A tanítónőt“. Bántaná fülünket, szemünket emígy: „... az Az ember tragédiájá­ban“; „Előadták az A tanítónőt“. Egy levélíró, de vele együtt mások is szeretnék kiterjeszteni az egyik névelő elhagyásának szabályát arra az esetre is, amikor tulajdonnévi elnevezésekben magyar névelő találkozik össze idegennel. Öszerintük így kell írnunk, mondanunk: „az Humanité (az ümanite), nem pedig így ,, a /’Humanité vagy a L Humanité (a lümanite). A franciában röviden hangzik az é: ümanite! (Voltaképpen a nagy L-es ĽHumanité írásforma a szabályszerű, a francia helyesírás szerint is; az újság címlapján, a cím élén látható kis / grafikai, művészi szabadság.) Nyelvművelőink régóta azt tanítják, hogy nem szabad meg­csonkítanunk a tulajdonnévi jellegű elnevezéseket (könyvek, folyóiratok, hírlapok, versek stb. címét, földrajzi és személyneve­ket stb.). Azaz meg kell hagyni élükön névelőjüket is, hiszen az is szorosan - nyelvtanilag - hozzátartozik az elnevezéshez. Más ez, mint a magyar nyelvű címekben összetalálkozó névelők. Ott is meghagyjuk a tulajdonnévnek névelői tartozékát (ezt a szöveg­ben a nagy kezdőbetűs írásmóddal is jelezzük), s a tulajdonnévi elnevezéshez hozzátartozó névelő egyszersmind beleépül a mi mondatunkba. Az idegen nyelvű cím stb. névelője nem szerve­sülhet bele a magyar mondatba. S ha magyar névelővel helyet­tesítjük az idegent, azt a látszatot keltjük, hogy az idegen cím elején nincsen névelő; vagyis meghamisítjuk az eredetit. Talán legmeggyőzőbb érv, ha egy földrajzi példán mutatjuk meg. Tudjuk, van az Egyesült Államokban egy ilyen spanyol nevű város: Los Angeles (jelentése: az angyalok). A los a spanyolban többes számú határozott névelő. Az említett levélíró szabálya szerint tehát nem volna helyes ez a kifejezés: ,,a Los Angeles-i“; így volna jó: „az angelesi“! Lényegében ugyanilyen sérelem éri a francia (vagy más) lap címének tulajdonnévi épségét, ha elvesszük a névelőjét, ilyenformán: „az Humanité“. Levélírónak annyira megy a „logikus“ következetességben, hogy még a köznévi eldorádó előtt sem tűri meg a magyar névelőt, mert ebben a spanyol szóban névelő az el (az egész szó ezt jelenti: az‘aranyozott). Am legyen; akinek nem tetszik így: az eldorádó (egyébiránt nemigen szoktuk névelővel használni), mondja ekként: a dorádó; ritkán a dorádó is előfordul. De mit szólna hozzá a levélíró, ha „logikusan“ az algebra, alkohol-féle szavakból is elhagynók a névelőt? Ezekben az arab szavakban tudniillik névelő az a/. Beszéljünk, így: a gebra? Vagy még arabusabbul: a dzsebr vagy a dzsabr? (Az algebra szó végén levő a a középkori latinból való.) S az alkohol legyen kohol? Ne koholjunk ilyesmit! FERENCZY GÉZA Nőm vagy nejem? Többen rosszalják ezeket a szóalakokat: vejem, vejed, vejünk, vejetek; nejem, nejed, nejünk, nejetek; szájam, szájad, szájunk, szájatok. Nézzük, mit is mond egy régebbi és egy újabb értelmező szótárunk a kipellengérezett szóalakokról! Az 1867-1874-ben megjelent Czuczor-Fogarasi szótár szerint helyes alakok: vöm, vöd, vője vagy vejem, vejed, veje; nőm, nőd, nője, vagy nejem, nejed, neje; szájam, szájad, szája, vagy szám, szád. A csaknem egy évszázaddal később, 1959-1962-ben megje­lent A magyar nyelv értelmező szótárában ezt olvashatjuk: vöm vagy (kissé bizalmasan) vejem, veje; régi, hivatalos vagy válasz­tékos alakok: vöm, nőd, nője vagy neje; bizalmas vagy tréfás alakok: nejem, nejed, szám vagy szájam, szád vagy szájad, szánk vagy szájunk, szátok vagy szájatok. Ezek az adatok, gondolom, elégségesek annak szemlélteté­sére, hogy a kifogásolt alakok már hosszú idő óta használatosak, szerves részei nyelvünknek. Csak még ennyit: nyilván a hibáztatok is így mondják: Fáj a fejem. Csak nem estél a fejedre? (vagy talán így: Fáj a főm? Csak nem estél a fődre?) Olykor már eltérő jelentés kapcsolódik a kétféle szóalakhoz. Más ez: hőm, és hevem, hőd és heved, hője és heve. A hő meleget jelent, a hév pedig lelkesedést, buzgóságot. A nőm és nejem között is szinte már végbement az értelmi hasadás. Példát mondok rá: - Ki az a két hölgy ott a kocsiban?- Aki a volán mellett ül, az a nejem. A másik - a nőm. TISZAMARTI ANTAL Egyenlőre - egyelőre Hasonló alakú szavaknak azokat nevezzük, amelyeknek hang­alakja csak egy-két hangban különbözik egymástól. Ezek tévesztése olyan csontig rágott témája a nyelvművelésnek és a nyelvi ismeretterjesztésnek, hogy látszólag nem érdemes vele foglalkozni. A valóság azonban cáfolni látszik ezt a hiedelmet. Nemrég ugyanis egy újságoldalon a hasonló alakú szavak tévesz­tésének két iskolapéldájával is találkoztam. Egy, a lakásépítéssel foglalkozó riportba mintha csak valamely tankönyv példatárából került volna ez: ,,Egyenlőre ez utóbbi tervét 100,3 százalékra teljesítik." Mintha nem élne egészen elevenen a köztudatban az elcsépelt példa, hogy „az épület körül a terepet egyenlőre simították“ de „a tervet egyelőre 100,3 százalékra teljesítik“. Ugyanitt egy másik cikkben ez áll: „Visszatértek abba a szocia­lista Lengyelországba, amely a volt vezetés hibás politikája következtében váltságos helyzetben van...“ Bizony a válság - váltság szópárbaj is tankönyvi példa. De ez esetben talán a téma természete is közrejátszhatott a szótévesztésben. Gép­rablásról van ugyanis szó, s a fogalmazó tudatában a válságos helyzet mellett ott lappangott a váltságdíj fogalma is. MORVAY GÁBOR Keverékekkel egészítik ki a takarmányalapot Meleg levegővel szárítják a szénát Az út jobb oldalán három traktor dolgozik. Kompan Lajos egy Sex-6-os típusú vetőgépet vontat traktorjával. Amikor a tábla szélére érnek, Sárközi Igor megtisztítja a mag vezető csöveket, körülnézi a gépet. Teleönti a tartályt. A trak­toros verejtékező homlokát törül- getve elmondja, hogy bizony eb­ben a forróságban nem volt köny- nyü előkészíteni a talajt. A gépek­kel alaposan meg kellett művelni a földet, hogy befogadja a magot. Úgy véli, a nehézségek ellenére jó munkát végeztek. Porfelhőt kavarva érkezik trak­torjával Daru László a vetőgép­hez. Rögvágó hengereket, tárcsá­kat vontat. Magyarázza, hogy mé­lyebben kellett szántaniuk, mint eredetileg gondolták - legalább 16 centiméterre forgatták fel a talajt -, mert máskülönben a száraz föld kidobta volna az ekét.- A szántás után hengereket, tárcsákat, rögvágóhengereket, nehéz boronákat vontattam - mondja. - Miután földbe hullt a lóbab, napraforgó és kukorica vetőmagja, újra nehéz boronával és nehéz hengerrel kellett egyenlí­teni a talajt. Most már úgy vélem, a táblán kikelhetnek a nyári keve­rékek. A tábla másik végén Poprac Lajos műtrágyát szór. Ahol már nem dolgoznak a gépek, egy Družba típusú öntözőberendezés juttatja a vizet a szomjas földbe, hogy minél hamarább csírázzon a mag. A határszemle után a nyári ke­verékek termelésének jelentősé­géről beszélünk a takarmányellá­tással kapcsolatban Vojtech Kin- čok mérnökkel, a Lévai (Levice) Mezőgazdasági Középiskola igaz­gatójával, valamint Jozef Kudela mérnökkel, a géňai tangazdaság vezetőjével és más szakemberek­kel. Mindannyiuknak az a vélemé­nye, hogy keverékekkel jól kiegé­szíthető a takarmányalap. Pótol­hatják velük az évelő takarmányo­kat és etetésükkor csökkenthető az abraktakarmányfogyasztás is. Azonban csak akkor érdemes ter­melésükkel foglalkozni, ha minden feltételt megteremtenek arra, hogy nagy hozamot adjanak. Nagyon fontos az egyenletes vízellátás. A gazdaságban ez nem nagy probléma, mert a földterület nagy részén öntözőberendezések van­nak. A hagyományos módszerek mellett alkalmazzák az új techno­lógiát is. A határban levő Družba öntözőberendezést a T rnavai Gép- és Traktorállomástól vásá­rolták. Teljesítményével elégedet­tek, mert egy helyben állva három óra alatt 40 milliméter vizet juttat egy hektár területre. Ha továbbra is beváltja a hozzá fűzött remé­nyeket, még egyet vásárolnak. Azt tartják, hogy az öntözésre fordított kiadás kamatostól megtérül a na­gyobb hektárhozamokban. Az is­kola igazgatója - aki szinte min­dennapos vendége a tangazda­ságnak - többször hangsúlyozza az öntözés jelentőségét:- Főleg az öntözésnek köszön­hetjük, hogy a takarmánynövé­nyek jól fejlődnek, nagy hozamot adnak és ezért nincsenek takar­mányellátási gondjaink. Elmondja, hogy a gabona után 80 hektárba vetettek nyári keveré­keket. Az őszi, tavaszi és nyári keverékek átlagos hektárhozama a gazdaságban 20-30 tonna, egyes parcellákon még több is. Minden évben jól kihasználják a földet takarmány termelésére. Idén az elöregedett, kis hozamú lucernát a kaszálás után gyorsan felszántották, és helyére keveré­keket vetettek. Részletesen értékeli az utóbbi években elért hektárhozamokat a takarmánytermelésben és a ki­tűzött feladatok megvalósítását:- Tavaly az átlagos hektárho­zam 29 tonna volt. Egyes táblákon még több is. Lassan megközelítjük a korábban még elérhetetlennek tartott célt. Erről Ondrej Macko mérnök, az iskola növénytermesztési tanára beszél részletesen:- Szoros együttműködéssel a tangazdaság vezetőjével, dolgo­zóival évről évre növeljük a takar­mányfélék, többek között a keve­rékek hektárhozamát is. Úgy gon­doltuk, hogy hektáronként száraz­anyagban számítva 20 tonna ta­karmányt termelünk. A múlt évben 11 tonnás hozamot értünk el, tehát van még tennivaló, de az eredmé­nyek egyre jobbak. Olyan megol­dással is több takarmányt terme­lünk, hogy például a takarmány­repce betakarítása után még ta­karmányrépát termelünk a par­cellán. A vezetők elmondják, hogy az elegendő és jó minőségű takar­mány termelése, a folyamatos el­látás megmutatkozik az állatte­nyésztésben elért eredmények­ben is. Nagy az állatok termelé­kenysége, jól értékesítik a takar­mányt. Ezt bizonyítják a számada­tok is. Egy liter tej előállításához 22 dekagramm, egy kilogramm marhahús előállításához 1,18 ki­logramm és egy kilogramm ser­téshús előállításához 3,65 kilo­gramm abrakot használnak fel A nyári időszakban a tehenek napi tejhozama darabonként 12 liter, a szarvasmarhák átlagosan na­ponta 96 dekagrammal gyarapod­nak, a sertések 56 dekagrammal. A tangazdaság vezetője a kimuta­tásokat tekintve elmondja, hogy az első félévben a tehenek átlagos tejhozama 236 literrel nőtt. Ha to­vábbra is ilyen tejelékenyek lesz­nek, akkor az év végén megköze­lítik a 4000 literes átlagot. A termelési módszerek alkal­mazása mellett nagy gondot fordí­tanak a takarmányok tárolására. Kísérleteznek, hogy a takarmány tápértékét a lehető legnagyobb mértékben megőrizzék. A mód­szerek közül említésre méltó, hogy meleg levegővel is szárítják a szénát. A kazal elé fóliasátrat állítottak és a benne felmelegedett levegőt ventillátorral fújatják az alagutakba, kéményekbe. Ily mó­don gyorsabban utánszáríthatják a szükségesnél több nedvességet tartalmazó takarmányt. A silóta­karmányokat is szakszerűen tartó­sítják, amelyek mind az I. minősí­tési osztályba sorolhatók. Az ilyen takarmánygazdálkodásnak kö­szönhető, hogy a gazdaságban magas fokú a belterjesség. Az egy hektárra jutó tej és hústermelés­ben a lévai járásban az elsők közé tartoznak. BALLA JÓZSEF A diagram felfelé ível Sikeres félévi mérleg a füleki (Fiľakovo) Kovosmalt vállalatban A füleki Kovosmaltban a pártbi­zottság és a gazdasági vezetés részéről közel öt éve hozott szigo­rú intézkedések eredménye, hogy a gyár immár negyedik éve sikere­sen teljesíti a gazdasági tervfel­adatokat. A termelés növeléséhez komoly erőfeszítésre volt szükség mind a dolgozók, mind a vállalat vezetősége részéről. A szocialista munkabrigádok és a műszaki­gazdasági dolgozók nagy figyel­met szenteltek a minőség javítá­sának, a problémák megoldásá­nak és a szigorú belső ellenőrzés­nek. A kommunisták és a párton- kívüliek a CSKP XVI. kongresszu­sának határozatait szem előtt tart­va a termelékenység és a haté­konyság állandó növelésére töre­kedtek. A gyár 3600 dolgozójának és gazdasági vezetőinek becsületes, felelősségteljes munkája meghoz­ta a várt eredményt. Jozef Bayer mérnök, gazdasági igazgatóhe­lyettes így tájékoztatott az idei el­ső félévi eredményekről:- Ami a mennyiségi mutatókat illeti, a hagyományos áruk gyártási tervét teljesítettük, sőt háromne­gyed millió koronával túlteljesítet­tük. Az áruértékesítés tervét min­den kategóriában teljesítette a vál­lalat. Közel hárommillió koronával több árut értékesítettünk a terve­zettnél.- Milyen a helyzet az exportfel­adatok teljesítésében?- A szocialista országokba irá­nyuló árukivitel évi tervéből 85,8 százalékot teljesítettünk. Ide főleg akkumulációs kályhákat, széntü­zelésű kályhákat és zománcozott kádakat szállítunk. A nem szocia­lista országokba irányuló kivitelün­ket szintén túlteljesítettük, itt az évi exporttervből 57,9 százalékos arányt értünk el. Ezekbe az orszá­gokba leginkább húsdarálókat és zománcozott kádakat exportálunk. Az árukivitel terén a különböző hatékonysági mutatókat átlagosan 100,6 százalékra teljesítettük. Mindez azt jelenti, hogy a tervtel­jesítés diagramja továbbra is felfe­lé ível.- Hogyan tud lépést tartani a vállalat a kor követelményeivel?- A gyártmányfejlesztésben je­lentős sikereket értünk el. Magas műszaki-gazdasági színvonalon gondoskodunk a 23,3 százalékos arányt képviselő felújított termé­kek gyártásáról. Mindenekelőtt az U5, U6,3 és U8 széntüzelésű kály­hákat, valamint a Fikoterm E elektromos kályhát fogjuk felújí­tott változatban gyártani.- Új termékek is szerepelnek a gyártási programban?- Legújabb termékünk, a Fiko­term D4 fatüzelésű kályha április­ban Brnóban aranyérmet nyert a fogyasztási cikkek XIII. nemzet­közi vásárán. Ennek a kályhának a szériagyártását a második félév­ben kezdjük el.- Milyen területeken értek még el jelentős eredményeket?- A vállalaton belüli irányítás emelkedő színvonalának, s a dol­gozók lelkiismeretes munkájának köszönhetően tovább csökkent a selejtes termelésből származó veszteségek aránya. Az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva ez a veszteség 37,6 százalékkal csökkent. A vállalat első félévi tervfeladatainak sikeres teljesíté­séhez nagyban hozzájárult a mun­kaidő jobb kihasználása is, amely az előző év hasonló időszakához viszonyítva 1,3 százalékkal javult. örvendetes tény, hogy az első félévben az anyaggazdálkodás is kedvezően alakult a vállalatnál. Míg az év elején közel 20 millió koronával lépték túl az anyag- készletek tervezett keretét, a félév végére már a tervezett szintre si­került szabályozni ezt a keretet. A vállalat komplex racionalizációs tervét szintén teljesítették, s elkez­dődött a széntüzelésű kályhák fel­újított változatainak, valamint a Fi- ko M villanykályhának a gyártása. A vállalat 66 szocialista mun­kabrigádjának a szakemberei aktí­van bekapcsolódtak az újítási mozgalomba. A találmányok és az újítási javaslatok felhasználása az első félévben 1 millió 800 ezer korona hasznot hozott a vállalat­nak. TÓTH ÁGNES ÚJSZÉ^ 4 1982. VIII. 14.

Next

/
Oldalképek
Tartalom