Új Szó, 1982. augusztus (35. évfolyam, 181-206. szám)

1982-08-07 / 186. szám, szombat

ÚJ szú 3 1982. Vili. 7. Hirosima évfordulóján Meg kell szabadulni az atomfegyverektől! A békenagygyűlés felhívása a világ kormányaihoz (ČSTK) - Több tízezres tömeg nagygyűlésére került sor a hirosi- mai Béke parkban az első atom­bomba ledobásának 37. évfordu­lója alkalmából. Pontosan nyolc óra 15 perckor, abban a pillanat­ban, amikor 37 esztendővel eze­lőtt több mint 150 ezer embert pusztított el a robbanás, a több mint 40 ezres tömeg egyperces néma csenddel adózott az áldoza­tok emlékének. Ezt követően a hi- rosimai tragédia áldozatainak em­lékművénél elhelyezték koszorúi­kat azok, akik az atomkatasztrófát átélték, az áldozatok hozzátarto­zói, az atomfegyverek betiltását követelő nemzetközi konferencia résztvevői, valamint az egész Ja­pánból ide sereglett békevédök. Araki Takesi, Hirosima város polgármestere beszédében hang­súlyozta, az emberiséget az atom­háború veszélye fenyegeti. Itt az ideje, hogy a világ népei mielőbb kiharcolják a leszerelést, és a bé­ke útjára lépjenek. Felolvasta a város lakosainak békemani- fesztumát, melyben felszólítják a világ kormányait, ne engedjék meg a hirosimai tragédia megis­métlődését, és minden erejük­kel járuljanak hozzá a nukleáris katasztrófa veszélyének elhárí­tásához, a teljes leszerelés eléré­séhez. Abban a pillanatban, amikor a japánok tízezrei, valamint 34 nemzet és 13 nemzetközi szerve­zet képviselői arra figyelmeztették az emberiséget, hogy meg kell szabadulni az atomfegyverektől, az Egyesült Államokból újabb kí­sérleti atomrobbantásról érkezett jelentés. Még cinikusabban emlé­kezett meg a 37 évvel ezelőtti borzasztó eseményekről Paul Tibbets, az atombombát ledobó Két szavazaton múlott Az amerikai képviselöház elvetette az atomfegyverek befagyasztásának javaslatát (ČSTK) — Az amerikai képvise­lőház csütörtökön este csupán két szavazattöbbséggel vetette el az atomfegyverek befagyasztásáról szóló határozati javaslatot. A do­kumentum felszólítja a Reagan- kormányt, folytasson párbeszédet a Szovjetunióval az atomfegyver­kísérletek, a nukleáris fegyverek gyártásának és elhelyezésének kétoldalú betiltásáról. Az a tény, hogy a 435 tagot számláló képvi­selőházban 202-en szavaztak a javaslat elfogadása mellett s el­lene csupán 204 képviselő vok­solt, igazolja, hogy Reagan elnök­nek csak nagyon nehezen sikerült megszereznie lázas fegyverkezési politikájához a szükséges több­séget. Az elnök a szavazás előtt írás­ban és telefonon is igyekezett meggyőzni a képviselöház egyes tagjait arról, hogy vessék el a ja­vaslatot. Érveit a katonai fölényre törekvő erópolitika szellemében sorakoztatta fel, amikor kijelentet­te, hogy a határozati javaslat elfo­gadása aláásná a genfi tárgyalá­sokon az USA pozícióit A képviselők ezt követően meg­szavazták azt a felhívást, amely a két nagyhatalom közötti nukleá­ris egyensúly elérésére szólít fel - ezzel lényegében igent mondtak Reagan lázas fegyverkezési prog­ramjára. A Kongresszus mindkét kamarája lényegében már a múlt héten jóváhagyta az Egyesült Ál­lamok eddigi történelmében a leg­nagyobb katonai költségvetést, amely 175,3 milliárd dollárt tesz ki. Hozzá kell fűzni, hogy fegyverke­zésre fordítható további milliárdo- kat az ún. polgári reszortok költ­ségvetései tartalmaznak. Mint is­meretes, a Pentagon költségveté­sében milliárdos tételeket fordíta­nak az új fegyverrendszerek fej­lesztésére és gátlására, ide tartoz­nak az MX-rakéták, a B-1-es bombázók, az ún. láthatatlan ha­dászati bombázók, a Stealth-gé- pek, valamint a Trident típusú atom-tengeralattjárók. Részvéttávirat (ČSTK) - Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke tegnap részvéttáv­iratot küldött Jumzsagijn Ce- denbalnak, a Mongol Népi Forra­dalmi Párt KB főtitkárának, a Nagy Népi Hurál Elnöksége elnökének. Őszinte részvétét nyilvánította amiatt, hogy Ulánbátor egyes kör­zeteit árvíz sújtotta, aminek követ­keztében többen életüket vesz­tették. repülőgép pilótája az UPI hírügy­nökségnek adott interjújában. Ki­jelentette: egyáltalán nem bánta meg tettét, s ha a történelem meg­ismétlődne, ugyanúgy cseleked­ne, mint akkor. Tibbets ezzel egyi­dejűleg élesen támadta az ameri­kai atomfegyver-ellenes moz­galom résztvevőit, s támogatásá­ról biztosította az amerikai kor­mány nukleáris fegyverkezési programját. Természetesen sokkal többen vannak azok, akik tudatosítják, hogy milyen veszély fenyegeti az emberiséget. A hirosimai évfordu­lóval megnyílt a tömegpusztító fegyverek elleni harc hete. Ez al­kalomból világszerte nagyszabású megmozdulásokra került sor. ARGENTÍNA Lemondott a légierők főparancsnoka (ČSTK) - Basilio Lami Dozo tábornok, az argentin légierők fő­parancsnoka lemondott, s tisztsé­gét Augusto Jorge Hughes dan­dártábornok foglalja el augusztus 17-én. Lami Dozo a közelmúltban kilépett a kormányzó katonai jun­tából is. Új politikai pártot kíván alapítani, amelynek szerinte győz­nie kellene az 1984 elején sorra kerülő választásokon. Dozo le­mondása visszatükrözi egész Ar­gentína, valamint a kormányzó junta válságát is. IRÁN-IRAK Folytatódik a tüzérségi párbaj (ČSTK) - A Basra város mellett húzódó iraki-iráni frontvonalon szembenálló felek közül tegnap sem kísérelte meg egyik fél sem a front áttörését. A két fél minde­nekelőtt tüzérségi párbajt vív egy­mással. A nyugati katonai megfi­gyelők szerint a basrai front relatív nyugalmát Irán arra használja ki, hogy friss erőket, új technikát és tartalékokat küldjön az első vonal­ba. Washingtoni katonai források közölték, hogy Irán többször indí­tott sikertelen támadásokat a Bas­ra melletti iraki állások ellen, s ezekben nagyszámú, gyengén kiképzett és nagyon fiatal iráni nemzeti gárdista vesztette életét. Már esik . - . Hírügynökségi jelentések sze­rint ma ülnek össze Tuniszban az Arab Liga tagállamainak külügy­miniszterei, hogy előkészítsék az - állítólag - jövő héten ugyancsak Tuniszban összeülő arab csúcs­konferencia tanácskozását. Mint ismeretes, Habib Burgiba tunéziai elnök a Libanon elleni izraeli agresszió eszkalációja után szinte azonnal javaslatot tett az arab országok legfelsőbb szintű rendkívüli tanácskozásának összehívására, és ezt kérték a pa­lesztinok is, akiknek - ma már ehhez nem fér kétség - a puszta léte a tét Libanonban. És, termé­szetesen, nem szabad elfeledkez­nünk a libanoniak mérhetetlen szenvedéseiről, országuk pusztu­lásáról sem. Vitathatatlan, hogy a hathatós és sokoldalú amerikai támogatás és Egyiptom külön- utassága mellett az arab országok megosztottsága az, amely lehető­séget adott Izraelnek erre az ag­resszióra. Az arab egység ténylegesen mindig is csak ideig-óráig létezett. A társadalmi berendezkedésük­ben, szövetségi rendszerükben, fejlettségi szintjükben olyannyira különböző, sót ellentétes orszá­gok egyértelmű egységét megte­remteni valóban bonyolult feladat, de nem lehetetlen. Még akkor sem, ha e szövetség létrejöttének alapja - a közös ellenség. Most is éppen ez az ellenség ülteti le egy tárgyalóasztalhoz a Szilárdság Frontja tagállamait és a Perzsa- öbölmenti kis és nagy királyokat és azokat, akik valahol e két pólus között helyezkednek el. A csúcstalálkozó témája Liba­non és a palesztinok megmentése lesz, az évek óta húzódó libanoni belpolitikai válság elemzése, a pa­lesztin kérdés megoldása módjá­nak keresése, a közös ellenség elleni egységes fellépés megszer­vezése. Egyes források szerint megvitatják az olajfegyver beveté­sének lehetőségét is az USA ellen. Megbocsájthatatlanul túlzott optimizmus lenne azt várni ettől a válságcsúcstól, hogy egy csa­pásra mindent megold és össze­kovácsolja az arabokat. Még az is kérdéses, sor kerül-e rá egyálta­lán. Ha igen, és ha születnek a ta­nácskozáson sorsdöntőén fontos határozatok, megvalósításuk idő­be telik és félő, nem lesznek-e eső után köpönyeg... (görföl) Elnapolják az AESZ csúcskonferenciáját? (ČSTK) - Tri poli ban még szer­dán meg kellett volna kezdődnie az Afrikai Egységszervezet 19. csúcskonferenciájának. A szerve­zet alapokmánya értelmében eh­hez az 51 tagállam közül legalább 34 részvételére lenne szükség, de Tripoliba csak 17 afrikai ország képviselője érkezett meg a kitűzött időpontban. Az AFP francia hírügynökség szerint számos afrikai államfő úgy véli, hogy az egyes országok tá­volmaradása az Egyesült Államok ténykedésének eredménye. Ezzel összefüggésben a hírügynökség idézte Kadhafi líbiai államfő közel­múltban tett ilyen értelmű nyilatko­zatát is és megállapította, hogy a líbiai kormány hivatalos doku­mentumokkal rendelkezik, ame­lyek igazolják ezt a vádat. Tripoli politikai megfigyelők úgy vélik, hogy az AESZ csúcskonfe­renciáját esetleg három hónappal későbbi időpontra is elnapol­hatják. OLASZORSZÁG A 41. kormányválság (ČSTK) - Mára hívta össze a kormány ülését Giovanni Spa- dolini olasz miniszterelnök, hogy bejelentse a kormány lemondását - közölte tegnap a Reuter hírügy­nökség római diplomáciai forrá­sokra hivatkozva. A háború után ez már 41. olasz kormányválság, amelyet az váltott ki, hogy csütör­tökön a koalíciós kormány két szo­Kommentárunk G enfben újra benépesült az ENSZ-palota, más néven a Nemzetek Palotája. Az idén a szokásosnál korábban kezdő­dött meg a világ negyven országá­nak - köztük hazánk - képviselői­ből álló genfi leszerelési bizottság újabb, nyári ülésszaka. Jelentősé­gét nemcsak az egyre bonyolul­tabb nemzetközi helyzet, hanem az is növeli, hogy egy hónappal az ENSZ-közgyülés második, rendkí­vüli leszerelési ülésszakának be­fejeződése után került rá sor. Bár ezen a rendkívüli ülésszakon a NATO-országok, de mindenek­előtt az Egyesült Államok csökö­nyös magatartása miatt nem sike­rült megállapodásra jutni egy átfo­gó leszerelési program kidolgozá­sának kérdésében, e nagy jelentő­ségű fórum tanácskozása, az el­hangzott állásfoglalás újólag iga­zolták: az ENSZ tagállamai túlnyo­mó többsége a fegyverkezési haj­sza azonnali megállítása mellett száll síkra, reális leszerelési lépé­seket követel . Kétségtelen, hogy ha nem ha­tott volna a NATO tagországainak obstrukdója, cikkor az ENSZ le­szerelési ülésszaka hatékonyan elősegíthette volna a tényleges le­szerelés gyakorlati megvalósítá­sára való áttérést, a fegyverkezési hajsza megszüntetését. A nyugati hatalmak, élükön az Egyesült Álla­mokkal, azonban a fegyverkezési hajsza visszafogása helyett azt a célt tűzték maguk elé, hogy bármilyen áron és minél tovább folytassák a katonai fölény meg­szerzésére s a Szovjetunió és az USA, a Varsói Szerződés és a NATO közötti egyensúly meg­bontására irányuló tevékenysé­güket. A genfi leszerelési bizottság fel­adata a leszereléssel kapcsolatos egyes konkrét megállapodások megszövegezése, a részletek ki­dolgozása. A genfi bizottság ugyan már nem tartozik az ENSZ- hez, de tevékenységét a világ- szervezet Alapokmányának szel­is sürgetőbb, mivel éppen e na­pokban közölték Brüsszelben, hogy az Egyesült Államok nyugat­európai NATO-szövetségeseivel való előzetes konzultációk nélkül olyan tervet dolgozott ki, amelynek értelmében megkétszerezheti ne- utronfegyver-arzenálját. A tervek­ben szereplő új - W 62 elnevezésű - kisméretű nukleáris lövedék hat­A legsürgetőbb feladat lemében végzi, munkájának alap­ját az ENSZ megfelelő határozatai képezik. A bizottság által készített, s a világszervezet elé terjesztett jelentések hozzájárulnak az ENSZ-ben folyó munkához. A bi­zottság most megkezdődött nyári ülésszakának napirendjén is sze­repel több olyan kérdés, amelyről az ENSZ-közgyülés XXXVI. ülésszaka hozott határozatot. Ezek elsősorban a nukléáris fegy­verkezési hajsza beszüntetése és a nukleáris leszerelés, a nukleáris kísérletek általános és teljes eltil­tása, a vegyi fegyverek betiltása és megsemmisítése, valamint a kozmikus fegyverkezési hajsza feltartóztatása. Genfben szükséges lenne megszövegezni a neutronfegyver kifejlesztésének és gyártásának betiltására vonatkozó megállapo­dást. Az ENSZ-közgyüiés ülés­szakán megtartott szavazáson a javaslat mellett 68 ország foglalt állást, 57 állam tartózkodott, s csupán 14 utasította el. Az eluta­sítók az USA-n kívül döntően a NATO-államok közül kerültek ki. E megállapodás elérése annál szór akkora erejű sugárzást idéz elő, mint a hagyományos nukleáris fegyverek. Nem kévésbé fontos a genfi fórumon kidolgozni a vegyi fegy­verek gyártásának betiltására vo­natkozó megállapodást. New Yorkban az ENSZ-közgyűlésen 109 ország foglalt állást a vegyi fegyverek gyártásának betiltása mellett, s a javaslatot egyedül az USA utasította el. A vegyi fegyve­rek gyártásának betiltása azért is sürgető, mert az Egyesült Államok katonai-ipari komplexuma hozzá­fogott a vegyi fegyverek egyik faj­tájának, a bináris fegyvereknek (két kémiai összetevőből álló, csak­is azok vegyítésekor alkalmas ár­talmas fegyvert) kifejlesztéséhez, s ezzel a világot ezen a téren is újabb fegyverkezési hajszába so­dorja. A Fehér Ház az 1982-83-as pénzügyi évre többmintegymilliárd dollárt biztosított a hadügyminisz­tériumnak a nagyrészt Nyugat-Eu­rópában tárolandó vegyi fegyverek kifejlesztésére és gyártására. A genfi leszerelési bizottság megkezdte a vegyi fegyverek be­tiltásáról szóló egyezmény és a vi­lágűr fegyverektől való mentesíté­sét kimondó tervezetek megvitatá­sát, amelyeket a Szovjetunió az ENSZ második, rendkívüli lesze­relési ülésszakán terjesztett elő. E javaslatok új, megbízható és kölcsönösen elfogadható alapot teremtenek az érdemi megállapo­dások kimunkálásához. Viktor Isz- raeljan szovjet küldött már a meg­nyitó ülésen hangsúlyozta, hogy a szovjet delegáció hajlandó haté­kony és konkrét tárgyalásokra a napirenden szereplő összes kér­désekről és kijelentette, hogy a Szovjetunió a kölcsönösen elfo­gadható megállapodások elérésé­nek meggyorsítására terjesztette ajánlásait a genfi bizottság elé. A szocialista országok, - amint ezt hazánk képviselője, Miloš Vej- voda a csütörtöki kibővített ülésen hangsúlyozta, — l jelenlegi idő­szak legsürgetőbb feladatának az atomkatasztrófa veszélyének el­hárítását és hatékony nukleáris leszerelési intézkedések elfoga­dását tartják. Ehhez a csehszlo­vák küldöttség is teljes mértékben igyekszik hozzájárulni, maradék­talanul támogatja az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvén alapuló valamennyi leszerelési ja­vaslatot. Nem kétséges azonban, hogy a genfi ENSZ-palotában ülésező leszerelési bizottság tagjaira ne­héz munka vár, mivel az Egyesült Államok és más NATO-országok küldöttségei nem a megállapodá­sok kidolgozására, hanem meghi­úsítására törekszenek. PROTICS JOLÁN cialista párti minisztere lemondott. Az öt politikai párt kormánykoalíci­ója ezzel szétesett, s elkerülhetet­lenné vált a háború utáni első olyan miniszterelnök lemondása is, aki nem a Keresztény Demok­rata Párt tagja. Konkrét eredmények nélkül, tö­mör közlemény kiadásával ért vé­get Spadolini és Alessandro Per­tini államfő tegnapi találkozója is. Az államfő az idén már többször is sikeresen beavatkozott a kor­mánykoalíció védelme érdekében. A brit állami egészségügyi in­tézmények dolgozói már hosszú hetek óta folytatják harcukat a fizetési feltételek megjavításá­ért. Felvételünk az egészség- ügyi személyzet háromnapos sztrájkja idején készült, amikor Nagy-Britannia egész területén július végén e dolgozók be­szüntették a munkát. Képünkön az egyik londoni kórház alkal­mazottainak sztrájkőrsége lát­ható. (ČSTK-felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom