Új Szó, 1982. augusztus (35. évfolyam, 181-206. szám)
1982-08-05 / 184. szám, csütörtök
HATÉKONYABB MUNKÁVAL KÖZÖS CÉLJAINK ELÉRÉSÉÉRT ÚJ SZÚ 5 1982. VIII. 5. EREDMÉNYEK Folyamatosan bővítjük a hazai búzafajták választékát ÚTMUTATÁS - ÚJÍTÓKNAK Az őszi búza nemesítésével Szlovákiában összesen hét munkahelyen foglalkozunk, a nyugatszlovákiai kerületben Bučanyban, Diószegen (Sládkovičovo) és Sósszigeten (Solary), s újabban Radošinán is elkezdték a takarmánybúza nemesítését, a középszlovákiai kerületben Pstrušán, a kelet-szlovákiai kerületben pedig Malý Šarišban és Trebišovban. Ezt az aránylag nagy szóródást Szlovákia vertikális tagoltsága, s a termőhelyek nagyon eltérő agroökológiai feltételei teszik szükségessé. Habár egyre szorosabb az együttműködés a búza nemesítésével foglalkozó munkahelyek között, az önellátás eléréséhez szükséges fajtaválaszték kinemesítése nagyon igényes feladatot jelent. Ezt az is bizonyítja, hogy az eddig elért jelentős eredmények ellenére még mindig nem tudtuk teljesen pótolni a termelési gyakorlatból fokozatosan kimaradó Szávát. Úgyszintén nem sikerült még túlszárnyalni az északi fekvésű, zordabb éghajlatú területeken, valamint Kelet-Szlovákiában a Mi- ronovszkaja 808-as fajtát. Jelenleg négy szlovákiai neme- sítésű fajta van termesztésben, az elismerés sorrendjében a Solaris, az Istra, az Amika és a Kosútka. Ezekhez társulnak a csehországi nemesítésü hazai fajták, a Slávia, a Hela, a Vala és az Odra, amelyekre szintén számíthatunk a gyakorlati termesztésben. Az idén Szlovákiában a búza vetésterületének 45 százalékán termesztettek szlovákiai fajtákat. Ezen belül a legnagyobb, 16 százalékos arányban szerepelt a Solaris, míg a többi három fajta körülbelül azonos, 7-10 százalékos arányban volt képviselve. Habár a Slávia a fajtaösszehasonlító kísérletekben stabilan nagy termő- képességgel tűnik ki, Szlovákiában nem terjedt el 10-11 százaléknál nagyobb arányban, valószínűleg azért, mert zordabb feltételek között a Mironovszkaja 808-as megbízhatóbb, s az intenzív feltételek között nem eléggé korai. A hrubčicei fajták közül Szlovákiában elsősorban a Vala mutatkozik ígéretesnek, főleg a kukorica- és a répatermesztő körzetekben. A Hela csak az északabbi fekvésű területeken jöhet számításba. A Solaris és az Amika szlovákiai fajtákat a magasság és a sűrűség megfelelő, a termesztési feltételekhez igazodó szabályozásával sikeresen lehet termeszteni a kukorica- és a répatermesztő körzetekben. Az Istra már nagy területeken is adott nagy átlagterméseket, például a nyugat-szlovákiai kerületben 1980-ban 20 000 hektáron 6,2 tonnát, de csak tökéletes, fajtához igazodó agrotechnika és hiánytalan tápanyagellátás mellett. A Kosútka a későbbi vetéseknél, s olyan termőhelyeken vált, be a legjobban, ahol az érés idején nagyobb a levegő relatív pára tartalma. Mind a négy szlovákiai fajta sütőipari szempontból jó minőségű. A szlovákiai nemesítésből az idén 7 fajtajelöltet vizsgáltak az állami fajtakísérletekben, éspedig negyedik évben az SK-2365-öst, harmadik évben a Bu-18-ast, második évben a Bu-20-ast és a So-1586-ost, első évben pedig a Bu-22-est. a So-6300-ast és a Ps 102/76-ost. A vizsgálás éveiben az SK-2365-ös átlagon felüli hozamokat adott. Különösen a gyengébb években s a gyökérbetegségek nagyobb arányú előfordulásakor tűnt ki. A Bu-18-as és a So-1586-os nagyon intenzív formák. A Nitrai Mezőgazdasági Főiskolán, valamint a Piešťanyi Növénytermesztési Kutatóintézetben végzett agrotechnikai kísérletekben 12 tonnás hektárhozamot is bizonyítottak. A Bu-18-asnak azonban aránylag kisebb a sütőipari értéke, a So-1586-os pedig nem eléggé ellenálló a lisztaharmattal és a fu- záriumos betegségekkel szemben. A Bu-20-as az első vizsgálati évben meggyőzően az első helyet vívta ki magának az országos fajtakísérletek átlagában. A betegségekkel szemben nagyon ellenálló, s lisztje jó sütőipari értékű. A Bu 22-es szintén hasonló tulajdonságokkal rendelkezik. A So-6300-as koraisága és betegségekkel szembeni jelentős ellenálló képessége mellett nagy hozamokra képes, 1980-ban több helyen is nyújtott 10 tonnánál nagyobb terméshozamot, lisztje közepes minőségű. A pstrušai PS-102/76-os fajtajelölt főleg a közép- és a keletszlovákiai kerület magasabban fekvő területeire alkalmas. A rozsdabetegségeknek jól ellenáll, s lisztje is jó minőségű. Az idén a szlovákiai búzaneme- sítők további 9 fajtajelöltet jelentettek be az állami kísérletekbe. A TELJESÍTHETŐ terv erdekeben A beavatatlan újságolvasó talán elcsodálkozik azon, amit vállalatunk szakszervezeti bizottságának az 1983 évi terv előkészületeivel kapcsolatban végzett tevékenységéről és állásfoglalásáról elmondok. Nem árt, ha kívülállók is tudják, mi minden történik egy vállalatnál addig, amíg egy termelési-gazdasági terv elkészül és megteremtődik teljesíthetőségének alapja. És azt sem árt tudni, milyen feladat hárul ezekből a szakszervezetekre. A prešovi Dukla Ipari Automatizálási Művek konszernvállalatnál a jövő évi feladatok szakszervezeti szinten már március óta foglalkoztatnak bennünket. Pontosabban azóta, amióta a vezérigazgatóság lebontotta a tervirányszámokat vállalatunk részére is. Legfontosabb feladatunk az azóta eltelt időszakban az volt, hogy alaposan megismerjük a javasolt feladatokat, s hogy megismertessük ezeket vállalatunk minden egyes dolgozójával. Ez érthető, hiszen ez egyik alapvető feltétele annak, hogy a dolgozók idejében megtudják, mire kell felkészülniük, milyen feladatokat kell megvalósítaniuk.- Ennek megszervezése elsősorban a szakszervezeti bizottság, tehát a mi feladatunk, és az is, hogy lehetőségeinket felmérve, dolgozóink észrevételeit figyelembe véve állást foglaljunk a tervjavaslattal kapcsolatban. A jövő évben a jelenleginél sokkal igényesebb feladatok várnak ránk. A saját termelési érték mutatója a tervjavaslat értelmében 9,3 százalékkal lett magasabb az ideinél, a nyereségé pedig 36 százalékkal. Az árutermelésünk értéke az idén 478 millió korona, a jövő évre 522 millió koronát javasolnak. Sok mérlegelés, tanácskozás után arra a következtetésre jutottunk, hogy - az adott feltételek közepette - az említett árutermelési és nyereségnövekedési arány túlzott. Ezt és további észrevételeinket közöltük az illetékesekkel. Szeretném hangsúlyozni, hogy egy reális terv elfogadása érdekében mondtunk véleményt. Főleg az ipari robotok és manipulátorok gyártásával, az innováció, az anyagtakarékosság, néhány alapvető bérezési probléma megoldásával kapcsolatban foglalt konkrét álláspontot szak- szervezeti bizottságunk. Meggyőződésem, hogy ezek - akárcsak a múltban - most is meghallgatásra találnak és a felsőbb irányító tervező szervek figyelembe veszik ezeket a jövő évi terv kidolgozáDUŠAN HALAM, a prešovi Dukla Ipari Automatizálási Művek szakszervezeti bizottságának elnöke Az elért eredményekkel azonban nem lehetünk elégedettek, hiszen nagyon sok ismeretanyagot kell még feltárni és rendezni a további nemesítési munkához. Azonban olyan nagy ugrásokra már nem számíthatunk, mint amilyent a Bezosztája és a Miro- novszkája 808-as bevezetése jelentett. Többek között azért sem, mert nem számolhatunk lényegesebb változásokkal a termesztés feltételeiben, mint amilyenekre az ötvenes évek végén és a hatvanas évek elején került sor. A trágyázás jelenlegi intenzitása mellett a fajták többségénél nem számíthatunk 5-6 évnél nagyobb élettartamra, főleg a betegségekkel szembeni ellenálló képesség fokozatos, sok esetben rohamos elvesztése miatt. Ezért a teljesítményüket elveszítő fajtákat újakkal, nagyobb termőképes- ségüekkel kell pótolni. Szlovákia feltételei között a búza hektárhozamainak további növeléséhez még több nagy termő- képességű, s eltérő biológiai és fiziológiai tulajdonságokkal rendelkező fajtát kell engedélyezni, hogy a termesztők kiválaszthassák a konkrét feltételeknek megfelelő fajtákat, amihez természetesen pontosan kell ismerni ezek tulajdonságait. Meg kell gyorsítani a nemesítési munkát is, elsősorban a kinemesített anyag tulajdonságainak gyorsabb megállapításával és kimutatásával. Ehhez jobban ki kell használni az egyes munkahelyek közötti kooperáció lehetőségeit. A fagyállóságot például csak nálunk, Sósszigeten vizsgáljuk, de már Diószegen is elkezdik. Az egyes betegségekkel szembeni ellenálló képességet az említett növény nemesítő állomásokon szakosítva vizsgálják. A búza nemesítésénél mindig az agrotechnika adott színvonalához kell igazodni. A mi viszonyaink között az önellátás elérésére irányuló feladatok megkövetelik, hogy a nemesítési munkában az optimális agrotechnikai feltételeket vegyük számításba, ami elsősorban az elövetemények helyes megválasztására, a helyes trágyázásra és az optimális vetési időre vonatkozik. A termelés szakaszán tehát gondoskodni kell az agrotechnikai fegyelem szigorú megtartásáról, a megfelelő fajták kiválasztásáról, az adott fajták termesztési követelményeiről, például a hektáronkénti vetőmagszükségletről, a növényvédelemről stb. Az agrotechnika színvonala ugyanis egyetlen növénynél sem olyan fontos, mint a búzánál, hiszen ettől függ a felhasznált tápanyagok hasznosulása, s a fajták termőképességének a kihasználása. Dr. BARTALOS MENYHÉRT, a Sósszigeti (Solary) Növénynemesítő Állomás vezetője Az újítómozgalom fejlesztésének programját a 7. ötéves tervidőszakra is kidolgozta a Galántai Járási Mezőgazdasági Igazgatóság. Először a 6 ötéves tervidőszak kezdetén ösztönöztük hasonló módon az egységes földművesszövetkezetek, állami gazdaságok, közös mezőgazdasági vállalatok dolgozóit, és ennek köszönhetően jobb eredmények születtek az újítási javaslatok beterjesztésében. Az 1981-85-ös időszakra a 238/1978-as kormányrendelet értelmében az újítások területén 5-7 százalékos mennyiség- és pénzbeli növekedést kell elérni. Járásunkban évi 11 százalékos növekedésre számítunk. És ez nem elbizakodottság. Ismerjük a mezőgazdasági üzemek helyzetét, és ismerjük dolgozóikat, akikre számíthatunk egy-egy probléma megoldásában. Programunkban a legégetőbb feladatokra hívtuk fel az újítók figyelmét, és kifejezésre juttattuk azt a véleményünket, hogy egyes mezőgazdasági üzemek képesek lennének találmányok beterjesztésére is. Mégpedig a galántai, a Felsőszeli (Horné Saliby), a Vágsellyei (Šaľa), a Farkasdi (Vlčany) Efsz-ben és a Galántai Állami Gazdaságban, az agrostav járási mezőgazdasági építóválla- latnál vannak meg ennek emberiműszaki feltételei. A Galántai Állami Gazdaságban például négy ügyes szakember szőlőültetó gépet szerkesztett. Az ügyben várjuk a találmányi hivatal állásfoglalását. A járási mezőgazdasági igazgatóság irányítása alá tartozó szervezetekben tavaly száz újítási javaslat látott napvilágot. Huszonnyolccal több, mint tavalyelőtt. Az idei év első felének mérlege is jó. A múlt év ugyanezen időszakához viszonyítva tizenöttel több újítási javaslat született, ebből huszonkettő gyakorlati alkalmazása már meg is történt. A felsőszeli szövetkezetben például Eduard Masár a traktorra szerelhető kazalrakó szerkezeten hajtott végre újítást. Sókszelőcén (Selice) Mészáros József és munkatársai E-280-as önjáró szecskázóra szerelhető, kukoricaszár betakarítására alkalmas adaptert szerkesztett, Farkasdon pedig Staigl László és Takács Gyula takarmányhárítón eszközöl olyan változtatásokat, amelynek köszönhetően eredményesebb munka végezhető vele. A legtöbb újítást - számszerint kilencet - az idén a Galántai Állami Gazdaság dolgozói nyújtottak be. Kimondottan újítások alapján szeretnénk megoldani járásunkban a CCM rendszerrel történő kukorica szem-csutka zúzalék készítését. Mivel az ipar ehhez egyenlőre nem gyárt gépeket és berendezéseket, s hogy mégis elősegítsük a módszer alkalmazását, a járási mezőgazdasági igazgatóság és több mezőgazdasági üzem szakembereiből komplex ra- cionalizációs brigád alakult az ezzel kapcsolatos feladatok megoldására. Nagy figyelmet fordítunk az újítók rendszeres oktatására, az újítók versenyének rendezésére, a bevált újítások népszerűsítésére, sőt mi több, újítások „importálására“. E célból a közelmúltban négy munkacsoport meglátogatott egy tucat csehországi mezőgazdasági üzemet, ahol azt tanulmányoztuk, mire jutottak az ésszerűen gondolkodó emberek, s hogy a látottakból mit lehet itthon megvalósítani. MOLNÁR VILMOS a Galántai Járási Mezőgazdasági Igazgatóság gépesítője Legeltetéssel is enyhítjük a takarmányellátási gondokat A kladnói Kablo vállalatnál sikeresen megbirkóznak az import korlátozását elősegítő fejlesztési feladatokkal. A felvételen Miroslav Méchure ellenőrzi az OLEKA huzal feltekercselését (Felvétel: ČTK - Jan Šváb) Szövetkezetünk évek óta takarmányellátási gondokkal és férő- helyhiánnyal küzd. A terv szerint 68 szarvasmarhát kellene tartanunk 100 hektáronként, de már májusban hetvenkettő volt. A 2200 szarvasmarhából csak 1600-at tarthatunk megfelelő istállókban, s ez kedvezőtlenül mutatkozik meg az állatok termelékenységében is. A vezetőség keresi, kutatja a megoldás lehetőségét. Mivel az állatok legeltetésében még nem volt elég tapasztalatunk, a középszlovákiai kerület több mezőgazdasági üzemében jártunk abból a célból, hogy a növendékállatok egy részét elhelyezhessük a hegyi legelőkön. Alapos felmérés után a Poltári Efsz-szel kötöttünk szerződést, amelynek értelmében szövetkezetünktől felvásárolják a 200-250 kilogrammos üszőket. Amikor öt hónapos vemhesek, akkor visszavásároljuk tőlük. Az említett huzavona után idén csak júniusban szállítottunk le 140 növendékállatot, amelyeket csak a jövő év második felében vásárolhatunk vissza. Úgy láttuk, van ott elég legelő és széna is az állatok tartására. Bár ez az együttműködési forma még nem tökéletes és gazdasági szempontból sem túl előnyös, mégis jó a kezdeményezésünk. Nagy mennyiségű takarmányt takarítunk meg, lényegesen enyhülnek tehát takarmányellátási gondjaink, amelyek olyan nagyok voltak, hogy tömegtakarmányt és szalmát is vásároltunk a szomszédos mezőgazdasági üzemektől. Az évelő takrmányokat korábban kellett kaszálni a tervezettnél, és ezért alacsonyabb volt a hektártio- zam. Előnynek számít, hogy az állatok elszállítása után jobban elhelyezhetjük az itthon maradt állatokat. Reméljük, menet közben az együttműködés még tökéletesebb lesz, és akkor gazdaságossági szempontból is mindkét üzem megtalálja a számítását. Mi azt szeretnénk, ha az üszőket háromhónapos vemhességi állapotban hozhatnánk vissza. Akkor kevesebbet kellene fizetnünk értük. A belüzemi legeltetésben a ki- csindi részlegen jelentős eredményeket értünk el. A tejtermelő központ körüli legelőkön 100 tehenet legeltetünk. Ezt a területet rendszeresen öntözzük, és számításunk szerint hektáronként 80-90 tonna füvet terem, zöld állapotban számítva. Az állatok nagyon jól hasznosítják a takarmányt. Évi átlagos tejhozamuk 3300 liter volt, a napi tejhozam pedig egyes időszakokban közel 10 liter. Gazdaságossági szempontból nagy eredménynek számít, hogy 1 liter tej előállításához csak 10 dekagramm abrakot használunk fel. A tapasztalatok alapján úgy döntöttünk, hogy a jövőben minden istálló körül legelőket létesítünk. Nagyon sok még a tennivalónk, hogy elegendő takarmányt biztosítsunk a szarvasmarha-állomány számára. A múltban hiba volt, hogy a szántóterületnek csupán 8-10 százalékán termeltünk évelő takarmányt. Ezt az arányt 15 százalék fölé akarjuk emelni, és növeljük a takarmánykeverékek területét is. A legeltetéssel olcsóbbá válik a növendékállatok nevelése, és általában az előhasi üszők tenyésztése. A múltban már az említett takarmányhiány miatt túl későn fedeztettük be az állatokat, ami megdrágította a termelést. Az elöregedett üszők közül a gyengébbeket más üzemeknek eladtuk, és ugyanakkor előhasi üszőket vásároltunk továbbtenyésztésre. Az ilyen „üzletelés“ kedvezőtlenül hatott szövetkezetünk pénzügyi mérlegére is, ezért a már említett módon ezen a téren is kedvező változásokat akarunk elérni. Úgy véljük, hogy jól határoztuk meg az állattenyésztés fejlesztésének irányát. JARÁBEK ISTVÁN mérnök, a kéméndi (Kamenín) Garamvölgye Efsz f őá I lattenyésztő je PROBLÉMÁK TAPASZTALATOK JAVASLATOK
