Új Szó, 1982. augusztus (35. évfolyam, 181-206. szám)
1982-08-28 / 204. szám, szombat
Ragos vagy ragtalan birtokos jelzőt? Az egyszerű birtokos jelzős szerkezetekben általában nem tesszük ki a birtokos jelző -nak, -nek ragját, különösen, ha anélkül is világos a jelző és a jelzett szó viszonya. Tehát azt mondjuk: az asztal lába, a madár fészke, nem ezt: az asztalnak a lába, a madárnak a fészke. Világos a két szó viszonya, mert a birtokszón levő birtokos személyrag (láb-a, fészk-e) utal az összetartozásukra, birtokos jelzős kapcsolatukra. Mégsem mondhatjuk, hogy a -nak, -nek rag teljesen fölösleges toldalékunk. Sőt néha nagyon is fontos szerepe van, mert a bonyolultabb birtokos jelzős szerkezetekben jelzi a birtokost és a birtokot kifejező szónak a szoros kapcsolatát. A toliforgatók nagy része szinte kerüli ezt a ragot. Vizsgáljunk most meg néhány olyan mondatbeli helyzetet, amelyben jobb a ragos birtokos jelző használata, mégis a ragtalant részesítik sokan előnyben! Szinte nélkülözhetetlen a viszonyrag többszörös birtokviszony esetén. Ha a község elöljárósága határozatot hoz valamivel kapcsolatban, akkor erre a határozatra nem így Utalunk: a község elöljárósága határozata, hanem így: a község elöljáróságának határozata. Ennél több birtokviszonyt már nem is szerencsés dolog egy szerkezetláncba sűríteni, például így: a község elöljárósága határozatának végrehajtása. Ezt már hosszúnak, nehézkesnek érezzük, s áttekinthetőbbé tehetjük, ha egyik birtokos jelzős szerkezetet, az elsőt, átalakítjuk más, ez esetben minőségjelzőssé: a községi elöljáróság határozatának végrehajtása. Ajánlatos a viszonyrag használata akkor is, amikor a birtokos jelző és birtokszava közé több szó kerül, s ezek a birtokszónak közelebbi alárendelt tagjai, mint maga a birtokos jelző. A jelzőre kitett viszonyrag már előre felhívja a figyelmet arra, hogy birtokos jelzős szerkezetbe ágyazott szerkezettömb következik. Ez a kifejezés tehát: az időjárás szinte napról napra való változása - jobb ebben a formában: az időjárásnak szinte napról napra való változása. Még szembetűnőbb a különbség a ragos alak javára, ha nagyon hangsúlyos szó, például mutató névmás kerül a birtokos jelző és birtokszava közé: ,,A költő ezt a versét szeretem a legjobban“. ,,A költőnek ezt a versét szeretem legjobban.“ Olykor a birtokos jelző és birtokszava közé egy újabb birtokos jelzős szerkezet ágyazódik be. Ilyenkor a megszakított szerkezet birtokos jelzőjét látjuk el a -nak, -nek raggal. Tehát jobb így: „Olvastam Ady nak Petőfi életéről írt tanulmányát“ mint így: „Olvastam Ady Petőfi életéről írt tanulmányát.“ Megemlítjük még itt azt a nagyon gyakori formát is, amelyben valamelyik szerzőnek (írónak, költőnek) a neve mint birtokos jelző s a műve szó mint ennek birtokszava szerepel, de a két szó között a műnek a névelővel kezdődő címe is előfordul. Sajnos, sokan érzik itt jónak a ragtalan birtokos jelzős formát: „Móricz Zsigmond A fáklya című művét elemezték“, pedig jobban hangzik a mondat ragos formával: „Móricz Zsigmondnak A fáklya című művét elemezték.“ Ajánlatos akkor is kitenni a birtokos jelző ragját, amikor a birtokos jelző és birtokszava közé közbevetett mondat kerül, íme, egy példa a ragtalan birtokos jelzős szerkezetre: „Ezzel szemben a csehszlovákiai muflonállomány - amely mintegy kétezer darabra tehető - zöme a szabad természetben él.“ A ragtalan muflonállomány szót olvasás közben esetleg alanynak véljük, s csak a közbevetett mondat után felbukkanó birtokos személyragos szó (zöme) árulja el, hogy birtokviszony van a két szó között. Félreértés nélkül olvashatjuk a mondatot ilyen szerkesztésben: „Ezzel szemben a csehszlovákiai muflonállománynak - amely mintegy kétezer darabra tehető - a zöme a szabad természetben él.“ Könnyebben felismerhetővé teszi a birtokos jelzős szerkezetet a viszonyrag akkor is, amikor a birtokos jelző egy mellékmondat névmási kötőszava. Ez a mondat: „Azok a Vargák tartották vele a kapcsolatot, akik családjából a felesége származott“ - sokkal világosabb ebben a formában: „Azok a Vargák tartották vele a kapcsolatot, akiknek a családjából a felesége származott.“ (A birtokszó elé tett névelőnek értelemmegkülönböztető szerepe lehet.) Ha egy birtokszónak két vagy több olyan birtokos jelzője van, amelyek egymással értelmezői, illetve kapcsolatos, ellentétes vagy más mellékrendelő viszonyban vannak, helyes, ha mindegyiküket ellátjuk viszony raggal, mert a ragtalanság gyakran értelmezési zavart okoz. Például a következő mondatban: „A barátom, Nagy János fia segített“ - az alanyi rész kétféleképpen érthető. Felfogható így is: a barátom, aki Nagy Jánosnak a fia, s úgy is: a barátomnak, Nagy Jánosnak a fia. Az előbbi értelmezést többek között úgy tehetjük világossá, ha az értelmezői részt gondolatjel közé helyezzük: „A barátom - Nagy János fia - segített.“ A mások felfogás félreérthetetlenségét meg azzal érhetjük el, ha mind az értelmezett, mind pedig az értelmező birtokos jelzőt ellátjuk a -nak raggal: „A barátom nak, Nagy Jánosnak a fia segített." jakaBISTVÁN Mit lehet kimeríteni? Egy beszélgetés során hallottam a következő kifejezést: Ez már a becsületsértés határát is kimentette. Valaminek a határát persze nem lehet kimeríteni, csak például érinteni, súrolni, kimeríteni pedig - egyebek közt - lehet például valaminek a fogalmát. Elég könnyű tehát rájönnünk, hogy az idézett mondatban melyik két kifejezésmód keveredett össze. Az egyik: a becsületsértés határát súrolta, a másik a becsületsértés fogalmát kimerítette. Hogy az adott esetben melyik lett volna a kettő közül helyesebb, az attól függ, mennyire tartotta a szóban forgó dolgot a beszélő becsületsértőnek, illetve mennyire volt a kijelentése - úgy mondhatnánk - „hivatalos“. Ha a dolog enyhébben megítélhető, akkor csak súrolta a becsületsértés határát, ha azonban igazán becsületsértő, akkor a hivatalos nyelvhasználat szerint kimerítette a becsületsértés fogalmát. MAYER JUDIT Határidő: az első csengetés Csupán napok vannak hátra az első szeptemberi csengetésig, s ilyenkor az építők már az utolsó simításokat végzik az átadásra váró iskolai létesítményeken. Szlovákia metropolisában az iskolák, óvodák és bölcsődék építésével nagyobbrészt a Bratislavai Magasépítő Vállalat 2-es számú üzemének dolgozóit bízzák meg. Közismert, hogy ezen a téren a helyzet nem éppen rózsás, de a múlthoz képest mégiscsak javult. Az idén három alapiskola vár átadásra; ebből az óligeti (Starý háj) 25, és a tükörligeti (Zrkadlový háj) 22 tantermes létesítménynek már szeptember 1 -én kellene fogadnia a tanulókat. A harmadikat - Lúkyn- novemberben fejezik be. ' Megakadályozni a háromműszakos tanítást Legtöbb gondjuk az építőknek a tükörligeti iskolával van, mely befejezésének eredeti határideje csupán novemberre esett volna. Ennek megfelelően teljesítették az ütemtervet egészen március 1-ig. Ekkor azonban a petržalkai nemzeti bizottság kérte a Magasépítő Vállalatot, hogy - a háromműszakos tanítás megakadályozása végett- háromhónapos előnnyel, azaz szeptember 1-re fejezzék be a létesítményt.- Jelenleg az építkezésen, melyet 1980 októberének derekán kezdtünk meg, több mint százan dolgoznak - mondja látogatásomkor Jozef Mjartan, a termelési központ vezetője. - Most a festést és az asztalosmunkát fejezzük be. Igyekezetünk arra irányul, hogy a tantermeket szeptember elsejére befejezzük, átadhassuk, s így az iskolások birtokukba vehessék. Megépítésre várnak a bekötő utak is. Az étterem, a konyha és a napközi átadását az építők október 1-re ígérik. A tornaterem, a tereprendezés és parkosítás elvégzése májusig eltart - szól közbe Mészáros Károly, építésvezető. - A létesítmény építésén már eddig is több kollektívánk jelentős munkát végzett, de közülük is említést érdemel a Szabad Sándor és a Žigmund Kujovič vezette vakolok csoportja, továbbá Benjamin Deák, Michal Fógel, Jozef Legéň és Ladislav Miko kollektívái. Bratislavában az idén öt egyesített óvodát és bölcsődét építenek. Ebből kettőt - 350 lúkyi gyermek számára - az építők már átadtak rendeltetésének. Ugyanitt még októberben és decemberben fejezik be a következő kettőt, míg az ötödik Raőa-Záhumenicében szintén az év utolsó hónapjában készül el. Megoldásra váró gondok A tényszerű ismertetéshez hoz- .zátartozik az óvodák, bölcsődék és iskolák építői több gondjának felsorolása is. Rudolf Brídzik vállalatigazgató megemlíti, hogy az építkezéseket kedvezőtlenül befolyásolja az objektumokhoz tartozó medence létesítése és kiépítése. Növeli a munkaigényességet és elodázza a befejezést. Hogy miért? Egy egyszerű oknál fogva: a gépi technológia szállítási határideje hosszan tartó, s emiatt az építőket néha évekkel később máshonnan kell visszairányítani a befejezési munkák elvégzésére. Az utóbbi években a magasépítő vállalatnak óriási nehézséget okoz e létesítmények konyhaberendezéseinek beszerzése. Elsősorban az NDK-ból és Magyarországról importált 150 és 300 literes gázkazánról, és a gáz- illetve villanymelegítésű asztalokról van szó. Ez utóbbiakból az OZAP kereskedelmi szervezet az idén még nem szállított. Minden évben késve kapják meg az asztalosipari termékeket a turanyi Drevina trnavai üzeméből, s ez akadályozza a folyamatos munkavégzést. Van még egy további gondjuk, melyre legjellemzőbb a múlt év volt. Tavaly ugyanis Lúkyn 4 egyesített óvodát és bölcsődét adtak át rendeltetésének. A tervezők munkaerő- és költségmegtakarítási elképzelése - egy központi konyhából látnák el étellel a hátralévő három létesítményt, s ugyanígy szerveznék meg a mosodai szolgálatot is- nem valósulhatott meg, mert az épülőfélben levő lakónegyedben nem tudták megoldani az étel széthordását. Az üzemeltető most kéri a tervrajzok módosítását és megköveteli, hogy mindegyik létesítményben, melyet az idén adnak át, legyen konyha. Mindez növeli az építkezés munkaigényességét. Tisztázatlan a helyzet a mosodákkal és a fehérnemű szárításával kapcsolatban is. A belušai Kovo vállalatban gyártott BS-3 típus- hiába számolnak vele a tervrajzokban - nem éri el a termelő által megadott paramétereket; az új, innovált BS-4-et pedig nem tudják kellő mennyiségben legyártani. A gondok ellenére a Bratislavai Magasépítő Vállalat dolgozói bíznak abban, hogy az érintett létesítményeken vállalt kötelezettségeiket teljesítik. -JŠNAratás után - őszi munkák előtt Reménykeltő terméskilátások Miután az már korábban ismeretessé vált, hogy a tavaszi szárazság következtében igazán jó gabonatermésre a rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban sem lehet számítani, az aratók figyelme- sokkal inkább, mint a múltban- a betakarítással járó szemveszteség elkerülésére irányult. Példák sorával lehetne bizonyítani, hogy e törekvés nem volt hiábavaló. Igaz ugyan, hogy a járási terméshozam valamivel elmaradt a tervezettől, több közös gazdaságban viszont - éppen a körültekintő, jól szervezett aratásnak köszönhetően elérték, sőt túlteljesítették az előirányzottakat. Drienőany, Al- mágy (Gemerský Jablonec), Hra- chovo, Hrnčianské Zalužany, Feled (Jesenské), Kálosa, Klenovec és Jánosi (Rimavské Janovce) földművesszövetkezeteiben megfelelő eredmények születtek, néhány jó - gabonatermesztési eredményeiről ismert - gazdaság viszont mintha megállt volna a fejlődésben. Az aratás utáni legfontosabb teendők elvégzésére - a tarlóhántásra és a szalmahordásra - kedvezett az időjárás, s mivel a kapásnövények és egyéb kultúrák érési folyamata a meleg nyár következtében meggyorsult, nem lehet sokáig elodázni az őszi munkák megkezdését sem. A termésbetakarítással egyidőben végzett szántással és vetéssel kell megalapozni a jövő esztendei gabona- termést. Es ez bármennyire hagyományos teendő is az agronó- musok, traktorosok és a növény- termesztés egyéb területein dolgozók számára, kizárja a rutinszerűséget és az egysíkúságot, és megköveteli a tudományos tapasztalatok és a műszaki fejlődés kínálta lehetőségek teljes kihasználását. Megnyugtató, hogy mindezzel a legtöbb mezőgazdasági nagyüzemben tisztában vannak. A feladatok a legutóbbi esztendők szintjén vannak: 13 ezer hektáron kell elvetni az őszi búzát, 1130 hektáron a rozst, 730 hektáron az őszi árpát, emellett 1600 hektárt tesz ki a repce, 2175 hektárt az őszi keverék vetésterülete. Az őszi érésű növények közül először a silókukorica betakarítását kezdték meg; ezt több mint 4600 hektáron termesztik. A bevetett terület nagy részén - hála az öntözésnek - jó termésre van kilátás, s csupán az őszi keverék utáni 1128 hektár hozama mutatkozik gyengébbnek a tervezettnél. Szemes kukoricát közel háromezer hektáron termesztenek a járásban, s hosszú évek óta először van remény arra, hogy mind beérik. A korábbi esztendőkhöz viszonyítva téli burgonyából kevesebbet ültettek, így a begyűjtésre váró 435 hektár csupán a hegyaljai gazdaságokban jelent majd teljes elfoglaltságot. A cukorrépát - a déli gazdaságok egyik fő termékét 2432 hektáron termesztik. Az egyedek száma ugyan csupán 67 ezer átlagosan, ami jóval kevesebb az optimálisnál, ám a 2500 hektárnyi utánvetés kivételével jó közepes termésre lehet számítani. Szőlőből, gyümölcsből, gyökérzöldségből is jók a terméskilátások, s reméljük, ez a piaci ellátottságban is megmutatkozik majd. A nagy őszi munkákra való felkészülés keretében kijavították a számításba vett mezőgazdasági gépek és vontatók túlnyomó többségét; 950 kerekes traktor, 85 lánctalpas, 157 trágyaszóró és 142 vetőgép áll többek között a nagyüzemek rendelkezésére. Mindezen túl az elkövetkező időszakban sem mondhatnak le a járás mezőgazdasági üzemei a korábbiakban jól bevált együttműködésről, a nagyteljesítményű gépek két vagy három műszakban való foglalkoztatásáról és a patronáló üzemek dolgozóinak, valamint a tanulóifjúság segítségéről sem.-HACSIAGROKOMPLEX ’82 Ezekben a napokban a mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripar iránt érdeklődők ezrei keresik fel Nyitra városát, ahol az idén is megrendezték az Agrokomplex országos mező- gazdasági kiállítást. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar eredményeinek e nagyarányú seregszemléjén a hazai kiállítókon kívül számos külföldi kiállító is jelen van. Fenti képünk a magyarországi kiállítók részlegén készült, alsó képünk pedig az érdeklődőkkel körülvett szovjet gyártmányú AVU-6 mini szél- erőművet mutatja be (Felvétel: ČSTK - A. Absolon) ÚJ SZÚ 4 1982. VIII. 28. KIS ______ NY ELVŐR
