Új Szó, 1982. augusztus (35. évfolyam, 181-206. szám)

1982-08-28 / 204. szám, szombat

ÚJ szú 3 1982. VIII. 28. Amerikai megtorló intézkedések a gázvezeték-embargó ügyében Lapvélemény: „Reagan a Szovjetuniót vette célba, de Nyugat-Európát találta el“ (ČSTK) - A washingtoni kor­mányzat úgy döntött, hogy „meg­bünteti“ a texasi Dresser Industri­es céget, amelynek franciaországi leányvállalata - a francia kormány utasítására - nem veszi figyelem­be a szovjet-nyugat-európai föld- gázvezeték építését akadályozni kívánó amerikai tilalmakat. Ezt kö­zölte a sajtó képviselőivel egy- nevének titokban tartását kérő- amerikai kormánytisztviselő. Mivel az elnök a közlés szerint „nem akarja rontani az USA és szövetségesei viszonyát“, az amerikai vállalat ellen tesznek megtorló intézkedést: visszavonják exportengedélyeit. Emiatt a dallasi cég nem folytathatja szállításait francia leányvállalatának. A kor­mánytisztviselő hozzáfűzte: több mint valószínű, hamarosan magas rangú amerikai diplomáciai kül­döttség utazik Párizsba, s megkí­sérli a nézeteltérések rendezését. Az amerikai embargó ellenére KÍNA VISSZAUTASÍTOTTA Vietnam augusztus 14-i jegyzékét, amelyben Hanoi javasolta, hogy a két ország nemzeti ünnepeinek idejére szüneteltessék az ellensé­geskedéseket a határtérségben. WILLIBALD PAHR osztrák kül­ügyminiszter tegnap befejezte hi­vatalos NDK-beli látogatását. H ARI LAOSZ FLORAKISZ­NAK, a Görög KP KB főtitkárának lengyelországi látogatása befejez­tével Varsóban tegnap közle­ményt adtak ki, amely hangsú­lyozza a Szovjetunió és a többi szocialista ország konstruktív bé­kekezdeményezéseinek jelentő­ségét. ERICH HONECKER, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Ál­lamtanácsának elnöke tegnap fo­gadta Flavio Bravót, a Kubai KP KB tagját, a parlament elnökét. BOLÍVIÁBAN csütörtökön 50 000 bányász kezdett 48 órás sztrájkot tiltakozásul a kormány gazdasági politikája ellen. A SZIÁMI-ÖBÖL ksieti partján fekvő, Sattahip támaszponton be­fejeződtek az Egyesült Államok és Thaiföld speciális haditengerésze­ti erőinek közös hadgyakorlatai, melyeken a tengeri diverzáns ak­ciók módszereit és a különleges búvárkommandók akcióit gyako­rolták. Franciaországból útnak indult az első kompresszorokat tartalmazó szállítmány a Szovjetunióba, Riga felé. Larry Speakes, a Fehér Ház sajtótitkára a legutóbbi washingto­ni döntéssel kapcsolatban megje­gyezte, hogy az „az elnök állás­pontját és kívánságát“ fejezi ki, ugyanakkor jelzi a kormány továb­bi várható lépéseit is. Arról, hogy a kereskedelmi minisztérium bün­tetések és bírósági eljárások for­májában nem tartja kizártnak az újabb „megtorlásokat“, Lionel Ol- mer, a tárca vezetőjének helyet- tsse tett említést. George Bush alslnök chicagói beszédében világosan értésre ad­ta, hogy az Egyesült Államok nem hátrál meg a földgázvezeték miatt nyugat-európai szövetségeseivel támadt vitában. Kijelentése szerint az Egyesült Államok állítólag a „szabad világ vezető hatalma“. A brit F nancial Times e^zel a ki­jelentéssel kapcsolatban megje- gyézte, hogy ez a „vezető sze­rep“ mit sem ér, ha ellentéteket szül nemcsak az ellenféllel, de a szövetségesekkel fenntartott kapcsolatokban is. Az UPI híi ügy­nökség úgy véli, hogy Nyugat- Európa szankciókkal történő „megbüntetése“ a háború utáni időszak legsúlyosabb válságát idézheti elő Washington és szö­vetségesei kapcsolataiban. A Zü­richben megjelenő Tages-Anzei- ger találóan jegyezte meg: „Rea­gan a Szovjetuniót vette célba, de Nyugat-Európát találta el." + + ♦ A legnagyobb ipari részvény- társaságokat tömörítő amerikai Ipari Nemzeti Szövetség - mely­nek tagja a Dresser Industries is - levelet intézett Reagan elnök­höz, melyben élesen tiltakozik Washington diszkriminációs in­tézkedései ellen. Valóban öngyilkos lett Marilyn Monroe? Marilyn Monroe, az ötvenes évek amerikai filmsztárja titok zatos halálának körülményeit ismét nagyító alá vették Los Angelesben. Ismeretes, a hi­vatalos verzió szerint a 36 éves színésznő húsz évvel ezelőtt öngyilkosságot követett el nagy mennyiségű altatóval. Az utóbbi időben az amerikai sajtóban azonban olyan hírek láttak napvilágot, amelyek ta­gadják az öngyilkosság tényét. A Los Angeles-i városi szer­vek két héttel ezelőtt rendelték el, hogy az ügyben új vizsgála­tot indítsanak. Mile Sperill, egy magánnyomozó iroda igazga­tója azt állítja, hogy Marilyn Monroet a CIA ügynökei tették el láb alól, mivel tudomást szerzett a központi hírszerző szolgálat Kuba-ellenes össze­esküvéséről, melynek végső célja Fidel Castro meggyilkolá­sa lett volna. Marilyn állítólag közölni akarta ezt a tényt az újságírókkal. E találkozó előtt egy nappal bukkantak rá holt­testére. Lionel Gradinson, a Los An­geles-i vizsgálóbíró egykori helyettese beismerte: kény­szerítették rá, hogy aláírja a Monroe halálával kapcsola­tos jegyzőkönyvet. Elmondta azt is, hogy a holttest megtalá­lása után néhány nappal az ügyészségről eltűntek a bizo­nyítékok, így például Marilyn Monroe sokat emlegetett nap­lója. Sperill feltételezi, hogy a piros könyvecske sok érde­keset tartalmazhat, s a szí­nésznő bizonyára a CIA szán­dékait is papírra vetette. Honnan szerezte Mo. .roe az értesüléseit? Közismert, hogy szoros kapcsolatban állt a Kennedy családdal, az egy­kori amerikai elnök öccséhez, Robert Kennedyhez pedig (akit szintén meggyilkoltak) ,, gyen­géd szálak“ fűzték. Ted Jordan, egykori ameri­kai filmszínész a közelmúltban bejelentette, hogy nála van Marilyn naplója. A közlés után néhány napig b, ijdosott annak ellenére, hogy a naplóért 150 ezer dollárt kínáltak neki. Leg­újabban pedig azt közölte, hojy a napló csak verseket, címeket és telefonszámokat tartalmaz. Az ügyészség ki­hallgatta Jordánt s közölte: ta­núként egyáltalán nem meg­bízható. A magánnyomozó iro­da igazgatója továbbra is védi igazát. A helyi megfigyelők úgy vélik, hogy Ted Jordánt a ki­hallgatás során megfélemlítet­ték. A tanúk kihallgatása és a bizonyítékok felkutatása tovább folyik... (ČSTK) A Brigatte Rosse újabb terrortámadása Az embargó lovagja (Népszava) A Pugwash-konferencia felhívása (ČSTK) - Az olasz rendőrség a Brigatte Rosse terrorista szerve­zet katonai célpontok ellen végre­hajtott eddigi legnagyobb szabású akciójának minősítette két katonai kamion salernói megtámadását. Három gépkocsiban helyet foglaló 10 terrorista útját állta a helyi ka­szárnyából kihajtó kamionoknak, majd azt követően, hogy nem si­került a katonák lefegyverzése, a terroristák tüzet nyitottak rájuk. A tüzpárpajban egy rendőr és egy járókelő életét vesztette, további öt rendőr, illetve katona megsebe­sült. A katonai konvoj megtámadá­sáért az II Mattino nápolvi napilap­hoz intézett telefonhívásoan a Bri­gatte Rosse vállalta a felelőssé­get. A névtelen telefonáló ugyan­akkor azzal is fenyegetőzött, hogy négy, magánkézben levő tévéállo­mást is megtámadnak. (ČSTK) - Varsóban folytatódott a 32. Pugwash-konferencia. A nemzetközi értekezleten nyilvá­nosságra hozták a békéért harcoló tudósokat tömörítő mozgalom megalakításának 25. évfordulója alkalmából jóváhagyott, a nukleá­ris háború veszélyére figyelmezte­tő dokumentumot. A dokumentum a Pugwash- mozgalom elvi nyilatkozatára- Einstein 1955-ös felhívására- építve leszögezi, hogy a nukleá­ris fegyverkezés ellenőrzése terén elért bizonyos előrelépés ellenére az utóbbi években az emberiség létét még inkább fenyegeti a nuk­leáris háború veszélye. A nyilatko­zat felhívással fordul a világ tudó­saihoz, hogy a jövőben mindent kövessenek el a nukleáris háború megakadályozása céljából. Fel­szólítja a világ kormányait olyan általános érvényű nemzetközi megállapodás megkötésére, amely felszámolná az atomháború veszélyét, és megtiltaná a nukleá­ris fegyverek bevetését. ARGENTÍNA Legalizálták a politikai pártokat (ČSTK) - Reynaldo Bignone argentin elnök legalizálta az or­szágban működő politikai párto­kat, melyeket hat évvel ezelőtt, a katonai hatalomátvételkor tiltot­tak be. Az argentin államfő az erre vo­natkozó törvény aláírását követő­en elhangzott beszédében meg­erősítette azt a szándékát, hogy sor nyugat-európai ország kor­mányköreinek politikai irányvona­lát, amely a szocialista országok elleni propagandahadjárat szítá­sát, az államok közötti feszültség fokozását és a lázas fegyverkezés újabb fordulójának a kikényszerí­tését célozza. Amikor az atlanti politikusok és stratégák akik nem hagytak fel a „szovjet katonai fenyegetésről“ terjesztett spekulációikkal és daj­kameséikkel olyan hirtelen és sajátos módon fokozni kezdték a Szovjetunió fegyveres erőinek rágalmazását, szükségessé vált, hogy a Szovjetunió ismertesse a világ közvéleményével a NATO és a Varsói Szerződés között léte­ző katonai erőviszonyokat tükröző objektív adatokat. Éppen ezért ké­szült el a Szovjetunió honvédelmi minisztériuma által megjelentetett ,,Ki fenyegeti a békét“ című könyv második kiadása, melyben min­den elfogulatlan olvasó választ kap azokra a szovjetellenes kohol­mányokra, melyektől hemzseg mindkét említett nyugati kiadvány. A könyv új kiadásának tartalma, szerkezete valamint terjedelme lé­nyegében változatlan az első kia­dáshoz viszonyítva. Magában fog­lalja az első kiadásnak mind a négy fejezetét: Objektív értéke­lés? Az USA katonai gépezete, A kelet-nyugati erőviszonyok és végül A világpolitika két irányzata címekkel. Azonban mind a négy fejezetet új anyagokkal egészítet­ték ki, amelyek rámutatnak a NA­TO és a Pentagon publikációiban fellelhető tényelferdítések célza­tosságára. A Ki fenyegeti a békét című szovjet kiadvány szerzői jo­gosan hangsúlyozzák, hogy a NA- TO-kiadványban a „tárgyilagos, objektív és nem részrehajló elem­zés" helyett az „érveket" oly mó­don válogatták össze, hogy azt a látszatot keltsék: a Szovjetunió védelmi ereje növekszik, miköz­ben az USA és a NATO katonai ereje csökken. Rendkívül leegyszerűsítve érté­keli például a legalapvetőbb kér­dést a két katonai-politikai tömörü­lés (a NATO és a Varsói Szerző­dés) hadipotenciáljának lényegét. Habár az „elemzés" szerzői rá­mutatnak arra, hogy a NATO ré­széről „az elrettentő képesség“ számos politikai, gazdasági és szociális jellegű tényezőtől függ, valójában azonban a katonai po­tenciálok összehasonlítását rend­kívül leegyszerűsítve hajtották végre. De facto lényegében csak a fegyveres erők létszámbeli meg­határozására korlátozódtak és szándékosan figyelmen kívül hagyták a katonai, gazdasági és mozgósítási lehetőségeket, az emberi tényezőt és az anyagi forrásokat, a földrajzi fekvést és a katonai-stratégiai helyzet egyéb fontos összetevőit. Elferdített számadatok A két katonai szövetség fegyve­res erőinek összehasonlítása so­rán a NATO-kiadvány szerzői helytelenül kihagyták a számítá­sokból Franciaország és Spanyol- ország fegyveres erőit, valamint az USA és további NATO-orszá­gok tartalékos alakulatait és ugyanakkor a valósnál lényege­sen nagyobb létszámot mutattak ki a Varsói Szerződés tagállamai­nak hadseregeinél. Hasonló a hozzáállás a hadosztályok szá­mának összehasonlítása terén is. Szándékosan elferdítették a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok között a stratégiai nukleáris fegyverek tekintetében kialakult arányokat, miközben a NATO ki­adványa mást állít, mint a Penta­gon brosúrája. Az amerikai had­ügyminisztérium például beisme­ri, hogy a Szovjetuniónak 250 stratégiai nukleáris fegyverhordo­zója (rakétája és repülőgépe) van. A NATO-kiadvány viszont ezt az adatot önkényesen 200-al megtol­dotta, míg ugyanakkor több mint 300-al kevesebb ugyanilyen stra­tégiai fegyverhordozót vall be csak az USA részéről. A NATO anyaga minden objek­tivitást nélkülözően hasonlította össze a két fél haditengerészedét is. A „dokumentum" összeállói önkényesen állapították meg az atlanti partnerek katonai erejét a tengereken, ugyanakkor lénye­gesen megnövelték a tényleges helyzethez viszonyítva a Varsói Szerződés haditengerészetének erejét tanúsító adatokat. A NATO haditengerészeti potenciáljához az Egyesült Államok négy flottája közül csupán kettőt soroltak be, valamint az európai országok nemzeti haditengerészetét. A ki­advány szerzői önkényesen azt állítják, hogy a Szovjetunió hadi­tengerészete támadó jeilegü, míg a NATO haditengerészete védelmi célokat szolgál és ily módon pró­bálják megindokolni a NATO hadi­tengerészete lényeges megerőjí- .ésének szükségességét. Fennáll a viszonylagos erőegyensúly A Ki fenyegeti a békét című szovjet könyv szerzői a legalapve­tőbb kérdésben, a kelet-nyugati katonai erőviszonyok kérdésében hangoztatott nagy washingtoni ha­zugság leleplezése során ismétel­ten figyelmeztetik a könyv olvasóit arra az általánosan elismert körül­ményre, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok, akárcsak az eu­rópai országok, más és más kato­nai szövetséghez tartoznak, még­is katonai lehetőségeik tekinteté­ben megközelítőleg egyensúlyban vannak, melyet a két fél fegyveres erőire és fegyverzeteire vonatkozó összefoglaló adatok is alátámasz­tanak. A létező erőegyensúly felborítá­sára irányuló kísérletek a lázas fegyverkezés újabb fordulóját in­dítják el és fokozzák a háborús veszélyt. Hogy vajon sikerül-e csökkenteni ezt a fenyegető ve­szélyt, vagy nem, ez a legfonto­sabb kérdés, amely közvetlenül mindannyiunkat érint és amely kö­rül jelenleg világméretekben erő­teljes harc bontakozik ki. VASZIUJ MOROVOV, az APN katonai szemle, rója a jelenlegi katonai kormány 1984 márciusában polgári kormánynak adja át a hatalmat. Az államfő arra is ígéretet tett, hogy a jelenlegi kormány mindent elkövet a szoci­ális problémák enyhítése érceké­ben, értve ezen elsősorban a munkanélküliség csökkentését, a gazdasági élet fellendítését cél­zó törekvéseket. Felújították a légihidat (ČSTK) - Az USA ismét felújí­totta a légihidat a Diego Garcia szigetén levő amerikai támasz­pont, valamint a Szomáliái főváros, Mogadishu között, s újabb fegyve­reket és más katonai felszerelése­ket szállít Szomáliának. A hírt az AFP hírügynökség közölte moga- dishui forrásokra hivatkozva. Két nappal később az amerikai kül­ügyminisztérium is megerősítette az újabb fegyverszállítások tényét. A szóvivő kijelentette, az USA-t „érdekli“ Szomália jelenlegi hely­zete, s támogatja ezt az országot a „külső támadás“ elleni harcban. Ez a megfogalmazás nyilvánvaló­an Etiópa ellen irányul, amelyet a Szomáliái kormány alaptalanul azzal vádol, hogy támogatja a Szomáliái hazafias erőket. Ulsteri merényletek (ČSTK) - Észak-Írországban a napokban újult erővel tört fel­színre az erőszakhullám, miköz­ben a rendőri statisztika azt pró­bálja elhitetni, hogy „érezhetően alább hagyott a politikai indítékú terror". Belfastban súlyosan meg­sérült egy rendőr, amikor autójá­ban bomba lobbant. A merényle­tért az ún. ír Nemzeti Felszabadító Hadsereg (INLA) vállalta a felelős­séget. Pár órával később az utcán lelőttek egy munkába tartó sok- gyermekes apát. Csütörtökön este az ország déli részén fekvő Cool- deryben lelőttek egy brit katonát. Tegnap reggel Milford falunál egy bombamerénylet újabb emberéle­tet követelt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom