Új Szó, 1982. augusztus (35. évfolyam, 181-206. szám)

1982-08-18 / 195. szám, szerda

ÚJ szú 5 1982. VIII. 18. Mi az igazgatók tanácsa? Az igazgatók tanácsa megjelö­léssel először Humennében talál­koztunk, ahonnan a városi pártbi­zottság kezdeményezésére az Ukrán SZSZK Kárpátaljai területé­re tanulmányi csoport utazott, és Perecsin testvérvárosból értékes tapasztalattal tért vissza. A ta­pasztalat lényege, hogy a városi nemzeti bizottság megsegítésére egy segédszervet hoznak létre, amely a város területén működő üzemek igazgatóiból áll. Az igaz­gatók tisztségük révén közvetlenül megszervezhetik az eredményes segítségnyújtást a választási programok megvalósításában, a szolgáltatások javításában és egyéb területeken, amelyeken a gyors megoldás nem áll a nem­zeti bizottság módjában, vagy nem rendelkezik e célra megfelelő eszközökkel. Humennében a módszer csakhamar bevált, ja­vult a lakótelepeken a szolgáltatá­sok színvonala, a lakások karban­tartása, az óvodák, bölcsődék épí­tése, ezek kihasználásának rend­szere, a város környezetvédelme stb. Majdnem egyidőben hasonló kezdeményezésnek voltunk tanúi Nagykürtösön (Veľký Krtíš) is. Itt az igazgatók tanácsának gondola­ta a járási pártbizottságon szüle­tett meg. Egyszerűen szükség volt arra, hogy a városi nemzeti bizott­ság ne magára hagyatva, saját erőforrásaiból vállalja a város gondjainak megoldását, hanem segítsenek neki a város üzemei is. A kezdeményezés megértésre ta­lált, hiszen az üzemek igazgatói közvetlenül érezték - például a munkaerőhullámzás adatain, műszakmulasztásokon, sőt a munkatermelékenység alakulá­sán is - ha dolgozóinak problémái voltak lakóhelyükön. A leggyako­ribb gond a gyermekek elhelyezé­se volt az óvodákban és bölcső­dékben, melyekben Nagykürtös korántsem bővelkedik. Annál in­kább gyermekekben, hiszen az át­lagos életkor ebben a fiatal város­kában 26 év. A gondok először a többnyire nőket foglalkoztató üzemekben, mint pl. a Pletában keletkeznek. A nagykürtösi Piéta igazgatója Anton Valient elvtárs. Igazgatói gyakorlatában sokszor tapasztal­ta, hogy az üzem képes segítsé­get nyújtani üzemen kívüli vonat­kozásban is, például az aratásnál, egyéb termény betakarításnál stb. Miért ne nyújthatna ilyen segítsé­get a nemzeti bizottságnak is? Mindeddig a gyakorlat olyan volt, hogy az üzemek kérésekkel, igé­nyekkel, követelésekkel fordultak a nemzeti bizottsághoz az üzem dolgozói érdekében. A nemzeti bi­zottság pedig a kéréseket vagy teljesítette, amennyiben az módjá­ban állt, vagy nem, esetleg - s ta­lán ez a legrosszabb - igen hosz- szúra nyúlt egy-egy probléma megoldása. Valient elvtárs, egyébként a járási pártbizottság elnökségének tagja: Mi lenne, ha nemcsak kéréssel, hanem segít­ség felkínálásával fordulnánk a nemzeti bizottsághoz? - mon­dotta. A másik vonalon Milan Troj- čák, a vnb elnöke is hasonló mó­don gondolkodott. Látta a sok igénylést az üzemek részéről, de sem kellő kapacitás, sem kellő anyagi eszköz nem állt mindig rendelkezésére, hogy a követel­ményeket gyorsan és pontosan kielégíthesse. Mennyivel egysze­rűbb lenne - vélte, - ha az üze­mek felkínálnának némi segítsé­get. Eszközeik vannak, gépekkel, szállítóeszközökkel, szakembe­rekkel bőven rendelkeznek. Amikor Ján Marcínek mérnök, a nagykürtösi Agrostav üzem igazgatója munkába menet végig pillantott óriási nagy teljesítményű földgépein, óhatatlanul eszébe kellett hogy jusson az a sok gond, amellyel Nagykürtösön lakó dol­gozói bajlódtak. Vég nélkül húzó­dik a járdák, utak építése, az új lakótelepeken sok a sár. Milyen sokat segíthetnének ezek a sok ló­erős gépek az útépítésnél... Végül is nem lenne olyan nehéz itt-ott kivezényelni őket Nagykürtösre is, segítsenek valamit a városnak. Hasonló gondolatok megfordul­tak a többi üzemigazgató fejében is. A Dolina Bánya igazgatóját pél­dául a szolgáltatások kérdései foglalkoztatták, hiszen ezek szín­vonala közvetlenül befolyásolja a bányászok hangulatát, elége­dettségét. A járási pártbizottságon elhang­zott javaslat termő talajra talált az igazgatóknál. A bölcs igazgatók­nál. Igen, az az igazgató bölcs, aki törődik dolgozóinak elégedettsé­gével is, azzal, milyen problémák gyötrik, bántják a gyárkapun kívül is. S ilyen igazgató egyszerre tizen­egy akadt Nagykürtösön. Az igazgatók tanácsa, mint a vnb segédszerve rendszeresen ülésezik a vnb tisztségviselőivel együtt. A titkári teendőket Valient elvtárs látja el. A város vezetőivel folytatott szoros együttműködés sok gondot oldott meg, amelyek hosszú idő óta húzódtak. Elsősor­ban a bölcsőde és óvoda kérdése vett lendületet. Ma 120 férőhelyes gyermekintézmény épül az üze­mek segítségével. A Liaz és a Tesla saját költségén házakat vásárolt meg és átalakított bölcső­dékké. A Gépkocsijavító Vállalat elvállalta, egy városi bölcsőde és óvoda minden karbantartó munká­ját és ezért cserébe 15 férőhelyet kapott. Az Agrokémiai Vállalat jellegé­nél fogva elvállalta a gyomtalaní­táshoz szükséges vegyszerek be­szerzését és szállítását. A GTÁ igázgatója elintézte a fémhulladék elszállítását. A Tesla igazgatójá­nak kezdeményezésére a vnb megoldotta a személyszállítást két új lakótelepen... Számos apróbb- nagyobb gond kellő tájékoztatás, csere és együttműködés révén gyorsan megoldódott. Az üzemek ma jelentős segítséget nyújtanak a városi választási program meg­valósításában. Meglátogattuk az igazgatók ta­nácsának néhány tagját közvetle­nül munkahelyükön, s az iránt ér­deklődtünk, milyen irányban fej­leszthető tovább a jó eredménye­ket hozó kezdeményezés. Valient elvtárs úgy véli, a szerződéses megállapodásokkal kellene többet foglalkozni. Ugyanis anyagi segít­ségnyújtás a jelen körülmények közt nem lehetséges, ezt szigorú előírások szabályozzák. Marcinek elvtárs tapasztalatai azt mutatják, hogy jó eredményeket hoz, ha az igazgató a városfejlesztési kérdé­sekben is együttműködik az üzem pártbizottságával és társadalmi szervezeteivel. Trojčák elvtárs, a vnb elnöke az igazgatók taná­csának munkájában a Segíts vá­rosodnak és más lakossági kez­deményezések továbbfejlesztését látja, ám sokkal szervezettebb for­mában. Szerinte a tanács fő elő­nye a munkák összehangolásá­nak lehetősége, s ezt kell tovább mélyíteni. ÁDÁM PÉTER Egy őrleményt! lisztből eltérő minőségű kenyér Meddig javítják még a berendezéseket? Pékárut szállító járművek jön- nek-mennek az üzem kapuján. A késő délutáni órákban is friss kenyeret, süteményt juttatnak az üzletekbe. Nagy szükség van a termelés növelésére, az ellátás fokozására, mert a Duna menti kisvárosban a nyári hónapokban jóval többen vásárolnak terméke­ikből, mint az év más szakaszai­ban. Amióta korszerű új fürdőt lé­tesítettek a város szélén, Szlová­kia különböző részeiből, de még a cseh országrészekből is ezrek jönnek ide, hogy a fürdőzésen kí­vül megízleljék a környéken ter­mett zöldséget, gyümölcsöt és az üzemben készített foszlós bélű kenyeret, süteményeket. Ezért a lehetőségekhez mérten igazodni kell a kereslethez, hogy minden turista elégedetten térjen haza az üdülésről. A délutáni műszakban Mária Kováčovával, a Nyugat-szlovákiai Péküzemek nyitrai (Nitra) vállalata lévai (Levice) üzeme párkányi (Štúrovo) Nagypékség^nek he­lyettes vezetőjével beszélgetünk a termelés növelésének lehetősé­geiről, és a megoldásra váró prob­lémákról. Értékelve a helyzetet, elmondja, hogy sok nehézséggel küzdenek. Kevés a dolgozó, és néhány szinte nélkülözhetetlen berendezés javítására hosszabb ideje várnak. Ilyen körülmények között naponta 2000-2500 tonna pékáruval többet kell készíteniük, mint az idény előtt. Folyamatosan el kell látniuk a város és a környék üzleteit, hogy a fogyasztóknak ne kelljen sokáig a vásárláskor vára­kozniuk. A kenyér sütése a múltban nem okozott nagy gondot, az érsekúj­vári (Nové Zámky) járásban a kö­zeli falvakban szívesen vásárolták a fogyasztók. Még messzi vidékről is eljöttek párkányi kenyeret venni. Mostanában azonban egyes be­rendezések hiánya miatt nem min­dennap süthetnek olyan kenyeret, amilyet szeretnének, amely min­den szempontból megfelelne a kö­vetelményeknek. Két komperátort már jó pár hete a nyitrai vállalat javítóműhelyébe vitték a magyar- országi szerelők. A sürgetések el­lenére eddig még nem kezdtek hozzá javításához, az üzem veze­tői alig remélik, hogy visszakapják ezeket a nagyon fontos berende­zéseket. Ezelőtt a gyártási folya­matban ezek határozták meg, hogy milyen legyen a tészta sűrű­sége. Most, az egyébként betanult szakemberek gyakorlatukat fel­használva kezelik a gépeket. A termelési folyamat azonban eléggé egyenetlen és emiatt törté­nik meg, hogy az oroszkai (Poh- ranský Ruskov) malomból szállí­tott egy őrleményű lisztből sütött kenyerek formája és minősége eléggé eltérő. A munkások a szál­lítószalagról elég sokat leszednek, és félre tesznek, különböző más termékek készítésére. Az ilyer gyártási folyamat miatt a termelés megdrágult, és ugyanannyi kenyér sütéséhez jóval több lisztet kell felhasználniuk, mint a múltban, amikor ezek a bevált berendezé­sek hibátlanul működtek. A nehézségek ellenére, lehető­ségeikhez mérten igyekeznek bő­víteni az áruválasztékot. Az üzle­tekbe zemplíni fonottkalácsot is szállítanak, amelynek tésztája nem annyira édes, mint a közis­mert fonottkalácsé. Ezért sokkal inkább ezt vásárolják. Főleg a tej­üzletekben keresik a mákos, lek­város és más kalácsokat. Amint elmondja, kevés tölteléket kapnak. A nyári időszakban sok utánjárás­sal nehezen szerzik be a lekvárt, diót, mogyorót és szeletelt almát. Előfordul, hogy bevásárlóik gyak­ran üres kézzel térnek vissza. Kaptak már jó néhányszor ígéretet a vállalat vezetőségétől, hogy a szükséges nyersanyagokat rendszeresen leszállítják, eddig azonban még nem sokat javult a helyzet. Emiatt az áruválaszté­kot nem bővíthetik úgy, ahogy szeretnék, ahogy a fogyasztók kí­vánják. Egyelőre nagyon sok a problé­ma. A partnerüzemek is jobb mun­kát végezhetnének. Előfordul, hogy az élesztő sem megfelelő minőségű. Mária Kováčová egy kiküldés elótt álló levelet mutat, amelyben feltünteti, hogy a hat­száz kg élesztőből 200 kilogram­mot nem használhattak fel pék­áruk készítésére. Máskor is elő­fordult hasonló eset, s emiatt meg kellett változtatniuk a gyártási programot. A laboratóriumba is több dolgozó kel|pne, hogy a ko­vász minőségét rendszeresen el­lenőrizhessék. Amikor betérek a városba és betekintek néhány kenyérüzletbe, tejboltba, büfébe és cukrászdába, látom, hogy szívesen vásárolják az üzem termékeit. Főleg a kelt kalácsokat keresik a turisták. Gyorsan elfogy, több kellene belő­lük. B. J. A tagjelöltek sorába léptek Véget ért a pártalapszervezet taggyűlése. A napirenden többek között három fiatal párttagjelöltté való felvétele szerepelt. A tagok egy része hazafelé veszi útját, mások még szót váltanak egymás­sal. Ezek között van Ján Marcinek, a tornaijai (Šafárikovo) ruhagyár pártbizottságának tagja is. — Évente tíz fiatalt veszünk fel tagjelöltnek - mondja. - Jó előre kiválasztjuk azokat, akiket erre ér­demesnek tartunk. Figyelemmel kísérjük munkájukat. Csak a leg­megfelelőbbek tölthetik ki a felvé­teli kérvényt. A mester Huszonhárom éves, szakközép- iskolát végzett. Nemrég nősült. Márciustól a 6522/1-es műhely mestere, a SZISZ üzemi bizottsá­gának elnöke. A felvételkor azt a feladatot kapta, hogy járuljon hozzá a szervezet aktivizálásá­hoz. Kovács József ma már arról adhat számot, hogy feladata telje­sítését megkezdte, eredménye­sen folytatja.- A SZISZ alapszervezetének 120 tagja van. Munkánkat nehezí­ti, hogy a tagok két műszakban dolgoznak. A különböző szakköri tevékenység mellett öten részt vettek a libereci fiatal divatterve­Kovács József zők versenyén. Bár helyezést nem értünk el, de kedvet adott a továb­bi munkához. Ősszel ott leszünk a trenčíni vetélkedőn is. Augusztusban esztrádműsorral lépnek a nagyközönség elé, ame­lyet a piesoki gépgyár helyi üze­mének fiataljaival készítenek elő. Természetesen nem hiányzik majd belőle a divatbemutató sem. Tagjaik két csoportban tanulmányi kirándulást rendeztek a járási székhelyen lévő csillagvizsgálóba. Azt tervezik, hogy az üzemi szer­vezet vezetőségi tagjai számára tanfolyamot rendeznek, hogy ez­zel is elősegítsék szervezetük eredményesebb munkáját. Másik pártfeladata az volt, hogy a műhely szocialista munkabri­gádjának tevékenységét segítse. E téren is történt előrelépés. Bár műhelyében különböző korosztá­lyú asszonyok és lányok dolgoz­nak, a fiatal mester mindenkivel igyekszik megtalálni a közös nyel­vet, noha szakmai téren hajthatat­lan marad, mindenkitől jó, selejt- mentes munkát követel meg- A feleségem is itt dolgozik a gyár­ban, a szakközépiskola második évfolyamát látogatja. Jómagam közgazdasági főiskolán szeret­ném a levelező tagozaton tanul­mányaimat folytatni. Egyelőre a járási székhelyről járunk be dol­gozni, de azt tervezzük, hogy ké­sőbb Tornaiján telepedünk le. A gyárban mindketten megtaláljuk számításainkat. Szorgalomból jeles A gyerekek vonzották, a sors mégis úgy hozta, hogy varrónő lett. Kamila Koreňová a gyárban tanulta ki a szakmát. Amikor kéz­hez vette a segédlevelet, tovább­tanult. Húszéves, s elvégezte a szakközépiskolát. Harmadik éve dolgozik a műhelyben. A SZISZ alapszervezetében a politikai fele­lős tisztséget tölti be.- A felvételkor azt a feladatot kaptam, hogy a SZISZ-ben aktí­van dolgozzam, hogy a szocialista Kamila Koreňová munkabrigáű tagjai a bronz-, az ezüst-jelvényt megszerezzék - új­ságolja. - A munkacsoport veze­tőjének választott meg de amint hallom, nemsokára minőségi elle­nőrnek neveznek ki. Nem tudom, hogyan teljesítem a pártfelada­tomat. Marcinek elvtárs megnyugtatja, hogy az új munkahelyén is van éppen elég tennivaló, van szocia­lista munkabrigád is.- Apám bányász. Azt hiszem, örömet szereztünk neki azzal, hogy én és az öcsém is csaknem egy időben lettünk párttagjelöltek. Tervét száz százalékon felül teljesíti. Arra törekszik, hogy csak jó munka kerüljön ki a keze alól. S mint minőségi ellenőrnek lehe­tősége lesz majd arra, hogy a gyár hírnevét tovább öregbítse. 'Két év után Az érettségi vizsga után férjhez ment s hamarosan egy kislánynak adott életet. Ma, amikor munkába jön, az üzemi óvodába magával hozza hároméves gyermekét. Ja- vos Lászlóné két éve mesterhe­lyettesként dolgozik a 6525/1-es műhelyben. A feladata a műhely számfejtése, a normák teljesítésé­nek nyilvántartása, a fizetések ki­számolása.- Odahaza megtanultam varrni, gyakran magamnak is készítek ru­hát, - vallja magáról. - Talán ezért is érzem jól magam itt, bár tudom, hogy jó volna, ha elvégezném a szakközépiskolát, mert úgy ér­zem, munkámban szükség volna rá. Különösebb tisztséggel nem bízták meg, azaz a közelmúltban tagja lett a polgári testület üzemi aktívájának. Helytállásáért, szor­galmáért vették fel tagjelöltnek.- A férjem, aki a Piesoki Gégyár helyi üzemében dolgozik, örült, hogy ilyen megtiszteltetés ért. Ö is ki akarja érdemelni, hogy felve­gyék a pártba. Szabad idejében kézimunkázik vagy olvas, nemegyszer fél éjsza­kákon át. Amint mondja, a jövőben több politikai irodalom kerül majd a kezébe. Javos Lászlóné A szerző felvételei- Hajtunk múlik, hogyan fejlőd­nek, milyen emberek, párttagok lesznek - mondja búcsúzóul Mar­cinek elvtárs. - Az ajánlók felelős­sége az egész tagjelölti időre ki­terjed. Időközönként ellenőrizzük, hogyan teljesítjük ebből eredő fel­adatainkat, a tagjelöltek pedig a pártfeladataikat, s hogyan veszik ki részüket a termelő és a politikai munkából. NÉMETH JÁNOS II II'IMIIM IMI'

Next

/
Oldalképek
Tartalom