Új Szó, 1982. augusztus (35. évfolyam, 181-206. szám)
1982-08-02 / 181. szám, hétfő
TARJAI, EGYESÜLJETEK! Sikerrel zárták az első félévet a prievidzai Cígeľ Bánya dolgozói. Eddig 6270 tonna barnaszenet hoztak felszínre, s ezzel 4270 tonnával teljesítették túl a tervet. A bányafolyosó-hajtásban is eredményesek voltak, félév alatt 11 244 métert - a tervezettnél 514 méterrel többet - hajtottak. A rekordteljesítmények elérésében jelentős szerepet játszott a Vladimír Remekről elnevezett ifjúsági szocialista munkabrigád, amely a SZISZ III. kongresszusának tiszteletére 34 ezer tonna szén fejtésére kötelezte magát húsz munkanap alatt. A felvételen Jaroslav Šiška brigádvezető és munkatársai a falfejtés minőségét ellenőrzik. (Peter Šimončík felvétele - ČSTK) Békenagygyűlés Tachovban, a husziták győztes csatájának 555. évfordulója alkalmából Tovább visszük a huszita harcosok forradalmi zászlaját SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KPZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Felelősségtudattal a világ sorsáért Immár hagyománnyá vált, hogy az SZKP KB főtitkára nyaranta a Krím-félszigeten találkozik a testvérpártok vezetőivel. E találkozók a kapcsolatok fejlesztésének fontos állomásai, s hozzájárulnak a szocialista országok összehangolt külpolitikai irányvonalának formálásához. Nem véletlenül kíséri a nemzetközi közvélemény is megkülönböztetett figyelemmel a Krímben zajló párbeszédeket, különösen napjaink feszült légkörében, hiszen a legfontosabb külpolitikai kérdésekkel kapcsolatban születnek meghatározó jelentőségű megállapodások, állásfoglalások. Teljes mértékben vonatkozik ez Leonyid Brezsnyev és Gustáv Husák pénteki találkozójára, melyen áttekintették az utóbbi időben kötött egyezmények és megállapodások teljesítését. Visszaemlékezhetünk, hogyan jellemezte Brezsnyev elvtárs - aki a CSKP XVI. kongresszusán résztvevő szovjet küldöttséget vezette - több mint egy évvel ezelőtt a két ország előtt álló feladatokat: „Mindnyájunk számára a gazdasági front a legfontosabb. És itt minden a termelés hatékonyságának szükség- szerü növelésére, az irányító munka színvonalának javítására, a jobb gazdálkodás elsajátítására összpontosul. Kijelenthetjük, hogy kongresszusainknak ez a közös határozata.“A Krímben most hangsúlyozták: új lépéseket kell tenni a gyártási kooperációkban, hatékony és tartós ösztönzőket kell találni a kooperációs kapcsolatok fejlesztéséhez. Olyan kapcsolatokról van szó, amelyek mindkét népgazdaság, a vállalatok és munkakollektívák számára is előnyösek. Megerősítették: a Szovjetunió és Csehszlovákia nem határolja el magát a tökésországokkal való hasznos gazdasági kapcsolatoktól. Tudjuk, az Egyesült Államok jelenlegi vezetése a Szovjetunióval és más szocialista országokkal szemben a bojkott és a szankciók politikáját alkalmazza, a Szibéria és Nyugat-Európa közötti gázvezeték építésének meghiúsítására törekedve a nemzetközi jog szempontjából is elfogadhatatlan módon próbálja rákényszeríteni akaratát más kormányokra, mindenekelőtt szövetségeseire. Hátráltatni akarja Kelet- és Nyugat-Európa gazdasági kapcsolatainak fejlődését, tudván, hogy a gazdasági együttműködés a politikai légkör javításának, az enyhülési politika folytatásának is alapja. A Krímben leszögezték, hogy e feltételek között a Szovjetunió és Csehszlovákia alapvető fontosságúnak tartja a gazdasági kapcsolatok emélyítését a szocialista közösség keretében. Tegnap emlékeztünk meg a helsinki Záróokmány aláírásának hetedik évfordulójáról. Leonyid Brezsnyev és Gustáv Husák megelégedéssel nyugtázták, hogy a helsinki értekezlet eredményeit az európai és a nemzetközi események alakulása nem mosta el, ellenkezőleg, minél összetettebb a nemzetközi politikai élet, annál inkább kidomborodik a Záróokmány jelentősége. Állást foglaltak amellett, hogy helsinki szellemének méltó folytatása lenne a madridi találkozó sikeres befejezése és ha döntés születne az európai biztonság és leszerelés problémáival foglalkozó konferencia összehívásáról. Mindez hozzájárulna napjaink legégetőbb kérdésének megoldásához: a lázas fegyverkezés megállításához, a leszereléshez, a tartós béke megőrzéséhez. Ezért jelentették ki ismét: értékes lenne minden olyan akció, amely csökkenti a háborús veszélyt, kiterjeszti a bizalmi intézkedéseket, befagyasztja az atomfegyverek állományát, gátat vet a nukleáris és más fegyverek terjedésének. Ismeretes, a Szovjetunió az ENSZ Közgyűlésének második rendkívüli leszerelési ülésszakán egyoldalú kötelezettséget vállalt: nem veti be elsőként az atomfegyvert. Washington és szövetségesei e kezdeményezésre nem reagáltak úgy, ahogy a békét kívánó emberek százmilliói ezt szeretnék. Az USA-ban nem mondanak le az „első atomcsapás“ eszeveszettelméletéről, s megpróbálják a moszkvai döntés jelentőségét lekicsinyelni. Pedig minden reálisan gondolkodó ember számára egyértelmű: történelmi horderejű kezdeményezésről van szó, hiszen ha a többi atomhatalom is követné a szovjet példát, az emberiségnek nem kellene félnie egy atomháború veszélyétől. A nemzetközi politikában pozitív jelként értelmezik, hogy Genfben az európai atomeszközök korlátozásáról folyó tárgyalások mellett megkezdődött a szovjet-amerikai párbeszéd a stratégiai fegyverzet korlátozásáról és csökkentéséről. A tárgyalások ténye önmagában azonban édeskevés, hiszen az Egyesült Államok és NATO-partnerei irreális követeléseket támasztanak, a jelenlegi katonai egyensúlyt a saját javukra szeretnék megváltoztatni. Közismert az az amerikai doktrína, hogy a béke csak a fegyverkezés utján érhető el, „a félelem egyensúlya“ alapján, azaz a Szovjetunió megfélemlítésével akarják biztonságukat erősíteni. A szocialista országok álláspontja egyértelmű: Minden leszerelési tárgyalásnak tiszteletben kell tartania az egyenlőség és egyenlő biztonság elvét, s az országok közötti egyenjogú és kölcsönösen előnyös kapcsolatok - gazdasági, politikai, kulturális stb. kapcsolatok -fejlesztése teremtheti meg a béke és bizalom légkörét a világban. Természetesen nagy figyelmet szenteltek a krími találkozón a világ békéjére nézve is jelenleg legveszélyesebb tűzfészeknek, a libanoni válság rendezésének. Határozottan elítélték Izrael Washington által támogatott szégyenletes agresszióját, a palesztin és a libanoni nép tízezreinek embertelen legyiikolását. Követelték, hogy Izrael haladéktalanul vessen véget az agressziónak és szüntesse meg a libanoni főváros elleni blokádot. A közel- keleti válság politikai eszközökkel történő rendezését támogatják, melynek során minden nép jogait és jogos érdekeit figyelembe kell venni. Az emberiség legfontosabb feladata a háborús veszély elhárítása. A Krímben hangsúlyozták azt is, hogy a békét súlyos veszély fenyegeti, de még nagyobbak a háborús veszély elhárításának lehetőségei. E lehetőségeket kell a legteljesebb mértékben kihasználni. Kellő politikai akarattal, a világ sorsának alakulásáért érzett felelősségtudattal, malinak ISTVÁN HETFO 1982. augusztus 2. XXXV. évfolyam 181. szám Ára 50 fillér Gustáv Husák hazaérkezett a Szovjetunióból (ČSTK) - Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársaságunk elnöke, tegnap hazaérkezett a Szovjetunióból, ahol az SZKP KB meghívására idei szabadságát töltötte. Üdvözlő távirat (ČSTK) - Gustáv Husák köz- társasági elnök táviratban üdvözölte Fritz Honegger elnököt a Svájci Államszövetség nemzeti ünnepe alkalmából. Kijevben a Békemenet ’82 (ČSTK) - A Békemenet '82 résztvevői pénteken indultak útnak Moszkvából, s Kijeven, Budapesten és Bratislaván keresztül érkeznek Bécsbe, ahol augusztus 6-án, a hirosimai tragédia 37. évfordulóján a nukleáris háború elleni tömegtüntetésen vesznek részt. A békemenet szombaton érkezett Kijevbe. (ČSTK) - Tachovban tegnap nagygyűlést tartottak a huszita seregek keresztesek elleni győztes csatájának 555. évfordulója alkalmából. A husziták győztes csatájának évfordulója a tachoviak számára nem csupán a nép forradalmi hagyományainak ünnepe, hanem alkalom arra is, hogy kinyilvánítsák büszkeségüket a járás felvirágzása fölött, melyet a náci megszállás idején elpusztítottak és kiraboltak. A dolgozók békenagygyűlésén részt vett Vasil Biľak, a CSKP KB elnökségi tagja, a Központi Bizottság titkára, Josef Mevald, a CSKP Nyugat- csehországi Kerületi Bizottságának vezető titkára, továbbá a kerület, a járás és a város párt- és társadalmi szerveinek számos képviselője. Jelen volt Sztanyíszlav Minakov, a Szovjetunió Karlovy Vary-í konzulja is. Ünnepi beszédet Vasil Bil’ak mondott. A békenagygyűlés végén a résztvevők nyilatkozatot fogadtak el s juttattak el a CSKP Központi Bizottságához; ebben tiltakoznak a Reagan-kormány fegyverkező politikája ellen. Vasil Biľak elvtárs beszéde Tisztelt elvtársak, kedves barátaim! Örömmel fogadtam el a meghívást, hogy részt vegyek azon a bé- kegyűlésen, amelyet a husziták keresztesek elleni tachovi győztes csatájának 555. évfordulója alkalmából szerveztek. Engedjék meg, hogy átadjam Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a CSSZSZK kormányának, a Csehszlovák Nemzeti Frontnak és személy szerint Gustáv Husáknak, a CSKP KB főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének üdvözletét. Megemlékezünk a husziták azon harcban kivívott győzelméről, amelyet a külföldi betolakodók kényszerítettek rájuk. Csodálattal tekintünk a huszita harcosok becsületes helytállására és katonai tudására, arra, hogy nem ijedtek meg a keresztesek túlerejétől, és hazánk határain túlra űzték őket. A szocialista időszak kezdetéig népünknek nem volt annyira dicső és hősi történelmi időszaka, mint a huszita kor. Ezt a korszakot nagyra értékelte František Pa- lacký, Zdenék Nejedlý és több más jelentős személyiség. A kommunisták, a legjobb nemzeti haLeonyid Brezsnyev és Gustáv Husák krími találkozójának nemzetközi visszhangja Elsőrendű feladat a gazdasági együttműködés szorosabbra vonása (ČSTK) - Leonyid Brezsnyev és Gustáv Husák pénteki találkozója a Krímben élénken foglalkoztatja a szocialista országok sajtóját, és a nyugati hír- ügynökségek is nagy teret szentelnek a legfelsőbb szintű szovjet-csehszlovák megbeszéléseknek. MOSZKVA - A szombati szovjet lapok címoldalon tudósítanak a Brezsnyev-Husák találkozóról, s mindenekelőtt azt emelik ki, hogy a megbeszéléseken a két fél a legnagyobb hangsúlyt a kölcsönös gazdasági együttműködés elmélyítésére helyezte . A megvitatott külpolitikai kérdések közül a szovjet lapok emlékeztetnek rá, hogy a nemzetközi kapcsolatok kiéleződésének oka a jelenlegi amerikai kormány kalandorpolitikája. BUDAPEST - A Népszabadság és a többi magyar lap ugyancsak azt emeli ki, hogy a legfelsőbb szintű szovjet-csehszlovák eszmecserén a felek a gazdasági együttmüködés szorosabbra vonását tartják elsőrendű feladatnak, és ezzel összefüggésben különös fontosságot tulajdonítanak a szocialista országok vezetői közeljövőben megvalósuló értekezletének, amelyen gazdasági kérdésekkel fognak foglalkozni. A magyar sajtó azt is hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió és Csehszlovákia a leghatározottabban eiítéli Izrael agresszióját a libanoni és a palesztin nép ellen. BELGRÁD - A jugoszláv Borba című lap a krími találkozóval kapcsolatban megállapítja, hogy a két (Folytatás a 2. oldalon) gyományok örökösei mindig büszkén vallhatták magukénak a huszitizmus hagyatékát. A történelembe nem azért tekintünk vissza, hogy a múltra emlékezzünk. Elsősorban tanulságokat keresünk, erőt merítünk a mai küzdelmekhez, megismerjük a hősiességet és a gyávaságot, a jót és a rosszat. A történelem lehetővé teszi, hogy tudatosítsuk azon út nagyságát, amelyet a nemzet megtett. Miben rejlik a husziták ereje? Sikereik titka elsősorban az volt, hogy mélyen meg voltak győződve igazukról, eszméik helyességéről, és készek voltak bármilyen áldozatot hozni ezekért az eszmékért. A tachovi csatában az igazságos forradalmi eszme győzött. De ez csak eszme volt. Még nem voltak adva a feltételek a szociális és a politikai egyenjogúságon alapuló társadalom megteremtéséhez. A cseh és a szlovák népnek még sok osztályharcot kellett vívnia, vereséget is szenvednie, nagy áldozatokat hoznia, míg hosszan tartó küzdelmét győzelemre vitte, az új, igazságos társadalmi rendszer megteremtéséig. Népünk azonban a legsötétebb korszakokban sem felejtette el a huszitizmust, amely segített megőrizni és erősíteni nemzeti öntudatát, s történelmi derűlátással hatotta át. A huszitizmus forradalmi öröksége megvilágította nemzeteink előtt a haladás útját. Bárkinek, aki elfogulatlanul ítéli meg Csehszlovákia fejlődését a szovjet hadsereg által való fel- szabadulása óta, el kell ismernie, hogy a szocializmus építésének éveiben népünk a kommunista (Folytatás a 2. oldalon)
