Új Szó, 1982. július (35. évfolyam, 154-180. szám)

1982-07-15 / 166. szám, csütörtök

ÚJ szú 3 1982. VII. 15. Izraeli csapatösszevonások Nyugat-Bejrút körül (Folytatás az 1. oldalról) koordináltan és hatékonyan foglal­janak állást a Libanon elleni izraeli agresszióval kapcsolatban. Bejrutban gyakorlatilag válto­zatlan a helyzet, az izraeli alakula­tok továbbra is szorosan körülzár­ják Nyugat-Bej rútot és folytatják csapataik megerősítését azzal a céllal, hogy nyomást gyakorolja­nak a körülzárt palesztinokra és libanoniakra. Az izraeliek kedd es­te ismét világítóbombákat lőttek a libanoni főváros fölé. Tegnap reggel a izraeli harci repülőgépek több berepülést hajtottak végre a város légiterében. A bizonytalanságot fokozta az a hétfői robbanás is, amelyet Nyu­gat-Bejrút központjában egy par­koló gépkocsiban elhelyezett nagy erejű bomba okozott, s amely egy személyt megölt, s közel negyve­net megsebesített. A WAFA pa­lesztin hírügynökség a merényle­tért az izraelieket és falangista csatlósaikat tette felelőssé. Az AFP hírügynökség tudósító­ja közölte, hogy az izraeli katonai kamionok kedden Bejrút közelé­ben mindenekelőtt tüzérségi mu­níciót szállítottak és megfigyelhető volt az izraeli tüzérségi egységek mozgása a Bej rút feletti dombo­kon. Az An Nahar libanoni napilap szerint az izraeliek már hétfőn el­helyeztek két gépkocsizó dandárt a bejrúti repülőtér közelében. A helyzet diplomáciai megoldá­sa érdekében tett erőfeszítések továbbra is eredménytelenek, mi­vel Izrael nem hajlandó elvonulni Bejrút környékéről és ezzel lehe­tővé tenni a csapatok fokozatos kivonását a városból. Az izraeli rádió kedden álszent módon úgy fogalmazott: az izraeli kormány „nagyon kétli“, hogy békés úton sikerül elérnie céljait Bejrútban, vagyis elsősorban a palesztinok távozását. Palesztin források szerint a liba­noni helyzet újabb nyugtalanító eleme az iraki-iráni harcok ismé­telt kiújulása. Attól lehet tartani, hogy az új iráni offenzíva bizonyos mértékben elterelheti a figyelmet a iibanoni helyzetről és Nyugat- Bejrút megtámadására késztetheti Izraelt. Ami Abdái Halim Khaddam szíriai és Szaúd ibn Fejszál szaúd- arábiai külügyminiszter közel­gő washingtoni útját illeti, általá­nos a vélemény, hogy a szíriai külügyminiszter mindenekelőtt a palesztin harcosok Szíriába tör­ténő távozásának lehetőségeiről fog tárgyal ni, habár Damaszkusz ezt a megoldást a múlt héten visz- szautasította. Reagan amerikai elnöknek a kongresszus vezető képviselői­vel megtartott találkozójának té­mája is a libanoni helyzet volt, mindenekelőtt az amerikai tenge­részgyalogosok Libanonba küldé­sének lehetősége. A kongresszus képviselő jelezték, hogy ebben a kényes kérdésben Reagan állí­tólag még nem hozott döntést. A Libanon elleni agresszió nyugtalanságot vált ki magában Izraelben is. A tartalék egységek több mint 100 tagja közös doku­mentumában nyilvánosan megvá­dolta a kormányt, hogy félrevezeti a közvéleményt, ami a libononi katonai akciók célját illeti, s hang­súlyozza, hogy a palesztin kérdést nem lehet katonai eszközökkel megoldani. Cl vüdcmitóbél Moszkvai Pravda: Új agresszív tömb (ČSTK) - A „Közép-Amerikai Demokratikus Közösség“ né­ven létrehozott új katonai-politikai szervezet, amelynek tagjai Salva­dor, Honduras, Costa Rica és Gua­temala, a nicaraguai Somoza- diktatúra bukása után megszűnt Közép-Amerikai Védelmi Tanács hasonmása - írja Nyikolaj Og- nyev a moszkvai Pravda tegnapi számában. Az újonnan alakult „közösség“ Washington szülötte. Az Egyesült Államok agresszív tömb létreho­zására törekszik, hogy annak leple alatt harcolhasson a közép-ameri­kai nemzeti felszabadító mozgal­mak ellen. Nem véletlen, hogy ennek az új szervezetnek a programjában nagy hangsúlyt kap az Egyesült Államok tézise, a térség államaival szembeni valamiféle „marxista összeesküvésről, a nemzetközi kommunizmus részéről fenyegető agressziók veszélyéreől“ s a „biz­tonság“ érdekében ezért „elen­gedhetetlen“ a fent nevezett álla­mok együttműködése. A szövetség, melynek nevében szerepel a „demokratikus“ szó, ezúttal is nyilvánvalóan antide­mokratikus szerepet kap. A szer­vezet tagjai már a korábbi San Jo- sé-i és tegucigalpai előzetes talál­kozóikon köntörfalazás nélkül hangoztatták, hogy „az agresszió­val szemben az Amerika-közi jogi védelmi rendszer szerveihez kí­vánnak fordulni“. Ez azt jelenti, hogy készek teljesíteni az 1947- ben Rio de Janeiroban aláírt „köl­csönös segítségnyújtási“ jegyző­könyv előírásait. Jellemző, hogy az Egyesült Államoknak a riói egyez- ■ mény eszébe sem jutott, amikor Nagy-Britannia Malvin-szigeteki agresszióját támogatta. Amikor azonban „veszélybe kerülnek az amerikai érdekek“, Washington mindig előveszi az archívumból ezt a szerződést. Különösen akkor hozakodik elő vele, amikor a Fe­hér Ház számára kényelmetlen kormányzatot kell megsemmisí­teni. Latin-Amerika haladó közvéle­ménye a „szövetség“ létrehozá­sát az Egyesült Államok lehetsé­ges közép-amerikai intervenciója felé vezető első lépésként értékeli. Washington és az általa irányított reakciós rezsimek agresszív politi­kája tovább élezi a helyzetet eb­ben a térségben, s újabb háborús konfliktusok veszélyét jelenti - írja végezetül a moszkvai Pravda. Shultz helyesli Reagan koncepcióját Az új külügyminiszter programbeszéde a külügyi bizottságban (ČSTK) - Washigtonban a sze­nátus külügyi bizottsága előtt foly­tatódott a közelmúltban lemondott Haig helyébe kijelölt új külügymi­niszter, George Shultz meghall­gatása, mely mintegy hét órán át tartott. A washingtoni diplomácia Hun Sen felhívása az ASEAN-hoz Egy izraeli tüzérségi gránát szilánkjától súlyos fejsérülést szenve­dett egy fiatal palesztin terhes nő, aki a kórházban belehalt sérülésébe (felső kép). Gyermekét azonban az orvosoknak sikerült megmenteniük a halott anya testéből (alsó kép). (Telefoto - ČSTK) (ČSTK) - Hun Sen kambodzsai külügyminiszter felszólította az ASEAN-ba tömörült délkelet-ázsi­ai országokat, hogy adjanak pozi­tív választ a közelmúltban Ho Si Minh városban megtartott viet- nam-laoszi-kambodzsai hármas külügyminiszteri találkozón meg­fogalmazott javaslatokra. A kam­bodzsai politikus Phnom Penhben megtartott nagygyűlésen hangsú­lyozta, hogy az említett kezdemé­nyezések a délkelet-ázsiai helyzet normalizálását célozzák. Muhammad Dost afgán kül­ügyminiszter a három indokínai ország javaslatát ugyancsak olyan kiindulópontnak nevezte, amely elősegítheti a térségben kialakult helyzet rendzését. Az indiai Na­tional Herald lap nagyra értékelte azt a döntést, hogy Vietnam kivon­ja a kambodzsai területen állomá­sozó egységeinek egy részét, vala­mint méltatta a kambodzsai-thai­földi határhelyzet normalizálásá­ra tett javaslatot. MEXIKO N em ismeretlen politikus Me­xikó december 1-én hiva­talba lépő új elnöke. Miguel de la Madrid ugyanis 1975-től négy évig volt már pénzügyminiszter-helyet- tes, majd 1981-ig - amikor a kor­mányzó Intézményes Forradalmi Párt hatalmasai őt jelölték Portillo utódául - a tervezési és költségve­tési tárca élén állt. Tisztségéből eredően tehát nagy része volt az ország gazdaságpolitikájának ki­dolgozásában. S furcsa módon épp a gazdasági helyzet az, ami a leg­nagyobb gondot okozza neki mint államfőnek. Olaj-ez a kulcsszó Mexikóban. Gazdagságot hoz, ipart létesít, mezőgazdaságot fejleszt, élet- színvonalat emel (sőt, bizonyos mértékben megalapozhatja a füg­getlen külpolitikát is). A fentiek persze csak akkor érvényesek, ha a kőolaj kelendő a világpiacon, ami viszont az utóbbi években nem jellemző. Pedig Mexikó jövője nem kis mértékben függ ettől. A hatvanas években lépett elő Mexikó olajhatolommá. Kőolajtar- talékait^ma is a negyedik legjelen­tősebbnek tartják a világon. Az olajáldás hatalmas fejlődést tett lehetővé. Az olajexport évről évre növekedett, s ennek megfelelően az állam bevételei is egyre duz­zadtak. Jutott pénz új munkaalkal­mak létesítésére, szociális intéz­kedésekre, megkezdődhetett az ipar szerkezetének átalakítása, a mezőgazdaság korszerűsítése. A nagyszabású tervekhez sok pénzre volt szükség, s a kormány­zat - a biztos olajjövedelmek tuda­tában - egyre több kölcsönt kért és kapott külföldi bankoktól. A kedvező helyzetet azonban szinte gyökeresen megváltoztatta az olajkereslet - következésképp az olajkivitel - rohamos vissza­esése. Mexikó hatalmas jövedel­mektől esett el, ám a gazdasági célok megvalósításáról nem mon­dott le. így hát további kölcsönökre volt szüksége, mígnem odáig jutott, hogy „világrekordot“ állított fel: az állam külföldi adósságai ma kb. 70 milliárd dollárra rúgnak. A kor­kezd ismét jellemzővé válni. Nem lesz tehát egyszerű dolga Miguel de la Madridnak a gazdasági élet helyre rázása terén. Nos, hat évre teljhatalmat kapott terveinek vég­rehajtásához. .. A másik szó, amelyet Mexikóval kapcsolatban emlegetni szoktak: a folytonosság - a bel- és külpoliti­kában egyaránt. A belső politikai élet területén a július 4-i választá­Olaj és folytonosság mánynak a hitelek törlesztésére újabb kölcsönökre van szüksége, ám a nemzetközi pénzpiacokon megrendült a Mexikóba vetett bi­zalom: egyre nehezebben, ill. ne­hezebb feltételek között kap hite­leket. Számos más, hirtelen meggaz­dagodott „olajországhoz“ hason­lóan (pl. Nigéria) Mexikóban is megbosszulta magát a kőolajra való túlzott koncentrálás. Míg a korábbi években a gazdasági növekedés üteme 7-8 százalékos volt, az új államfő már nem szá­molhat semmilyen mértékű növe­kedéssel sem. Ilyen helyzetben népszerűtlen intézkedésekre kényszerül a kormányzat. Az elő­ző esztendőkben megnövekedett szociális kiadásokat csökkentenie kell, s nyilván a beruházásokat is vissza kell fognia, ami viszont munkaalkalmak elveszítésével jár, s a 30 százalékosra tehető mun- kanéküliség növekedését ered­ményezi. Mindezt súlyosbítja a vi­lágon a leggyorsabb népszaporu­lat (évi 4 százalék). Ha a 70-es években csökkent az USA-ban il­legálisan munkát keresők száma, akkor most az ellenkező tendencia sokon is sikerült biztosítani ezt a folyamatosságot, vagyis - s eh­hez nem fért kétség - ezúttal is a több mint fél évszázada' hatal­mon levő, a nemzeti burzsoázia érdekeit képviselő Intézményes Forradalmi Párt (PRI) jelöltje kapta a legtöb szavazatot (70 százalék). A z északi szomszéd, az USA gyakran leplezetlen nyo­mása ellennére a korábbi mexikói elnököknek sikerült független, ha­ladó külpolitikát folytatniuk az egy­más belügyeibe való be nem avat­kozás, az önrendelkezési jog tisz­teletben tartása, a kölcsönösen előnyös kapcsolatok és a békés együttélés szellemében. Az előző évtizedekből számos példa hoz­ható fel erre: Mexikó már a 20-as években jó kapcsolatokat épített ki a Szovjetunióval, 30 éven keresz­tül nem tartott fenn diplomáciai viszonyt a francóista Spanyolor­szággal, az egyedüli latin-ameri- kai országként nem szakította meg diplomáciai és gazdasági kapcsolatait Kubával. S a közel­múlt példái: Mexikó megszakította kapcsolatait a fasiszta chilei rend­szerrel, Somoza diktatúrájával, tá­mogatta a sandinisták felszabadí­tó harcát, hivatalosan elismerte a salvadori nemzeti felszabadító mozgalmat, nagy erőfeszítéseket tesz a közép-ameri kai helyzet ren­dezésére. A mexikói független kül­politika tehát joggal tekinthető ha­gyományosnak. A legfőbb gond Mexikó külkap- csolataiban az Egyesült Államok­hoz fűződő viszony. Washington nem titkolt terve, hogy Mexikót bevonja latin-amerikai elképzelé­seinek megvalósításába, s a zsa­rolástól sem riad vissza. Még a vá­lasztások előtt összehívta a mexi­kói amerikai nagykövet az ország vezető gyáriparosait és üzletem­bereit, s arra figyelmeztette őket, ha a kormány nem változtatja meg közép-amerikai politikáját, nem számíthat előnyös gazdasági megállapodásokra az USA-val. A 35 milliárd dolláros évi kereske­delmi forgalom a két ország között nagy fegyvertény az Egyesült Ál­lamok számára, különösen, ha fi­gyelembe vesszük Mexikó súlyos gazdasági gondjait. Miguel de la Madrid ennek ellenére elődeinek irányvonala mellett kötelezte el ma­gát, egyenrangú és egyenjogú kap­csolatokat szeretne az USA-val. Az el nem kötelezett államok moz­galmának egyik vezető országa­ként Mexikó kiáll a fejlődő orszá­gok problémáinak orvoslása mel­lett, kitejedt együttműködést foly­tat a szocialista országokkal,síkra- száll a közép-amerikai helyzet igazságos rendezéséért. A folyto­nosság itt sokat jelent a térség stabilitásának biztosítása, s a tá- gabb értelemben vett nemzetközi kapcsolatok javítása terén. PAPUCSEK GERGELY új vezetője külpolitikai elképzeléseit ismertetve hangsúlyozta, hogy tel­jes mértékben támogatja az ame­rikai kormányzat fegyverkezési programját, a Szovjetunióval és a szocialista országokkal szem­ben követett kemény irányvonalat, valamint a közel-keleti válság „megoldását“ a Camp David-i megállapodások szellemében és teljesen lojális Ronald Reagan el­nök iránt. Az ügyrendi előírások szerint az új külügyminiszter kinevezésére tett elnöki javaslatot a külügyi bi­zottság vitatja meg (ez az eljárás tegnap lapzárta után fejeződött be), majd az új miniszterről a sze­nátus szavazással dönt, erre vár­hatóan ma kerül sor. A külügyminiszteri tisztségbe jelölt Shultz ismertetett elképzelé­sei arra mutatnak, hogy egyértel­műen helyesli Reagan koncepció­ját, miszerint a szocialista orszá­gokkal csak az erő pozíciójából lehet tárgyalni és az USA továbbra is „befolyásolni próbálja a szovjet magatartást, nemcsak katonai te­rületen“ hanem más vonatkozás­ban is. Befejeződtek a román-magyar kormányfői tárgyalások (ČSTK) - Bukarestben befejeződtek a hivatalos román-magyar kormányfői tárgyalások Constantin Dascalescu román miniszterelnök és Lázár György magyar kollégája között. A két miniszterelnök a megbeszélé­sek során áttekintette a román-magyar kapcsolatok jelenlegi helyzetét, vala­mint megvitatták kibővítésük további lehetőségeit. Különös fiigyeimet szen­teltek a gazdasági kérdéseknek, és megállapodtak a kereskedelmi forga­lom további növelésében. Constantin Dascalescu és Lázár György ezenkívül áttekintette a jelenlegi nemzetközi helyzetet is. Zimbabwe MEGHOSSZABBÍTOTTÁK A RENDKÍVÜLI ÁLLAPOTOT (ČSTK) - A zimbabwei parlament további hat hónappal meghosszabbí­totta az országban a rendkívüli állapo­tot. Herbert Ushewokunze belügymi­niszter a képviselők előtt mondott be­szédében megállapította, hogy a dön­tést a Dél-afrikai Köztársaság szünte­len ellenséges akcióira való tekintettel kellett elfogadni. A pretoriai rezsim di- verzánsokal képez ki és küld Zimbab- weba, ahol azok felforgató tevékeny­séget folytatnak. A hararei kormány kész határozott intézkedésekkel meg­szüntetni az idegen ügynökök akcióit - mondotta a belügyminiszter.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom