Új Szó, 1982. július (35. évfolyam, 154-180. szám)

1982-07-13 / 164. szám, kedd

Levelezőink írják Az ágcsernyői (Čierna nad Ti­sou) átrakóállomás gépesített részlegén 1969-ben 19 munkás szocialista munkabrigádot alakí­tott. Szakács József a brigád je­lenlegi vezetője 1969-től volt a bri­gád tagja. Először mint munkás kezdte, majd 12 évig volt csoport- vezető. Két éve választották bri­gádvezetővé. Azóta a brigád kivá­ló eredményeket ér el, s többször voltak elsők az állomáson meghir­detett szocialista munkaver­senyben. Tervfeladataikat 107-110 szá­zalékra teljesítik. A legnagyobb súlyt a munkatermelékenységre helyezik, amely 118-125 százalék között mozog, ezen a téren érnek el legjobb eredményt. A kocsi ki­használását 101 százalékra telje­sítik. Jól megszervezik az áruk átrakását. A munkabrigád kötele­zettségvállalást tett: Üzemünknek és köztársaságunknak címen, minden tag egy műszakot dolgozik le bérmentesen. Még az év elején feladatul tűzték ki, hogy segítenek a mezőgazdaságnak a cukorrépa kapálásánál, a széna begyűjtésé­nél és az aratásnál. Különböző gazdaságban 17-en kapáltak cu­korrépát, a széna kaszálását és begyűjtését a kisgéresi (Malý Ho- reš) szövetkezetben végezték. Segítségükért, példás munkáju­kért a szövetkezet elnöke mondott köszönetét. Sivák Béla A CSEMADOK rozsnyói (Rož­ňava) városi szervezetének, vala­mint a járási és városi művelődési központ Gömör színjátszócsoport­ja Szakonyi Károly: A hatodik na­pon című színművét mutatta be Gaál István rendezésében, x A járási nemzeti bizottság szo­ciális osztálya minden évben meg­szervezi a járás cigánygyerekei­nek a nyári tábort. Ezek a táborok a Štítniky-i és a berzétei (Brzotin) alapiskolákban vannak. Az idei szünidő alatt három turnusban 180 cigánygyerek üdül majd. Tóth Rozália Újító és feltaláló A Párkányi (Štúrovo) Állami Gazdaság kőhídgyarmati (Ka­menný Most) részlegének főgépe- sítóje Drubits László több mint húsz éve érettségizett gépipari szakközépiskolában. Nincs köny- nyű feladata, negyvenöt ember dolgozik a keze alatt. Jó szervező- készségéért, nyílt őszinte beszé­déért beosztottjai szeretik. Alig két éve még a Párkányi Dél-szlovákiai Cellulóz- és Papírgyárban dolgo­zott, ma már a mezőgazdaságban kamatoztatja tudását. Már több újítási javaslatot nyújtott be. Leg­utóbb azt az újítását fogadták el, amit a Monoaiir vetőgépen alkal­mazott. A vetőgép sokszor meghi­básodott, ezért a csuklós hajtómű­vet kiiktatta a gépből, helyette hid­raulikus motort szerelt fel. Ezáltal többszörösen növelte a munka biztonságosságát és gyorsaságát. Másik figyelemre méltó feltalálása egy traktor konstrukciójára épített szerkezet, amely a dinnyeter­mesztéshez szükséges fekete fóli­án 120 centiméteres távolságra üt lyukat a fólia közepén. A gép 12-16 ember munkáját helyettesíti műszakonként, mivel ezelőtt kézi erővel végezték a lyukasztást. Zátyik Júlia KÉSZÜLŐDNÉK AZ ARATASRA A morvaországi Telč városban rendhagyóan búcsúztak a tanévtől a művészeti alapiskola diákjai és tanárai. Munkáikból kiállítást ren­deztek, melyre a város történelmi árkádsorán elhelyezett négy nagy textilképpel hívták fel a látogatók figyelmét. Miroslav Vodéra FIATAL VÉRADÓK Kedves ünnepség volt Pográny (Pohranice) községben a Zobor alatt. Már hagyománnyá vált hogy az orvosi körzethez tartozó köz­ségek - Geszte (Hosťová), Alsó- bodok (Dolné Obdokovce), Čeľa- dice és Pográny - lakossága kö­zös véradáson vesz részt. Most 62 önkéntes adott térítésmentesen vért. Ondrej Drobec, a Vöröske­reszt járási bizottságának titkára mondott köszönetét a falusiak hu­mánus cselekedetéért. Dr. Sylvia Bittelová körzeti orvos örvende­tesnek tartotta azt, hogy a véradók többsége fiatal. Ebből az alkalom­ból ketten teljesítették a Jánsky- emlékérem ezüst-plakettje elnye- resének feltételeit. Ä közös vér­adás kulturális műsorral ért véget. Mártonvölgyi László A hodosi (Vydrany) Dukla Efsz- ben is készülődnek az aratásra. Néhány nap múlva a szövetkezet 22 kombájnosa elkezdi a kalászo­sok betakarítását. Farkas Imre mérnök, a szövetkezet főagronó- musa elmondta, hogy az idén 1357 hektárról kell a gabonát be­Tűzoltóverseny A tűzoltószövetség galántai já­rási bizottsága nagy figyelmet szentel a tűzesetek megelőzésé­nek, a tűzoltóegységek jó felké­szültségének. Ennek érdekében rendszeresen gyakorlatokat és versenyeket rendeznek. A Járási Mezőgazdasági Igazgatóság és a Mezőgazdasági Dolgozók Szö­vetségének járási bizottságával közösen rendezte meg a mező- gazdasági üzemek tűzoltóegysé­geinek járási versenyét. A verse­nyen 18 csapat mérte össze tudá­sát. Stafétafutásban legjobban a Nádszegi (Trstice) Efsz tűzoltói szerepeltek. Tűzoltásban leggyor­sabbnak a Pusté Sady-i Efsz csa­pata bizonyult. A járási verseny helyezettjei: első a Nádszegi Efsz, második a Pusté Sady-i Efsz, har­madik a felsőszeli (Horné Saliby) Efsz tűzoltócsapata lett. Oláh Gyula takarítani, ebből 970 hektár búza, 270 hektár tavaszi árpa, 36 hektár őszi árpa és 81 hektár repce. A ta­valyi évhez viszonyítva jobb ter­més várható. Ügyelni fognak a gazdaságosságra, hogy az ara­tásnál, a szállításnál és a gabona szárításánál minél kevesebb le­gyen a szemveszteség. Az arató­gépek már indulásra készek, csak az időjárástól függ, hogy mikor kezdik el a kalászosok betakarítá­sát. A kombájnosok többsége fia­tal, s bíznak benne, hogy az idén is szép eredményt érnek el az Egy szem se vesszen kárba jelszóval meghirdetett járási versenyen. Ráczné Széllé Beáta REKLAMÁCIÓ NÉLKÜL „A termelő termeljen“ Az Új Szó 147. számában ol­vastam Balla József kommentár­ját, amely arra késztetett, hogy tollat fogjak kezembe. Nem tarto­zom azon emberek közé, akik minden hírre, közleményre vála­szolnak, de cikke mégis hozzá­szólásra késztetett. Hogy nincs zöldség a főváros­ban? Nagyon csodálkozom ezen. Hiszen nem olyan nagy a távol­ság, hogy talán a szállítással le­hetne baj. A dunaszerdahelyi (Du­najská Streda) járásban a felvá­sárlóknak már nem kell a zöldség. Lehet, hogy az lenne az igazság, amit az egyik felvásárlótól hallot­tam?: „Amíg lesz paprika, addig nem veszek át sárgarépát, mert az olcsó és nekem abból nem sok hasznom van.“ Sokan vagyunk termelők, akik egy kicsit megkés­tünk a terményünkkel, s most már akár dobhatjuk a szemétre a ré­pát, mivel munkába járó emberek vagyunk, így piacra járni nem tu­dunk vele. Cikkében azt írja, hogy ösztönözni kell a kistermelőket a termelésre. Kérdezem öntől, ki­nek lesz ezután kedve a jövőben a termelésre? Ha logikusan gon­dolkodom, talán az lenne a jó, ha lenne más is, aki később tudja leadni terményét, így folyamatos lenne az áruellátás. Szerintem hatékonyabban kel­lene ellenőrizni az átvevők mun­káját is, hogy ami megtermett, azt vegyék is át. Nem hinném, hogy amikor a fővárosban zöldséghi­ánnyal küszködnek, nem lenne al­kalom és mód elszállítani az árut. Nem külföldről kell behozni a drága zöldséget, hanem a saját országunkban kell kissé hatéko­nyabb intézkedéseket foganatosí­tani. Cikkében a még parlagon he­verő kiskerteknek szánt földterület elosztását sürgeti. Kérdezem, mi lesz akkor, ha ott is zöldséget, gyümölcsöt termelnek? Lehet, hogy feltöltődnek a szeméttele­pek? Kulcsár Zsuzsanna Éva Luptáková, a lévai (Levice) textilgyár dolgozója az elsők kö­zött kapcsolódott be A 7. ötéves terv úttörője mozgalomba, amely anyavállalatukból a Ružomberoki V. I. Lenin Pamutfonó és Szövő­gyárból indult ki. A szorgalmas és kiváló szövőnő már a múltban is bebizonyította, hogy a tervet min­dig teljesíteni tudja, sőt, azt követ­kezetesen túlteljesíti. Az 1981-es évben vállalt kötelezettségeit is túlteljesítette. Terven felül 163 677 kilogramm előfonalat gyártott. Idén a terv szerint 770 ezer kilo­gramm szövetet kellett volna elő­állítania. Eddig már 770 390 kilo­grammot termelt. S a keze alól kikerült termékre a gyár még egy­szer sem kapott reklamációt. Eredményeiért tavaly Az üzem példás dolgozója, idén év elején pedig Az 1981-es év szocialista munkaversenyének a győztese címmel tüntették ki. Császár Ernő [Y] 1 Jogos-e az ingatlanhasználat? F. L.: Ha már a bejegyzett (re­gisztrált) szerződés érvényessé­gét a másodfokú bíróság is hely­benhagyta, az eladó (részben örö­köseik) beavatkozása és haszná­lata jogellenes és fiuk kérheti, hogy a bíróság kötelezze a jogcím nélküli használókat az ingatlan visszaadására és az okozott kár megtérítésére. A kártérítési igényt az esedékességtől számított egy éven belül lehet a járásbíróságon beadott keresetben perelni, ellen­kező esetben a károkozó az igény elévülésével védekezhet. Ajánljuk, hogy az ügyre vonat­kozó iratokkal forduljanak ügyvéd­hez, aki meg tudja állapítani, hogy döntött-e és miként a másodfokú bíróság. Az osztatlan közös tulajdonnal való rendelkezés Z. F.: A kérdéses családi ház ön és felesége osztatlan közös tulaj­donának számít, s csak mindket­ten közösen ajándékozhatnák a fél tulajdonrészt három gyerme­küknek. Az ilyen ajándékozás után az ajándékozási illeték valószínű­leg 8-10 000 koronát tenne ki. A megmaradt félrész azonban to­vábbra is a szülők osztatlan közös tulajdonát képezné. Nézetünk szerint felesleges az ilyen átruházás. A házastársak va­lamelyikének halála esetén az öröklési eljárás során a közjegyző rendezné a túlélő házastárs igé­nyét az osztatlan közös tulajdon­ból (félrész illetné meg az osztat­lan közös tulajdonból járó igény címén - minden illeték nélkül míg az elhunyt házastársra jutó félrészt a házastárs és a három gyermek örökölné egymás közt egyenlő arányban, ha másként nem egyeznének meg). Egyéb­ként az ajándékozási illeték azo­nos összegű az öröklési illetékkel, tehát az idóetötti ajándékozásnak sok értelme nincs. Az ön esetét nem lehet olyan komoly oknak tekinteni, amely alapján a bíróság még a házasság fennállása ideje alatt ítélettel megszüntetné a há­zastársak osztatlan közös tulajdo­nát. (Az ilyen ítélet jogerőre emel­kedése után egyezséggel vagy to­vábbi peres eljárásban lehet az addig szerzett osztatlan közös tu­lajdont megosztani.) Jár-e özvegyi járadék a különélő feleségnek? N. A.: A 121/1975 számú Tár­sadalombiztosítási Törvény 37. §-a 6. bekezdése értelmében nincs igénye özvegyi járadékra az olyan feleségnek, aki férje halála előtt hosszabb ideig nem élt vele közös háztartásban, és a házasság nem teljesítette társadalmi küldetését. Az ilyen esetben csupán akkor van a különélő feleségnek igénye özvegyi járadékra férje után, ha egyébként igénye lett volna vele szemben tartásdíjra (a Családjogi Törvény 91. §-a értelmében). Az életbiztosításból származó juttatásra annak van igénye, aki a biztosítási szerződésben mind kedvezményezett személy van feltüntetve. Ha erre vonatkozóan az elhúnyt még életében másként nem rendelkezett a biztosító írás­beli kiértesítésével, a különélő fe­leségnek is igénye van erre a jutta­tásra. Ha az elhunyt a biztosítási szer­ződésben név szerint senkit sem nevezett meg kedvezményezett­ként, akkor a Polgári Törvény- könyv 372. §-a 2. bekezdése sze­rint a feleséget (még a különélőt is) megilleti a biztosítási juttatás. Ha a feleség nem élne akkor az ilyen igény a gyermekekre száll, ha a gyermekek sem élnek, akkor ez az igény a szülőket illeti meg és ha a szülők már nem élnek, akkor az igény azt a személyt (szemé­lyeket) illeti meg, aki az örökha­gyóval annak halála előtt egy éven at élt közös háztartásban és erről közösen gondoskodtak. Ha felso­roltak közül nem lenne igényjogo­sult a juttatás (tehát nem öröklés) címén az örökösöket (pl. testvére­ket vagy végrendeleti örökösöket) illeti meg. Az adott esetben a különélő feleség a törvényes öröklés szabá­lyai szerint (ha az örökhagyó nem hagyott volna hátra végrendeletet) örökösnek számít, a házasság alatt szerzett vagyonból félrészre pedig az osztatlan közös tulajdon­ból járó félrész címén lenne igé­nye. Ha gyermekek is származnak a házasságból a feleséget a gyer­mekekkel egyenlő rész illeti meg a hagyatékba tartozó vagyonból. Ha gyermekeik nem voltak, akkor az örökség fele a feleséget és a másik fele az elhúnyt férj szüleit illeti meg. Üzemi baleset kártalanítása F. A.: Férje második balesete is üzemi balesetnek számít, ezért joggal igényelheti az egyes rész­igények esedékességétől számí­tott egy éven belül a szövetkezet békéltető bizottságánál az üzemi baleset kártalanítását, ha a szö­vetkezet nem lenne hajlandó a kártalanításra. A levélben közöl­tek alapján férjének igénye lesz fájdalomdíjra, mivel a balesetnek tartós következményei vannak, a társadalmi érvényesülés csök­kentéséért járó egyszeri kártalaní­tásra és a betegállományos ideje alatt a kifizetett táppénz és bal­esete előtti átlagkeresete közti ele­sett keresete megtérítésére és a betegállomány megszűnte után a kereset és a részleges rokkant­járadék egybeszámított összege és a baleset előtti átlagkereset közti különbözetre. Ha nem ismer­nék el részleges rokkantnak, ak­kor a kereset és a baleset előtti átlagkeresete közti különbözet megtérítésére lenne igénye. Ha a békéltető bizottságnál egyez­séggel nem tudnák lezárni az ügyet, a járásbírósághoz fordul­hatnak. Ajánljuk, hogy kérje ügy­véd segítségét. Az efsz-nek feltehetően van az üzemi balesetek kártalanítására felelősség-biztosítási szerződése és így a kártalanítás lényeges ré­szét a biztosító viselné az efsz helyett, ha az üzemi balesetet az efsz időben bejelenti a biztosító­nál. Erre a körülményre a kártala­nításban felszólító levélben önök (vagy ügyvédjük) figyelmeztessék a szövetkezetet. Gyermekgondozási szabadság után Sch. M.: A második gyerme­kével két évig volt gyermekgondozá­si szabadságon. A két év eltelte után nem tudta gyermekeit kire hagyni és ezzel az indoklással további fizetetlen szabadságot kért. Ezt a munkáltató vállalat csak egy hónapra engedélyezte azzal, ha nem állna munkába, azonnal elbocsátják. Az ön esetét a mun­káltató vállalat a Munka Törvény- könyve 128. §-a 1. bekezdése alapján kell, hogy elbírálja, mivel a 10 évnél fiatalabb gyermekeiről való gondoskodás miatt nem dol­gozik (ez fontos okból származó munkaakadálynak számít). Ha ez a helyzet hosszabb ideig tartana, ajánljuk, hogy munkaviszonyát egyezséggel szüntesse meg. A bí­rósági gyakorlat az említett okból való távollétért (abszenciát) nem ' ismeri el elegendő oknak a mun­kaviszony azonnali megszünteté­sére. Eltartási szerződés M. L.: A nénijükkel kötött eltar­tási szerződés alapján a kérdéses családi ház tulajdonjoga önöket illeti. A sajátjukhoz építettek hoz­zá. Az eltartási szerződést lénye­gében csak közös, újabb megálla­podással tudnák felbontani. Le­hetséges lenne olyan megoldás is, hogy önök eladják a házat és a hozzáépítményt azzal, hogy a vevő magára vállalja a nénivel szemben fennálló eltartási kötele­zettségeket. Dr. F. J. ÚJ SZÚ 6 1982. VII. 13. Egy járás két hír KIVÁLÓ EREDMÉNYEKET ÉRNEK EL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom