Új Szó, 1982. július (35. évfolyam, 154-180. szám)
1982-07-12 / 163. szám, hétfő
ÚJSZŰ 3 1982. VII. 12. A RUGALMASABB ÉS BIZTONSÁGOSABB SZÁLLÍTÁSÉRT Korszerűsítések a vasúton Hazánkban a szállítások lebonyolításában a vasút rendkívül jelentős szerepet játszik - és az is valós tény, hogy a szlovák országrészben az ipar teljesítőképességének megerősödésével az állam- vasutakra háruló feladatok is igen nagy mértékben megnőttek. Ma már ott tartunk, hogy szükség van a fő vasúti pálya: Košice-Žilina -Bratislava tehermentesítésére, azaz a déli vonal: Košice-Zvo- len-Bratislava nagyobb fokú igénybevételére. Ha mindehhez még azt is hozzátesszük, hogy a vasút munkaerőhiánnyal is küzd, akkor nyilván egyetérthetünk azzal, hogy a jövő szempontjából igen lényeges kérdés a vasúti szállítás korszerűsítése, a nehezebb fizikai erőt igénylő munkák kiiktatása, jobban mondva gépesítése. A vasúti szállítás automatizálására létesített vállalat Bratislavában székel. Ennek a vállalatnak Kelet-Szlovákiában eleinte csak hetven főből álló szerelő-csoportja dolgozott, de öt évvel ezelőtt már az is szükségessé vált, hogy üzemet is létesítsenek, melynek jelenleg négyszáz fős szakembergárdája van Kassán (Košice). Jozef Vyrostko mérnök, az üzem igazgatója a közelmúltban elvégzett korszerűsítési munkákról ezt mondta:- A déli vonalon elsőrendű feladatunknak tartjuk a távirányítású biztonsági berendezések beszerelését és üzembehelyezését. A munkának a nagyobb részét elvégeztük. E fontos tennivalók megvalósításában jól jött az a segítség is, amit a čatkovicei ipari automatizációs üzemtől kaptunk. Az első nagyobb irányító állomást Tornán szereltük fel. Innen egy forgalmista a somodi-szádudvar- noki pályaszakaszon tudja irányítani a teher- és személyszállítást. Ez az önműködő távolsági irányító kódrendszerrel értékeli a vasúti pályákon levő helyzetet, és az információkat a forgalmistáknak továbbítja, akik ezek birtokában újabb döntéseket hozhatnak. Ugyanezt a rendszert építettük be a Slavec-Jaskyňa szakaszon s még több más helyen. Az eddigi tapasztalatok jók. Ezek a berendezések hibátlanul működnek, következésképpen gyorsabb a forgalom, rugalmasabb és biztonságosabb a szállítás.- Kassán már évek óta folyik az állomás átépítése. Üzemük szakembereinek az idén milyen teendőik vannak a kassai vasúti állomás korszerűsítésében?- Az idén kell befejeznünk a gurító cnűszaki berendezéseinek felújítását. Itt elég sok bonyolult műszaki kérdést kellett megoldanunk. A vágányfékek működtetéséhez eddig például sűrített levegőt használtak. A kompresszorok viszont kiöregedtek, és hát bizony a csövek is elhasználódtak. Ezek kicserélése nagy anyagi ráfordítást és, persze, nem kevés munkát igényelt volna. Mi ezért olyan elektromos berendezések beépítését javasoltuk, melyek az említett műveleteket szintén biztonságosan elvégzik, sőt még a váltók kezelésére is képesek. A gurítón a váltókat 1-3 másodpercen belül át kell kapcsolni, különben fennállhat az a veszély, hogy kisiklanak a vagonok. Ezt a műveletet mi automatizáljuk, s ezzel egyúttal jelentősen lerövidítjük a vonatszerelvény kialakításának időtartamát. Megvannak az elképzeléseink a gurító komplex modernizálására is, de ezek megvalósításához csak akkor látunk majd hozzá, ha véglegesen eldől, hogy az átépített állomás melyik részén jelölnek ki új terepet e fontos vasúti műveletnek. Kassával kapcsolatosan még azt is megjegyzem, hogy a váróteremben rövidesen felszerelünk egy elektromos táblát, mely az indulásra váró és a legközelebb érkező vonatok időpontját, az esetenként előforduló késések időtartamát is jelezni fogja.- Vannak még más olyan újításaik is, melyek korszerűsíthetik a vasúti szállítást, szavatolják a biztonságot?- Igen, vannak. Újdonságnak számít az a jelzőkészülék is, melynek rendeltetése a vagonok futóművében a felforrósodott csapágyak észlelése. Ezeket az észlelő- jelző berendezéseket néhány kilométerrel az állomás előtt szereljük rá a vágányra. A kis berendezés pontosan regisztrálni tudja, hogy a mozdony után melyik oldalon, hányadik kocsi melyik kerekében forrósodott fel a csapágy vagy a fékpofa. Az észlelt hibát azonnal továbbítja az állomásra, és így a kocsirendezőnek módjában áll lekapcsolni a veszélyeztetett vagont. Tehát a kisiklás, a komolyabb vasúti szerencsétlenség megelőzhető. Ezeket a jelző berendezéseket egyébként Kelet- Szlovákiában minden nagyobb állomás előtt fel akarjuk szerelni. Itt jegyzem még meg, hogy üzemünk dolgozóinak a tervek szerint évente több mint harmincmillió korona értékű munkát kell elvégezniük a vasúti szállítás korszerűsítése érdekében. Az igazgató szavaihoz mi még annyit tennénk, hogy a Közlekedésügyi Minisztérium rendelete alapján a 7. ötéves tervidőszakban a Csehszlovák Államvasutak állomásait összekötő kábelhálózat komplex felújítására és bővítésére is sor kerül. Az új távolsági hírközlő vezetékek lefektetését, azok összekapcsolását az erősítő állomások és a központok között 1983-ban kezdik el. A tennivalók elvégzésére a Prágai Vasúti Automatizációs vállalatnál és néhány más csehszlovák távközlési üzemben már kellő számú szakembergárdát készítettek fel. Nem titok továbbá az sem, hogy a jövőben a .vasúton is egyre jelentősebb szerephez jut majd a számítástechnika, illetve a mikroelektronika. Mindez természetesen azt is jelenti, hogy a kassai szakemberekre is újabb szép és izgalmas feladatok várnak. SZASZÁK GYÖRGY Megtalálták az előnyösebb megoldást A napokban Ján Tomáš mérnökkel, a Brezová pod Bradlom-i Rugó- és Gépgyár műszaki-fejlesztési részlegének vezetőjével a célgépek gyártásának és alkalmazásának feltételeiről beszélgettünk Természetesen az a kérdés is felmerült, hogy mi az előnyösebb, a külföldi licencek alapján történő gyártás, vagy pedig a saját fejlesztés.- Ez esetenként változik - válaszolja Tomáš mérnök -, tény azonban, hogy a gépek vásárlása a nem szocialista országokból egyre drágább. Ezért a saját fejlesztés és gyártás, valamint a vásárolt licencek alapján történő gyártás is gazdaságosabbnak mondható. A Rugó- és Gépgyárban évente több milliós nagyságrendben gyártják a különböző méretű spirálrugókat. A termelés automatikus célgépeken történik, amelyeket vásárolt licenc alapján helyben készítik el Tíz év alatt összesen 96 ilyen célgépet gyártanak, részben saját szükségletükre, részben pedig a Bohumíni, Vas- és Drótgyár, továbbá a Hostivari Rugógyár részére.- Kifizetődő ezeknek a célgépeknek a gyártása? Tomáš mérnök jegyzetfüzetet húz elő a zsebéből, egy ideig lapoz benne, aztán kimerítően válaszol.- Eddig negyven ilyen rugógyártó automatát készítettünk el, összesen 14 millió korona értékben. E gépek külföldről történő megvásárlása körülbelül 20 millió koronába került volna. A licencvásárlásra azonban csak nem egészen 3,5 millió koronát fordítottunk, ami azt jelenti, hogy több mint 16 millió koronát takarítottunk meg devizában. Ehhez még hozzá kell tenni, hogy a nálunk gyártott gépek ugyanolyan műszaki paraméterekkel működnek, mint a külföldiek. A licenc megvásárlása tehát előnyösnek és gazdaságosnak bizonyult. A rugógyártók jól választottak, amikor a gépek vásárlása és a saját fejlesztés helyett a licenc kihasználása mellett döntöttek. Hasonló kérdés merült fel a szövőszékek felújításával összefüggésben. A Rugó- és Gépgyárban ugyanis fémszöveteket is gyártanak, amelyek részben régebbi, részben újabb vetélős szövőgépeken készülnek. A régebbiek mintegy harminc évesek, sérleti példány már el is készült, elkezdhetjük a próbaüzemeltetését.- A hazai fejlesztés tehát lényegesen olcsóbb megoldásnak mutatkozik a külföldről való beszerzéssel szemben. De milyen eredményt mutat a hazai fejlesztésű és a külföldi gép összehasonlítása a műszaki színvonal szempontjából?- A teljesítményt tekintve gyakorlatilag nincs különbség. A külföldi gyártmányú vetélő nélküli szövőszékünkön 100-120 vetülék készíthető percenként. De nem is ez a legfontosabb szempont, hanem inkább a zajszint kérdése. A nálunk kifejlesztett gépnél a hagyományos vetélős gépekhez viszonyítva mintegy 10-15 decibellel sikerült csökkenteni a zajszintet. A brezovái gépgyartók tehát büszkék lehetnek készítményeikre. Hiszen a műszaki fejlesztés területén igazi huszárvágásnak számít, hogy saját gyártmányú gépük műszaki színvonala a legjobb külföldi gépekét is meghaladja, emellett fele annyiba kerül A 7. ötéves tervidőszak végéig a Rugó- és Gépgyárban 8 vetélő nélküli szövőszéket készítenek el. Ebből négyet saját szükségletükre, négyet pedig a Bohumíni Vas- és Drótgyár számára. Ezzel csaknem 5 millió koronát takarítanak meg népgazdaságunknak. MARIÁN FUSEK s alaposan elhasználódtak már. Ezeket a legújabb típusú, vetélő nélküli szövőgépekkel akarják felcserélni.- Két lehetőség között választhattunk - mondja Tomáš mérnök -. Vagy külföldről hozzuk be az egyenként körülbelül egymillió koronába kerülő szövőszékeket, vagy pedig itthon fejlesztjük ki és gyártjuk le azokat. Kiszámítottuk, hogy egy ilyen gép elkészítése mintegy 400 ezer koronába kerülne. így hát a saját fejlesztés mellett döntöttünk, s mint látja, a kiESSZERUEN, TAKARÉKOSSÁGRA TÖREKEDVE Műanyagok az Incheba 82 vegyipari nagyvásáron Hároméves időközönként az Incheba vegyipari seregszemlén megkülönböztetett figyelmet érdemelnek ki az életünkbe egyre jobban belopakodó műanyagok. Ez alól az idei, sorrendben immár tizenegyedik alkalommal megrendezett nagyvásár sem volt kivétel. Műanyag-központúságát aláhúzta egy új vonás, mely a nyolcvanas évek elejétől mindinkább kezd kibontakozni, s létjogosultsága egyre nyilvánvalóbbá válik. Tökéletesen a behozatalból fedezett, feldolgozásra kerülő kőolaj évenkénti mennyiségének állandósulásáról, esetleg apadásáról van szó. S mivel eme nyersanyag származékai a műanyaggyártás során pótolhatatlanok, szinte magától értetődően jelentkezik a műanyagok térhódításának szabályozása, ésszerű keretek közé szorítása. Tehát az alkalmazási terület - átértékelése nyomán - leszűkül majd, s határain kívül marad a divathullám minden megynilvánulása. Vagyis azok az esetek, amikor elkerülhetők a műanyagok alkalmazása, s népgazdasági szempontból sem feltétlenül szükséges, hogy megváljunk az eredeti, hagyományos anyagoktól. Mégsem lesz azonban könnyű a döntés, mert előtte mérlegre kívánkozik az említett keretszűkülés figyelembevétele, s a műanyagok alkalmazásával járó takarékossági és új szerkezeti lehetőségek egyeztetése. Ilyen helyzetkép ismeretében jöttek össze az Incheba '82 alkalmából a szakemberek, hogy a IV. Aplichem kongresszuson beszámoljanak egymásnak a műanyagok kutatásában, fejlesztésében és előállításában szerzett tapasztalatokról. Időszerű és rendkívül fontos kérdéseket tűztek napirendre, melyek elemzése során alkalom nyílik hazai és külföldi tudományos és kutatási ismeretek összehasonlítására, s a résztvevők átfogó képet kaphattak a műanyagok jelenlegi előállításáról és alkalmazásuk sokrétűségéről. A kongresszus munkája három szakcsoportban zajlott. Az elsőben a kísérletezések eredményei és a fejlesztés latolgatása kapcsán esett szó az új polimérekről és polimérkeverékekről, feldolgozási tulajdonságaikról. Gyakorlatiasabb problémakört fogott össze a következő munkacsoport előadássorozata. Ebben a műanyagok alkalmazása, legfőképp pedig a gépiparban és elektrotechnikában érvényesülő használati tulajdonságaik kerültek élőtérbe. Nemkülönben fontos a jövőre nézve, de már a jelenben is erőteljes léptekre késztet a műanyagok másodlagos feldolgozása és a környezetvédelem közti viszony kérdéseinek megválaszolása. Erre számos megoldási javaslat hangzott el a harmadik csoportban Az Aplichem kongresszuson legtöbben hazánkból vettek részt, de ezenkívül még 11‘ország - Bulgária, az NDK, Magyarország, Lengyelország, a Szovjetunió, Japán, Hollandia, az NSZK, Ausztria, Svájc és USA - szakembereinek “ részvétele jelezte: a műanyagok alkalmazása már a lehetőségek latolgatása során, tehát elméleti síkon is olyan nemzetközi feladat, amelynek teljesítése az emberiség ügyét viszi előbbre. Hasznos kiegészítője volt a kongresszusnak a Technika Házában elhelyezett kiállítás, amely a műanyagok alkalmazásának mai képéből adott ízelítőt. Különösképpen kitért az építő- és vegyiparban, továbbá az egészségügyben, a csomagolási, szállítási és raktározási technikában betöltött szerepükre. A bemutatónak volt néhány kiállítási tárgya, melyet a látogatók közül mindenki megbámult: sportrepülőgép, vá- gonkocsi, vízmedence... mindmind műanyagból, vonzó látványosságként tűnt fel a 785 féle műanyagtermék tarka sokaságában. Aki alaposan körülnézett a kiállításon, kétségkívül sok újdonságra, érdekességre bukkant, s újra találkozott életünk mindennapi tartozékaival. Mindezek ellenére mégsem valamelyik kiállított tárgy előtt, hanem egy táblánál időztem el legtovább Innen olvastam le például azt, hogy hazánkban egy lakosra majdnem 60 kilogramm műanyag jut, s ez a mennyiség csupán a fele az NSZK-belinek, de több, mint Nagy-Britanniában és Franciaországban. Két évvel ezelőtt a világ műanyaggyártása és fogyasztása 67 millió tonna volt. Ez az óriási mennyiség a világ fakitermelésének több mint egyharmadával és acélgyártásának egytizedével azonos. Az adatokból ízelítőül talán ennyi is elég, hiszen már ezekből érezhető a műanyagok valós súlya életünkben. Tehát érdemes megjegyezni: a műanyagok alkalmazása fém- és energiamegtakarítással, mun- kaigényesség-csökkentéssel és új szerkezeti lehetőségek felsorakoztatásával egyenlő. S mindez érvényben marad az Incheba ’82 után, az ésszerűség követelményei között is. J. MÉSZÁROS KÁROLY Komplex gazdasági program Ghanában Az új ghanai kormány kidolgozta a népgazdaság felújításának komplex programját, hogy az ország végre kikerüljön a gazdasági válságból. Az új programmal összhangban a kormány felülvizsgálja a nyugati beruházásokkal kapcsolatos összes szerződést és egyezményt, s dönt, hogy azok megfelelnek-e ■ a nemzeti érdeknek. A ghanai kormány megkezdte a harcot a korrupció és a spekuláció ellen és szigorú ellenőrzéseket vezetett be. Az ipari és a mező- gazdasági termelés irányításában közvetlen szerepet játszanak a helyi igazgatás szervei. Az egyes vállalatok termelésének ellenőrzését munkástanácsok irányítják majd, amelyek a közeljövőben jönnek létre. Szovjet gyógyszerek a nagyvilágban A Medexport külkereskedelmi vállalat által a Szovjetunió gyógyszereket és kórházi berendezéseket szállít a világ nyolcvan országába. A Medexport forgalma az elmúlt tíz év alatt a tízszeresére nőtt és elérte az évi egymilliárd rubelt. A gyógyszereket és az egészségügyi kellékeket több mint húsz ipari vállalat állítja elő, de nagy szerepet játszanak a kutató- intézetek és a gyógynövény-termesztéssel foglalkozó mezőgazdasági vállalatok is. A Medexport több mint háromezer-féle orvosi berendezést szállít a nagyvilágba - hőmérőből például négymillió darabot évente. Afganisztán mezőgazdasága A jelentések szerint ebben a gazdasági évben Afganisztánban a jelenlegi árakat tekintve 3,1 százalékkal emelkedik a mező- gazdasági termelés. Gyorsabban fejlődik a növénytermesztés. Idén a tervek szerint 4,62 millió tonna gabonát takarítanak be, ez csaknem 130 ezer tonnával több, mint tavaly. A búzatermelés 3 százalékkal növekedik. A terv szerint a gyapot betakarítása 31 százalékkal, a cukorrépáé pedig 51 százalékkal lesz magasabb. Ami az állattenyésztést illeti: növekszik a hús- és tejtermelés. A juhállomány 19 milliónál is több lesz. A terv számol azzal is, hogy Afganisztán ebben az évben 23 ezer tonna gyapjút produkál. A vetélő nélküli szövőszék mintapéldánya (A szerző felvétele)
