Új Szó, 1982. július (35. évfolyam, 154-180. szám)

1982-07-10 / 162. szám, szombat

ÚJ SZÚ 3 1982. VII. 10. KITÜNTETÉSEK ÁTADÁSA AZ ŰRHAJÓSOKNAK A közös kutatások a békét szolgálják (Č3TK) - Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke tegnap a Kremlben átadta a Szojuz-T-6 űrhajó nemzetközi legénységének a becsületes és hősies helyt­állásért odaítélt kitüntetéseket. Vlagyimir Dzsanibekov, az űr­hajó parancsnoka, a Szovjetunió kétszeres Hőse Lenin-rendet, Alekszandr Ivancsenkov fedél­zeti mérnök Lenin-rendet és a má- . sodik Arany Csillag Érdemérmet, Jean-Loup Chrétien francia űr­Határozat Strasbourgban ELÍTÉLIK AZ AMERIKAI EMBARGÓT (ČSTK) - A strasbourgi székhe­lyű ún. Európa Parlament képvise­lői csütörtökön határozatot hagy­tak jóvá, amely elítéli a Szovjetuni­ót Nyugat-Európával összekötő gázvezeték építéséhez szükséges berendezésekre vonatkozó ameri­kai embargót. Ezt az intézkedést a parlament a nyugat-európai or­szágok belügyeibe való beavatko­zásnak minősíti, amely ellentmond a nemzetközi jogi normáknak. A képviselők ugyanakkor felszólí­tották az Európai Közösségek Bi­zottságát, hogy dolgozzon ki olyan jogi előírásokat, amelyek megvé­denék a közöspiaci tagállamok te­rületén működő amerikai vállalato­kat az Egyesült Államokban érvé­nyes törvényhozástól. Reagan sztrájktilalma (ČSTK) - Reagan amerikai el­nök, élve elnöki hatalmával, meg­tiltotta mintegy negyvenezer moz­donyvezető vasárnapra meghirde­tett sztrájkját, mellyel bérkövetelé­seiket akarták elérni. A kaliforniai Santa Barbara-i nyári üdülőhelyén tartózkodó el­nök rendelkezett egy különleges bizottság létrehozásáról, amely két hónapon belül kivizsgálja a mozdonyvezetőket tömörítő szakszervezeti szövetség és a magánkézben levő vasúti társa­ságok közötti konfliktus okait. A vizsgálat ideje alatt a mozdony- vezetők nem sztrájkolhatnak. Hogy kinek az érdekeit védi az elnök, világosan megmutatta a lé­giirányítók tavaszi sztrájkja, ami­kor Reagan a nagytőke pártjára állt, és tizenkétezer repülőirányítót elbocsátott. hajós pedig a Szovjetunió Hőse címet, Lenin-rendet és Arany Csil­lag Érdemérmet kapott. Nyikolaj Tyihonov a kitünteté­sek átadásakor nagyra értékelte az űrprogram sikeres teljesítését, s kiemelte a szovjet és francia műszaki berendezések megbíz­hatóságát. Hangsúlyozta, hogy ez az űrutazás a korábbiakhoz ha­sonlóan kizárólag békés célokat szolgált. A szovjet kormányfő a to­vábbiakban aláhúzta, hogy a szovjet-francia legénység sike­res útja jó példát mutat az eltérő társadalmi rendszerű országok együttmüködése fejlesztésének, a béke, a tudományos-műszaki haladás érdekében kifejtett együttműködésnek. Végezetül pe­dig tolmácsolta az űrhajósoknak Leonyid Brezsnyev üdvözletét és jókívánságait. xxx Anatolij Berezovoj és Valen- tyin Lebegyev a Szaljut-7- Szo- juz-T-5 űrállomás fedélzetén már nyolc hete végzik munkájukat. Tegnap főleg műszaki kísérleteket végeztek. Főleg az űrkomplexum irányításának és stabilizációjának kérdéseivel foglalkoztak, s az űrál­lomás körüli kozmikus térséget kutatják. Mindennapi feladataik közé tartozik a „kozmikus üveg­házakban“ nevelt növényekről va­ló gondoskodás. A jelentések sze­rint az űrhajósok jól érzik magukat, mindketten egészségesek. Békemenet 82 (ČSTK) - Stockholmban dán, norvég, finn, svéd és szovjet bé­keszervezetek képviselőinek rész­vételével befejeződött a „Béke­menet 82“ elnevezésű békeakci­ót előkészítő tanácskozás. A résztvevők úgy döntöttek, hogy a békemanifesztáció július 13-án indul útnak a svéd fővárosból, majd Stockholmon és Helsinkin keresztül a Szovjetunióba érkezik. A menet résztvevői áthaladnak Leningrádon, Kalinyinon, Moszk­ván, Szmolenszkon és Minszken, majd a nukleáris háború ellen, a lázas fegyverkezés leállításáért, a leszerelésért síkraszálló akció­juk Hatiny belorusz községben megtartandó nagyszabású béke- manifesztációjukkal fejeződik be. OPEC-értekezlet Bécsben (ČSTK) - Bécsben megkezdő­dött a tizenhárom országot tömörí­tő OPEC (kőolaj-exportáló orszá­gok szervezete) rendkívüli minisz­teri értekezlete. Az olajexportáló országok abban próbálnak megál­lapodni, hogy milyen szinten tart­ják az egyes tagállamok napi olaj­kitermelésüket. annak figyelembe­vételével, hogy fenntarthassák az olaj eddigi 34 dolláros árát barre­lenként. Az OPEC ugyan tavasz- szal már meghatározta a napi ter­melési kvótákat, de egyes tagor­szágok ezt^ szintet rendszeresen túllépik, ami ellentéteket szül a szervezeten belül, és árcsök­kentő hatása van. George Ball: „Megengedtük, hogy a Begin-kormány döntsön az amerikai külpolitikáról“ (ČSTK) - George Ball, a Ken­nedy- és a Johnson-kormány volt külügyminiszter-helyettese a Peop­le hetilapnak adott interjújában élesen bírálta a Reagan-kormány külpolitikáját. Kijelentette, hogy a jelenlegi amerikai kormány külpolitikája ne­vetséges, hiszen állandó harcot vívnak egymással azok, akik a bé­ke biztosítását a Szovjetunióval való egymás mellett élésben látják és azok, akik a kemény vonalat követik, tehát a Szovjetunió buká­sát szeretnék. A közel-keleti kérdésekkel kap­csolatban Ball hangsúlyozta, hogy Eisenhower óta egyetlen amerikai kormány sem lépett fel szilárdan Izraellel szemben. Eisenhower ugyanis 1956-ban megfenyegette Izraelt, hogy az USA leállít minden gazdasági segélynyújtást, ha nem vonja ki csapatait a szuezi térség­ből, de azóta Washington csak támogatja az izraeli politikát, bár­milyen is az. Kijelentette: megen­gedtük, hogy a Begin-kormány döntsön az amerikai külpolitikáról. Nyugat-Európával kapcsolat­ban elmondta, hogy a Reagan- kormány irányvonala félelmet vál­tott ki a szövetségesekben, hogy belesodorja őket valamilyen hábo­rúba. Reagan „külpolitikai csapatá­ról“ Ball kifejtette: Haig volt az egyetlen, aki valamilyen tapaszta­latokkal rendelkezett. Clarknak tisztségébe lépésekor sejtelme sem volt a külpolitikai kérdésekről, Weinberger pedig mindig is belpo­litikai kérdésekkel foglalkozott. Szerinte Shultznak nincsenek dip­lomáciai tapasztalatai - mondta. Majd pedig így összegezte véle­ményét egy mondatban: a Rea­gan-kormány tehát külpolitikáját il­letően rendkívül gyenge lábakon áll. M a már mindennapos jelen­ség, hogy kubai termékek­kel - főleg déli gyümölcsökkel - szinte lépten-nyomon találko­zunk üzleteinkben. A kubai agrár­termékek jelenléte azóta állandó jellegű a hazai piacokon, hogy Kuba tíz évvel ezelőtt tagja lett a szocialista országok integrációs szervezetének, a KGST-nek. dalom maga választotta útjáról, hanem a KGST-vel való szoros sokoldalú együttműködést válasz­totta. Az eltelt évtized vitathatatlan eredményei igazolják a döntés he­lyességét. A kubai külkereskede­lemben a szocialista országokkal lebonyolított forgalom az 1958-as egy százalékos részarányhoz vi­Kuba évtizede a „tízekben“ 1972 júliusától egyre szorosabbá váltak a nyugati félteke első szo­cialista államának gazdasági kap­csolatai a KGST többi országával. Az európai szocialista orszá­goktól többezer kilométeres távol­ságra fekvő Kubának ez a lépése szinte természetes folytatását je­lentette annak a szocialista orien­tációjú útnak, melyre az ország a hatvanas évek elején lépett. Az észak-amerikai imperializmus ál­landó Kuba-ellenes propaganda- kampányának légkörében Kubá­nak gazdasági téren is szüksége volt olyan partnerekre, amelyekkel a kölcsönösen előnyös együttmű­ködés alapján szorosabbra fűz­hette gazdasági kapcsolatait. Wa­shingtonban ugyanis kárörvendő- en azt remélték, hogy az amerikai kontinensen „első fecskének“ számító karib-tengeri szocialista ország a térségben magára ma­rad, elszigetelődik és végül mégis­csak az észak-amerikai szom­szédhoz fordul. Nos nem így tör­tént, mert Kuba nem tért le a forra­szonyítva megközelítőleg 60 szá­zalékra növekedett. A kubai nép­gazdaság lényegében tíz évvel ezelőtt indult meg a töretlennek mutatkozó fejlődés útján. A leg­utóbbi, 1980-ban befejeződött öt­éves tervidőszakban volt tapasztal­ható a legnagyobb ütemű fejlődés, ezekben az években a beruházá­sok volumene 75 százalékkal ha­ladta meg a megelőző ötéves idő­szakban eszközölt beruházáso­két. Kezdetben a mezőgazdaság fejlesztésére fordítottak többet, később azonban nagy hangsúlyt helyeztek az ország iparosítására. Annak ellenére, hogy az amerikai kormányzat továbbra sem hagyott fel a Kuba belügyeibe való beavat­kozására irányuló kísérleteivel, a szigetország népgazdasága tar­totta a kiegyensúlyozott növeke­dési ütemet. Kuba legnagyobb külkereske­delmi partnere a Szovjetunió, Csehszlovákia a negyedik helyet foglalja el a rangsorban. Cseh­szlovákia elsősorban hőerőművek és cukorgyárak berendezéseit szállítja Kubának, valamint textil­ipari gépeket, egészségügyi be­rendezéseket és komlót. Hazánk Kubából elsősorban cukrot, déli gyümölcsöt, zöldséget, nikkelt és dohányipari termékeket importál. Tavaly a csehszlovák-kubai kül­kereskedelmi forgalom 1980-hoz viszonyítva 19 százalékkal növe­kedett. A KGST-tagországok Kubának főként a geológiai kutatásban, az ásványkincsek feltárásában, vala­mint műszaki-tudományos téren nyújtanak segítséget. A Szovjet­unió is sokoldalúan segíti Kubát, elsősorban azzal, hogy olajjal látja el a kubai népgazdaságot. A KGST-tagországok keretében megvalósuló együttműködésben több kohászati, gépipari üzemet és cementgyárat építenek. Kuba lesz a karibi térség első atomerő­művel rendelkező országa. A nuk­leáris erőmű közös együttműkö­déssel Cienfuegos mellett épül és első részlege 1985-ben készül el. Kuba elsősorban nikkelt és kobal­tot szállít a szocialista orszá­gokba. A fent említett eredmények is azt tanúsítják, hogy Kuba számára rendkívül értékes a KGST többi kilenc tagországával immár egy évtizedes múltra visz- szatekintő szoros együttműködés. Kétségtelen, hogy Kuba ennek az együttműködésnek köszönhetően Latin-Amerika egyik gazdaságilag legfejlettebb országa lett. (-pve-) Mongólia tavasza Mongólia a világ egyik legelma­radottabb országa volt, amikor 1921-ben - a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom hatására - megkezdődött az antifeudális és antiimperialista népi demokratikus forradalom. Az ország sorsát döntően meg­határozó eseményre emlékezve rá kell mutatnunk arra a politikai erőre, amely kezdettől fogva a for­radalom élén állt. A mongol forra­dalmi erők pártjáról, a Mongol Né­pi Pártról van szó, amely 1921. március elsején tartotta meg első kongresszusát, s nevét a mai na­pig is használatos Mongol Népi Forradalmi Pártra változtatta. A gyarmati elnyomás, a feudális viszonyok felszámolása, a nemze­ti függetlenség és a néphatalom kivívása, valamint a társadalmi élet demokratizálása képezte a párt programjának legfontosabb -pontjait. Az első kongresszustól alig telt el fél év, a párt programja az egész nép programjává vált. július 11 -én győzött az antiimperialista és antifeudális forradalom. 1924. június 13-án kikiáltották a Mongol Népköztársaságot, és még ebben az évben megtartották a párt III. kongresszusát. Az itt elfogadott határozatok abból indultak ki, hogy - szovjet segítséggel -, a ka­pitalizmus elkerülésével is meg­kezdheti a mongol nép a szocializ­mus építését. Ekkor hosszú, ered­ményekkel és nehézségekkel teli korszak kezdődött. A forradalom­nak ebben a szakaszában, amely 1940-ig tartott, felszámolták a job­bágyrendszert, az országból ki­szorították a külföldi tökét, megte­remtették a szocialista építés fel­tételeit. A forradalom demokratikus sza­kaszából a szocializmusba való átmenet feladatait az 1940-ben megtartott X. kongresszus hatá­rozta meg. A második világháború azonban mindezt megzavarta, így csak 1945 után kezdődhetett meg a szocializmus tényleges építése. A XI pártkongresszus jóváhagyta az első ötéves tervet, s 1971-ben a párt legfelsőbb szerve már arról számolhatott be, hogy Mongólia a szocializmus anyagi-műszaki bázisa megteremtésének befejező szakaszába lépett. Mongólia ma dinamikusan fejlő­dő szocialista ország. A jelenlegi ötéves tervidőszakban tovább folytatódik az 1921-ben megkez­dődött folyamat. Az össztársadal­mi termék a jelenlegi ötéves terv­időszakban 41—45 százalékkal, a nemzeti jövedelem 31—41%-kal emelkedik. Egyre növekszik az ipar szerepe s a végső cél az, hogy a népgazdaság vezető ága­zatává váljék. Ma az ipar a nem­zeti jövedelem egyharmadát adja. Mongólia jelenlegi legfontosabb feladata a megbízható tüzelő­anyag- s energetikai bázis megte­remtése, a bánya- és a feldolgozó ipar fejlesztése. Hazánkat ugyan több mint ezer kilométer választja el Mongóliától, kapcsolataink mégis évről évre bővülnek. Mindez az egyre növek­vő árucsere-forgalomban is meg­mutatkozik: ebben az évbe több mint húszmillió rubelt tesz ki. Az együttműködésnek távolról sem ez az egyedüli formája. Csehszlo­vákia fontos ipari üzemek építésé­ben és geológiai kutatásokban se­gíti Mongóliát. Mongóliáról szólva nem hagy­hatjuk szó nélkül azt az aktív bé­kepolitikát, amelyet ez az ázsiai ország folytat, s amelynek szelle­mében hallatja hangját minden nemzetközi fórumon. A többi szo­cialista ország külpolitikai irányvo­nalával összhangban, annak szer­ves részeként szorgalmazza az ázsiai s ezzel együtt a világbéke megőrzését. A több mint hat évtized alatt elért bel- és külpolitikai sikerek teljes mértékben igazolják és megerősítik annak az útnak a he­lyességét, amelyre 1921. július 11 -én lépett a mongol nép, s amely a független, nemzeti fel- emelkedés nyitányát jelentette. (ki) LENGYELORSZÁG A fö feladat a gazdasági válság leküzdése (ČSTK) - Varsóban csütörtö­kön ülést tartott a minisztertanács mellett működő gazdasági bizott­ság. A tanácskozáson Zbigniew Madej miniszterelnök-helyettes elnökölt. A bizottság megvitatta a há­roméves terv módozatait, az 1986-1990-es időszakra szóló előzetes programot, valamint az ipari termelés szerkezeti változá­sának alapelveit. A tanácskozá­son hangsúlyozták, hogy a nyolc­vanas évek gazdaságpolitikájának fő feladata a termelés és a nem­zeti jövedelem csökkentésének le­lassítása, a népgazdaság kiveze­tése a mély válságból és a nép­gazdaság fejlesztése módszerei­nek és szerkezetének megváltoz­tatása. A gazdasági válság leküz­désére irányuló erőfeszítések alapjait a termelés strukturális vál­tozásai, a külkereskedelemre való orientáció, a tudományos bázis aktivizálása és az energia, a nyersanyagok és alapanyagok gazdaságosabb kihasználása kell hogy alkossa. A hároméves tervben az állam jelenlegi lehetőségeire való tekin­tettel a fő hangsúly a lakosság élelmiszer-ellátásán, a lakásépíté­sen és a legnehezebb anyagi kö­rülmények között élő családok megsegítésén van. ★ ★ ★ A wroclawi vajdaság vezetője a vajdasági védelmi bizottsággal kötött megállapodás után csütör­töki hatállyal megszüntette a vá­rosban és az egész vajdaságban az éjszakai kijárási titalmat. A PAP lengyel hírügynökség arról is be­számol, hogy ugyancsak meg­szüntették a nyilvános helyeken való tartózkodásra és mozgásra, valamint az itt szervezett gyűlé­sekre vonatkozó korlátozásokat. Wroclawban a döntés értelmében ezután művészi, szórakoztató és sportrendezvényeket is tart­hatnak. Újabb dél-afrikai bányákra terjedt ki a rendkívül rossz munkakörülmé­nyek ellen tiltakozó néger bányászok sztrájkakciója. A dél-afrikai fajül­döző hatóságok fegyverrel feleltek a dolgozók követelésére, hét bányászt lelőttek, sokat megsebesítettek, és több Százat bebörtönöztek. A felvételen: a Johannesburg melletti Westonaria futballpályán mintegy 1500 letartóztatott bányászt tartanak fogva. (Telefoto - ČSTK)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom