Új Szó, 1982. július (35. évfolyam, 154-180. szám)
1982-07-09 / 161. szám, péntek
Az időszerű Dimitrov Beszélgetés Juan Antonio Bardem rendezővel Karlovy Varyban, a nemzetközi filmfesztivál ünnepélyes megnyitása alkalmából rendezett díszelőadáson a vendégek a Figyelmeztetés című bolgár filmet láthatták. A több szocialista ország közreműködésével készült alkotás Ge- orgij Dimitrov emlékének adózik, éspedig élete jelentősebb mozzanatainak megidézésével. E nagyszabású mű a neves spanyol rendező, Juan Antonio Bardem munkája, s aki valamelyest is ismeri filmes pályáját, egy csöppet sem lepődik meg azon, hogy éppen ő vállalkozott a film elkészítésére. Hiszen Bardem volt az, aki az ötvenes években A biciklista halálával és a Főutcával új hangot ütött meg a spanyol filmművészetben s a kényszerű hallgatás évei után a hetvenes évek végén megrendezte a Hosszú hétvégét, majd a Hét januári napot, melyekben korunk égető kérdéseivel foglalkozott. Az utóbbi mondanivalója különösen időszerű volt, hiszen megtörtént események alapján a Franco rezsim veszélyes örökségeire figyelmeztetett. Mindkét művet a moszkvai nemzetközi filmfesztiválon díjjal jutalmazták. A Figyelmeztetés Karlovy Vary-i bemutatóján a bolgár filmművész- küldöttség tagjaként Juan Antonio Bardem is részt vett. A sajtó képviselőivel találkozva a filmmel kapcsolatban az alábbiakat mondotta:- Néhány évvel ezelőtt éppen itt Karlovy Varyban a fesztiválon ismerkedtem meg Luben Sztanev forgatókönyvíróval, aki terveiről beszélve elmondta, hogy Georgij Dimitrov élete és munkássága foglalkoztatja őt, s a centenáriumra filmet szeretnének róla készíteni. Megkért, nem vállalnám-e el a rendezést. Én igent mondtam, hiszen megtisztelő feladatnak tartottam a munkát, de nyomban kételyeim támadtak, hogy spanyol létemre vállalkozhatom Dimitrov életének megfilmesítésére, amikor ehhez elsősorban a bolgároknak van joguk. Aztán elgondolkoztam a kérdésen, s arra a megállapításra jutottam, hogy Georgij Dimitrov nemcsak a bolgár nép fia, hanem a világ kommunista és haladó erőinek is a képviselője volt, tehát az ajánlatot el kell fogadnom. Luben Sztanewal mindjárt munkához láttunk. Filmünk a Komintern VII., 1935-ben megtartott kongresszusával kezdődik, majd visszalapozunk a történelemkönyvben s az 1932-es és 1933-as eseményeket idézzük fel. Hogy miért ezt a módszert választottuk? Mert Dimitrov kongresszusi beszéde tulajdonképpen addigi politikai tevékenységének, tapasztalatainak az összegezése volt, meg kellett tehát mutatnunk az előzményeket is, azt, hogy Dimitrov miért sürgette a fasisztaellenes egységfront létrehozását. Bár a Figyelmeztetés játékfilm, ennek ellenére a rendező bőven alkalmazott eredeti híradói- és dokumentumfelvételeket is.- A dokumentumanyag felhasználását fontosnak tartottuk, hiszen a korabeli felvételek élő képet adnak az adott időszakról - folytatta a rendező. - A kérdés csupán az, hogy alkotó módon tudtuk e felhasználni őket, a mondanivalónkat alátámasztani és hitelesebbé tenni velük, ezáltal új, másféle élményt kiváltani a nézőben, vagy az egyes felvételek a látottakat csak megismét- lik-e. Meggyőződésem, hogy a Reichstag felgyújtásáról, a Komintern VII. kongresszusáról, a lipcsei perről készült felvételekből a németországi helyzetet, a letartóztatásokat, a kommunisták meghurcolását, s a munkásság szerveződését ábrázoló korabeli képektől filmünk nem lett bonyolultabb, ellenkezőleg, érthetőbb, a helyzetet jobban megvilágító. Éppen ezért Klán sokan csodálkoznak azon, hogy Dimitrov és Göring emlékezetes szópárbaját nem dokumentumfelvételekkel illusztráltuk, h?nem eljátszattuk, mégpedig a brechti színház stílusában. A forgatásról, a munka nehézségeiről Juan Antonio Bardem ezt mondta:- Mintegy másfél évig dolgoztunk a filmen. A felvételek eredeti helyszíneken, a Német Demokratikus Köztársaságban, továbbá Amszterdamban, Londonban, Moszkvában és Bulgáriában készültek. Az egyik legnagyobb gondot az okozta, hogy milyen nyelven forgassuk a filmet. S jóllehet az alkotás bolgár, mégis javarészt németül beszélnek benne. Ez egyszerűen szükséges volt, hiszen Dimitrov német környezetben, álnéven rejtőzködve vagy a börtönben csakis németül beszélhetett. Ezt igazán nem változtathattam meg, szigorúan ragaszkodtam a hitelességhez. Ezért Pe- tar Gjurovnak, a Dimitrovot alakító bolgár színésznek, a Szófiai Néphadsereg Színház művészének meg kellett tanulnia németül, pedig csak két hónap állt rendelkezésére. Ezt alapfeltételnek tartottam; meggyőződésem, hogy így heiyes, hiszen német szinkron nem adta volna vissza azt az idegen akcentust, mellyel Dimitrov beszélt. A film ősbemutatója egyébként májusban volt Moszkvában, ezután Berlinben, majd ELŐTÉRBEN A FIATALOK Jegyzetek az animációs filmek zágrábi nemzetközi fesztiváljáról A feldíszített Thermál Szálló, a nemzetközi filmfesztivál központja (Kovács Árpád felvétele) Szófiában tartottunk ünnepi bemutatót. Az újságírók arról is faggatták a rendezőt, mi késztette őt a film elkészítésére.- Engem mint kommunista művészt, izgatott Dimitrov alakja, rendkívüli egyénisége, élete, melynek jórészét távol a hazájától, családjától töltötte. Dimitrovot egyszerű emberként akartam megmutatni; nem az volt a célunk, hogy hőssé avassuk, hanem emberi mivoltában láttassuk őt, az alakját övező legendák nélkül. Dimitrov már a harmincas évek elején figyelmeztetett az éleződő fasizmus, az imperialista háború kitörésének veszélyére. A film elkészítésekor ez a gondolat vezérelt bennünket. Ebben látjuk az alkotás időszerűségét is, hiszen napjainkban a lázas fegyverkezés a terrorizmus időszakában, amikor a reakció erői nyugtalanságot szítanak, Dimitrov figyelmeztetése felettébb aktuális. Arra int bennünket, hogy a világ haladó és imperialista ellenes erői egyesüljenek, s közösen fékezzük meg a fegyverkezési hajszát. TÖLGYESSY MÁRIA Őrizni az emberi értékeket Nemes Endre tárlata Prágában Az elmúlt két hónap alatt a Valdstejn palota lovardájában az érdeklődök Nemes Endre 1926 és 1981 között született műveiből készült válogatást tekinthették meg. A tárlatot előzőleg Budapesten és Pécsett is bemutatták. Nemes Endre a modern svéd festészet klasszikusa, de a kortárs európai képzőművészet kiemelkedő alakja is. Pécsváradon született, később Iglón, (Špišská Nová Ves) élt, 1927-ben Budapesten érettségizett. Bécsben beiratkozott a bölcsészkarra, de hamarosan visszatér Csehszlovákiába. Verseket ír és a Kassai Újság szerkesztője. Képzőművészeti tehetsége Prágában bontakozik ki. Nagy hatással van rá a város építészeté, gótikus és barokk emlékeinek hangulata. Mialatt karika- turistaként keresi kenyerét, behatóan ismerkedik a képzőművészet nagy alkotásaival. Picasso művészete volt legnagyobb hatással a fiatal Nemes Endrére. 1930-1935 között a Prágai Képzőművészeti Akadémián tanul Vilém Nowak osztályában, emellett hosszabb ideig a fővárosban megjelenő magyar újság művészi kritikusa. Műveit először az Umelecká besedában (Művészkör) és a Život folyóirat oldalain mutatták be. Már művészetének első szakasza (1937-ig) rendkívül sokoldalú tehetségről árulkodik. 1938 eseményei nyomán Nemes egyre inkább Giorgio Chirico metafizikája felé fordul. A fasizmus veszélye, a legfőbb emberi értékek széthullásának tragikus élményét vetíti ki bámulatos külső nyugalmat és belső drámaiságot sugalló műveiben. A második világháború előestéjén a nyomasztó prágai hangulatot idézi például két kiváló alkotása: Prágai pieta és Prágai madonna esernyővel. A náci megszállás a festőt arra késztette, hogy 1938-ban elhagyja Prágát. Finnországba menekült, innét 1940-ben Norvégiába ment, majd Svédországban talált otthonra. 1947-től a göteborgi képzőművészeti iskola tanára és igazgatója. A metafizika és metaforikus elemek érvényesülnek későbbi művészetében is egészen napjainkig. Nemzetközileg elismert festő, több kiváló monumentális mű alkotója, Skandinávia kulturális életének kiemelkedő személyisége, a Svéd Királyi Tudományos és Művészeti Akadémia tagja. Sokat tett a Svédország és Csehszlovákia közti kulturális kapcsolatok ki- szélesítéséért és müveit már több alkalommal bemutatták Csehszlovákiában és Magyarországon is. Nemes Endre munkásságát egész életre meghatározták gyermek és ifjúkornak élményei, benyomásai. Gyermekkora környezetéből a magas karosszék, a falióra, a gyertyatartó, a tanulóévek Prágájának hangulata újra meg újra visszatérő motívumok, átélte mindazt, amivel századunk történelme Közép-Európát sújtotta. Az új hazában alkotott műveiben is gyakran a közép-európai ember szorongása érezhető. Ugyancsak szorongással tölti el annak tudata, hogy az ember kiszolgáltatottsága technikailag fejlett korunkban ijesztő méreteket ölthet. Feszültséggel tele, látomásos művészetében minden motívumnak, a legkisebb részletnek is pontos helye van. Fontos szerep jut a színnek, mely művészetében tartalmi jelentések hordozója. Alkotásai a hagyománynak és a forradalmiság- nak spontán és egyben szuverén szintézisei, saját szavaival „a tudat és ösztön szimbiózisa“. Nemes Endre kompozíciói valóságos elemekből épülnek fel. A reális elemek irreális összetétele kö- csönösen áthatják egymást. Képei minden bonyolultságuk, összetettségük ellenére nem érthetetlenek. A jelentés kulcsát a gonddal megválasztott címek segítenek megtalálni. Amilyen sokrétűségét mutat képeinek témája, olyan gazdag kifejezőeszközeinek tára is. A hatvanas évektől gyakran használja a kollázs-technikát. Tartalmi és formai eszközökkel egyaránt korunk emberének és világának dialektikáját igyekszik visszaadni. A festő-filozófus Nemes a kifejezőeszközök mesteri birtoklásával, szuverén látásmódjával váltja valóra művészi krédóját. MOLNÁR ANGÉLA A kutya vadászatról álmodik, s mindig felébreszti gazdáját. Majd egy vadászhoz csatlakozik, és bebizonyosodik, hogy elvárosiaso- dott, rossz vadászkutya. Mindig melléfog. Ezután visszatér gazdájához, finom városi ételekről álmodik, de most már a gazdi álmodik a vadászatról... Vitorlások siklanak a vízen, egy hajó elkülönül a többiektől és ez átéli mindazt, ami egy vitorlással a nyílt tengeren előfordulhat... Egy gyurmafigura hintaszékben ül és mindig megzavarja egy szekrényajtó nyikorgása. Mindent megpróbál, hogy elhallgattassa, mikor végre sikerül, valami hiányzik a szobából. Rájön, hogy a szekrényajtó nyikorgása az, ezért hintaszékéhez köti, így zárja - nyitja a szekrény nyikorgó ajtaját. .. A tervező egy házat álmodik. Beleálmodia a berendezést, a majdani lakók eletét, de jönnek a szempontok: nagyság, takarékosság, technológia kötöttség, és sok más. Végül épp olyan lesz a ház, mint a többi tucatnyi középület. .. Egy csodálatos tehetségű színész hangja, egy bájosan naív, néger genezis-történet, bámulatosan kivitelezett és színezett grafika. .. Azaz a szovjet Alekszej Vi- ken Nyílt szezon, a kanadai Pierre Veilleux Egy lélek vitorlásokkal tele, a magyar Baksa Tamás Nyugi, nyugi, a csehszlovák Jirí Barta Terv és az amerikai Will Vinton Teremtés című filmje az, ami az immár ötödször megrendezésre kerülő zágrábi animációs világfilmfesztivál idei műsorából elsősorban a résztvevők emlékezetében megmaradt. A majd félszáz országból beküldött ezeregyszáz filmből az elő- zsüri ötvenhetet választott ki és illesztett a verseny programba s ugyanennyi film volt látható az információs vetítéseken. A fesztivál idején több jelentős tanácskozás foglalkozott a versenyprogramból is kiemelkedő két alap- problémával: egyrészt a korábbi nagy nevek túlnyomó többségének távolmaradásával, másrészt a technikai-grafikai kísérletek egyre növekvő számával. A vitákból úgy tűnt: az animáció átmeneti korszakot él át. A most egyre divatosabbá váló és egyre jobban jövedelmező egész estés animációs filmek alkotói saját hangjukat, saját technikai-grafikai útjukat keresik. Ezért a fesztivál idei negatívuma (kevés eredeti ötlet, kevés igazán jelentős, átütő mű) az animáció világának nagy fejlődési pozitívumát is mutatja: a fiatal alkotók tömeges jelentkezését, akik egyelőre még nem képesek a hajdani nagyok színvonalán dolgozni. Egy korszakváltás, egy átmeneti kor fesztiválját láttuk tehát Zágrábban. Ez magyarázza korábbi fesztiválokhoz viszonyított) színvonalvisz- szaesését, s ez magyarázza az öttagú nemzetközi zsűri egyetértéssel fogadott döntését: a fesztivál igen nagy becsű- és rangos fődíját ezúttal nem osztották ki. összesen öt kategória-díj és három diploma átadására került sor, s e díjakon jugoszláv, csehszlovák, finn, amerikai és magyar művészek osztoztak. A magyar művek közül a Malacmadár, az- amerikaiak sorából pedig az Ölelj át kapott díjat. A csehszlovák program e díjazott filmekhez képest jobb alkotásokat kínált. Különösen a csehszlovák programot értékelték nagyra, melyben a már tavaly Lipcsében megismert Terv (Jirí Barta) című filmen kívül Lubomir Beneš Garázs című bűbájos bábfilmje, valamint Vera Marcová Kata és Skabánek című sorozatának első része is szerepelt. Legtöbben úgy vélték, hogy Marcová alkotása inkább megérdemelte volna a kategória-díjat, mint az amerikai ölelj át... És sokan hozzátették, hogy a magyar Orosz István Álomfejtője is feltétlen díjat érdemelt volna. És amint azt a búcsúzáskor az egybegyűlt hazai és külföldi vendégek egybehangzóan megállapították: a zágrábi fesztivál az animációs filmek igazi értékeit mutatja, bár korábbi színvonalától jócskán elmaradt. Ám még mindig igen értékes, színvonalas és nem utolsósorban szórakoztató fesztiválprogrammal tudott vendégei, nézői elé állni. FENYVES GYÖRGY G imnazistákkal utazom a villamoson. Jókedvűek, viccesek, szokásos témákról, a fociról meg a nyári terveikről beszélgetnek. Akkor figyelek oda, amikor azon tanakodnak, hányra menjenek vissza a munkahelyre. További beszélgetésükből kitetszik, hogy valamelyik építkezésen dolgoznak. Ma éppen a beton késett, talán nem is jön, valamelyik nap meg a panelokat nem szállították. Sokszor az alkalmazottak is tétlenül ténferegnek, nekik, a nyári idénymunkásoknak, meg még gyakrabban nem jut munka. a nyári idénymunkára érkező tanulókat, szükség van rájuk a konzerviparban, a mezőgazdaságban, az építkezéseken és megannyi más munkahelyen. Számítanak munkájukra, megszervezik, hogy a fiatalok valóban dolgozóhassanak. Sajnos, napjainkban ezekről a jó példákról - habár a korábbi évekhez képest sokasodnak - sem mondható el, hogy országos viszonylatban jellemzőek. Számos munkahelyen egyenesen nyűgnek érzik ezeket a fiatalokat, másutt meg nem tulajdonítanak különösebb jelentőséget ittlétüknek. Valahogy csak eltöltik azt a néhány hetet, aztán úgysem látjuk egymást, gondolják nem is egy helyen. S bizony, jócskán tévednek, mert lehet, hogy valóban többet nem találkoznak, de az üzemben, a gyárban, és más munkahelyen eltöltött néhány hét mindenképpen nyomot hagy ezekben a tanulókban, formálja mindennapi életünkről, társadalmi viszonyainkról alkotott és szüntelenül alakuló véleményüket. S éppen ezért nem mindegy, hogy érzik magukat ezek a tanulók, mit csinálnak a nyári idénymunka során. Munkájukkal kapcsolatban többnyire számokat, adatokat szoktunk felsorolni. Valóban fontos, hogy hány millió korona értékű munkát végeznek, milyen értékeket hoznak létre. De talán az érem másik oldala, e munka erkölcsi haszna, értéke még fontosabb. Mert ez a foglalatoskodás munkaszeretetre, a munka megbecsülésére, tágabb értelemben az életre neveli a fiatalokat. A nyári idénymunka tehát iskola a javából. Sok helyen éppen ezért jobban kellene törődni azzal, mit tanulnak a fiatalok ezekben a hetekben. (szilvássy) A mester talán örült is, hogy eljöttek, legalább ezalatt nem lábatlankodnak ott az építkezésen.- Sebaj, órabért fizetnek - mondta az egyik.- Azért ez mégsem jó munka- szervezés - morfondírozott félhangosan a társa. - Nagyapám kőműves, ő szokta mondogatni, hogy neki főleg nyáron kellett megkeresni az egész évre valót. A véletlen úgy hozta, hogy másnap az egyik kisvárosunkban üldögélő, viháncoló fiatalok csoportjára figyeltem fel. A felügyelő pedagógus ismerősöm tájékoztatott, több mint két órája várnak már a szövetkezet autóbuszára.- A szövetkezet kertészetében dolgoznánk, de őszintén szólva idáig nincs sok köszönet a munkánkban. Paradicsomot szedtünk a fóliából. Volt úgy, hogy nem jöttek érte, másnap is ott fonnyadt az egyik helyiségben. Ma még talán dolgozni sem tudunk - fakadt ki. Folytathatnám ezeket a bosz- szantó eseteket, de tudom, nem általánosíthatók ezek a példák, hiszen sok helyen a szó szoros értelmében tárt karokkal várják ÚJ SZÚ 6 1982. VII. 9, Iskola - nyáron
